Nyírségi Magyar Nép, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-27 / 96. szám

1949. április 27, eaerda NYÍRSÉGI magyar nép 5. oldal. Kiosztották as ösztöndíjakat a nyíregyházi iskolások számára Hétfőn délelőtt az állami Népnevelőink munkája — Rajtunk is áll a Népfront választási győzelme. — Ezzel a. tudattal tanulnak az egyhe­tes iskolákon, az esti tanfolyar mokon miegyeszerlie. az agitá­torok. Szorgalmasan lapozgat­ják az ötéves tervet, megisme­rik az elhangzott beszédeket, hogy mindezeket továbbadhas­sák. * íPöbb pártszerviciz&limkhen a, népnevelők csoportosan hall­gatják meg a rádió népnievélö- negyedóráját. A rádió adása minden népnevelőnek kömt nyefobbséget jelent munkájá­ban, Az ott hallottakat fel le­het használni a fel világosít:1 munkában, azon kívül fontos, hogy a. népnevelők ttetartsák a rádión kapott utasításokat. Népnevelőink írják: A nuegibdiult agítációról a következőkéit írják népneve- lökuk: „Jeszdnszki János elv társ­sa] a nyíregyházi Szabadka^ utcában agitáltunk. Az egyik házban áttelepültek laknak. — Büszkén mondták el, hogy már sokkal: jobb a helyzetük, mint két évvel ezelőtt ás biza­kodnak, hogy tovább is ja­vulni fog. Barkóczi János.“ Yáczi Klára polgári nép­nevelő írja: Kiss Bertalan kö­zépparasztot ilátogottam meg aa agiltáció során. Ö maga mondta ét, hogy a múltban oaak egy tehene volt, most két tehenet nteig egy borjút is tud tartani. Sertései is vannak. A múltban a, stabilizációt is csak a háború befejezése után 8 év­vé] tudták megcsinálni — ak- kor is a szegények bőrére, most pedig már 1946. nyarán megkaptuk az értékálló jói fo- vitotot. Jöjjenek «1 máskor is — így búcsúzott Kiss Bertalan — szíveiben elbeszélget ilyen dolgokról. Kovács Ferenc (Nagykálló): 83 éves piaraszitlbácsinál, Torm,a Dermcnél voltam. Panaszko­dott, hogy bizony az ő fia nem jött híaiza, a háborúból. Elmond­tam neki, hogy 600.000 ma­gyar maradt oda, többen, mint amennyien Szaholesmegyében laknk. Az urak érdekeiért har­coltak és haltak meg. Megkér­dezte Torma bácsi, hogy csak­ugyan béke lesz-e most .már. Megmondtam, hogy ez vá­lasztáson is múlik. A Nép­front békét akar, mert építeni akar. Amikor elbúcsúztam, azt mondta: Én már csak arra fo­gok szavazni, akitől a 3 'hold főidet kaptam. A nyírbogdányi járás nép­nevedéi a demieoseri Vár-tar ndán és Bercsényi-tanyán jár­tak. A tanya lakói elmondták nekik, hogy münden nap hofiz- szú utat kell megjámiok hogy bevigyék a tejet a 9 ki­lométerre) lévő községbe. A — népnevelők segítettek a dolgo­zó parasztioknak: ezután teher­autó hordja be a tejet Deme­terbe. ______ 11/19 1040. vh. sz. Árverési hirdetmény A nyíregyházi járásbíróság­nak Pk. 22340—1948. sz. vég­rehajtási ügyében Führer Izi­dor végrehajtató javára 'lefog­lalt és 2980 forintra becsült: házibútorok, szőnyegek, stb. 1949. április 29. napján dél­előtt 10 órakor Nyíregyházán, Kótaji u. 46. szám alatt meg­tartandó bírói árverésen «1 fognak adatni. Nyíregyháza, 1949. áprilisi. Lévy Sándor bír. végrehajtó. Kiss Feiriemc tanítónőképző ud­varára vidám nótázássál vonul­tak be a, nyíregyházi leány és fiú középiskolák növendékei. A virággal! díszített emelvény mögötti falon hatalmas vörös és nemzeti színű zászlókat len­getett a szól, a padsorokban apák, anyák tekintgettek büsz- ke mosolyai a sorokban me­netelő ösztöndíjas lányaik és A Kiss Ferenc tanítónőkép­ző leányénebkarániaik mozgal­mi dalali után az iskola igaz­gatója, Porzsolt István meg­nyitó beszéde kövteitkelaett, majd Pataki) Ferenc 'elvtárs a toul'uszmimisztérium kikül- döttjle1 emelkedett szólásra. — A mai napon szerte az országban, minden nagyobb .városban ösztöndíjakat oszta­nak ki— kezdtiei beszédét Pata­ki Ftreüic, majd így folytatta, — A 3 éves. terv, a, munká- sok, parasztok, a dolgozók hősíleis erőfeszítéséniek ered­ménye ez a 3800 forint is, amit itt Nyíregyházán nyújtunk át számotokra, A Magyar Dolgo­zók Pártja javasolta az ösztön­díjakat, segíteni akarjuk ez- ziei azokat .a. diákokat, lak'ik munkájukkal, tanulásukkal bebizonyítják azt, hogy a népi domok ráoáinak hűséges fia.1', lányai, azokat a diákokat, akik «nélkül a', pénz nélkül nem Ünnepnapi ülést tartott a georgiai parlament. A fello- bogóízott teremben összegyűl­teik a honatyák és nagy ünme- P 'fyességgel kinyilatkoztait­ták. „Amerika a,z igazi demokrá­cia hazája, Amerikában bol­dog, békés egyetértésben él­nek az emberek és csak a kommunista agitátorok zavar­ják a. nyugalmat,'“ Sőt a tisz­teletreméltó gyülekezet még tovább is -ment egy lép'éssel és mindehhez hozzáfűzte: „Georgia állami nem zárja el a négerek elől a szavazás le­hetőségét“. Georgia állam, tehát meg'- adja a lehetőséget, csak éppen élni kell vele tudni. Csak apró formaságokról van szó, a négernek, mielőtt leadja a szavazatát, egy kérdőivet kell kitöltenie. Röpke. 50 kérdésre kell felenie és a fel eleteknek azt kell bizonyítani, hogy a négernek megvan „az értelmi .képessége“ politikai jogai gyakorlására. Olyan ember, aki nem tud írni, olvasni, ritkán tölt ki kérdőívet, A georgiai négerek többsége nem ismeri a betű­ket, hogyan is ismerné, ha egyszer az igen tiszteletre­méltó georgiai parlament ki­zárja gyermekeiket a fehérek iskoláiból és ugyanakkor fe­leslege® pazarlásnak minősíti a néger tanítók fizetését. De, ha történetesen tudna írni- olvasni, akkor sem valószínű, hogy az állati sorban tartott gyapotsziedő néger megfelelne a" kérdsekre: hogy hívták És?J3ik és Dé] háborújának tá­bornokait? Hol vannak az Egyesült Államokban csillag­vizsgáló intézetek? Mi a *zup- perrelativitás? Egy baloldali lap munka - társa feikere»!» « georgiai Arra is gondoltak közben a szülők, munkás és paraszt- anyák, apák, hogy valamikor a® ő idejükben ilyenről miéig hallani eism lelhetett.' Még ax- rcll is ritkán, hogy egyáltalán középiskolába járhassanak munkás és parasztfiatalok. — Most pedig a népi demokrácia nemcsak laizzal segíti őket, hogy megnyitja előttük min­den iskola kapuját, hanem ha­vonta jelentős ösztöndíjat is utál ki a jtótamulófcnak. — Az ösztöndíj köMezeít- séggeíl is jár. Tanulnotok é$ dolgoznotok ke® továbbra 1?, még nagyobb fcndülettet, hogy az új ötéves tervnek is öntudatos éipífői tehessetek. 51 ösztöndíjas Sorra lépnek az .etmelvény»- hez aiz első ösztöndíjasok, 51 fiú és Leány. A társaik dübör­gő tapsviharral köszöntötték társaikat, lelkes óljenieket ki­áltottak. Ott látjuk az ösztöndíjasok között Szokolai Mihályt fe. Az édesanyja! kendős özvegy néniké meghatottam törölgeti a sziemét majdnem elsírja ma­gát. — Azt Ihiittem, hogy soha nem tanulhat a fiam — mond­ja Szokolai néni — -ai férjem kőműves volt, már hat éve lé­honatyát, ki a kérdéseket ösz- sz ráüli tóttá. A tiszteletreméltó államférfi, hajlott korára és megrokkant egészségére való hivatkozással, az 50 kérdés közül 21-re tagadta meg a válasz megadását. Persze neun minden ameri­kai államban bibelödnek a kérdőívek összeállításának, ki­nyomtatásának és felülvizsgá­latának hosszadalmas munká­jával. Többnyire hurkot vet­nek a, szavazni akaró néger levelet kapta: „Tisztelt Szerkesztőség! Gyemgeitüdejű kistisztviselő vagyok és szeretném szabad időiméit városunk erdejében eltölteni. Azonban hiába mieu gyiünk ki a szabadba, a Sóstói úton egészen, az Erdei kitérőig egyetlen pad siíncs, álból meg­pihenhetnénk, ugyanis a há­ború során megsemmisült pa­dokat azóta sem pótolták. Kér­jük az illetékeseket, gondos­kodjanak a padok ptólfcMsáról. N. András tiä§fcvieeilö.‘‘ * Szerkesztőségünk a tevéi kapcsán felhívta a városházát, ahol Gsernyánszky eilvtárstól a város főjegyzőjétől azt a fel­világosítást kapta, hogy a Sóstó: út padjainak pótlására rövidesen sor kerül. Jelenleg a Séstió-sEálÜó környékének és a sóstói .parknak padokká 1 való1 ellátás«, folyik, telhat itt már nyugodtam pihenhetnek a dol­zuhant az állványról és meg­halt. He most már tudom: a népi djeimokrácia minden erejé­vel segíti a dolgozlclkat. Em­ber, tanult emlber tesz a fiam­ból. Gajdos Istvánná munkásasz- szony nagy-nagy szeretettel öleli magáihoz a fiát. — Látod; fiam, így van ez jól, az kap jutalmat, aki meg­érdemli. Gajdos Miklós megérdemli, jó munkát végez a Diákszövet­ségben is. Rokonál Gyurka szülei meghaltak már régen, kitűnő tanuló, kollégiumi tit­kár a Kertészeti Középisko­lában. Régen az árva munkás- fiúk sorsa nyomoníáág, szen- viedét-i és. éhezés volt. Most a Gyurka 'boldogan és lelkesen mondja. — Szülőm a munkások álla­ma és mert tudom, hogy sóba nem fo:g elhagMni, míg éllek hű fila maradok. Az általános isko­lások számára délután osztották ki az ösz­töndíjat, szintén a szülők je­lenlétében ünnepélyes keretiek között. Boldogan vették a kis nebulóik, 'komoly úttörőnajtá- cok a havi 40 forintos díjakat és 40 forintos utalványokat a középiskolába! készülő nyolca­dikosok. Nyugodtan tanulhat­nak ezután, még könyvre, fü­zetre sem lesz gondjuk. nyakába és ezt a demokrácia nagyobb dicsőségére: „Linch- bíró ítéletének“ nevezik. A négergyilkos lincseíőknek nem esik bántódásuk az USA- ban. Az Egyesült Államok urai azt hiszik, büntetlenül hasz­nálhatják ugyanezeket az esz­közöket a Világ összes népei ellen. A Imcselésből az ame­rikai négereknek és a világ összes szalhadságszerető né­peinek elegük volt. gőzök. Rövideslein pótolják a Sóstói út padjait is. Megjelent a „PÁRTMUNKÁS* május 1-i (9-ik) száma. Egész tartalmában a töme­gek közötti politikai népnevelő munkához, a tömegek mozgó­sításához és a munka módsze»- reire vonatkozólag közöl fon­tos cikkeket. Kiemeljük: Simó Gyula : Május 1. Kendet István: Ki a tömegek közé. Gondos Ernő: A békeagitá- ciló krédésieihez című cikke­ket. Kapható az MDP pártszjerve- zieiteiben. Gsopoirtos előfizetés: havi 1 forint, Egyéni előfize­tés negyedévre 3 forint. — Egyes szám ára 60 fillér. Ki- adóhivatali!: Bp. IV. Deák Fe­renc utca 15. Csekkszámla- szám: 17511. FILM miiiiiiitiimiiiiimiiitii DISZMAGYAR A magyar filmgyártásnak ez az ui alkotása akkor ját­szódik le, amikor Magyar- ország volt urai, a gyárosok és diszmagyaros ezerholda­sok a fasizmussal kötöttek szövetséget uj háborúra, né­peik elpusztítására és kifosz­tására. Gyilkosok, rablók, minden­re elszánt bandája volt a hajdani magyar uralkodóosz­tály. de jellemtelenségének vonásaiból nem hiányzott a végtelen ostobaság, a mohó kicsinyesség, az undorító kapzsiság sem. A film erről az oldaláról mutatja be volt urainkat, Horthytól a dadogó Dodóig, a „zászlós úrtól“ az „aranyifjuig“. Bemutatja, hogy gonoszságuk mellett valójában milyen megvetésre méltó üres pojácák voltak a palotatermek magasságában lakó, káprázatos pompával körülvett „előkelőségek“. Ezek a férgek uralkodtak rajtunk, ezektől fügött millió és miilió becsületes dolgozó sorsa ! Kinevetjük őket, vi­szontlátva a filmen jólismert arcukat jellemüket és modo­rukat, de elfog a szégyen és a gyűlölet is. A cselekmény mulatságos és többnyire frissen pereg, de még több ötlet nem ár­tott volna. A „kegyelmes kis­asszony“ és a szegény egye­temi hallgató közti kaland meglehetősen elcsépelt ötlet. Az egyes figurák ábrázo­lása jól sikerült, ráismerünk bennük a régi magyar uri- társaság tipikus figuráira. A filmet az Uránia és az Apolló egyszerre kezdi per­getni csütörtöktől kezdve. KULTÚRA MEGJELENT a Fórum irodalmi, társada­lomtudományi és kritikai fo­lyóirat legújabb száma igen gazdag és változatos tarta­lommal. Ezúttal a Fórum szerkesztősége egy felhívás­sal köszönt be az első olda­lon, melyet a magyar értel­miséghez intéznek. Kiemelkedő Írások a folyó­iratban Róna Irén: A béke­front támad, Lukács György­nek egy tanulmánya: „A marxista kritika feladati“ cím­mel, Örkény István novellája. A Disputában Sőtér István és Tariska István írnak „Mü­vekkel akarok felelni“ és Pszichológizmus a nevelés­ben és ennek határai“ cim- mel- Gzimmer József az im perialista filmmonopóliumot leplezi le a „Nyug teurópa tolly woodi megszállás alatt* cimü Írásában. Kovács Endre az irókon- gresszusról számol be, majd a kritikai rovatban Ortutay Gyula értekezik Andics Er­zsébet „Az egyházi reá1 cimü könyvéről Erdei a „Tüzpróbáról* Há' a Nemzeti Színház „I előadásáról és az II dáról Illés Béla. fiaik felé. Az MDP javaslata valósággá vált tudnának tanulni. Szavazza! akar az Egyesült Államokban? Mondja meg, mi a sxupperrelativitás Az olvasó írja: Padot kérünk a sóstói útra Szerkesztőségünk az alábbi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom