Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-23 / 68. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1949. március 23, szerda FILM iiiimiiiiiiiafiiiiiiiiiiiiii Moszkvakörnyék micsurinistái Irta: V. Jakovlev szovjet újságíró HOGYAN FEDEZTÜK FEL AMERIKÁT ? Irta: EMIL KROTKIJ Moszkvakörnyékének veteményes kertjei a kollektivizálás előtt rendkívül gyérek voltak. Csak ká­poszta, cékla, répa, retek termett. Ugyanezen a területen, de már kolhózföldön. most olyan mező- gazdasági kuítivákat termelnek, amelyeket azelőtt ezen a helyen nem if. lehetett látni. Moszkva környékén most paradicsim, tök. baklazsán. paprika, görög és sár­gadinnye. szőlő, cukorrépa,- do­hány és sok egyéb oly növény is érik, amelyet ezelőtt csak délen termeltek. 30 percnyire a főváros­tól, __ a jaroszlávi vasút mentén — Bolsevo faluban megtaláljuk a meleg bolgár völgyek ültetvényeit: az értékes illóolajokban gazdag „kazanlik’’-i rózsát, de ugyanígy látni napraforgót is. Mindez Mi­csurin követőjének: Nikoláj Beu- szencov sokéves szelekció kísér­letezésének gyümölcse. Ugyanígy termel félmázsás tököket, vagy kaukázusi szilvát. Ilyen mezőgazdasági újítókkal, — Micsurin követőivel — ma már majd minden moszkvakörnyéki fa­luban találkozhatunk. Alexander Alpatyer kuncevi szelekciós a pa­radicsom néhány újabb fajtáját termelte ki. Ezek közül különö­sen ismertek: az „Alpatyev válo­gatott”, „planovij” „októberke” stb. E növények szárai merevek, nem hajlékonyak, nem kell karó­hoz kötözgetni. Nincsenek feles­leges oldalhajtásaik, amelyek el­távolítása hosszabb időt igényel. E fajták termelése eléri hektáron­ként a 70 tonnát. Sokan közülük az Uraiban is meghonosítottak. A már hosszú évek óta a Sztálin-dij nyertes Jelizaveta Usa- kova — a Legfelsőbb Tanács kép­viselőije — vezetése alatt álló gri- bovi szelekciós állomás munkatár­sai kitermeltek egy hidegálló pa- radiicsomfajtát. Ez a fajta egy bo­korról 8—9 kg paradicsomot ad és egy hónappal a szokásos idő előtt érik be. Julius elsején már Moszkvában is megjelenik ez a paradicsomfajta. Sok kísérletező ismételten próbálkozott Krim, és Ukrajna sárgadinnye fajtáinak Moszkvakörnyékére való áttelepí­tésével (akkiimatizálásával.) —> Azonban a déli fajták gyümölcsei nem értek be. De ez nem kedvte. lenítette el a micsurinistákat. — Tovább folytatták kísérleteiket és megtalálták a megoldást. Olga Jurina szelekciónál*) a kö- zéporoszországi „Boltuska” — sárgadinnyét a szagos krimi „Kan talupa” .— dinnyével keresztezte, így keletkezett egy kellemes izű és fagyálló palánta. Azonban en­nek gyökerei nagyon gyengék. Ezt a fajtát tökbe ojtották be, mivel ennek erős a gyökérrend szere. A kísérlet sikerült. Ma a '„gribivi telepített” őssárgadiny- nyét Moszkva körzet sok száz kolhózában termelik. A Lenin-területet jogosan hív­ják „kert-kerületnek”. Több te­rület kolhózistája utazik ide a leg­jobb micsurin alma szilva, meggy, ribizli és egresfajtákért. A háború előtti években e te­rület kolhozai termésüknek több, mint egynegyedét a kertészetbő kapták. Ez évben a Micsurinról elnevezett kolhóznak 500 ezer ru­bel nyeresége volt csak a kerté­szetéből, A napokban a „Vörös Kertész” földművesszövetkezet kolhozistájával, Ivan Bucharovval beszélgettem, Micsurin fáradhatat­lan követője. Jól ismeri tanító- mesteriének több munkáját s nagy kedvvel osztja meg tudását és ta­pasztalatait kolbóztársaival. — A moszkvakörnyéki kolho­zok — mondotta Bucharov — bőven ellátják a fővárost burgo­nyával és zöldségfélékkel. Azon­ban ennél többet is tudnak: el­látják Moszkvát gyümölccsel. Mi­ért kell azokat délről szállítani? Nézzék, hogy mi mit tudunk... Felsorolta a helyi szelekciósok .kolhózkisérletezők és micsurinisr ták neveit, a gyümölcsök és bo­gyósnövények uj fajtáit,amelyeket e körzetben termelnek. Itt van például Michail Knyázev. aki még a háború előtt honosította meg itt a szőlőt. A frontról visszatérve még energikusabban látott munká­hoz. Ma már nagy szőlőkultúra van abban a kolhozban, . hol Knyázev tevékenykedik. A szom­széd szövetkezetek követték Knyá zev példáját. ...Vagy például említsük meg Alekszand Petrovot, ki nem egy­szer volt a „természet nagy át­alakítójánál” — Micsurinnál, Pet­rov szelekcionáló a szamóca cso­dálatos fajtáit termelte ki. A „komszomolka" a „muszovka”, az „Aelita” és a „bőséges” ismeretes fajták az ország kertészei előtt Uj almafajtái: a „Júliusi” az ,,Ü) Árkád” július végén érnek. Ez al­mafajták hidegállók, korán hoznak gyümölcsöt. A szovjet állam nem sajnálja az eszközöket a tudományos ku­tatóintézetek alapítására kolhózfal- vakban, a micsurin ügy fejesztésé- sére. Például a Lenin kerületben a „Zagorja” —. mezőgazdasági kísér­letező állomást, az „Izmaiov” őssze­lekciós kísérleti állomást és a Leninről elnevezett hatalmas ker­tészeti szovhózt létesítették. A kolhózokban jónéhány előadóte­rem van, azonkívül tizesével ta­lálhatók a mezőgazdasági techni­kai iskolák és körök, amelyekben kolhozistája Micsurin szülőföldjén fásának micsurini tudományát sa­játítják el. Nemrégen Pjotr Kornyev, a Ka- lininről elnevezett szövetkezet olhózistája Micsurin szülőföldjén. Micsurinszkban járt. — Ott a múzeumban — mondotta Kornyev láttam a szovjet haza térképét, melynek közepén Micsurinszk emelkedik ki és a szélrózsa min­den irányába nyilak mutanak azokra a helyekre, ahová behatol­nak — ahol termelik és kultivál- ják a mucsurini fajtákat. 11 ezer ilyen hely van. Nagy léptekkel halad a micsurini tudomány. Fürtökben tolongnak a vá­rakozók a folyosón. Csupa fiatalok. Diáikok., ifjúmunká­sok, gyermekek anyjukkal. Ift-ott tűnik fel köztük egy egy idősebb. Az éjszakai hó olvad tat reg­geli napon és énekelve csur- dogál n csatornában. Bernit csendben dolgoznak az orvosok. Az asztalon buzogva főnek az injekciós tűk és a fecs­kendők. Meg se rezdül az orvoskéz, amikor a fehér karok bőrébe tolja a tüt. Utána, lencsényi hólyag itámad. A Í2 éven aluliaknak kenőcsös bőrreak­ciót adnak. A társadalom összefogott a magyar nép legtitkosabb betegsége, a tuberkulózis el­len. A Petrőczy Kata leány- gimnázium növendékei karto- tékolnák. Sorban ülnek az asztaloknál Huezmann Márta, Reha Mária, Soós Júliái, Hor­váth Beatrix. Az orvosok mellett Tájt ár Borbálái, Feld- mann Márta, Frenczel Klára VI. és VIII. osztúllyos gimná- zisták dolgoznak. Dr. Bíró városi orvos ve­zetésével négy orvos dol­gozik a teremben szakadat­Micsurin, a kertek varázslója Csütörtöktől kezdve mutatja be a nyíregyházi dolgozóknak az Uriánia filmszínház az egyik leg­szebb szovjet színesfilmet a ter­mészet nagy átalakítójáról, „Mi-S csurin, a kertek varázslója” őímmel. Micsurin szembeszállt a termé­szettel. dúsan termő földeket léte­sített ott, ahol ezelőtt kopár, fa­gyos kietlenség uralkodott és a szovjet haza minden részében se­gítette tudományával a szovjet parasztok felemelkedését. A hala­dó tudomány nagy alkotója volt Micsurin. A szovjet haza adty meg a lehetőségeket arra, hogy tudományos munkásságát kifej­lessze és az egész haladó emberi­ség számára örökké tartót alkos­son. Micsurin sajátmagát a „mező- gazadsági munkásújítók” vezető­jének nevezte. A nagyszabású szí­nes filmalkotás megjelenése után a Tifliszi Stúdió „A természet át­alakítói” címen filmet készített Micsurin munkatársairól, Grúzia kolhozparasztjairól. akik napi munkájukkal a gyakorlatban al­kalmazzák Micsurin újításait. Eletrajzfil mek a szovjet iskolákban A szovjet iskolákban nemcsak a természettudományi tantárgyakat látják el a tanulás megkönnyítése céljából népszerű tudományos fil­mekkel és a nyelvórákat nyelv­oktató filmekkel, hanem történe­lem és irodalomtörténeti oktatás számára is készítenek életrajzi filmeket. A Moszfikn stúdió a népművelési minisztérium rende­lésére nemrégen fejezte be a Tur- genyevről készült életrajzi filmet- Malahov rendezésében, mely mű­vészi kivitelezésé folytán a nagyközönség elé is kikerül a filmszínházak vásznain. lanul. Embers orok jönnek, embersorok mennek, villan a fecskendő a 12 éven felüliek- |nél, rózsaszín ragtapasz ke­rül a 12 éven aluliak mell­kasára. Dr. Bíró, dr. Kiss, dr. Galánta és dr. Nagy orvosok szakadatlanul dolgoznak. Horváth Endréné és Kui Margit az MNDSz részéről vesznek részt a munkában. Óvónők és zöldkereszjtes vé­dőnők jönnek-memnek a je­lentkezők közt, felvilágosí­tásit adnak, rémült kicsiket vigasztalnak. Az első napon 578 ember jelentkezett ol­tásra a IV. kerületben — mondja Busor Lászlóné védő­nő. Feltűnően sok 30i éven fe­lüli kéri beoltfálsájt, mert le­hetőség van rá, megadjuk,, viszont mindenki védekezni akar a tuberkulózis ellen. Makai János fiatal gépla­katos lép az, laisztal elé. Amint nézem egészséges, erős szőke fejét, akaratlanul is Ady „Álmodik a nyomor“ című költeménye júteszembe: „Ke­vesebb vért a köhögésnél és a munkánál több erőt. . Hol vagyunk mi már ettől az álomtól? . . . valóban, ez már csak rossz álom. Erős, munkaképes nemzedéket ne­Bankot alapítani, áruházat nyit­ni és új világrészt felfedezni ide­jében kell. Lám Kolumbus Kristóf értette a dolgát: pontosan a tör­ténelemkönyvben megjelölt határ­időre fedezte fel Amerikát, 1492 október 12-én. Ha azonban sike­rül pontosnak lennie és mondjuk 455 évet késik, 1947. októberében körülbelül igy játszódott volna le a dolog: * ...Négyszáz és ötvenöt évig hány- kódtak volna hajóink az Atlanti­óceán mérhetetlen vizein,, mígnem különböző jelek kétségtelenné tették, hogy földhöz közeledünk. Az árbóckosárban ülve, éles sze­dnem egy bádogdobozt pillantott meg a hullámok tetején, ismeret­len nyelvű felirattal. Agyam azon­nal kapcsolt. — Segélykérés! SOS! mond­tam Kolumbusznak, — Zátonyra futott -valami hajó és nem lehet messze a föld. Kolumbusz feszülten nézte a hullámokon ringatózó bádogdo­bozt. — „Pork” — fasirozott disznó- fus — fordította le konzervnyelv- ről spanyolra. Egyre több és több jele, hogy földhöz közeledünk. Dobozokon tehenek úsznak fe­lénk, amelyek szabott árért kon­denzált tejet adtak; tyúkok, me­lyek tojásport tojtak; losangelesi pálmák és newyorki bőrzeujságok megsárgult levelei. Kolumbusz éber szemmel kutat­ta a messzeséget, — Úgy érzem azonnal fel fogom fedezni Amerikát! — mondotta meggyőződéssel. Nem tudtam megérteni, miről érzi ezt. mig csak meg nem szó­lalt az egyik kihalászott dobozban a rádió. Ismert énekes az „Atom­titok” című újkeLetü, de kevéssé népszerű dalocskát énekelte. — Utána a bemondó olvasta fel egy néger értekezését a Lynch-bíróság óriási fölényéről Kelet Európa el­maradott igazságszolgáltatásaival szemben. velünk a szociálisba hazának. Maikai Jiátnos leolvassa ar­comról a kérdést és ennyit mond: — Verni a vasat elvtárs — erősen, egészségesen. Ez a, véleménye Makai Já­nosnak a BOG oltásról. A vörös kéz . . . OTI-rendelökben, Vö­röskereszté® irodí'Jkihain, Zöld- Ikereszt egészségházakban nagy plakátok hívják fel a figyelmet a (tuberkulózis el­leni védekezésre. Elevensze­mű, pirosalmaarcú csecse­mők hanyatl-anak kis sír­dombok sarára, kicsi gyer­mekszívek füzérét markolja össze egy vörös csontkéz, a halál. . . . . . Fiatalok, a jövő ígé­rete, diákok, ifjúmunkások, kicsinyek és nagyok lépnek el sorban az orvosok asztala előtt. . . . Erős, hatalmos mun­káskéz takarja el szemem elől a figyelmeztető plakátot. A kicsi szívek helyet a vö­rös osontkezet fogja marokra ez a nagy, erős kéz, a mun­kásosztály államának keze. Ropanva zúzódik össze az élő kézben a csontkéz. . . Az élet diodalmoskodik a halál felett. . « . (r,—a,) Kolumbusz arca felragyogott: __ Megismertem! — kiáltotta diadalmasan. — Ez „amerika hangja”. Fölfedeztem! A felfedezett kontinenssel azonban mindjárt meg is történt az első összeütközés, s ez kissé megkeserítette diadalmas örömün­ket. Ugyanis alighogy a partra tettük lábunkat, óriási plakát áll. ta el utunkat: „Amerika földjére lépni tilos” 1. a háború ellenzőinek. 2 antibn- perialistáknak. 3. nem lojális kül­földieknek, stb. stb.” Mindazonáltal a benszülött ha­tóságok képviselője rendkívül ba­rátságosan fogadott bennünket. — A kezét, mister — fordult Kolum- buszhoz. Kolumbusz lelkesülten nyújtotta feléje mind a két kezét. _ Félreért, uram — magya­rázta ridegen a benszülött — csak az ujjlenyomatára van szükségem, ön ugyebár nem amerikai szü.e- tésü? Kolumbusz beismerte, hogy nem S hogy jóval születése után fedez­te csak fel Amerikát. — No látja! — mondta elége­detten a hivatalnok. így hat mint külföldi ügynököt veszem ön nyil­vántartásba. Honnan jön? — Spanyolországból. Felragyogott a hivatalnok arca. __ Mr. Francotól?! Kolumbusz hallgatott és éitel- metlenül nézte az ott heverő kü­lönböző ládákat, rejté’yes rendel­tetésükkel: „New-York, franco.” és „Franco — Madrid”. Igazán furcsa. __ Aha! — komorodott cl a benszülött. — Ön tehát a nem- lojális spanyolok közül való? Eb­ben az esetben... És egy papirivet tett a Nagy Tengerjáró elé, amelyen előtte már sok nemlojális „vörös kül­földi” volt köteles otthagyni ejja nyomát. A kikötőben ugyancsak zajlott az élet, még pedig a csereélet. — Cserélek békét háborúért! : __ üvöltötte százemeletes viskója ajtajában állva egy kövér őslakó. — Adok szuverénitást kölcsö­nért! ___ igyekezett őt tulkiabálni egy nemrég érkezett török. Atomenergiától duzzadó, gyanús külsejű öregurak apró atombom­bákkal hadonásztak. A sajátos ■ bennszülött szo­kások egynémelyike egészen el­képesztett bennünket. Például nem győztünk csodálkozni afölött, hogy a partról zsákszámra ön­tötték a babkávét a vízbe. — Ez a kávéfőzés amerikai módja __ oktatott benőnket Ko­lumbusz. Százezernyi zsák kávé egy óceánnyi vízbe... Érdekes volt az, hogy miközben a kávé nagy robajjal esett a vízbe, az alatt az ára szép csen­desen emelkedett. Továbbmentünk. — Kristóf — kiáltottam fel egy váratlan látványosságtól el­bűvölve. Mondd, mondd, ki ez? Gigantikus nőalak emelkedett a kikötő fölé, kezében bunkósze­rű fáklyát tartva. — Ez, adta meg a választ Ko­lumbusz — az amerikai Szabad­ság. —Szabadág? Ilyen nagy ? — tűnődtem hitetlenül, visszagondol­va mindarra, amit partralépésünk óta átéltünk és láttunk. Oh, oh, ezt a szabadságot a szobrász nem természetes nagyságban ábrázolta, a valóságban sokkal kisebb... Nem fejezhettem be a monda­tot, mert a szobor ütésre emelte a fáklyát,.. Többre nem emlékszem. Az amerikai szabadság ütésétől az Újvilág elhomályosult a szemem ellőtt * Csak Európában tértem magam­hoz, ahová bennünket Ko'umbusz- szal együtt, mint a „nemkívánatos idegeneket” toloncoltak. Kolumbusz azonban nem ren­dült meg a fölfedezésbe vetett hitében. — Ami történt, megtörtént ’ -r* — mondta — Visszacsinálni nem lehet. Amit egyszer fölfedeztünk! az marad fölfedezve, tlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIISIIIIIIIIIlllllIllllllllllll llllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll llllllllllllllllllllllllllllll Győzkaz éllet... BCG-oltáson a tűzoltólaktanyában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom