Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-20 / 66. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1949. március 20, vasárnap POLINA SZAPCSUK GYŐZELME Irta: j. Ammenkov szovjet újságíró. A cukorrépa föld zö-d tenger­Mezőgazdasági szakoktatásunk színvonala jóval magasabb már, mint a háború előtt volt kent Uuzpüoit a iaiikás hegyoi- o a jüan a fiataios erdő felé. — Nézzenek ide — szóit a kok hóz vezetője, s lehajolva széthúz­ta a cukorrépa clus ieveieit. — Latiak már önök ilyen cu korrépát, — s választ sem várva Hozzátette: — ez Polina bzapcsuh területe. A német fasiszták elleni hábori alatt — amikor Holina Szapcsui. 16 éves sem volt — a postás egy nap csomagot adott át izapcsukék nak. trz a nap egesz életére em é kezetes marad, \ csomagocska ban a harci alakulat értesítése volt arról, hogy apja: Ftiipp Szap csuk közkatona a Hazát védve hősi halait halt. Nehéz idők vol tak ezek. A németek által feldúl kolhoz, csak a felszabadulás utál. kezdett életre kelni, 1945, őszéi: a leszerelés után hazatért szüld taiujába: a torov-kolhózba Karp^ ózapcsuk. A kommunista KarpoL meg a háború előtt jól ismer.ék, mint izgazi hazafit és éppenezéu! a falubeliek közül senki sen. csodálkozott azon, midőn meglát ták mellén a „Dicsőséges Katona érdemrendjét, tvarpot választó.- ták meg a kaihoz vezetőjéül. A Kirov-kolhóz hamar talpra. áUt állami segítséggel, de kévé: volt az ember, bgyik nap a ko - hóz-vezeiő szobájába egy íiata leányka lépett be. Ez a leány Po lina Szapcsuk volt. — Vegyenek fel engem a ko: hóz brigádba — mondotta — ne­kem magamért és külön az apám ért is kell dolgoznom . A leány kívánságát teljesítettél. Pólina szorgalmas és energikus munkásnak Dizonyult. 1947. tava. szán Polinát csoportvezetőve léptették elő. 12 kodióz-munkásnc üo.gozott a keze alatt. Eleinte ni- hezen ment neki, de a közösségi munka és a kolhoz talpraáuítaá. iránt érzetj felelősség tiszteietc ébresztett iránta a csoport min den tagjában. Polina nem szapo rítja a szót, de azért mindegyikuh megértette azt az egyszerű igaz. Ságot, hogy minél jobban doigo zik, annál nagyobb lesz a kolhój termése, annáj. több kenyér, cukoi hús és tej lesz. Mikor a betakart tás ideje elérkezett, nemcsak más brigádokbó, hanem még a szom széd falvakból is eljöttek meg nézni Polina Szapcsuk búzáját. — És ime — fejezte be mon. dókáját a kolhózvezető — ezért a búzáért, amely 30 mázsa magot adott hektáronként, a kormány 8 Szocialista Munka Hőse címmel tüntette ki Polina Szapcsukot. Arról, hogy a kolhoz földjén el­ért bő termésért a Legfelsőbb Tanács Elnöksége ugyanazzal a rendelettel őt is kitüntette a Szo­cialista Munka hőse címmel, — Karpo Szapcsuk szerényen hall­gatott, Ugyancsak nem beszé t arról, hogy mily nagy gonddal irá­nyította ő a fiatal lány minden lépését, hogyan nőtt meg Polina sa,át erejébe vetett hite, s önbi­zalma, mint edződött meg a bő­termés eléréséért folyó harcban. Hisz éppen ezek a tulajdonságok jellemzik a szovjetembert. Csak kenyérgabonából 3—4 tonnát kaptak 1948-ban a kolhoz dolgozói munkanapjaikra, azonkí­vül még 120—130 kg. cukrot. A kiváló élgazdának, mint pl. Poli- nának még több gabona, cukor, stb. jutott. Polina pl. több mint 200 kg cukrot kapott. Polina Szapcsukkal mi a kol- hóz dinnyeföldjén találkoztunk, a meredek paíakparton, hol a sú­lyos ukrajnai görögdinnyék zöl­dejtek. Napbarnított arcán nyugodt ma­gabiztosság tükröződött. Poinka Szapcsuk a Szocialista Munka Hőse vendégszeretően kinált meg bennünket érett görögdiny nyével, — Hogy a kormány nagy ki­tüntetéséit kiérdemeljem még jobban igyekszem 1949-ben. — Egyszerűen és szerényen beszélt tnunkaeredményeirőL Gondolatait nyugodt, rövid és velős monda­tokban fejezte ki. Polina és társ­női télen, szorgalmasan látogatták a mezőgazdasági köröket. Micsu­rin orosz tudós szavait: „Nem vár­hatunk kegyet a természettől, an­nak megszervezése a mi felada­tunk.” Polina piros ceruzával írta fel jegyzetfüzetének borítólapjára. és valóban ebben az évben Polina csoportjának sikerült 400 mázsa cukorrépát betakarítani hektáron­ként. Ezt a győzelmet megfeszített és kemény harc előzte meg. Má­jus elsején a mező smaragdzöld szint öltött. A növények még fej­lődtek és erősödtek. De a cukor­répával együtt a gaz is kinőtt. Kegyetlen hadjáratot indítottak ellene. Polina az ő csoportjával az utolsó szálig kiirtotta. Néhány nap múlva újra kinőtt, de ismét kiirtották, A föld áldott nedve egészben a répának jutott. — Jövőre, — mondotta Polina, — nem kevesebb, mint 1000 má­zsa cukorrépát szándékszunk be­Népi demokratikus kor­mányzatunk k ú 1 uirpolitikáj ál­nak célja, hogy az ország dolgozói kúltúr,színvonala; egyre magasabbra emelje, a művészet és tudomány érté­keit hozzzáférhetövé tegye a dolgozók minél szélesebb tö­megei számára.. Ezt! a célt szolgálja a ku 1 túszminisztó­rium kúitúrszoigálata. Vas­úti kocsikkal járják be az ország minden területé1, könyvekkel, képzőművészet alkotásokkal. Nyíregyházára tegnap ér kőzett meg .a minisztérium képzőművészeti kúMrkocsij; az állomásra. A dolgozók tömegesen keresik feli ia> gu- íuló kiállítást, amely a mai napon még mindig Nyíregy­házán tartózkodik. A kiálllítás igen értékes és gazdag anyagával áttekint hetö képet nyújt a magyai 'fe.yimü vésze t! fejlődésének útjáról. Láthatjuk a roman­tikus festészet képviselőit. „Újabb milliókkal szaporadot. Amerikában a munkanélküliek számat..’’ „Angliában ismét le­szállítják a husfejadagot” ...,,éh- séggyürű Bécs körül”... ezeket és hasonló cikkeket olvashatunk nap mint nap a belföldi és külföldi új­ságok címlapjain, amikor azok az Egyesült Államok és a Marshall- országok gazdasági helyzetéről Ír­nak. Ugyanakkor kitörő örömmel és lelkesedéssel pihen meg az ol­vasó szeme a Szovjetunióról és a népi demokráciáról szóló híradá­sokon.........Óriási árleszá'lítás a Szovjetunióban’”... „szocialista munkaversennyel viszik a győze­lemre a magyar munkások a há­roméves tervet.”... A newyorki Financial Times levelezője eze­ket írja búsan őszinteségi roha­mában: „az amerikai ipari tér melés egyre veszélyesebb mérték­ben csökken.” Ugyanakkor a magyar dolgozók nagy vezére, Rákosi Mátyás diadalmasan üzen­heti: „az ötéves terv végén ha­zánk iparosodó mezőgazdasági or­szágból egy fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező ipari országgá vá­lik.” Világosan és tisztán áll előt­tünk a kép. \z egyik olalon az imperialisták, kapitalisták oldalán. Amerikában, a marshaU-országok- ban hanyatlás, sztrájk, válság, munkanélküliség, éhség, a másik oldalon pedig, a szocialista ha­zában és a szocia izmust építők tá borában egyre rohamosabban növekvő jólét és gazdagság min­den dolgozó számára. A magyará­zat egyszerű: az egyik oldalon a kapitalisták, a nagytőkések pénz­tárcájának éhsége irányítja a termelést, a másik oldalon pedig, ahol a dolgozók szava szent és irányadó, a dolgozók mi Hóinak takarítani hektáronként. El fog­juk érni, hogy minden répa egy kg-ot nyomjon. Ez e érhető. Sok új gépet és kiváló minőségű vető­magot küldött nekünk az állam. Most csak rajtunk a sor. A leányka órájára nézett. Na de sietnünk kell — szólt, ma mezőgazdaságtan foglalkozás van, este pedig próbám a klubban., színkörünk uj darabra készül. El­búcsúzva, átugrott a patakon és gyorsan felszaladt a dombon. Mi még sokáig láttuk karcsú alakját. A 19 éves hősnő a nyugodtleikü- ember könnyű és biztos lépetive! járt. Ebben a perceben arra a sokmillió szovjet emberre gondol­tam, akik, mint Polina Szapcsuk szocialista hazájuk dicsőségére igyekeznek. Mjajrkó Károlyit, Molnár Jó zsefet. A nagy íruaigyar festő* művésznek, Munkácsi Mihálv nak is szerepel egy olajváz­lata: „Mozart halála“. Fel sorakozik előttünk történein’ festészetünk úttörői: fi?/ kelv Bertalan, Madarász Vik­tor eredeti képekkel, Deál- Ebner, Medgyánszky őszi színeivel, Csík István Bát­hory Ersébete, Ripl-Rónai Koszta József parasztképp'* vei. L Jtlii »Ú juk a kibontakozni, szabadulniakarók képeit, akik keresik az igazi realista művészet felé a kibontakozást és láthatjuk azokat, akik forradalmi módon, megpróbál­tatások közepette is igaz mó­don alkottak: Derkovitsot, Dési-Hubert. Utz Béla, a re­alista szocialista művészet él­harcosa szent tanulmányával szerepel. S itt vannak a jövő ígéretei, iránymutatói, Sugár Andor, Ni ügy Balog István, Kuruc Dezső. érdeke szabja meg a termelés me­netét. Az eredmény gazdasági zűrzavar, anarchia a gyáros dik­tátorok országaiban. Tudományos tervszerű gazdál­kodás a dolgozók országaiban. — Nem az a mérvadó, hqgy a fog­kefegyárosnak még öt bérházra van szüksége, hanem az, hogy mire van szüksége a dolgozók millióinak, A lervgazdálodás az, ami lehetővé teszi, hogy Rákosi elvtárs bátran meghirdetheti: erősek és gazdagok leszünk. A A tervgazdálkodás, a diadalmas sztálini tervek voltak azok, ame­lyek az elmaradt Oroszországból hatalmas és erős Szovjetuniót te­remtettek. A tervek lesznek Ma­gyarországon is azok, amelyek a szegény országból gazdag és vi­dám országot teremtenek. Izeítőt már kaptak belőle a magyar dolgozók, hiszen napjaink­ban közeledik győzelmének utolsó szakaszához a hároméves terv, de új hatalmas perspektívák bonta­koztak ki Rákosi elvtárs beszéde után, amikor felvázolta az új öt­éves terv célkitűzéseit, feladatait és biztosan bekövetkező eredmé­nyeit: ,,az ötéves terv arra van hivatva, hogy hazánk gazdasági és kulturális szinvona’át öt esz­tendő alatt olyan mértékben eme! je, amire azelőtt évtizedek voltak szükségesek.” Elegendő lenne csak arra hivatkoznunk, hogy öt év alatt 35 milliárd forintot fogunk befektetni. A nehézipart, a vasko­hászatot, a vas fém és gépgyártást a kémiai ipart és a ruházati ipari ez alatt az idő alatt megkétsze­rezzük. Uj hatalmas gyárak emel­kednek majd az ország minden részén, ott is, ahol eddig csak apró szeszgyáracskák kéményei fújták a füstöt, új városok búinak ki a A háború folyamán szakoktatá­si intézményeink szinte teljesen tönkrementek. A hároméves terv során azonban nemcsak újjáépí­tésük lett az egyedüli feladatuk, hanem korszerűsítésük is. Mező- gazdasági szakoktatásunk ugyanis a háború előtt rendkívül primitiv volt, tanügyi és gazdasági felsze­relése elégtelennek bizonyult, ta­nulóotthonokat csak azok mellett az intézmények mellett létesítet­tek, amelyek a tanulók munka­erejének kizsákmányolására voltak berendezve. Példa erre a mező­gazdasági szakiskolák, ahol az uradalmak részére ispánokat ké- péztek és a tanulókkal a cselé­deket pótolták és azok munkáját végeztették velük. A hároméves tervnek az is fő­feladata, hogy a szakoktatási in­tézményekben a szegényparaszt­ság fiataljainak tanulási lehetősé­gét biztosítsa. Éppen ezért nagy súlyt helyez a tanu óotthonok lé­tesítésére és a meglévők Kibőví­tésére. A szakoktatási intézmé­nyek korszerűsítésének kereté­ben most folyik a gazdaképző is­kolák és a mezőgazdasági közép­iskolák szakosítása, ami azt je­lenti, hogy az iskolákból kikerülő hallgatók a jövőben nem minden­hez konyitó és semmihez sem ér­tő emberek, hanem komoly szak emberek lesznek. Az átszervezett földből. A2 'pari munkásság szá­ma 3C0 ezerrel fog emelkedni öt esztendő alatt. Az új gyárakban pedig új gépek, a modern techni­ka legfrissebb vívmányai ontják az iparcikkek halmazát. De nemcsak a város fogja érez­ni az ötéves terv áldásait, hanem a falu is. Másfélmillió paraszt há­zában, ahol még olajmécs, vagy petróleumlámpa pislákol, gyullad ki a villanyfény. Egyre inkább megszűnik a hajnaltól késő éjsza­káig tartó robot, 21 ezer traktor hasítja diadalmasan a tarlót öt év elteltével, kombájnok vágják a rendet és pergetik a szemet. — Egyre inkább megszűnik dolgozó parasztságunk félelme az aszály­tól, a szárazságtól, a tervet győ- ze’emre vivő ember maga alá gyűri a természetet. 200 ezer holdat veszünk öntözés alá, fási- tunk, erdősítünk. „Fejlett mező­gazdasággal rendelkező ipari or­szág leszünk”... és a gazdasági felemelkedés magával hozza a hal latlan ku'túrális felemelkedést is. Amikor elindult diadalmas útjá­ra a hároméves terv, sokan hitet­lenkedtek és csufolódtak és ime bebizonyosodott a kommunisták, Rákosi elvtárs igaza: a hároméves terv győzni fog, hét hónappal a kitűzött határidő előtt túl fogjuk teljesíteni. Ez az eredmény erőt és bizako dásf ad a do gozóknak, Rákosi Mátyás szava nyomán, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével az összefogott demokratikus erők munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek győ­zelemre viszik az új ötéves ter­vet is, amely hatalmas lépési je. lent a szocialista társadalom meg­valósulása felé. v SOLTÉSZ ISTVÁN. mezőgazdasági iskolákban képezik ki a szövetkezeti szakembereket és a traktoristákat is. A Legtöbb tennivaló az első tervévben, volt, amikor az újjáépí­tés munkáját kellett elvégezni, hogy biztosítsuk a megfelelő szak oktatást. A második tervév fel­adata a további fejlesztés, a har­madiké pedig a szakoktatás vég­hezvitele lett. A hároméves terv keretében 20, az öthónapos terv­ben 12, a harmadik tervévben pedig 18 millió forinttal támogat­juk a mezőgazdasági szakokta­tást, tölbbet végeztünk, mint az­előtt 15 év alatt. iV hallgatók szá­ma rohamosan emelekdett, jóval meghaladta már a háború előtti létszámot, az oktatás színvonala pedig összehasonlíthatatlanul ma­gasabb, mint azelőtt volt. Horthy. ék Magyarországa a nekik meg­felelő gazdatipusokat igyekeztek nevelni a mezőgazdasági szakok­tatási intézményekben, a gazda­képzőben kulákokat, a mezőgaz­dasági középiskolákban földbirto­kosokat. A most folyó átszerve­zés olyan gazdákat nevel, akik erős támaszai lesznek a paraszt­ság felemelkedésének és a szocia­lizmus megvalósításának. =fíi7tvi= Micsuiin, a ktríeK varázslója Az 1880-as évek végén Orosz­ország egy kis városkájában egy vasúti munkás minden szabad ide­jét barack és szilvafák, szőlőve­nyigék között töltötte. A háza kö­rüli kis kertben gyümölcstermesz­tési, fajnemesítési kísérleteket foly tatott és munkásságáról legpon­tosabb feljegyzéseket, készített. Ez az ember Micsurin volt. A cári uralom nem támogatta, hallatlan önakarattal, felesége ön­feláldozó segítségével és nem utol­só sorban a körülötte élő falusi nép kétkezi munkájával folytatta kísérleteit Micsurin. Az igazi ered mény azonban az orosz nép fel- szabadulásával egyidejűleg, a di­csőséges Szocialista Forradalom­mal egyidejűleg következett be. így erről a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának határo­zata: „Micsurint a mi népünk és a haladó tudomány számára Lenin és Sztálin lángesze fedezte fel. A szocializmus korszakában a micsu- rini tanítás a természet átalakítása hatalmas eszközének bizonyult. _ Széleskörű lehetőségeket biztosí­tottak kibontakozása számára és az egész nép elismerése övezi.” Micsurin életéről és munkás­ságáról szines filmet készített a szovjet haza. Ez a film a virágok, a nyárba borult fák, a pompá­zó gyümölcsök szines kavargása, egy emberi élet igazi játéka, aki az egész haladó emberiség részé­re örökké tártőt, alkotott. „A kísérleti kertészet észrevét­len remetéjének” nevezték a cári Oroszországban Micsurint, amikor elnyomták és átkokat szórtak az urak és pópák természetet for­máló eredményeire Ma már azon­ban diadalmasan hirdetik Micsurin nevét a szovjet mezőgazdaság ha­talmas eredményei és a haladó vi­lág tudománya. A filmet az Uránia filmszínház csütörtökön pergeti Nyíregyhá­zán. I magyar festőművészet útja A DIADALMAS ÖTÉVES TERV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom