Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-11 / 59. szám

nyírségi magyar nép 3. oldal 184«. március 11. Pénte Fokozzuk éberségünket II rendőrség szabolcsi pártszervezeteinek konferenciája Kállai Gyula elvtárs beszél a népfront március 15. gyűlésén Petőfi szobrot avatnak Nyíregyháza dolgozói Csütörtökön délután rendel­ték meg a rendőrség gzabolcs- evegyei Magyar Dolgozók Pártjának szervezetei konfe1- «enoiájukat, ahol Kopácsi Sán­dor elvtárs r-zázados, központi kiküldött jelölte inog a rend- áreég pártszervezeteinek fel­adatát, majd Gyenge Károly vív társ. a Magyar Dolgozók Párjának megyeű titkára szó­lott a megjelent rendőrbajtár- *akhoz. Felhívta figyelmüket az egyre élesedő osztályharcra, melynek súlya a falura terelő­dött. Nagy feladatok várnak rendőrségünkre, amely osz­tályrendőrség, a dolgozók rendőrsége — az osztályahrc megvíváj-ában. Eredményesem •sak abban az esetben tudnak dolgozni, ha szoros kapcsola­tot tartanak fenn a Párttal és •mélik: marxista-leninista kép­zettségüket — fejeztei be a konferencia résztvevőinek nagy lelkesedése közepette be­szédét Gyenge 'elvtárs, majd a konferencia határozati javas­latot fogadott el. A 'határozati javaslat Elhatározza a konferencia, kogy a marxizmust—teniniz- mui'-.'t, a győzelem ideológiáját, a rendőrség politikai oktatá­sának alapjává, a marxista- leninista tudás e’J-ajáthását pedig minden rendőrségen dolgozd kommunista becsület- ügyévé teszi. Elhatározza, hogy a rend­őrség fegyelmét a j elenleginél magasabb fokra emeli. Annak tudatában, hogy mi­nél előbbre halad a szocializ­mus építése, annál élesebbé válik az * osztályharc, fokozza a rendőrség éberségét és har­ci szellemét és kíméletlenül harcol a reakció még meglévő maradványai, a külföldi ügy­nökök, a kapitalisták, a kleri­kális reakció és a kulákok el­len. Elhatározza, hogy küzd az ellen a nézet ellem, mely a Tzakmai tudást lebecsüli és a politikai tudás állandó eme­lése mellett szakmai téren is a legmagasabb színvonal el­érésére tcreki-ztk. Elhatározza, hogy maradék- íálamul felhasználja a felül­vizsgálat során felszínre ke­rült új kádereiket és megerő­síti a munkásosztály vezető szerepét a rendőrségen. Kötelességévé teszi mindem rendőrségen dolgozó kommu­nistának, hogy a mostani to­borzás során a munkásosztály és a szegény parasztság fiai közül rendőitégiinkre jött új 'bajtársaknak tudásukat, ta­pasztalatukat átadják és tá­mogassák őket abban, hogy mir nél rö-videbb időn tjeiül szak­mailag és politikailag jólkép- zett rendőrökké váljanak. Felhívja a rendőröket, hogy fegyvereiket, felszerelési tár. gyakiat, mint a dolgozó nép tulajdonát, a legnagyobb gon­dossággal kezeljék és azokra úgy vigyázzanak, mint szemük fényére. Különös jelentőséget kölcsö­nöz az idei március lő-i ün­nepélyeiknek az, hogy szerte az országban a demokratikus erők szoros összefogása, a Népfront tart gyűléseket, amelynek feladata az, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével megvalósítsa és továbbvigyei a márciusi esz­méket, a dolgozók felemelke­désének érdekében. A nyíregyházi dolgozók két napig tartó ünnepségek feero- tében emlékeznek meg a szabadság napjáról, 1848. di­csőséges hagyományairól és tesznek fogadalmat a szabad- ságei-zmék továbbvitelére. Hétfőn délután avatják M a Petőfi-kertben a Petőfi szob­rot, Berki Nándor szobrász­BOG oltások Az egyik legelterjedtebb népbetegség Magyarországon a tüdőgümőkóir. Ezt a bajt, mint annyi mást, még a múlt­tól örököltük. De amíg a multiban úgyszólván semmi in­tézkedés nem történt a tüdő- bajmegbetegedése e’hárításá- ra, vagy gyógyítására, a népi demokratikus kormányzat minden igyekezetével arra törekszik, hogy felszámolja ezt a népet tizedelő betegsé­get, A BOG oltásokat több köz­ség után Nyírbátorlian is megkezdik és beoltanak min­den 30 éven aluli nőt, férfit és gyermeket­művész alkotását. Március 15-én zenés ébresztő köszönti a napot, majd 11 órakor kez­detét veszi a nagygyűlés, amelyen Kállai Gyula elvtárs államtitkár tartja meg az ün­nepi beszédet. A nagygyűlést •délután sportbemutató követi- Az iparosszékházban meg­tartott- díszelőadással fejeződ­nek be a március 15-i iinnep- i-égek. A díszelőadást a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Tár­saság szimfonikus zenekara nyijta meg Erkel: Hunyadi László nyitányával, majd a Magyar Dolgozók Pártja J. kerületének kül túrgándá ja előadja Gergely Sándor „Vi­tézek és hősök“ című drámá­ét. Nyírbátorban Az Országos Közegészség- ügyi Intézettől autókon érkeze nek meg az oltó-szerek és a szakorvosok s a községi orvo­sok, valamint a dolgozók óvó­nőképzőjének hallgatóinak se­gítségéve! lebonyolítják a há­rom napig tartó oltást. A BCG oltások körülbelül 6000 embert, a község lakossá­gának a felét érintik. — Eljegyzés. Szondy Ida Nyinnedgyes és Szentléleki Gyula István Mátészalka, március hó 6-án tartották el­jegyzésüket. (Minden külön értesítés helyett.) Több, mint 120 dűlőbiztos dolgozik a nyíregyházi járásban Nyíregyháza város közigazgatási ügyosztálya a Défosz helyi szervezetével karöltve mindent elkövet, hogy bizto­sítsa a tavaszi szántás-vetési terv sikeres lebonyolítását. Mint értesültünk, több, mint 120 dülőbiztos, — a tanya­bokrok dolgozó parasztságát ól----végzik az egész járás­ban a szántási és vetési munkák pontos elvégzésének el­lenőrzését. Tegnap értekezleten vettek részt a dülőbiztosok. Az értekezleten Czinkovszky Márton elvtárs, városi közigaz­gatási tanácsnok ismertette a dülőbiztosok munkájának politikai jelentőségét. Hangoztatta: nagyrészt a dülőbizto­sok feladata az, hogy éber figyelemmel kisérjék a munkát azonnal felfigyeljenek a zsirosparasztok esetleges szabotá­zsara és ugyanakkor tanácsokkal lássák el a kisparasz - Ságot. A járás gazdasági felügyelője a dülőbiztosok munká­jának technikai vonatkozásait ismetette. A szovjet paraszt magántulajdona „Vájjon az állam csak fá­Anna Amelycsenko orosz parasztasszonynak a németek felgyújtották a házát és egész gazdaságát kifosztották, az egész Prelyesztone falut ha­muvá és romokká változtat- ták.A háború nyomorúságá­hoz csatlakozott, hogy 1946- ban a kurszk területet kegyet­len szárazság sújtotta. Mi történt volna a paraszt­tal, magántulajdonával, a kapitalista országban hogyha két ilyen rettenetes csapás érte volna? Az Egyesült Ál­lamokban 1935—1945-ig egy millió farmer vesztette el feje felett a fedelet, do akik még nem kerültek ebbe az egy millióba, azoknál sem vált ki a holnap rózsás érzéseket. Nagy keserűségében az •roisz parasztasszony nem vesztette el lelkierejét, tudta, hogy nem hagyják nyomorú­ságban. Az a tudat, hogy kol- ■ hozista, hogy ő a szovjet or­szágnak állampolgárt- — ahol nincs fontosabb ,mint az em­berről való gondoskodás — •rőt adott neki. Az állam azonnal segítségére sietett Anna Amelycsenkénak és a falubelieknek: 600 ezer m* bel kölcsönt kaptak, ezenkivü épületfát, élelmiszert. val és pénzzel segített a kol­hozistáknak?“ — mondja Anna Amelycsenkó. „Nem, Sztálin elvtárs, a szovjet ha­talom tovább nézett. A felsza- badítás első n ap jaitóil kezdve dolgoztak a kolhozok talpra- állításán, mert a kolhóz a leg igazibb, legbiztosabb támasza a kolhozistáknak.“ Az állam és a kolhoz segít­ségével, ott ahol hamu és ro­mok voltak áll az új, a régi­nél szebb Prelyesztnoje falu, Anna Amelycsenkó új háza is. De nemcsak a kurszki Prelyesztnoje (falu nőtt ki a hamuból, hanem csak az Orosz Föderációban 4 és fél millió paraszt ünnepelte meg a ház felavatásának ünnepét, újjáépítettek 2.289.000 házat. 1943-tól 1948-ig a kolhozok­nak, kolhozistáknak, leszerelt harcosoknak, a Honvédő Há­ború rokkuntjainak és a hősi halottak családtagjainak a szovjet állam 1 miiliárd 409 és fél millió rubelt, adott énit- kezésre, s a lakóházak milliói ina: Michail Szuchanov a parasztoké, az ő magántu­lajdonuk. A szovjet állam védi a pa­rasztok magántulajdonát, a kollektív gazdaság mellett elő van írva a kolhoz tag szemé­Képünk egy kolhoz mellett működő laboratóriumot ábrá­zol, ahol az egyik kutató bur­gonyával végez kísérleteket. lyi külön kisegítő gazdasága. A Szovjetunió alkotmányának 7- szakaszában ez van írva: „Minden kolhozparaszt gazdái­nak a társadalmi kolhozgiazda- ságbóíl származó jövedelmen kívül személyes haszon élvezieit céljából kisebbméretű belső telke van, valamint személyes tulajdonként mellékgazdasága a belső tőiken, lakóháza, ha­szonállata, baromfija és apró mezőgazdasági felszerelése — a mezőgazdasági artel szerve­zeti szabályzatának megfele­lően.11 A szovjet állam széleskö­rűen gondoskodik a parasztok anyagi jólétéről. Ennek lég­éi énk-ehb kifejezései a kolho­zok. A kollektív munka segít­ségével a szovjet parasztok örökre végeztek a nyomorral és kivezette őket a biztosított és kultúráiét széles útjára. — Hosszú évszázados történel­mük folyamán a kolhozokban kapták meg először a lehető­ségét annak, hogy biztos ala­pon megépítsék személyi jólé­tüket. A kolhoz kollektív gazdasá­ga alkotja a kolhozparaszt alapjövedelmét, e haladé tudo­mány és technik birtokában a szovjet parasztok felemelték a talaj termelékenységét, nö­velték terméshozamát s ezzel együtt jf 1 enteisen megjavítot­ták saját jólétüket. A kolho­zokban a szovjet parasztoknak semmiféle nehézségek nem fé­lelmetesek. Anna A melycsenkctnak a háború után ismét van saját háza tehene, baromfia, gabo­nája ék más terméke Ibősége- sen­Érthető hát a szovjet pa­rasztok ragaszkodása a kol- hozrendszierbez, s mindez megmutatkozik a szocialista munka versenyben. 1948ban, három évvel a háború befeje­zése után a gabonakultúrák bruttó termelőbe az egész Szovjetunióiban 7 milliárd púdra rúgott, kevés hiánnyal elérte1 a háború előtti év szint­jét. Ezzel együtt nőtt a kol­hozparasztok egyéni jóléte is, például a iaroszlavszki kerü­letben a kolhozisták gabona- juttatása az elmúlt évhez vi­szonyítva 70 százalékkal, — a burgonyajuttatás 140 százalék­kal nőtt. Lenin és Sztálin és a bolsm vlk párt vezetése alatt megte­remtett szovjet államrendben, a szovjet parasztok a kolho­zokban tartós és kultúréletük- nek, s személyi jólétüknek biztos, megingathatatlan alap­ját látják. Éljen i világ békéjénél, a népek szabadságának őre és védelmezője, a Négy Szovjetunió I Éljen a világléke élharcosé, a magyar nép nagy barátja, a bölcs Sztálin!

Next

/
Oldalképek
Tartalom