Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-08 / 56. szám

VI. évfolyam, 55 szán 1949. március & Kedd MÁRCIUS 8. 1910-ben Kopenhágában ülésezett a II. Nemzetközi Szocialista Nőkonferencia, és Klara Zetkin, a nőmozgalom akkori legnagyobb nemzetközi nőalakja javasolta azt, hogy minden évben- március 8-án tartsanak Nemzetközi Nőna­pot, amelv évről-évre új len­dületet ad a szabadságért és a békéért küzdő dolgozó asszo­nyoknak. Nagy lelkesedéssel fogadta el a konferencia Clara Zetkin javaslatát, s azóta már- oiui3 8. a nők nemzetközi ősz* szefogasanak napja­Az első konferencia előtt is — amelyet 1907-ben tartot­tak meg a szocialista munkás­pártok nőtagjai Stuttgartban — voltak szétszórtan, egyes országokban mozgalmak, ame­lyek küzdöttek a nők jogaiért, ezek azonban teljes eredményt nem hozhattak. Nem kozhat­tak azért, mert karcukat nem kapcsolták össze a világ prole­tariátusának, a munkásosz- táÍvnak a harcával. A nők fel­szabadításának ügye akkor kezdett helyes vágányra tere­lődni, amikor Marx -és Engels kifejtették azt, hogy a dolgozó nők felszabadítása csak a kapitalisfa társadalmi rend­szer teljes felszámolásával képzelhető el, a munkásosz­tály pártjai napirendre tűzték a nők felszabadításának ügyét is s így a nemzetközi nőmoz- galom vezetését is a munkás­pártokban szervezett asszo­nyok vették át. V a Újságos tartalmat pedig jakkor kapott a mozgalom, janiikor a jobboldali, szociálde­mokratákkal szemben megala­kult Kommunista Pártok irá­nyítása alatt indította meg harcát a dolgozó nőket, férfia­kat egyaránt ef nyomó tőkés rend ellen, amely válságot, munkanélküliséget, nyomort és háborút hordoz magával. — Kemény és nehéz harcot vív­tak, hol legálisan, hold föld alá kényszerülve és kemény harcot vívnak napjainkban is dolgozó demokratikus asszo­nyaink, ma már azonban ösz- jszehasonlíthatatlanul megvál­toztak a viszonyok, mint negy­ven esztendővel! ezelőtt. A di­csőséges Szocialista Forrada­lom megteremtette a földke­rekség egvhatodán az első ■szocialista államot, a Szovjet­uniót és a szovjet proletárok világra szóiló győzelme1 szerte a világon reménységet gyúj­tott a dolgozó nők számára is, a végső győzelem megvalósí­tására Ez a végső győzelem nap- röl-napra közeledik, mért a béke és szabadság táborának ■er® lólráról-iólrára, percről- percre növekszenek, az elnyo­mó rendszer fölött pedig re­csegve Inog a kapitalista rend rothadt tákolmánya. Az első világháború előtt is felemelték tiltakozó szavukat a világ dol­gozó asszonyai, de ez a hang még erőtlen volt s kíméletle­nül elnyomta a fegyverek dör­gése, a tőkés imperialisták marakodásának zaja. Ma azon­ban, amikor a világ imperia­listái újra háíborúra •spekulál­nak, hogy bukásukat elnapol­ják a békéért és szabadságért kiáltó hang erősebb, mint va­laha, ez a hang ma már ha­talmas erő. Hatalmas erő, mert mögötte a győztes ée legyőzhetetlen Szovjetunió áll, hatalmas, mert mögötte a szabad népi demokráciák bástyája áll, ha­talmas, mert a világ mihden részéiben magasra lobbant a szabadságharcok és kizsákmá­nyolás elleni küzdelmek láng­ja. Néhány napja Thorez elv- tán;, a Francia Kommunista Párt főtitkára vágta Truma- nék, az ágy úgy ám-ok szemébe a francia dolgozóik nevében: „.-.ha a Szovjet Hadsereg arra kényszerülne, hogy' orszá­gunkig üldözze a támadókat, akkor a dolgozók, Franciaor­szág népe viselkedhetne-e máskép a Szovjet Hadsereg­gel szemben, mint a népi de­mokráciák népei? Nem,“ És Thorez elvtárs szava nyomán millió és millió francia zúgja, köztük a francia anyák, fele­ségek, láncok is: Nem! S így történt Olaszországban, Né­metországban s a világ min­den államában is. Ezt mondot­ta Grrotewohl elvtárs: „A né­met nép sohasem lesz az im­perialisták ágyufölteléke!“ Ez a mondat van ráírva minden dolgozó zászlajára, Európától Afrikáig s ez a mondat határozza meg 1949- bín a nőmozgalom legna­gyobb feladatát is­Az, imperialisták háborút akarnak, de a háborút meg- akadályozha'juk. Megakadá­lyozhatjuk akkor, ha a béke' erőit hatalmasabbá és erő­sebbé tesrzük, mint amilyenek a háború erői. Ebben a harc­ban nagv feladatok várnak a világ idolgózól asszonyaira is, a magyar dolgozó asszonyokra is. A munka frontján, gyárak­ban, üzemekben, szántófölde­ken, elméletben, gyakorlat­ban többet és jobban kell dolgozni s munkánk közben ez kell, hogv vezessen ben­nünket: gyűlölet az imperia­listákkal szemben, gyűlölet eizieiknek minden külső és bel­ső ügynöke ellen. Ünnepeljék- hát a magyar, a szabolcsi dolgozó asszonyok azzal március 8-át, hogy ke­mény elhatározással, új lendülettel, nagyobb erővel kapcsolódnak be az ország termelő munkájába mbb erővel vteszik fel a küzdelmet a. háború erőivel szemben s a nagy Szovjetunió hős szovjet asszom-a.it példaképül választ­va, a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével növelik a békét éi; szabadságot, akarók hatalmas táborát. R. T. Aki békét akar, annak a Szovjetunió mellett a helye Világszerte erősödik a békemozgalom Thorez elvtárs, a Francra Kommunista Párt főtitkára vasárnap elmondott beszédé­vel indította meg a . március­ban sorrakerülő járási vá­lasztások hadjáratát. — A felszabadulás után a francia nép arra számított — mondotta Thorez elvtárs — hogy némi átmeneti nehézsé­gek után jobb napok vir­radnak Franciaországra, A nép azonban csalódott .számí­tásában. Az amerikai imperi­mán nyal karöltve ráerősza­kolták .az országra, a Marshall tervet, amely mind a mun­kásság, mind a parasztság számára munkanélküliséget és nyomort hozott, a kiske­reskedőket pedig a tönk szé­lére juttatta. A kormány háborús politi­kája hadszíntérré akarj i vál­toztatni Franciaországot, de a francia nép mindent elkö­vet, hogy a háborút lehetet­alisták a francia lakájkor­lenné tegye, mondotta Thorez. Barátsági szerződésre törekszünk — mondják az amerikai kommunisták Forster, az Amerikai Kom­munista. Párt elnöke és De­nis a Párt főtitkára Truman- hoz nyílt levelet intézett. A levélben kijelentik, hogy a Kommunista Párt minden fe­nyegetés üldözés ellenére folytatja a munkáját. A há­ború veszély (e nem a Szovjet­unió részéről fenyeget. Sem az amerikai nép, sem a Szov­jetunió nem felelős a mostani feszültségért. A felelősség egyedül a Wall Sireetet és ügynökeit terheli. Minden fe­nyegetés és üldözés ellenére — Írják -— elszántan folytat­juk munkákat a békéért. — Sokmillió amerikaival együtt arra törekszünk, hogy nem­zetünk támad ószel lenni Észak atlanti Szövetség helyett ba­rátsági szerződést kössön nagy háborús szövetségesével a Szovjetunióval.. Csak ezen az ufón érheti el Amerika és az egész világ a békét és biztonságot. A német és argentin KP a békéért A Német Kommunista Párt seltette magát, -a többi között minden nőjéhez. A felhívás rá­mutat- -arra, hogy a nőik emel­jék fel szavukat a béke -meg­védésére. Tudják miig a hábo­rús uszítók — mondja a fel­hívás, — hogy férjetek és gyermekeitek sohasem vesz­nek részt egy új bűnös hábo­rúban, amelyet a Szovjetunió ellen készítenek elő. Az olasz nép tiltakozik az Atlanti Szövetséghez való csatlakozás ellett Olaszországnak az atlanti háborús egyezményhez törté­nő csatlakozásával szemben országos ellenállás támadt- Ez az erős ellenállás tükröződik vissza Saragat, a hírhedt munikásárulő jobboldali szo­ciáldemokrata helyette® mi­niszterelnök újabb kudarcá­ban. Saját pártjának végrehaj­tó bizottsága két napon belül -másodszor is leszavazta a pártvezért az atlanti tömbhöz tervezett csatlakozás ügyé­ben. Római jelentéseik még arról is beszámolnak, hogy De fiai peri miniszterelnök is erős ellenzékbe ütközik párt­jában az atlanti szerződés ügyében. kongresszusáé Réimann, a Párt elnöke a következőket mondta: — A béke táborában ál­lunk, mert szeretjük népün­ket. Aki békét akar, annak a Szovjetunió mellett a helye. A harmadik világháború ki­törését meg lehet akadályoz­ni, ha a béke erői határozot­tan és bátran sorompóba áll­nak. Az Argentin Kommunista Párt végrehajtó-bizottsági ülé­sén elhatározták, hogy egy imperialista támadó világ­háború esetén minden erejük­kel a Szovjetunió győzelmét segítik elő. Felhívással fordult i haladószellemü polgárokhoz hogy segítsék elő a nyugati földtekén a békéért és demo­kráciáért harcoló mozgalmát. Franciti asszonyok óriási tömegtüntetése a béke mellett Vasárnap Párizsban és egész Franciaországban óriá­si asszonytömegek tüntettek a béke és a szovjetellenes háborús úszitók ellen.. Pá­rizs főterén a szónoki emel­vény felett hatalmas betűk­kel ez a felírás állt: A francia, asszonyok soha nem adják oda fiaikat, hogy a Szovjetunió ellen harcolja­nak! A nagygyűlés elnökségében Franciaország valamennyi de­mokratikus szervezete képvi­a Béke és Szabadság Har­cosainak Mozgalma is. A gyűlés szónokai a követ­kezőket hangsúlyozták: A világ nőinek egyesülni kell, hogy minden erőfeszíté­sükkel a béke érdekében, tud­janak harcolni. Nem várnunk kell a békét, hanem ki kell harcolnunk. A francia asz- «zonyok megtagad ják a hábo­rút, A nagygyűlés a Marseillai­se eléneklése után perceken át ütemesen kiáll tóttá: Montgomery menjen haza! A nők emeljék fel szavukat a béke megvédéséért A Holland Kommunista Párt központi bizottsága a Nemzetközi Nőnap alkalmából felhívással fordult Hollandia A Közalakalmazottak Or­szágos Szakszervezetének má­sodik kongresszusán vasárnap felszólalt Apró Antal elvtárs, a Szaktanács főtitkára és megállapította, hogy az állam apparátus munkájában lénye­ges javulás tapasztalható. A közigazgatásba került mun­kások jó hatással vannak a muka szellemére. Ezután ki­fejtette, hogy a közalkalma- zöítak szakszervezetének az ország ‘gazdasági helyzetének Nenui, a baloldali Szocia­lista Párt vezetője Firenzében tartott beszédében kijekeJi lőtte, hogy Gasperi kormánya az olasz nép akaratával ellenke­ző kötelezettségeket válla! a támadó háborút előkészítő i-m- perialis'a hatalmi csoportok oldalán. Nenni országos nép­szavazást követelt arról a kér­désről, hogy vájjon az olasz nép kívánja az olasz nép részvétedét az atlanti egyez­ményben, vagy nem. Az olasz nép békét akar és győzelemre is viszi a béke ügyét- — jelentette ki Di Vit- toro, a Szakszervezeti Világ­szövetség elnöke Nápolyiban, a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból tartott gyűlésén­rendre kell tűznie a közalkal­mazottak fizetésének kérdé­sét is. A kongresszus ezután meg­választotta új vezetőségét végül határozati javaslatot fogadtak el, amely a több között bejelenti: tárgyalásé kát kezdenek a közalkalma zottak, és a városi, vármegye községi alkalmazottak szerve- vezetőinek egységesítésére. Végétért a közalkalmazottak szakszervezetének kongresszusa fejlődésével arányosan napi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom