Nyírségi Magyar Nép, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)

1949-03-27 / 72. szám

4000 forinttal gazdagítják a dolgozókat május 1-re az Alkaloida lakatosműhelyének munkásai Még emlékeznek .* munká­sok azokra az időkre, amikor tavasz hasadásakor, május 1- én szuronyos csendőrök, ren- dörpribékek vigyázták, a gyá­rat, leszaggatták a. vörör szailagot a gomblukból, es­tére megteltek a börtönök tüntetőkkel, sztrájkoló kiad é a Párt csak titkon szólhatott. — Harcoljunk elvfársak, a szabad májusért! Most újra virágzani, zöi delni kezd a föld és nomso kára május elsejére fordulnak a n aipok. Ünnepelni fognak a gyárak munkásai, de mos nem titkon és nem lopva, lm nem szabadon. Ünnepel a munkásosztály, a dolgozók harcos vezetője ünnepel, de az ünnep köz ben sem feledkezik ti híva tásáról, felelősségéről. Május 1. újabb bizonyítéka lesz an nak, hogy a munkásosztály a legjhivatottabb vezetője a egész népnek, a munkásosz­tály még ünneplés közben i. erősíti, gazdagítja a dolgozó, hatalmát és minden dolgoz* ünnepévé teszi a május else jék A felajánlás A telepen lévő vizberende zések már nem tudják elli'oi a gyárat hűtővízzel — ma- gyaráza Gál elv társ vasas, a hüdszentmihályi Alles lóid a gyár műhelyében. Zúgnak a gépek, sikoltv; szaladnak a szíjak, alig hall­juk egymás hangját. A többi ek is körénkgyülnek. Mórt elviárs, Kiss Ferenc, Almást Gulyás Antal. — Uj kukat farunk a íele- pen. *— Azám, csak GO méterri van a gyártól — veszi át a szót Móré elvtárs. — Csőve zetéket kell lefektetnünk, hogy a vízszolgáltatás zavai talan.nl menjen. — A csöveket természete sen nekünk kell lefektetni. Drága mulatság egy ilyen csöberendezés — mondja tovább Gál Sándor — súlyos pénzeket kell érte fi zetni. — Csak kéne — vág* közb üss Ferenc. — Hát persze. Amik# szó ia került az ügy, rögtön mű­helyértekezletet hív unk össze hogy miként is segíthetnénk magunkon. " így mondják r magunkon. — Rájöttünk arra, hogy a rak árban az ócska, de még használható csöveket emészt, a rozsda. Elhatároztuk, hogy ezekből építjük ki . csőháló­zatunkat. A megtakarilá» — Ha új csöveket vennénk :— rajzolta a Számokat a fal­ra Gál elvtárs — akkor iaz belekerülne legalább nyolc ezer forintba. így meg ócs­kákkal az egész csövezés benne van 4 ezerben. — Ez 4 ezer forint megta­karítás elv társ! — szólnak a többiek is. — A másik, amit elhatá­roztunk az, hogy - az egész munkát elkészítjük május el­sejére, vagy még hamarább is. Ez megint új százasokat jelent az üzemnek. — Meg m egész országnak — egészíti ki Móré elvtáTS. Vidámabban lobog majd a vörös zászló május elsején az Alkaloid; munkásainak kezében. De vi dámaibban csattogtatja a szé ezen ünnepen szerte a: országban. A munkások min denütt szebb és gazdagnb május elsejét 'teremtem minden dolgozónak. Feiiandült a kuitarélet Kfsvárüási Amióta a demokrata us szsa vezetők áldozatkészsége* foi\ tán sikerűit K svárdán rém behozni a Imsznavehetef h l állapotban lévő kultúr térim í egymásután zajlanak le a n. vf)B ikultói ünnepélyek. — A Lminrünnepély, a köz'ársa ság ünnepe, a tö megszervez tek műsoros estje jelzik Kis várdán a kultúráiét feilend lését. A tömegszer vezetek eg mással versenyt zneik ázéi hogy mioél nivMabb előad sokkal mutatkozhassanak ) Kisvárda do'gozódiak. Nag. előkészületek folynak a köze, jövőben megrendezendő fc. szabadulási emlékünneéply; ; József Attila-ünnep és munka ünnepének megrendít zésére. Tovább tart a meleg Várható időjárás ma estig; Mérsékelt szél,- kevés felhő, száraz idő. Éjszaka gyenge fagy, reggel helyenként köd. A nappali enyheség tovább torit-. 3 oldal A dolgosok egészségének védetne a Szovjetunióban A szocialista Szovjetunió- ban mes zem&ncén gondos­kodnak a munkások, a do.gő­zök egészségének védelmé­ről. A Szovjetunió alkotmánya 'biztosítja az üdülési, a bstege­tegszik, mögötte áll az orszá­ga, amely gondoskodik arról, hogy a lehető legjobb körül­mények között jKiképzett or­vosok és ápolók gondos fő­ügyelete alatt nyerhesse visz­ket, a kezelésre »szorulókat p«- dig korszerűen fel szere .t egészséges, gyönyörű szanató­riumokban helyezik el. — A szovjet munkás azzal a tudat­ai dol gozik, hogv ha megír ­sza egészségét. Képünkön az Ordzsonikize szanatórium egyik épületét látjuk. A bete­geket a kényelmes szobákban egyesével-kettesével helyezik 6l. Forgács fed, a iátészallai járás lőjegyzíje 1 szemeiyesen iráiiyitja a hláskatastter összealiítását Mátészalkán ü komoly gon­dot jelent a lakásínség megol­dása, vagy enyhítése- A Ma­gyar Dolgozók Pártjának ja­vaslatára most a község veze­tősége elhaiározta, hogy föl­állítja a lakáskatasztert, szám- baveí’Zi’j a megosztható, vág) rolj-s egészében kiadható la­kásokat. Forgács József, a mátészal­kai jár|s főjegyzője személye­sen végzi a laláskátaszter fel­állításának irányítását és el­lenőrzését. Mint* mondta: egyedien lakás s‘m maradhat Mátészalkán indokolatlanul üresen. Reméljük, hogy a ia- kástoaíaszter> felállítás!* után 3(1—-40 családnak, juttathatunk lakást. Orveselőatfásja TBC-röl Az összszakszervezetek szak­maközi nőbizotíságja értesíti á nödolgozókat, hogy március 29-én, kedden délután hat órakor «összevont nőgyülés lesz, amelyen dr. Sarvay Ti­vadar tart előadást a TBC elleni védekezésről, különös tekintettel a BCÍG oltások ha­talmas jelentőségére. (M. I.) Lenin elvtárs mon­dotta: „ A kulákok a leg" vadállal tiasabb, legdurvább legvadabb kizsákmányolók, klik a többi országokban a történelem során nem egy­szer állították már vissza a földesurak, cárok, papok, kapitalisták hatalmát. A ku­lákok többen vannak, ftint a földesurak és kapitalisták. A népnek azonban a kulák- ság mégis csak kisebbsége. . A háború utalt ezek a ver­sz opók a nép nyomorán nye­részkedtek, ezreket és száz­ezreket harácsoltak össze, a gabona és egyéb termékek árának emelése útján. Pó­kok a kulákok, melyek a háború tönkretette parasztok’ és éhező munkások vérén híztak kövérre. Piócák, me­lyek a dolgozók vérét szív­ták. annál jobban meggaz tdngodva, minél jobban éhe­zett a munkás a városokban Is gyáraikban. Vámpírok, melyek kezükbe ragadták és ragadják a földesúri földe­ket, s újra meg ujna igába gömyesBtik a szegényparasz- tokát.“ Földesurak, cárok, papok és kapitalistáik kiszolgáló' voltak mindig a falvak ka­pitalistái, a zsirosparasztok. Bár a nagybirtok a kulák- birtokokra is rávetette ár­nyékát, azonban a kulák paiut a falu kizsákmányoló, A legádázabb ellenség tőkés dense, százszor inkább együttműködött a nagybir­tokos osztállyal, mint a föld­munkássággal, vagy akár a szegén yparaszitsággal, vagy középpanasztsággal. A üics-óáógesemiékü Tanács- köztársaság bukása után pe­dig még egyértelműbb lett a 'z$irospa)rasztság állásfoglalá­sa, miután ia Tanácsköztár­saság törekvéseiből', prog­ramjából, kiadott* rendelkezé­seiből kétségtelenül megálla­pította, hogy a szocializmus magyarországi győzelme itt is egyezer s mindenkorra vé­get vetne a henye és kizsák­mány dó tökésosztáVnak, ez­zel együtt a zsirosparisztság kizsáÍvmányoló tevékény.-egé­nek is. A Horthy rezbci nép* einvomo rendszerének leghű­ségesebb szekértoló1', ke, vise­lőinek legharcrasabb és leg­vitézebb kortesei Is a zsíros- parasztok voltait. A feszabadulás utáni évek politikai seményei és tapasz­talatai azt mutatják, hogy a zsirosparasztság ellenállása — éppen a falusi osztályharc kiéleződése következtében — egyre elkeseredettebbé és el­szánt,abba válik. Népi demo­kráciánk vívmányai, a sze- gényparasz-tok, középparasz­tok és 'földmunkások nem­különben a dolgozó parasz­tok és ipari munkások szi­lárd .sKÓttéphetetlen szövetsé­ge, a zsirosparasztság kizsák­mányoló tevékenységét kor­látozó rendelkezések, > szö­vetkezetek megíisztogatása, — mindezek a jelenségek vad és elszánt ellenállásra ösztönzik a politikai és gaz­dasági hatalmát pusztulni látó és érző zsirosparasztsá- got. Ebben az elkeseredett harc ban még inkább, mint vala­ha megmutatja igazi mivol­tát a zárosparasztság. Kide­rül, hogy a leggyülöletesehb a legengeszteihetetlenebb el­lenség!» a munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak. — Olyan ellensége, mint Páflfalvy János az apagyi kupeeparaszt aki a sárga földig leverte Ondi nevű kertésze feleségét, sőt nem riadt vissza 11 éves kisleány léitatásától és a ve­le való erőszakoskodástól sem. Az érpaíaki kulákok a szegénypar.csztók gyermekei­től mé|g a sportpályát is irigy- lik. Ne sportoljon! — Ne le­hessen vidám, erős, boldog a szegénypjaiu iszlt gyermeke ! — ez az ö elméletük. Bartoe László, az ujfehértói basiv panaszt pisztolyt nyomott a dolgozó paraszt gyermekének a szájába kenyér helyett. — Hegedűs Zoltán, ugyancsak ujfehértói basaparaszt „pisz­kos parasztnak“ nevezi a falu dolgozóját. Madácsiné pedig, a gávaii Tubák -laddig ment a zsirosparasztságrá oly jellem­ző, szinte a bőrtelenségig me­nő mohóságban, hogy az el­múlt nyáron tizenhatodába akart dolgoztatni aratóival. Valóban piócák és vámpí­rok a" zsíros parasztok. És ha még mindehhez hozzávesszük azt, hogy szabd álnak, enge­dély nélkül irtják a fát, vág­ják a sertést, letagadják föld­jüket, hogy kibújhassanak a progresszív adófizetés és be szolgáltatás alól, akkor vilá­gossá válik előttünk, hogy nemcsak a dolgozó paraszt­ság személyes ellensége, de egyértelmű és a legrosszindu- latubb ellensége népi demo kratikus államunknak is. Jellemző a zsirosparasztok magatartására és eljárásara Szabó Endre szaitmárököritói kulák esete. Nagy Sándor nincstteien földmunkást úgy akarta kilakoltatni házából, hogy aláásta iái ház falát, majd dézsaszámra hordta a vjzet az így támadt résbe, •*ü _ _ hogy- rádüljön a lráz lakójá­ra. Ujgy akarta kiönteni a szegényparasztot 1 akás abó 1, mint az ürgét. És igy járnának el zsíros- parasztjaink népi demokrá ciánkkal is, ha a dolgozók áüama nem lenne éber, ha a munkásoszitály ökle nem len­ne kemény, ha nem őrködne a fajú legerősebb szövetsége, a DÉFOSz, ha nem erősítené a falvak dolgozóit újjáéledi szövetkezeti mozgolmunk. Aláásnák népi demokráciánk falát és kiöntenek a munkás­osztály államát, mint az ür­gét, hogy — mint Lenin clv- t4rs mondta: „visszaállítsák a földesuraik, papok, kapita­listák hatalmát.“ Nem a zsirosparasztok • n múlik, hogy ez a tervük nem sikerül. Nem kétséges, hogy ambit egyegy lépéssel közelebb ju­tunk a szocializmushoz — és ezek a lépések egyáltalán nem kurták — a falu kapita- listtía elemeinek ellenállása egyre elkeseredettebbó válik. Dolgozó parasztságunknak és haJtialmas tömegszervezetének, a DÉFOSz-nak, valamint szö­vetkezeteink dolgozóinak éber szemekkel keil őrköd­niük és kemény kézzel '-issza verni minden támadást, amely a falu szocialista építése el­len irányul, ^ ... NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1949. március 27, vasárnap A

Next

/
Oldalképek
Tartalom