Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-03 / 28. szám
1049. február 3, csütörtök NYÍRSÉGI magyar nép 3. oldal. Többet szeretnének tanulni a felsöszabolcsi parasztfiuk Látogatás a kisvárdai állami gazdasági iskolában — Szép, szép és nagyon jól érezzük magunkat, de lenne •gy nagy kívánságunk — bátorodik neki Mező Pista, pát- rohai parasztim, aztán körül- Tillantja szemét a társain. — Mindnyájunk kérése. Ott állanak mindnyájan, ki*&ik, nagyok, a kisvárdai mezőgazdasági iskola „időszaki“ növendékei. Fejükön virít a zöld sapka, elől az arany bú- zakalász. Megmutatták már az egész iskolát, a birodalmukat. Kisvárda peremén nő ki a földből ez az emeletes épület, levegős nagy ablakokkal, víz- Tie^atékkel, villannyal. Tágas km termek, hálószobák, ebédlő, kísérleti szobák eorakoznak kenn, csak egy a haj. — Alig vagyunk harmin- •an-negyvenen, akik i!tt tanulunk — folytatja Mező, akinek j az apja a felszabadulás után kapta meg robotos őseinek jogos tulajdonát, a földet — de lehet, hogy legközelebb már ennyien sein leszünk. —- Nem szerettek tanulni talán? Ezt már a többiek sem hagyják szó nélkül és egyszerre zúgni kezdenek. — Már hogyne szeretnénk. Éppen itt van a bökkenő, hogy többet szeretnénk. Itt nálunk, tulajdonképpen nem folyik rendszeres oktatás csak időszaki. A téli hónapokban bejárunk, tavasszal azonban búcsút mondunk és végleg hazamegyünk. — Egész évben akarunk tanulni —: vág közbe türelmetlenül Pinkcjci, az osztálytársa, aki nem győzte már várni a kérésünk kikerekedését. — Hiszen minden rendelkezésre áll, nagy épület, teljes felszerelés, földünk is lesz. — Gyakorlati munkát, kísérletezéseket most egyáltalán nem tudunk folytatni. Pedig az is fontos. —- Egy baj lesz még gyerekek — szól közbe Német Sándor, az igazgató — hogy otthon nem lesz, aki segítsen. A szövetkezeti gazdálkodás megkönnyíti az életünket Pártkiidványok Megjelent Rákosi Mátyás eivtárs NÉPI DEMOKRÁCIÁNK NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL című, a Szabad Nép január 16-í számában közzétett cikkének különlenyomata. A magyar népi demokrácia jellegéit tisztázó cikk tanulmányozása fontos feladata minden párttagnak. A pártszervezetek fordítsanak gondot a füzetek mind szélesebb körben való terjesztésére. A kíilönlenyo. mat áira 50 fillér. * Külön lenyomatban ■> jelent meg Révai József elvtársnak LENIN UTJÁN című beszéde is, amelyet a Leniin halálának 25. évfordulóján rendezett emlékünnepélyen január 21-én mondott el. A füzet, amely a népi demokráciák kialakulásában a Szovjetunió szerepének, a proletárdiktatúrának és a Füg- j gétlenségi Frontnak értékeié- j sót adja, értékes anyag min- j dehikd számára. A 24 oldalas füzet ára 50 fillér. $ Megjelent a SÁRGA KÖNYV olcsó kiadása a belügyminisztérium kiadásában. 88 oldal ára 1.50 forint. Mindszenty bűnügyének teljes anyagát közli. A hazaáruíó főpap elásott irattárából előkerült levelezések és Mindszenty vallomása fényt derít fffra, hogyan akarta a népellenes főpap megdönteni a magyar né- j pi demokráciát. * Ä Défossz kiadásában megjelenő MINDSZENTY. A NÉP ELLENSÉGE című brosúra terjesztésére pártszervezeteink fordítsanak kellő gondot. A feladat az, hogy egyrészt a pártszerveze. telthez leküldött füzeteket terjesszék, másrészt a Défooz- szervezetékhez küldött brosúrák terjesztéséhez segítséget nyújtsanak — Hát bizony ez elég nehéz ügy, mert mi már kölyökko- runktól kezdve dolgozunk a földön, dó azért csak megszorítjuk valahogy. Mert a tanulás nálunk az nagyon fontos, igen lemaradtunk a lépésiéi. — Én tudom, hogy lehetne ezen segítem — ágaskodik a tiszaszentmártoni Nemes Gyula — úgy, hogy kevesebbet dolgozunk és mégis jobban. Néhányan elnevetik magukat, de a komolyabbja bólogat. — Ez pedig a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodásban lehetséges. Ha gépek, meg traktorok lesznek, akkor nem lesz szükség arra, hogy a gyerekek is kapáljanak a földön. Mehetnek tanulni. — Ä fiainknak már jobb lesz — mondja aztán Zilahi Imre. — De hogy jobb legyen, az rajtunk múlik — vágja rá Mező Pista. Teherautíik színia a békebelihez viszonyítva megMroinszirezMeít Mindszenty felel blneiört Törvény elé, a magyar dolgozók államának, törvénye elé áll Mindszenty bíboros, a ha- zaáruló, összeesküvő, hogy feleljen bűneiért. Nem néhány bíróval áll szemben, hanem az egész dolgozó néppel, mert bűnét a egész magyar dolgozó nép ellen követte el. Vádolják őt a munkások, gyárak és üzemek hősei, országépítő szabad emberek. Ők áldozatokat vállalva törnek előre a termelés frontján, munkaversenyekben brigádok kai. Mindszenty pedig suhogó dollárokért akarta őket eladni. Gyárosok és bankárok országát akarta Mindszenty, a munkások országa helyet. Vádolják őt a dolgozó parasztok, a szántóföldek hősei, Nagyon jól emlékszenek még arra, amikor kisemmizve, cselédsorba alázva kellett robotolniuk a földbirtokosok, földesurak földjén. Nagyon jól emlékszenek még arra, amikor öt-hat gyermekük keservesen sirt a szalmatetős viskóban, mert nem volt kenyér, súlyos volt az adó. Most van földjük, van kenyerük, saját sorsukat saját kezükben tartják és minden friss barázda, minden egyes hulló mag, az ő életüket is emeli. Mindszenty pedig a földet akarta elvenni tőlük, ősi jussukat és azt mondta: — „Nem érdemlik meg a földet, mert lusták a magyar parasztok.“ „Herceg“ Eszterháziakfcal szövetkezett, mert a parasztok országa helyett földesurak országát akarta, . Vádolja őt minden dolgozó ember, aki előtt szent a szabadság és a függetlenség. — Mindszenty a nyugati imperialistákkal szövetkezett, hogy az átkos emlékű Habsburg ház trónra,vágyó utódját kiállt hassa ki királynak. Meggya- Jázta szabadságharcaink emlékét, El akarta adni szabadságunkat és függetlenségünket és nem átallot ennek érdekében gyalázatosán kémkedni és valutázni. Vádolja őt minden becsületes katolikus ember, mert Mindszenty a klerikális reakció vezetője a vallást, az egyházat használta fel aljas céljai elérésére. Visszaélt főpapi méltóságával, kegyes szavakat - hirdetett, de a kegyes szavak, a szabadság és a demokrácia gyalázás volt. Becsapni és félrevezetni akarta a magyar dolgozókat. Terve kudarcba fulladt, nem sikerült elvenni a gyárat, földet, királytválasztani. Nem a dolgozók kerülnek szolgaságba, hanem ő, a nép ellensége börtönbe. Fényes bizonyítéka ez annak, hogy ma már erősek és hatalmasak a demokrácia erői és nincsen erő, amely megtudná dönteni a dolgozó né]» hatalmát. A felszabadulás után gépállományunk, amely a háború alatt borzalmas pusztulást szenvedett, rohamos fejlődésnek indult. Már az első terv- év kezdetekor meghaladtuk a háború előtti színvonalat: 1938-ban ugyanis 35,000 gépjármű futott az országban, 1947. augusztusára pedig már 41.300 darab. Az első tervév folyamán ez a szám 51.000-re emelkedett. Népi demokráciánk helyes közlekedési politikájára azonre emelkedett teherautóink száma. Kedvezően alakúit bérautóállományunk, de különösen motorkerékpár állományunk is. A háború előtti 10.837 darab motorkerékpár helyett 1948. májusáig 26.417 darab motorkerékpár fut. Gépjárműállományunk fejlődésében természetesen legfontosabb a teherautók számának emelkedése. A terv- gazdálkodás során teherautó gyártásunkat egyre fokozni fogjuk. A háború előtt a maDobi István miniszterelnök1 fogadta a püspöki kar képviselőit A szatmármegyei püspöki helyitök elitéli Mindszenty politikáiét ban nemcsak a gépjárműállomány számának növekedése, hanem annak megoszlása is jellemző. A háború előtt közel 19.000 személykocsi volt üzemben, az első tervév utolsó hónapjaiban pedig alig valamivel több, mint 12.000, azaz a háború előttinek 64 százaléka. Tehergépkocsi állományunk azonban több, mint háromszorosa a háború előttinek. Az 1938. évi 3.000 darab tehergépkocsival szemben 1948. májusáig 11.490gyar teherautó gyár jóval kisebb kapacitással működött, mint most, de még azt is lerontotta, hogy külföldi konstrukciók szerint és részben külföldi alkatrészekkel folyt a gyártás. Ma a tehergépkocsik teljesen magvar munka eredményei. 1947—48-ban 439 darab került ki a forgalomba, a hároméves terv utolsó esz,- tendejében ez a szám 1.700- ra emelkedik. Grösz József kalocsai érsek elnökletével értekezletet tartott ai magyar püspöki kai-, amelyen Mindszenty ügyével foglalkoztak. Az értekezlet megbizásából kedden délután 5 órakor megjelentek Dobi István miniszterelnöknél, Czapik Gyula egri érsek, Hamvas Endre Csanádi püspök, Dudás Miklós hajdúdoro- gi püspök, Dralios János esztergomi érseki helytartó. — Czapik érsek közölte a püspöki kar nevében, hogy a Mindszenty ügyben „a püspöki kar nem foglal állást, a kérdést a kormány bölcs belátására bizza.“ Borszéki István, Szatmár megye főispánja meglátogatta Bárót Mihály görögkatóli- kus püspöki heiynököt A beszélgetés során a püspöki hely nők kifejezésre juttatta, a Mindszenty ügyet az egyháztól teljesen különállónak tartja, nem azonosítja magát Mindszenty politikájával és mesterkedéseivel. Sorra ítélik el a klerikális reakció hazaáruló politikáját a demokratikus érzelmű egyházi emberek és tagadják meg ä közösséget Mindszentyvel, a főbűnössel, akit a dolgozó nép követelése állít törvény elé. Ma kezdődik bünperének főtárgyakba a legszélesebb nemzetközi nyilvánosság előtt, a legnagyobb hírügynökségek és világlapok képviseltetik magukat. Megtámadta a rendőröket a fegyverrejtegető volt csendőr A nyírbátori rendőrségnek bizalmasan tudomására hozták, hogy Ungvári József helybeli lakos, .volt csendőr- főtörzsőrmester fegyvert rejteget lakásán. Két nyomozó két hatósági tanú jelenlétében kiszállt a helyszínre és megkezdte a házkutatást, Amikor Ungvári meghallotta, hogy1 miért jöttek a rendőrök lakására, hazarohant és< kezében egy nagy késsel meg akarta támadni a rendőröket. Közben szidalmazta a demokráciát, a rendőrséget, ezért felszólították a nyomozóik, hogy kövesse őket a rendőrségre. A volt csendőr erre szökni próbált, a rendőrök azonban megfogták és a kapitányságra kísérték. Egyelőre csak hatósági közeg elleni erőszak címén indul ellene eljárás, a házkutatást pedig megismétlik. Szakszervezeti műsoros téncestély o^Iparossiéfeháaibaira
