Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-23 / 45. szám

A Vörös Hadsereg ünnepe Vas Zoltán: Hároméves tervünk a k ommunista tervezés és végrehajtás diadala Több mint 25 milliárd forint az ötéves terv beruházása ipari termelésünkre. A kibon­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa ülésének máso­dik napján Vas Zoltán elvtán-, a Gazdasági Főtanács főtitká­ra tartott beszámolóit nemzet­gazdaságunk helyzetéről és f j; (üléséiről. M egál lapította beszédéiben, i.ogy az elmúlt év gazdaság- reli ikáfcan is a fordulat éve volt. Rátérhettünk a tervszerű tv oialista gazdálkodás alap­jainak céltudatos lefektetésé­re. Kiemelte, hogy az első lenéiben 38.9 százalékkal tel- iesítettük túl a beruházásokat. \y. utolsó tervév beruházási 'őirányzata 4.800 millió fo­rint, ami 300 millióval több, mint az elmúlt 16 hónap ösz­i z?g beruházása. Az elmúlt trrvév havi átlagberuházása 208 millió forint volt, most havi 360 millió forint. Ez a kommunista tervezés, de méglnkább a kommunista végrehajtás diadala. A gyáripar Inunkahelyka- paci tóira a múlt év végén 17.1 Nehéziparunk fejlesztése A szocializmus építésének k ■> I cskérdése n ehézi párunk fejlesztése. Éneikül nem kép­zelhető el az iparfejlesztés, a m ezőgazdasá g s zö v'etk e zetl átszervezése, gépesí'ése és az általános életszínvonal növe­lése. A kohászat, vas, fém- és gépipar egytitfes termelése már 46 százalékkal haladta meg az 1938-as termelést. N'e>- héziparunk minden gyára ‘ö'het termel, mint a háború előtt. Vas Zoltán elvtárs ezután foglalkozott a rmég meglévő cihákkal. Megállapította, hogy a munka termelékenységének fokozása terén komoly ered­ményeiket értünk el, de az 'gazi feladat, a kapitalista ter­melés jelentős túlszárnyalása, még hátra van. Az alacsony 'ermelékenységgel szemben a reálbérek színvonala jelentő­sen meghaladja a békebelit. A reálbér számításánál te­rn tetbe kell venni a béren kívüli juttatások pénzbe ni ér­ékét is. A szocialista állam százalékkal volt nagyobb, mint a háború előtt. Mindez azt je­lenti, hogy ipari termelésünk január l.én nemcsak elérte, hanem egyes iparágakban át­lagosan felülmúlta a háború­előtti termelési színvonalat. Most bontakoznak ki a három­éves. terv utolsó évének vég­rehajtásával az új ötéves terv körvonalai. Az ötéves terv beruházásai jóval meghalad­ják a 25 milliárd forintot. Ez jelentős erőfeszítést igényel. Mozgósítani kell közgazdasá­gunk minden tartalékát. Pár­tunk nyugodtan és a teljes siker reményében kezdemé­nyezi a nagy feladatot. További gazdasági sike­reink attól függnek, hogy né­pünk minden téren folyfasi a harcát az imperialista reak­ció külső és belső erőivel szemben. Minden dolgozó tud­ja, hogy gazdasági téren elért eredményeinket csakis politi­kai sikereink tették lehetővé. gazdaságának az az alapvető tétele, hogy csak oly reálbér jogos, amelynek alapjául meg­felelően kimunkált tényleges teljesítmény szolgál. Alacso­nyabb reálteljesítményért ma­gasabb reálbért fizetni gaz­dasági képtelenség és akadá­lyává válik minden további fejlődésnek. Vass Zoltán ezután foglal­kozott a diósgyőri dolgozók versenyfelhívásával, majd át­tért a mezőgazdasági termelés kérdéseire. Mezőgazdaságunk fejlesztése Megállapította mezőgazda- sági termelésünkkel kapcso­latban, hogy a: mezőgazda- sági termelésünk is arányta­lanul magas költséggel tör­ténik. Ennek fő oka az elapró­zott paraszti birtokon történő termelés. Mezőgazdaságunk keveset termel és így az alacsonyabb kivitel káros hatással van A Szovjtetúnió néped ma ünnepli k a dicsőséges Vörös Hadsereg fennállásá­nak 31. évfordulóját. 31 esz­tendő alatt a Vörös Hadsereg fényes lapokat írt a Szovjet­unió és az egész világ törté­netéibe. 1918. őszén, amikor 14 imperialista állam hadserege tört a fiatal szocialista or­szágra és az ország háromne­gyed része az idegen inter-' ve »cionisták kezén volt, nehéz .körülmények között, sok hi­ánnyal küzdve vette fel a bár­ról a betolakodók ellen a Vö­rös Hadsereg. A nehéz kö­rülmények ellenére is győzni tudott a Vörös Hadsereg, győ­zött, mert ezt a hadsereget Lenin és Sztálin pártja ala­pította és mert ez a hadsereg •éppen ezért nemcsak az impe­rialisták hadseregétől, de a vi­lág valamennyi hadseregétől döntően különbözött céljaiban, történelmi feladataiban és a ’dolgozókhoz való viszonyá­ban. Az egész haladó emberiség együtt ünnepel ma a Szovfet- ■unicl népeivel. Az Októberi Forradalom a Szovjetuniót a nemzetköz: proletariátus bázi­sává, a haladás fáklyahordo­zójává tette ó>; a szovjet had­sereg őrizte, óvta az emberi haladás fáklyáját, őtrzi, óvja ma is az egész haladó embe­riség legközpontilth ügyét: a békét. A fel világosodott, ha­ladó gondolkodású 'emberek szerte a világon, amikor a bé­kéről beszélnek, Sztálin ne­vét mondják, s amikor a béke 'biztosítékáról szólnak, eső­sorban a Vörös Hadsereget -említik. S ztálin a harcunk, Sztálin a béke és Sztálin nevével épül a világ* 1... — dalolják szívből az öntuda­tos dolgozók, dalolja minde­nütt a világ proletariátusa Sztálinról, aki Leninnel együtt megalapította a Vörös Hadse­reget, győzelemre1 vitte a szo­cializmus ügyét. Bebizonyítot­ta, hogy a kapitalizmánt ie le­het győizni é= a szocializmus győzelme a világ egyhatod ré­szén, majd a Vörös Hadsereg *24. éves fennállása után a Szovjetunió győzelme a fa­siszta barbárok felett megnö­velte minden országban a dol­gozók osztály ön tuda tát és sa­ját. erejükbe vetett bizalmát. Párizsban, Rómában, a görög hegyekben és Kína nagyki- j terjedésű harcmezein tudják a dolgozók, hogy nincsenek egyedül, érzik a nemzetközi proletárszolidaritás erejét és bizalommal, reménnyel tá­maszkodnak a nenizV közi pro­letariátus bázisára, a haladás élcsapatára, a szocialista Szov­jetunióira. A kapitalista orszá­gok proletariátusát lelkesíti a nagy Októberi Szocialista Forradalom példája, a gyar­mati és függő népek pedig az imperialistaellenes Szovjet­unió vezette béketábor létéből merítenek erőt a eaját elnyo­mók és az imperialista el­nyomók elleni harcban. A népi demokratikus or­szágok népei, amikor a Vö­rös Hadsereget ünnepük, egyben saját szabadságukat, létüket is ünnepük. A népi demokráciák ...,,a Szovjet­unió győzelmének eredmé­nyeként és a Szovjetunióra támaszkodva“.... jöttek létre és fejlődtek — tanított Sztá­lint elvtárs útmutatásai alap­ján Rákosi Mátyás elvtárs. A Vörös Hadsereg hozta nekünk magyaroknak is a felszaba­dulást, a nemzeti független­séget. És nem egyúttal, melléktermékként hozták ne­künk a szovjet emberek a szabadságot. Sztálin elvtárs a második világháború legne­hezebb napjaiban, 1941 len» már kijelentette, hogy a Szovejtunió számára nem­csak honvédő háborúról van szó, hanem arról is, hogy a fasizmus igája alatt nyögő országok népeit is felszaba­dítják a hő? szovjet katonák. A Szovjetunió győzelmének eredményeként és a Szovjet­unióra támaszkodva ragad­hatta meg a; munkásosztály'’ vezetésével a nép a hatalmat, és igy tudta gyakorolna vé­res polgárháború nélkül vi­szonylag' békés körülmények között a proletárdiktatúra funkcióit. M indezek alapján vág­hatta Révai elvtárs a bennüket rágalmazó ellenség, az imperialisták arcába a til­takozó tömeggyülésen a dol­gozó nép igazságát: ,,Nálunk nem az amerikai követ az úr, mint a Marshall országok­ban. Szuverén ország vá­gunk, amely' nem tűri, hogy' az imperialisták gyámsága alá vessék. Azt mondják le­győzött ország vagyunk. De a demokratikus uj Magyaror­szág már nem tartozik a ie- győzjöttek közé! Magyaror­szág egyenrangú tagja a szabad népek családjának, a Szovjetunió vezette béketá­bornak.“ A Szovjetunió vezette bé­ketábor egyenrangú tagja vagyunk és a magyar néphad­sereg a Szovjetunió Vörös Hadseregét ünnepelve saját példaképét ünnepli. A mi had seregünk méltó akar lenni példaképéhez, a szovjet had­sereghez. A mi hadseregün­ket is a népiről, mint az él­tető forrásból merit, amikor a munkásosztály legjobb fiait hívja és fogadja be a had­sereg vezetésébe, tisztikará­ba. A munkásosztálynak, mint a szocializmus építésében legközvetlenebbül érdekelt osztálynak vezetőszerepe a tisztikarban biztosítja, hogy' honvédségünk tagjait áthat­ja az önfeláldozó hazaszere­tet, a nemzeti öntudat, a munkásosztályhoz, pártjához és annak vezéréhez, Rákosi Mátyáshoz való hűség, a nem­zetközi proletárszolidaritás érzése és az imperialisták el­leni gyűlölet. N éphadseregünket erő­sítve ' nem háborút idézünk elő, hanem a béke erőit növeljük. Mert az impe­rialistákat nein rábeszéléssel, jámbor pacifizmussal , hanem csak a, béketábor erejével tarthatjuk féken. A mi nép­hadseregünk a béke ügyének, haladásnak serege, a Szov- 1 jetumó vezette tábor tagja és ezért áthatja honvédcinket, mint az egész dolgozó népün­ket a béketábor vezetőereje, a Szovjetunió, annak had­serege és lángeszű vezére, Sztálin generalisszimusz irán­ti hűség és szeretet. Vajda Márton. takozás útja a modern nagy­üzemi termelés és modern ^termelőeszközök szolgálatba állítása. Feltétlenül elő kell moz­dítani a föld társas megmunkálására való fo­kozatos áttérést. A mezőgazdaság fejlesztése, és újjászervezése érdekében a demokrácia már eddig is súlyos áldozatokat hozott. Az első tervévben 688 millió fo- frintot fordítottunk mezőgaz­dasági beruházásokra, az idén csak a gépállo­mások létesítésére 290 milliót fordítunk. Ezeknek a számát ez évben 180-al emeljük. A kereskedelem kérdéseiről szólva; megállapí­totta Vas Zoltán, hogy az ál­lami nagykereskedelmi háló­zatot olyanná kell fejleszte­nünk, hogy' képes legyen az állami vállalatok által ter­melt árak nagybani forgal­mát csaknem - teljesen lebo­nyolítani. Az állami nagykereske­delemnek 1949-ben több, mint 10 milliárd forin­tos forgalmat kell lebo­nyolítania. A pénzgazdálkodásról szólva megállapította, hogy az idei költségvetés komoly- lépés a szocialista állam egy­séges nemzeti költségvetése felé. Az állami vállalatok nyereségrészesedése 1050 mil­lió forint, de bizonyos, hogy ezt az összeget legalább 50 Százalékkal túlhaladjuk. — A gyáriparban dolgozói: száma ma már 20 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt volt. A bányászat és kohá­szat 50 százalékkal több fi­zikai munkavállalónak ad kenyeret, mint 1938-ban. A még meglévő munka- nélküliség felszámolása a legközelebbi idők feladata. Már ma is nagy gond gyor­san fejődő iparunkban a szükséges szakmunkás káder •biztosítása. Vas Zoltán elvtárs igy fe­jezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét: Szociálist a gazdálkodásunk fejlesztésével szélesednek a megoldandó kérdések is. D* ha minden nehézséget és aka­dályt leküzdve kitartóan ha­ladunk azon az utón, amelyet Rákosi Mátyás tűzött elénk, biztos ,hogy sikerre visszük a dolgozó magyar nép ügyét, a szocializmus megteremtését. VI. évfolyam, 45. szánt 1949. február 23 SZ6f(tl S ottfnL

Next

/
Oldalképek
Tartalom