Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

Di félidőtök, - nj etyidt Irt a: Gyenge Károly országgyűlési képviselő Tegnap délelőtt a Magyar függetlenségi Népfront sza- bolosmegyei ideiglenes Népi Bizottsága is megalakult. A Magyar Függeilonsogi Front tivégezte feladatát, végre­hajtotta programját, a polgá­ri demokratikus átalakulás programját, amelynek végre­hajtásához a Szovjetunió hős Vötös Hadseregének diadal­mas győzelme eredményekép­pen foghatott hozzá és ame­lyet a Szovjetunióra támasz­kodva hajtott végre. A ered­ményeket azonban csak a mu nká.s ősz tál y v e z e tés e v el érhettük el, amely a dolgozó parasztsággal szövetkezve i harcolt a régi rend hívei ellen. Fejlődésünkben túl mentünk a polgári demokrácia köve­telésein, ráléptünk a népi demokrácia útjára, amely a szocializmus építését jelenti már. Magj u Fúggctienrégi Népfront, ameiv a régi he­lyébe lép, ugyancsak a mun­kásosztály vezetésével oldja meg feladatait. — Azonban- az új front összetételében alapvetően különbözik a régi­ből. A Magyar Függetlenségi Népfront a szocializmus, a demokrácia híveinek a tábo­ra lesz. Az nj Népfront tábo­rába nem furakodhatnak be a haladás ellenségei. A Magyar Függetlenségi Népfront célkitűzéseiben is messzebb mutat. Szélesebb perspektívát nyújt, mint a régi. Az új feladatok megva­lósítása a megváltozott vi­szonyoknak megfelelően kö­vetkezne be a munkásosztály vezetésével. Mik ezek a feladatok? Elsősorban fokoznunk kell a belső és külső reakció elle­ni harcot. Kötelessége a Nép­front minden egyes pártjának vigyázni arra, hogy a reakció ne kaphasson helyet sorai­ban. Máris, megalakulása után, hatalmas feladat áll a Nép­front előtt. Hozzá kell fog­nunk teljes erővel várme­gyénkben a tavaszi terv si­keres megvalósításához. Az i körülmény, hogy a magyar iolgozó nép gazda lett saját lazájában, felelősségre köte­lez minket. Ezért kell min­den erővel fokozni a terme­lést mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Hatalmas lendületet kell Mini Szabolcs szövetkezeti mozgalmának, különös tekin­tettel a termelőszövetkeze­tekre, amelyeket a Népfront­nak messzemenően kell támo­gatnia. Pártunk eredményes közbenjárására 'máris sikerült komoly támogatást szerezni földművelésügyi kormányza­tunknál Szabolcs termelő­szövetkezeti csoportjai ré­szére. Irányt kell vennünk area, hegy vármegyénk falvainak közlekedési viszonyait meg­javítsuk. Javítani kell vár­megyénkben az egészségügyi és szociális viszonyokat is. Ezen a téren már eddig is szép eredmények vannak. Pálfy Ernő elvtárs kezdemé­nyezésére még 1946-ban fel­állítottuk a haktalórántházi tüdőszanatóriumot, Ezen túl­menően üdülők, egészséghá- zák, szülőotthonok egész so­rát kell még megépítenünk. Fel kell számolni falvaink kulturális elmaradottságát is. NyMütorban, Nagykálléban és a megye számos helyén már is épülnek a kultárhá­zuk. A Népfront azon lesz, hogy minden szabolcsi köz- régben kul tárházunk, könyv­tárunk legyein. Ezen a term élenjáró feladat vár a már meglévő és ezután létesítendő gépállomásokra, amelyek a. szabolcsi falvak kultúrköz- pontjai lesznek. Harcot kell indítanunk Szabolcs analfabé­tizmus a ellen. Ezen a téren — örömmel tapasztaljuk — komoly munkát végeznek pe­dagógusaink és az MNDSz szervezetek ©iszonyai. Fokoznunk kell harcunkat a falu kizsákmányolói -ellen. — Vármegyénk középparasztsá­ga egyre világosabban látja, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság mellett van a helye. Ez a tény mu- i átkozik meg szerte egész Sza­bolcsban a DóFOSz szerveze­teinek megalakulásakor és a szövetkezeti fúziók során. Ve­lünk tart tehát a falu osztály- üarcának megvívásában a vár­megyénk közép parasztsága is, amely felismerte, hogy szá­mára a kulákeimíboraság nem jólétét, hanem kizsákmányo­lást, nyomort jelent. Szabolcs dolgozói fel ismer­ték a néphadsereg jelentősé­gét. Vármegyénkből is a dol­gozó nép legjobbjai kerültek a néphadsereg tisztikarának óraiba. Ezek az ifjak öntu­datos, becsületes vezetői és hígjai lesznek a nép hadsereg­nek, függetlenségünk és bé­kénk őrének. A megértés és kölcaönöe en­gedékenység alapján á’15 Rákosi elvtárs javaslatára mentesítik a középparasztságot a terület utáni ssirbesxolgáltutás teljesítése alól A pénteki minisztertanácson Rákosii Mátyás elvtárs mi­nő zterelnökh ely ettes nagy je - lentőségű indítványt nyújtott be*. Rákosit elvtárs azt java­solta, hogy az országos Köz­ellátási Hivatal dolgozzék ki egy rendeletét a terület utáni zsírbeszolgáltatás módosítá­sára. (A területi zsírbeszolgál­tatásról szóló rendelet a 25 holdnál nagyobb birtokú, il­letve a 250 aranykoronánál nagyobb kataszteri tmtajöv-e1- delmű gazdákat meghatározott mértékű minimális zsírbeszol- gál tatásra kötelezi, tekintet nélkül arra, hogy vágtak-e sertést, vagy sem.) A módosí­tást az tette szükségessé, hogy az érvényben lévő rendelet értelmében a zsírbe szolga Ita­tás szem pont jából. a közép pa­rasztságot és a kulák nagy- gazdákat számos vidéken egyenlő elbánás alá vonják. A mii hisztertaiiác.' egyhangú határozattal magáévá tette Rákosi Máinás javaslatát és felhatalmazta az OKH-t, hogy haladéktalanul dolgozzon ki nii'tdosítő rendeletek Az Országos Közé-Hátán Hivatal rendel- te megjelent és a következőket írja elő: A 25 kát. holdnál kisebb földbirtokkal rendelkező kö- zépparasz tokát nem terheli a terület utáni zíírfeszolgálta- tási kötelezettség abban az esetben, ha földadójuk az 1400 kg. búzát, kataszteri tiszta jöve­delmük pedig a 350 arany ko­ronát nem 'haladja mag. — Az eddig érvényben-lévő ren­delet ugyanis 1000 kg. tiszta búzánál és 250 arany korona kataszteri tiszta jövedelemnél szabta meg a határt. Ez a rendelkezés érintette egyesi vidékeken az olyan dolgozó 'középparasztokat is, akiknek összes földbirtoka ugyan m-es-ze) alatta maradt a " 25 holdnak, d-e magas kataszteri tiszta jövedelmű szántója, rét­je vagy szőlője miatt a zsírbe- szolgáltatási kötelezettséggel terhelt kulákok közé szorult. A mentesség határának ez a felemelése körülbelül 300 munkának kell kialakulnia Szabolcsban az egyház és a népi demokrácia között. De ugyanakkor meg n-elm alkuvó harcot kell folyhatnunk mind­azok ellen, akik az egyház be­folyását használják fed a nép ellen., A Magyar Függetlenségi Népfront zászlajára írott cél­kitűzésiek Kossuth, Petőfi, Táncsics célkitűzései. Olyan érint. Ennek a földterületnek a dolgozó középparasztság ér­dekében való mentesítései azt j lenti, hogy' a terület utáni zsírbeszoIgáLatási kötél ezetí­ség terén középparasztságunk nagyarányú kedvezményt kap. A kormánynak ez az intézke­dő?« is bizonyítja, hogy éles különbséget tesz a középpa­rasztok és a kulákok között és mindenben a kis- és középpa- rasz'tok érdekeinek megfele­lően intézkedik. Azok a középparasiztok, akik a korábbi rendelkezés ér­Február 21-én ünnepli meg a világ ifjúsága a gyarmati ifjúság napját. A Magyar Ifjú­ság Népi Szövetsége is sorozatos ünnepségeket fog rendezni ebből az alkalomból és kifejezésre^ juttatja együttérzését a harcoló gyarmati fiatalokkal. Ebből az alkalomból közöljük Goy de Boyssonnak, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöké­nek cikkét: 1949. február 21. Ezen a napon a világ ifjúsága hitet tesz a szabadságért küzdő gyarmati fiatalokkal való szolidaritása érzéséről. Szö­vetségünk varsói tanácsülé­sén és a párizsi végrehajtó- bizottsági ülésén nyomaték­kai felhívta összes tagszer­vezeteinek figyelmét arra, hogy minden erejükkel moz­gósítsák a fiatalokat a gyar­mati ifjúság napjának meg­ünneplésére és ezen keresztül hangsúlyozzák azt, hogy a fiatal nemzedék kész a de- jmokíríftikus erőiekéi öszefog- va véget vetni a gyarmati kizsákmányolásnak. A gyarmati és függő álla­potban lévő népek szabadsá­gáért való harc azt jelenti, hogy harcol a békéért, az igazságért, az imperialista ki­zsákmányolás ellen. Ezért he­lyez szövetségünk megalaku- , lása óta ilyen nagy súlyt erre i a kérdésre és ezért támogat- 1 feladatok, amelyek megvalósí­tása én továbbfejlesztése a mai magyar nemzedék történelmi feladata. Olyan feladatok ezek, amelyeket a magyar népnek, — Szbolcs népének is — üteg kell oldania és ame­lyeket a munkás-osztály' és szövetségese, a dolgozó pa­rasztság, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével meg is fog oldani. nak már eleget tettek, die az új rendelet értelmében zair- bcszolgáltatásra nem kötele­zet lek, a már beszolgáltatott zsírmennyiség után kilónként. C forint, élő sertés beszolgál­tatása ei?etén kilónként 3 fo­rm kártérítésre tarthatnak igényt az átvételi jegy ellené­ben. A kormány ezzel az intézke­désével gondoskodni kíván ar­ról, hogy ne érje sérelem azokat a középparasztokat, akik zsírbeszolgált-atásukat becsülettel teljesítették. ja a délkeletázsiai, latiname- rikai, északaírikai, stb. ktil- ilöttségek tevékenységét. — Szövetségünk arra is büszke, hogy soraiban ma már t'z- millió olyan tagot számlál, amely busz'gyarmati és függ* ország 34 tagszervezetéhez tartozik. Nem elégedhetünk me* azonban eddigi eredménye­inkkel. Feltétlenül szükséges, hogy szerte a világon foly­tassuk a gyarmati kizsákmá­nyol ók elleni harcot, azok­ban az országokban is, ahol ez a kizsákmányolás nem sújtja közvetlenül a népül, vagyis azokban az országok­ban, amelyeket nem sorolunk a gyarmati, vagy függő ál­lapotban lévő országok közé. A gyarmatosítás, amelyet az imperializmus hoz létre, nemcsak azoknak a népeknek ellensége, amelyekét közvet­lenül sújt, hanem valamennyi népnek és ezért minden nép­nek egyesülnie kell, hogjr megsemmisítse az ellenséget. '• Február 21-étt tehát min­denütt meg kell tinne pelni a demokratikus ifjúság­nak meg. kell mutatnia, hogy kész a gyarmati kizsákmány* lás elleni harcra. Ez azt je­lenti, hogy február 21-ét a fuilönböző országok fiataljai a körülményeknek megfele­lően különbözőképpen ünnep­ük meg. A legfontosabb é* leglényegesebb azonban az, hogy minden erejükkel ké­szüljenek fel február 21-ro. Előre! Mozgósítsuk az if­júság széles tömegeit február 21-én a gyarmati kizsákmá­nyolás ellen. Egységbe, vilá^ ifjúsága! Előre a tartós bé­kéért, a népek függetlensé­géért, a demokráciáért és * jobb jövőért! ezer kát, hold föld tettül-etet telimében zsárbeszolgáttatáisuk­Ma délelőtt 11-kor Népfrontgyülés a Kossuth-tére VI. évfolyam, 43. szám 1949.február 20 VSSÉÍÍIIP üdéi a lilái iliiisáp a pitosl ellet Goy De Boysson cikke

Next

/
Oldalképek
Tartalom