Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-19 / 42. szám
194®. február 19, szombat NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 8. oldal Munkásfiuk, par aszí fiuk NEVELJ JOBBAN UONULNAK BE A KOSSUTH AKADEMIARA Álig várják már, hogy megkezdjék a katonaéletet — Tiszt lesz a fiamból — mondja boldogan Horváth néni, aztán gyorsan a tűzhely bez fut és lekapja a tejes lábast, mert a felpuposodott tej néhány cseppje már ott sistereg a forró vaslapon. A házak tetején ül a nap és besugároz a fény Horvá- ték konyhájába is. Végigszalad a polcon sorakozó lábasokon, fazekakon csillogva aziporkáztatja a zománcot, az alumíniumot. — A rendre már én megtanítottam a Jancsit, a többire meg ott benn megtanítják — mondja az asszony komcVelünk erősödik — Biztosan tetszik neked az 'egyenruha — vetem oda neki a szót úgy, mintha nem is várnék rá választ, meg lennék győződve a mondat igazságáról. De Jancsi nem hagyja annyiban. Nem fortyan fel, #sak megrázza a fejét. — Nem diszbabának megyek én oda — szólal meg komolyan és letelepszik egy alacsony zsámolyra. Az állá! a tenyerébe támasztja és úgy magyaráz. — Most már nekünk néphadseregünk van és ami a legfontosabb — és felemeli kezét — a tisztek is mi belőlünk kerülnek ki. Munkásokból meg dolgozó parasztfiukból. — Nem félsz, hogy sokat kell tanulni? — kérdezem tőle. — Nem én — és elolhúza zsebéből egy Szit-fUzetet, Ságvári Endre életét. — Ság- ráriék az életüket is feláldozták a dolgozók ügyéért, a szabadságért. Joggal kivan- ják meg tőlünk a dolgozók, hogy tanuljunk. Ezt nekünk kötelességünk megtenni, a tanulást vállalni ,tisztnek vezetőnek lenni, mert csak igy lesz erős a néphadseregünk. Mi tudjuk a legjobban gyűlölni az imperialistákat, s ha tanulunk, akkor majd öntudatosan meg is tudjuk védelmezni a dolgozók szabadságát. Bandi is katonatiszt lesz Vida Bandi dolgozó parasztnak a gyermeke, az apja számára Nyíregyháza határában hasítottak földet. Nem laknak messze a volt huszárlaktanyától. Ott találkozom vele a kaszárnya mellett. A volt ugralyan .Közben kitölti a tejet egy csészébe és az ablakba teszi hülni. A fiának, Jancsinak készíti a reggelit .Most lakatosta- nuló, vagy ahogy ő mondja: vasas .Mindennap bejár a műhelybe, keményen dolgozik, a tenyere, a keze az már vasas kéz. — A Szit-ben hallót tóm, hogy munkásfiukat hívnak a Kossuth akadémiára — szólal meg a legifjabb Horvát is, ahogy a bakancsát dörzsöli fényesre — és ott is értettem meg először, hogy miért van szükség munkástisztekre. a néphadsereg tópályán még látszanak a föidhányások, a félig beomlott vizesárkok. Az aljukban pocsolyává keveredett az elolvadt bólé a felengedett földdel. —• Még emlékszem arra, amikor itt fehérkesztyüs, ezüst-pálcás huszártisztek, meg fekete pincskalapos asszonyok ugrattak gyönyörű lovakon — moudja Bandi és megvetően az ugrató felé int — akkor ilyenek voltak a tisztek: urak. Sétalovaglásokat rendeztek, aztán benn a laktanyában káromkodtak és kikötötték a közlegényeket. — Most már nem igy van — mondom a fiúnak. — De nem ám, mert mi vagyunk a tisztek is, néphadseregünk van. Kinyújtóztatja testét a reggeli nap felé Bandi és teleszívja tüdejét friss levegővel. —Alig várom már, hogy én is bevonulhassak az Akadémiára — mondja boldog vágyakozással. S. I. A Fárt és a munkásalispán gondját viseli a dolgosoknak A féiig felépített zsidókórház pincéjében két család lakott igen nyomorúságos állapotban. A nedves egészségtelen pincelakásba alig jutott levegő, napfény. A kórházi pártszervezet uj titkára, Kovács elvtárs meghallotta a két csaád lehetetlen helyzetéi és azonnal meglátogatta őket a helyszínen. Utánna felment Palicz Mihály alispán elvtárshoz, előadta az ügyet, kérte az alispánt, hogy intézkedjék megfelelő lakás kiutalásáról. Palicz elvtárs, a munkásból lett alispán rögtön intézkedett s ma már mind a két családnak egészséges, jó lakása van. Modere stnedfilrdöt épít Mitíszilka a hároméves terv keretében A hároméves terv keretében Mát&zalka szatmármiegyei nagyközség modem strandfürdőt épít saját erejéből, mintegy 800.000 forintos beruházással. A munkához a sportpálya mögött már ősszel hozzáfogtak és a földmunka máir befejezést is nyert. A „Munkás strandfürdő és sportuszoda“ egy 50x22 méteres és csaknem négy méter mély medencéből és egy1 kisebb gyermek- medencéből áll majd. Az úszómedence fölé ugnétornyot szerelnek. így a sportuszodáiban nagyobb versenyek is lebonyolíthatók lesznek. A napokban fővárosi kúl- szatoértő tartott vizsgálatot az épülő strand környékén, hogy megállapítsa: hová lehet a meglévő egy kúthoz még két újabb' kutat építeni. A mátészalkai sporttfürdő építésié az idő enyhülésével folytatódik. A megépülő fürdőnek egészségügyi és sportszempontból nagy jelentősége van. Nagy sikerrel zárult a nyírbátori járás „Szabad Fold“ agitációja Vasárnap már korán reggel | talpon voltak Nyírbátor MDP * népnevelői, a pártmunkások, a pártbizalmiak, s a Független Olcsó szántás — drága szántás Az Állami Mezőgazdasági Jépüzem mindazoknak, akik február 20-ig megrendelik a úfvánt talajmiűvelési munkát » százalék díjkedvezményt ad. Akik pedig február 20-a után ielenlteznek, nem részesülnek íbben a kedvezményben, sőt tz érvényes tarifánál 5 százalékkal többet kell fizetniök. Mit jelent ez a gyakorlatban? Tegyük fel, hogy egy itlageloszMsú termelőcsoport kötött talajon 15 cm mélylen, 20 kát. holdon kíván szám tást végeztetni. Ha ezt a munkát február 20-ig rendeli meg, akkor 826.50 forintot fizet, de ha február 21-én rendeli meg ugyanezt a munkát, akkor a ezántás már 913.50 forintba kertül. Egy napi késedelem 87 forint veszteséggel jár. — Igyekezzünk február 20-ig megrendelni a szükséges talajmunkálatokat. Kisgazdapárt és Nemzeti Parasztpárt megbízottaival kimentek a környező falvakba, hogy terjesszék a dolgozó parasztok harcos lapját, a Szálfád Földet és tagokat szerezzenek a dolgozó parasztok t egységes érdekvédelmi szervezetének, a DÉFOSz-nak. A Szabad Föld agitátorokat mindenütt szívesen fogadták. A Szabad Föld agitátorok egyetlen nap alatt közel 500 Szabad Föld előfizetőt és körülbelül ugyanannyi DéFOSz- tagot szereztek. Nyírgyulaj bázisközsége a járásnak. Most sem keltett csalódást: a községből 220 új taggal és Szabad Föld előfizetővel tértek haza a népnevelők. Roessle egyetemi tanár a fraeieli természe ttudományi társulat ülésén érdekes magyarázatát adta annak, hogy miért hal meg csupán kevés ember „természetes“’ okok következtében, vagyis anélkül, hogy be teg volna, aggkord végelgyengülésben. Igaz ugyan, hogy az átlagos életkor az utolsó évtizedekben sok helyien, a hatvanéves kor fölé emelkedett, de még mindig nem üti meg a könnyen elérhető 70—80 év átlagot. Roessle, szerint az életkor kérdésében örökletes tényezőknek van a legnagyobb jelentőségük. A dorozofila-légy- re, az örökléskutatók kedvenc kísérleti állatára hivatkozott, amelynek van iegy rövidebb életű és egy hosszabb életű válfaja és az életkor Iratára e két válfajnál szembetűnően öröklődik. Többé-kevóssbé ha sonló a helyzet az embernél is. A 70 éveisek szülei ugyanis az esetek ötvien százalékában szintén hosszúéletűek voltak. Ennél is idehebb korban még nagyobb számban találhatók hosszúéletű elődök. — Természetesen a környezetnek is nagy hatása van az életkor alakulásában. Roessle azt a példát hozta fel, hogy magyar pedagógusoknak ha- ladniok kell. Ez az út, a szocializmus építésének útja a nevelés területén. A magyar pedagógus feladata tehát: szocialista ember nevelése az épüíő szocialista rend számára. Ez a program, amelyet a műiden dolgozó felemelkedéséért küzdő Párt, tehát minden, dolgozó a nevelők elé állít, ez az a feladat, amelyet a „Nevelj jobbam* mozgalom során meg kell oldaniuk a pedagógusoknak A szabolcsi tanítók, tanárok már ezelőtt néhány hónappal hozzákezdtek ennek a feladatnak a megvalósításához, amely feladatot most a szakszervezet és a kultuszkormányzat papirra rögzített és részletesen kidolgozott. — Január óta járási pedagógusnapok zajlottak le Nyíregyházán, Mándokon, Kisvárd Aj» Nagykállóban és a többi járási székhelyeken. Ezeknek a célja elsősorban az volt, hogy nevelőink politikai és szakmai továbbképzését elősegítve, a nevelői munkaközösséget kialakítsa, a tankönyvek hibáit feltárják a marxizmus-leninizmus elméletének alapján. 1406 szabolcsi tanító és tanár vett részt ezeken az értekezleteken, vitatták meg szemináriumokon a magyar, és a világ dolgozóinak ügyét, tartottak bemutató tanításokat, bogy szaktudásukat kiegészítsék. Most az 1400 nevelő uj lendülettel az eddig szerzett tapasztalatokkal megerősödve kapcsolódili be a „Nevelj jobban“ mozgalomba, hogy az egész ország pedagógusaival együtt, újtipusu, népszerető, szocialista embereket neveljenek az épülő szocialista haza számára. sz. *. hiig egy ideig úgy hitték, hogy a gümőkórt, mint halálokot sikerült egészen háttérbe szorítani, addig , ma ismét az a helyzet, hogy például Berlin hárommillió kétszázezer lakosa közül 70.000 kifejlődött gii- mőkórban szenved. — A honvédelmi minisztérium ismét lehetővé tette munkás- és parasztifjak jelentkezését a Honvéd Kossuth Akadémiára. — KISOSz-taggyűlés. Holnap délelőtt 10 órai kezdettel Bessenyeitér 2. szám alatti helyiségünkben fontos taggyűlést tartunk. Tagjaink feltétlen megjelenését kérjük. — KISQSz-elnökség. — KIOSz értesítés! Felhívjuk a KIOSz tagjait, hogy a vasárnap délelőtt a városháza előtt 11 órakor megtartandó nagygyűlésen maradéktalanul vegyenek részt. Gyülekezés fél 11 órakor az iparitestületi székházban. Elnökség. — Baktalórántházi szövetkezeti riportunkba T várná József neve téves információ alapján került. Mitől függ az ember magas életkora? Pikier György elvtárs irta néhány nappal ezelőtt a Szabad Nép hasábjain, a nép- számlálást kiértékelve: Figyelemre méltó például a tanítók magatartása, akiknek nagy, részét néhány évvel ezelőtt még úgy értékeltük, mint akik ellenségesek, vagy legjobb esetben közömbösek a népi demokráciákkal szemben ...odaadó munkájukon keresztül úgy látjuk, hogy ezen a téren igen nagy változás következett be...“ A népszámlálás nagy értékmérője volt nevelőinknek, ahol ok éjt-napot eggyétóve bizonyították be, hogy harcolni és dolgozni akarnak a népi demokráciáért. A döntő változás azonban akkor történt, amikor a dolgozók birtokukba vették az iskolákat s ezzel felszabadították a klerikális reakció átkos nyomása alól a nevelőket is. Szabolcsi tanítóink és tanáraink megbecsülték ezt a szabadságot, éltek ezzel a szabadsággal és ma már Her- telendi Sándomé „kiváló munkás“ és még sok kiváló munkát végzett pedagógus bizonyítja, hogy nevelőink is lelkes építői annak a társadalomnak, amelyért a munkások a gyárakban, parasztok a földeken küzdenek. A dolgozók ma már bíznak a nevelőkben és örömmel engedik gyermeküket az iskolába, ahol a nép szeretetére tanítják őket. Ilyen bizakodó örömmel vették a dolgozók a nevelőknek azt a kezdeményezését is, amikor most a „Nevelj jobban“ mozgalom keretében munkaversenyre lendülnek tanítóink és tanáraink. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata szabja meg azt az utat, amelyen a
