Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-18 / 41. szám

ÚJABB VERSENYRE lendül a falu (MI) Már él a határ. A ke­mény téli hidegek lassan fel­eresztenek, élni kezd az aivó föld, már ereje van a győ- írelmes napnak. Megpezsdül az élet: a falvakban, új csatára élezik az ekét, csoroszlytát, boronát, megkezdik a vető- magvak csáva zását. Szabolcs dűlő- és on-zá gátjain szekér szekér után sorakozik: fényes, pihent lovak húzzák a trá- gyáasziAereket: ennivalót visznek a földnek. Vármegyénk dolgozó pa­rasztsága tehát munkáihoz lá­tott. Megkezdte az előkészüle­teket, hogy teljes erővel, tel­jes lendülettel 1 arson hozzá a tavaszi szántás-vetési terv si­keres végrehajtásához és is­mét diadalra vigye a várme­gye kenyércsatáját. Elkészült a terv, a községek dolgoziíjinak véleménye és m'ódo&ítő javas­latai utón végleges formálja öntötte a vármegyei népi bi- 'zottság. Most tehát dolgozó parasztságunkon a sor, hogy ezt a tervei, saját tervét sike­resen végre ki hajtsa. Ezí a terv figyelembe vette az or­szág élelmezési szükségletét, ^ezenkívül tartalékok gyűjtését és vetőmag biztosítását, to­vábbá állatállományiunk állan­dó szaporítását, ezzel ka peso- lailtlan a takannányfélék tea- molésének növelését, az ipán nyersanyagszükségletet és az exportlehetőségeiket, A népi demokrácia nem hagyja magára a terv végre­hajtásában a falvak dolgozó prasztsálgát Mellé áll és se­gíti, támogatja abban, hogy m aradéktalanul megöl d hasra feladatát. A falvak hatalmam harcos tömegszervezetének, a DéFOSZ-nak ez lesz az első nagy erőpróbája: minden esz- közaej biztosítani a tavaszi szán tás-vetési terv végrehaj­tását, mert ettől is függ terv- gazdálkodásunk harmadik évének sikere és dolgozóink kenyérellátása. A tavaszi szántás-vetési terv sikeres végrehajtása nemcsak komoly gazdasági sikert je­lent, hanem politikai győzel­met is. Győzelmet a falu dolgozóinak ellenségei felett, akik abban reménykednek, hogy a dolgozó parasztság nem tud megfelelni a ráváro feladatoknak és így akarva, nem akarva, kénytelen lesz is­mét a kulákhálóba esni. Halomra dönti azonban eze­ket a csalfa reményeket vár megyénk falvainak dolgozó parasztsága. Az elmúlt év munkájának eredménye, a vármegye mintagazdái és mintaközsége biztosítékot je­lentenek arra, hogy az ‘dko- vetkező tavasszal és az után-, következő években még job­ban kiszélesedik a fal­vakban is a termelési ver­seny, a falu szocialista építi', sének munkastílusa. Ez a ver­senyszellem él már Szabolcs falvainak dolgozóiban és to­vább fog fejlődni, mert látjárc és tudják a versenyzők, hogy nem puszta virtusról, nem céltalan játékról, hanem a szo­cialista építés sikeréről van sző akkor, amikor versenyre kel egymással falu és falu, dolgozó és dolgozó, táblás- oeoport és tábláscsoport. A tavaszi i • zán tás-ve tési -terv megkezdésével egyídőben meg­indul a termelési verseny is. Ennek a versenynek a célja mezőgazdasági termelésünk nwapiyiségi és minőségi javí­tása leívz. Megszervezik a versenyt a DéFOSz segítségé­vel Szabolcs dolgozói is. Meg­indul a verseny az állami bir­tokok, a termel ^szövetkezeti csoportok, az állami gépállo­mások, a gépállomások alköz­pontjai és az általán»- falusi földművé «szövetkezet e k kö­zött. Nagyban különbözik azonban ez a verseny a tavalyitól. Az eddigi termelési versenyek megindulásakor már figye­lembe veszik a falvak dolgo­zni a tavalyi versenyek során elkövetett hibákat és tapasztalt előnyöket, jó módszereket. — Nem vehetnek részt a ver­senyben a falvak zsírospa- rasztjai, mert ez nem az ő versenyük. Se testük, se lel­kűk nem kívánja a szocialista falut, ellenségei ők a haladás­nak. Ez a verseny a dolgozó parasztság és a vele szoros szövetségiben dolgozó közép­parasztság versenye. Ök épí­tik a falvak szocialista jövőjét a munkásosztály erejére és si­kereire támaszkodva. Ennek a versenynek győztese a kulák- uszí tócsái, klerikális reakció­val, kupecellenpropagandával szemben a dolgozó falu lesz. A munka, a termelés új h,őL sei születnek a tavaszi ver­seny során. Dolgozó paraszt­ságunk az őszi munkáik sike­res befejezése, után új harcra gyűrkőzik: a tervszerű gaz­dálkodás megteremtéséért és a győzelmes kenúércsatáért. Kútvölgyi András, Barna An­tal búji, Furkó Károly nyír- biogdányi, Be,ke Pál nagyhalá­szi, Fintor Ferenc kifeji, Je* ney János bsrkeszi, Györky Sándor újfehértói, Kovács Já­nos komorói és a többi szabol­csi miintagazdák mellé még öbb mintagazda sorakozik; majd, akik a tavaszi szántás- vetési terv sikeres ér- mara­déktalan végreJiajtásá'an tűn­nek ki. Szabolcs dolgozó parasztsá­ga, kisbirtokosok és közép pa­rasztok versenymunkával vi­szik diadalra a tavaszi szán­tás-vetési tervet. A válság légköre uralkodik az Egyesült államokban Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a válság! légköre ural • kodik — állapítják meg pá­rizsi körökben. Egy idő óta állandó az áresés. A newyorki tőzsdén hónapok óta nem vol­tak olyan alacsonyak az árfo­lyamok ,mint most. 125 köt­vény több, mint két dollárt Mindezek a gazdasági vál­ság jelei, amely természetes következménye a kapitalista túltermelésnek. A túltermelés most a termelés csökkentését vonja maga után, amivel együttjár a növekvő munka­nélküliség és a tömegek cse­kély vásárlóképességének to­vábbi csökkenése. Az amerikai munkaügyi hi­vatal ezév január végén hét­százezerrel több munkanél­külit tartott számon, mint a megelőző két hónapban A válság egy másik tünete a munkabérek fokozatos csök­kenése. A General Motors két centtel leszállította a munká­sok órabérét. Ugyancsak le- | szállították három centtel a J saintlouisi cipőmunkások óra­bérét is. A NEws England-beli szö- vőmunkások 15 napon belül egymásután három döntő bí­rósági tárgyalást vesztettek el. vesztett ái-folyamából. A ga- bonanemüek árai az alá a mi­nimum alá süllyedtek, ame­lyekért a kormány szavatos­ságot vállal a termelők előtt. Az állatok és élelmiszerek árai 1947. óta a legalacso­nyabb színvonalra estek. Ceicka igazságügyminiszter részletesen ismertette a köz­ponti akcióbizottság munká­ját és jövő feladatait. Cepci- ka a következőkben jelölte meg a bizottság uj feladatait: A baráti kapcsolatok kimélyi- tése a Szovjetunióval és Csehszlovákia többi szövet- ségesével, a népi demokráci­s/akértőbizottság január 14- én Genfben megkezdett mun­káját. most fejezte be. A bi­zottság Berlin valuta és ke­reskedelmi kérdésének rende­zésére alakult. A szakértőbi­zottság javaslatot dolgozott ki arra, hogy a szovjetöve- zetbeli márkát Berlinben is bevezessék. Az Egyesült Ál­lamok képviselőjének maga­ákkal. Az eddiginél fokozot­tabb figyelmet kelj fordítani a vallási és egyházi ügyekr® abban az irányban, hogy n® történhessék visszaélés a hí­vők vallási érzületével. A csehszlovák ifjúság szövetsé­gének teljes támogatást kelt kell nyújtani, hogy célkitűzé­sei számára megnyerje a cseh és szlovák ifjúság többségét. Népünk csak a szocializmus útján építheti ki politikai és erkölcsi egységét. Szüksége?, hogy fokozott figyelmet szen­teljünk a nem kommunista pártiaknak. E pártok becsü­letes ,haladó tagjainak dönt® befolyást kell biztosítani a szocializmus építésében. egyezést a valuta kérdésben. Politikai körökben az a vé­lemény, hogy ház Egyesült Ál­lamok, Nagybritannia é* Franciaország képviselői szán dékosan borítják fe] a szak­értő bizottság munkáját és ezzel újból bebizonyították* hogy ők csak beszélnek a ber­lini kérdésben való megegye­zésről, de a megegyezés szán­déka hiányzik belőlük. Munkanélküliség, munkabércsökkentés Az Egyesült Államok ismét meghiúsította a megegyezést Berlin valutakérdésében Az Egyesült Nemzetek Szervezete által kiküldött tartása meghiúsította a meg­Közel 100.000 dolgozót érint a magánalkalmazoltak kollektiv szerződése A ruházati és rádióiparban már teljes a válság, a háború számára dolgozó nehézipart azonban még csak most éri el. A Csehszlovák Nemzeti Árcvonal központi bizottsága ülést tar­tott Slansky, a Kommunista Párt főtitkárának elnökleté­vel. A földművelésügyi minisz­térium 1945-ben telepfelügye- loségeket szervezett a mező­gazdasági termelés szervezése és irányítása céljából. A telep felügyelőségek szervezése óta olyan uj intézkedések történ­tek — mint például a föld­mű vesszövetkozetek kifejlesz­tése, gazdajegyzők kinevezé­se, föklbérlőesoportok, terme­lőszövetkezeti csoportok ala­kítása, stb. — amelyek a te- lepfelügyelőségek további fenntartását szükségtelenné teszik. A Gazdasági Főtanács tegnapi ülésén elhatározták a telepfelügyelőségek fokoza­tos megszüntetését. A takarmányfelhasználás racionalizálása céljából kisér­Napokon belül aláírják a kereskedelmi és pénzügyi kollektív keretszerződést. — Köves András, a magánalkal­mazottak szakszervezetének főtitkára a kollektiv keret- szerződésről szólva kijelentet­te, hogy ez a szerződés mint­I létképp 50 vagon kevert fe­hérjetakarmányt hoznak for­galomba. A kevert takar­mány tartalma 35 százalék olajosmagdara, 15 százalék import tengeri moslék, 33 szá­zalék korpa, 10 százalék egyéb takarmány' és 5 száza­lék ballaszt takarmánymag. A földművelésügyi minisz­térium Magyar Mezőgazdasá- , gi Értesítő címmel lapot indít, amely kéthetenként jelenik meg. A minisztérium ebben közli az alája tartozó hatósá­gokkal, hivatalokkal és válla­ló tokkal rendelkezéseit. A Gazdasági Főtanács vé­gül rendezte az egyszámláé \ állalatok követeléseit. egy 100.000 dolgozót érint. Nincs többé kollektiven felü­li. A keretszerződés a takarí­tónőtől a vezézigazgatóig va­lamennyi dolgozóra vonatko­zik és keresetüket nem pro­tekció, hantái kizárólag telje­sítményük, szakmai tudásuk szabja meg. A nők számára is telje* egyenjogúságot jelent ez az új szerződó.s Tiszviselői vo­nalon következetesen véghez - viszik a munkásság vívmá­nyát: egyenlő munkáért egyenlő munkabért. Az az in­tézkedés, amely szerint a jö­vőben a magánalkalmazottak munkaideje heti 48 óra lesz. végleg eltünteti a fiziakai dót gozók és tisztviselők között emelt mesterséges válaszfalat. Különösen nagy súlyt he­lyez az uj keretszerződés a szakképzettség kérdésére. .— A legfőbb újítás a tel­jesítménybérezéshez való jog- biztosítása. Az ismétlődő, úgynevezett „rutinmunkák“ számára normák kidolgozása lehetséges. A másik norma: a mutatószámok alkalmazása mindenhol, ahol a határozót! célok érdekében végzett t#l- jesffmény mérhető. Vl. évfolyam, 41. szám* 1949. február 18. Péntek Megszűnnek a telepfelügyelőségek A Gazdasági Főtanács fontos határozatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom