Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

1949. február 1, kedd nyírségi magyar nép 3. oldal. Az élcsapat harcos tagjai őrködnek a dolgozók érdekei felett a nép államának közigazgatásában is A munkásosztály legjobbjai, a Párt tagjai kerültek az üzemek, bányák, gyárak élé­re, bogy következetesen és szilárdan tudjuk építeni a ki­zsákmányolástól mentes társa­dalmat. Ahoz azonban, hogy min­denütt a dolgozók érdekei le­gyenek képviselve, szükséges, hogy nemcsak ezeken a he­lyeken, hanem a közigazga­tásban is mindazok az embe­rek álljanak a vez,e tökélye­ken, akik a legforradalmibb osztálynak, a munkásosztály­nak, a legforradalmibb Párt­nak, a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai. A Párt legjobb • fiai közül küld embereket a dolgozók államának apparátusába. Sza­bolcsban és Nyíregyházán is mind olyan emberek vannak a főispáni, alispáni hivatalok óién és más fontos helyeken, akik a Párt, a mozgalom har­caiban tanulták meg a dolgo­zd nép forró szere tétét és az ellenség kérlelhetetlen gyű­löletét Pálfy Ernő főispán szülei munkások voltak, bu­dapesti gyárak kihasznált ro- botosai. Tíz éves korában, már ő is az esztergapad mellé állott kenyeret keresni, laka­tos tanonc lett. Még férfivá sem embere­den, amikor megtanulta azt, hogy a kapitalista társadalom neki nem tartogat mást arak ütéseket. Az a világ nem ad mást, csak szenvedést. így találkozott azokkal, akik új világot akartak formálni és küzdöttek egy másik, jobb vi­lágért. 1930-ban részt vett már a szeptember 1-i nagy tüntetés­ben. a munkanélküliség ellen. Aztán aktívan bekapcsolódott a pártmunkába is. Tanulókö­röket szervezett és oktatta, ta­nította a többi elvársat. A háború alatt internálta a Horlhy-rendőrség. 1942-iben szabadon engedték, de rövid­del rá a kémelhárítók újra letartóztatták. Végigjárta az ország összes internálótábo­rát, Németországba akarták elhurcolni. Ez a tervük nem sikerült a fasisztáknak, mert Pálfy elvtárs idejében meg­szökött. Most, mint Szabolcs várme­gye főispánja szilárdan és kö­vetkezetesen képviseli a dol­gozók érdekeit és azok fel- emelkedéséért küzd. Szabolcs alispánja szintén 'kipróbált régi harcosa a munkásosztálynak. Paliiz Mihály elvtára is a harcban tanulta meg szeretni osztályát, a Pártot. Napszámos édesap­jának öt gyermeke volt és így Palicz elvtársnak már kicsi gyermekkorában keservesen kellett kenyerét megkeresni. A dohánybeváltéban dolgo­zott, (esténként újságot árult az utcákon. Korán felébredt benne a proletár öntudat, 12 éves ko­rában már gyűlésekre járt, tüntetéseken vett részt a 19-es forradalomban. Bekapcsolódott az illegális mozgalomba, sokat tanult és szervezte munkástársait. A háború alatt őt is letartóztat­ták és internálták. 1948. májusában emelte a dolgozók bizalma és szereto- te az alispáni székbe. Czinkovszky Márton elvtárs a városházán képvi­seli a dolgozók érdekeit, mint közigazgatási tanácsnok. Napszámos szülők gyerme­ke ő is, szabónak készült. —• 1921-től vett részt a szakszer vezeti mozgalomban, bejárta az egész országot, különösen Szegeden és Salgótarjánban dolgozott sokat a mozgalom számára. 1932-től kezdve rendőri felügyelet alatt állott. 1944-ben letartóztatták. A felszabadulás után Nyír­egyházán vett részt a Párt» megszervezésében. Népi szer­veknek, igazoló bizottságnak lett a vezetője. Az idén állította be a Párt a városháza gazdasági veze­tőjének, hogy ott rendet te­remtsen. Munkája elvégzése után lett közigazgatási ta­nácsnok. Vármegyei jegyzővé nevezték ki nemrégiben Sip­kái Zoltán elvtársat. Kőműves segéd volt, úgy mint édes­apja. A mozgalomban, mint Mémosz vezetőségi tag műkö­dött, a katonáskodás elöl megszökött. A felsaabadulás után a Szociáldemokrata Pártban tevékenykedett és vívott kemény harcot a jobb­oldali elemekkel, Pásztorral, Bácsikkal, Solymosival és Tompossal. 1948. január el­sején belépett a Magyar Kom munista Pártba. Többször végzett pártisko­lát s most is szakadatlanul fejleszti gyakorlati és elmé­leti tudását, hogy minél job­ban tudja a dolgozók érde­keit képviselni. Szombaton délután és este Nyíregyháza dolgozóinak ér­tékes és tanulságos kultur- eseményekben volt részük. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsának rendezésében mun- kásirók, munkásszinjátszók, kitűnő művészek jöttek le Nyíregyházára a „kultúrát a vidéknek“ akció keretében. Délután Kuti Mihály elv­társ beszélt a népi demokrá­cia kulturális problémáiról. Beszédében kitért arra is, hogy a kapitalista társada lom kultúrájának és művé­szetének célja az, hogy a dol­gozók előtt leplezze a ki­zsákmányolást. A művészet a tőke szolgálatában áll és a tőke parancsszavára ir, mu­zsikál és fest. Népi demokráciánkban, a kultúra és a művészet felsza­badult a tőke jármű alól s már lehetőség van szocialista, realista, népi kultúra kialakí­tására. A kulturesten a Vasutas Szakszervezet kulturgárdájá­nak munkásszinjátszói nyuj­Zugvágihidat lepleztek le Nyíregyházán Az illetékes hatóságnak bi­zalmasan tudomásra hozták, A téglagyáros gépesítése szépen halad a hároméves terv folyamán Kevés iparágunk szenve­dett akkora károkat a há­ború alatt, mint téglagyártá­sunk. De ettől eltekintve tég­lagyáraink nagyon elavult berendezéssel dolgoztak, úgy hogy a hároméves tervnek nemcsak a helyreállítás és az újjáépítés a feladata, hanem a korszerűsítés is. Ez a munka tulajdonkép­pen csak az államosítások után indulhat meg. A tégla­darab téglát gyártottak, 1949 ben pedig több mint 100 mil­lióval többet, azaz 321 millió darabot gyártanak. Az első tervér folyamán megkezdődtek a kísérletek jobb, könnyebb uj építőanya­gok és szerkezetek konstru­álására. Előfeszített vasbeton és tóglafödémek kísérleti gyártása folyik a Nagybá- tony-Ujlaki téglagyárban, de egyéb kísérletek is folyamat­hogy Szűcs Sándor hentes­mester Árpád utca 75. szám alatt bérelt helyiségében zug- vágóhíd működik. Egy este megfigyelés alatt tartották a ház környékét és megállapí­tották, hogy a bejelentés nem volt alaptalan. Guszti János hentes a szemük előtt vágó. le két sertést. Guszti Jánosnak a fekete vágással az volt a célja, hogy megkárosítsa a várost két sertés fogyasztási adójával, amellett a húsvizsgálástól ic meg akart szabadulni. __ \WT', ' ■ tottak művészi produkc- a dolgozóknak. Különös kitűnt Móricz Zsigmoi „Légy jó mindhalálig“ III- felvonásában játszó Szege Ilona, aki Nyilas Misi szerep játszotta, mély átórzéssel. i akkori fonák társadalmi él kegyetlenségeit tolmácsolt; őszintén és igazul a kulíu gárda tagjai, Móricz Zsi mond szavaival. Zöldi Sándor elvtárs erötí :es szavalatai is nagyban ho zájárultak a kulturest szi vonalának emeléséhez. Kifc rótt művészettel adott e Bartóktól és Hússzorgszkytő a nagy szovjet zeneszerzőt! hangversenyszámokat Szer. lörinczi Marien, a genfi ner zetközi zeneverseny dij. nyert művésze. Tóth Valér közismert rádióénekesnő > Vadas Lajos munkás ének« Kodály dalokat és operaál ákat adott elő, majd a Szak szervezet kulturcsoport. egyfelvonásos színjátékba gúnyolta ki az ésszerűsítő h va'al bürokratáit, régitípu» hivatalnokait, szembeállíts velük az ujtipusu embereke akik merészen döntik meg a elavult technika szabálya és merészen törnek előre dolgozók felemelkedése érdi kében. Nagy tetszéssel fogadták nyíregyházi dolgozók Szakszervezet kulturtörekvt seit, azt, hogy egyre inkáb fejlettebb formában igyek szik megismertetni a szocia lista, realita művészetet, a igazi kultúrát & dolgozók tü megeivel. Február 4-én tárgyalja a Népi Bizottság Szabolcs tavaszi vetési ütemtervét A földművelésügyi minisz­térium ütemterve szerint Sza­bolcsban 353.730 katasztrális holdat vetnek be tavasziakkal. A gazdasági felügyelőség elké­szítette az egyes járások és községek ütemtervét és ki­küldte a községekbe, hogy a dolgozó parasztság megvitas>- sa, megtárgyalja és megtegye észrevételeit. Értesüléseink szerint a kiküldött ütemterveket a meg­beszélések után már küldik vissza a vármegyeházára, úgy, hogy a Megyei Népi Bi­zottság február 4-én tárgyalja a megye tavaszi vetési ütem­tervét. Az ütemterv előrelát­hatólag február 12.-re készül el véglegesen. gyárak termelékenysége a tőkéseik alatt egyenesen ka- tasztrófális volt. Az államo­sítások után azonban roha­mosan emelkedett. A három­éves terv utolsó esztendejé­ben közel 3.5 millió forintot ruházunk be téglagyáraink­ba, aminek nagy önköltség csökkentő hatása lesz. A korszerűsített téglagyá­rak 1947—48-ban 204 millió ban vannak könnyű tégla előállítására. Ha könnyíteni tudják a tégla anyagát, na­gyobbá lehet tenni a tégla formáját, ami viszont a fal felhúzásánál kevesebb mun­kát, a kötőanyagokban na­gyobb megtakarítást is ered­ményez. A cél az, hogy a mi­nőség megtartásával, sőt (javittasával az építkezéseket olcsóbbá tegyük. Tavasszal folytatják a nagykálléi kulturház építését A nagyhaltól piactérrel szemben még a múlt év őszén elkezdték a kulturház építé­sét. Szükséges volt hogy Nagykállóban, ahol fejlett és élénk kulturélet van, megfe­lelő helyiséget biztosítsanak a színvonalas előadások hall­gatói számára, éppen ezért Nagykálló közönsége nagy (örömmel fogadta a kultúr ház létesítésének tervét. A nagy- kállói Szit kulturgárda tagjai Varga András Szit titkár ve­zetésével már tervezgetnek, hogy milyen müsorpolitikát folytatnak majd a kultúrte­remben. Az előadások közön­ségét nem zsúfolják be ezután az iparosszékház, vagy a gim­názium termébe, mert mihelyt az enyhébb tavaszi időjárás megengedi folytatják a kultui ház építési munkálatait. Burgonyatermesztési tanfolyam kezdődik februárban Nyíregyházán Az állami gazda és gazda asszonyképző iskola mátészal­kai tanfolyamának vezetője értesítette Kiss Zoltán elvtár­sat, Nyíregyháza város polgár mesterét, hogy a Nyíregyhá­zán megrendezendő burgonya termesztési tanfolyamot feb­ruár hetedikén nyitják meg. A közelebbi tudnivalókról részletes tájékoztatót adunk. buciiéi bDlIurmepHis lyiregúáii

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom