Nyírségi Magyar Nép, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-01 / 26. szám
Ara 60 fillér A Magyar Függetlenségi Népfront programja Magyarország demokratikus erői elhatározták, hogy megalakítják a Magyar Független ségi Népfrontot, amely a megváltozott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus elleni háború alatt a- magyar nemzeti ellenállás megszervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődött Magyar Nemzeti Függetlenségi Front muu táját. f A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front amely a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult prog- rammját megvalósította: á hazánkat felszabadító Szovjetunió segítségével kivezette a nemzetet a vesztett háború katasztrófájából mjra teremtette a rombadőlt magyar államiságot, biztosította az ország | liékéjét és függetlenségét- vég rehajtotta az 1848—49-ben megkezdett és •gy évszázadra félbemaradt ma gyár demokratikus átalakulás feladatait, felosztotta a dolgozó parasztság között a .nagy- birtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, létrahozta a Köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagybirtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései ellen, a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közbén a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetettek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A magyar demokrácia megszilárdítása, vívmányainak ibäz- tositása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné tette, hogy a . magyar iemkoratikus erők túlhaladja, oak a Magyar Nemzetiségi Függetlenségi Front programján. Megváltoztak a íetmzetkiözi és belső viszonyok, amelyek annakidején a kiagyar Nemzeti Független, égi Frontot létrehozták. —A iémet fasizmus örökébe az merikai imperializmus és isatlósai léptek. Kiéleződött a hare a népi, demokrácia és a polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők között, amelynek során a reakciós -erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Független-égi Frontból. A feudális maradványok felszámolásán túl napirendre került a nagytőke elléni harc, liarca kapitalisták kizsákmányolásának korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért. Büszke (elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengesége és "hibái ellenére a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását, de a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását új alapokon új feladatokra. — Szükséges, hogy közös erővel harcoljunk a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvései ellen és semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkező kulák. és klerikális reakciót, közös erőivel védjük meg népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét, az imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép új hazáját, az elnyomástól és kizsákmányolástól mentes új társadalmat — A Magyar Függetlenségi Népfront a magyar munikáísosztály, a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harci és építő szövetsége a leghaladóbb, a legcéltudatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezetésével. A Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült demokratikus erők a következő fő célokat tűzik ki maguk elé: 1. A Magyar Köztársaság következetes ki fejlesztését a dolgozó nép államává, népköz társasággá a szó teljes érteiméiben. Az án!ami gépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokratizmjBs- tól. A dolgozó nép egyre szé- lesebbkörü bevonását a hatalom gyakorlásába a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe. A nép politikai jogainak (általános, egyenlő, tit kos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság. szólás- és sajtószabadság, a munkához és művelődéshez való jog) biztosítását, a gyakorlásukhoz szükséges anyagi feltételek miméi tökéletesebb megvalósítása. utján. Az új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emelik. 2. A népért végzett közös munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyett. A demokratikus erők szoros egységének és közös ■ munkájának biztosítására a ‘demokratikus szervezetek közös megtisztítását a reakciós elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszerveze- tekben. A munkásság és a dolgozó parasztság szövetségének további elmélyítését a munkásosztálynak és pártjának vezetésével. 3. A magyar nemzetgazdaság felvirágoztatását a terv- gazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, áruelosztás erősítése, a szövetkezeti gazdáiSztálin nyilatkozott a békéről, a leszerelésről és Berlinről Sztálin válaszai Kingsbury Smith, az International News Service amerikai hírügynökség európai vezérigazgatójának január 27-én hozzáinté- zett kérdéseire: Első kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya megfontolni az USA kormányával közösen kiadandó nyilatkozat kérdését, amely meg erősítené, hogy sem az egyik, sem a másik kormánynak nincs szándékában háborúhoz folyamodni egymás ellen. Válasz: A szovjet kormány hajlandó lenne ilyen irányú nyilatkozat közzétételének kérdését megfontolni. Második kérdés: Hajlandó lenne-e a Szovjetunió kormánya az Egyesült Államok kormányával közösen a békepaktum megvalósítására irányuló intézkedéseket ten ni, mint például a fokozatos 1pay pvplAa9 Válasz: Magától értetődik! A Szovjetunió kormánya együttműködhetik az Egyesült Államok kormányával olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek a békepaktum megvalósítására irányulnak és a fokozatos leszereléshez vezetnek. Harmadik kérdés: Ha az Egyesült Államok, az Egyesült. Királyság és Franciaország- kormányai hajlandók elhalasztani a nyugatnémet különállam megalakítását a külügyminiszterek tanácsának összeüléséig, amely égé szében megvitatná a német kérdést, hajlandó lenne-« a Szovjetunió kormánya meg szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyeket a szovjet hatóságok a Berlin és Németország nyugati övezetei közötti forgalomban léptettek életbe? Válasz: Ha az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország megtartja a harmadik kérdésben felsorolt feltételeket, a szovjet kormány nem látja akadályát a közlekedési korlátozások meg szüntetésének, de csak azzal a feltétellel, ha egyidejűleg megszüntetik a három hatalom által elrendelt közlekedési és kereskedelmi korlátozásokat is. Negyedik kérdés: Hajlandó volna-e ön, Miniszterelnök Ur, Truman elnökkel talál kozni mindkettőjük számára megfelelő helyen, hogy megvitassák ilyen békepaktum megkötésének lehetőségét? Válasz: Már régebben kijelentettem, hogy a találkozás ellen nincs kifogásom. Sztálin békenyilatkozatának világvisszhangja Párizs: Sztálin békenyilatkozatának visszhangját nemcsak a sajtó, de az utca embere is óriási érdeklődéssel követi. Hétfőn reggel Párizs utcáin úgyszólván csak erről lehetett hallani. A sajtó — még a jobboldali is — megállapítja, hogy a békenyilatkozat néhéz helyzetbe hozta az angol- amerikai diplomáciát, Trumanuak most állást kell foglalnia, meg kell nyiltan mondatna, hogy megtartja-e, megtagadja-e választási ígéreteit? A Sztálin-intervju Washingtonban nagy zavart keltett, mert a szovjet béfoeaka- rat hangsúlyozása ökölcsapást jelent a háborús uszítok és rémhírterjesztők arcába. Az amerikai diplomácia most védelemre kényszerül, éppen abban a pillanatban, amikor az atlanti háborús egyezmény valósággá vált. A Sztálin- intervjura ugyanolyan hangnemben kell válaszolni, amelyet Sztálin is használt, tehát: a béke lehetséges és szükséges. M ái-szóval: Washington olyan helyzetbe került, hogy igenlően kell válaszolnia, mert mindenki a békét akarja. Sztálin vasárnap adott nyilatkozatában -*- írja a l'Huma. nité — újból a béke hívének ■vallotta magát. A Szovjetunió erejének és jogának tudatában a béke kártyáját játszotta ki, amikor azt ajánlotta: küszöböljék ki még a lehetőségét is annak, hogy háborúra kerüljön a sor. A népiek — fejezte be cikkét a 1‘Humanité — a nyilvánosságra került tények alapján döntenek majd. kodás fejlesztése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósitása, ríj ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv útján. A nehéz és gépipar ki- fejlesztését. A magyar föld mélyében rejlő nyersanyag, kincsek és energiaforrások, feltárását. A magyar mező- gazdaság évszázados elmarar dottságának megszüntetését. A technika, a tudomny eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaság gépesítését, elsősorban mezőgazdasági gép állomások hálózatának kiépítésével, ilyenmódon a dolgozó parasztság felszsabaditá- sát a nehéz testimunka igája alól. Az aszálypusztitás megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését, a város és falu közötti öröklött különb ségek fokozatos felszámolá- (Folytat is a 2. oldalon) &' VI. évfolyam, 26. agio 1949. február 1. Kedd
