Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-07 / 5. szám
1949. január 7, péntek • nyírségi magyar nép 3. oldal Dolgozó parasztok, akiken nem fog a Makitok és úgy ismerik a szövetkezeti alkotmányt, hogy még a MOSzK szervező sem tud számukra újat mondani Amikor megjelent Rákosi elvtárs ígérete szerint a közösen gazdálkodó szövetkezeti csoportok alkotmánya, ösz- szedugták fejüket a nyirpazo- nyi szegényparasztok. Ebből lesz valami — mondogatták — aztán elindult a hir házról házra: termelőszövetkezetet csinálnak Kucseráék, meg a ■többiek. Mégpedig nem is akármilyet. Tudta mindenki, hogy nagy fába vágják fejszéjüket. A Magyarországon ismert legfejlettebb termelőszövetkezeti formát, a közösen termelő szövetkezeti csoportot alakítják meg. Kezükben volt a Szabad Föld száma, amely ismertette a három csoport alkotmányát, ab. bél tanulták meg, hogyan kell ennek a csoportnak gazdálkodni. Amikor Győry elvtárs, a MOSzK egyik szervezője kiment hozzájuk, már kész tervvel álltak eléje. És amin a legjobban csodálkozott: nem tudott njat mondani. Mindenről pontosan, részletesen tudtak a szövetkezet alapitói. Az áruló Tizen fogtak hozzá a szövetkezet megalakításához. Öreg Spekler Laci bácsi, a termelési felelős nem tagja a esoportnak, de sokat lótott- futott, hogy sikerüljön a megalakítása. Sikerült is. galmakat, hogy elijesszék a szövetkező tizet — na meg Józsa Lajos tiszteletes urnák, aki ugyanolyan „jó hely“ mint a nyíregyházi tejhordató „urak“, a múlt visszakivánói. Mit tett Józsa „tisztöletös“ a minap: Az ő földjét is kisbaszon- bérbie kapták a termelőszövetkezeti csoport tagjai. Beleakasztja ’hát a földbe az ekét az egyik szegényparaszt, mire Józsa tiszteletes úr (elég nagy, behemót ember) megáll a föld szélén és imigyen szí Pokol: — Jó lesz a szántást abbahagyni öregem! — Abba? Aztán miért? —Mert én úgy akarom. — De én meg másképp — válaszolta a szán'élem bér. — Erős ember .vagyok én hallja •— kérkedett a tiszteto- teis — mindjárt kihúzom az A napokban beszámoltunk arról, hogy a rendőrség több szabolcsi kulákot őrizetbevett. A meffve zsirosparaszt- jai azzal igyekeznek ártani az egész mezőgazdaságnak, hogy kiirtják a szélvédő fákat, a megye futóhomokját akarják elszabaditani. A bűnekét a földből lovastul. (így). Nem ijedt meg a szegénypa. raszt, hanem így válaszolt bölcsen: —• Hát ha olyan erős a tisz- tiiletes úr, jobban tenné, ha a földben húzná az ekét a lovam bel Met t. így megfelelt neki, mire Józsa tiszteletes úr megszégyenülte« hagyta abba ereje emlegetését. Nem félnek sem a rémlhírtői, sem a fenyegetéstől, sem a tiszteletes úr „erejétől“ a nyírpazonyi szegényparasztok. Látják, hogy szövetkezetük virágzó, fejlett írsz. Becsületük is van a falu. ban a többi dolgozó paraszt előtt, különösen mióta Szőkét, a nagyszájút kipenderítették a szövetkezetből. — Dolgoznak szórga 1 másán. leikiesen. vádi eljárás ezért indult meg ellenük. Most —- amint legújabban értesültünk, újabb három nagygazdát vettek őrizetbe hasonló bűncselekményért. Varga András, Makai József és Halász József eperjeskei kulákokat. Három eperjeskei kulik a fákat irtatta: Bűnvádi eljárás indul ellenük De valami nem volt rendjén. Egyik tag, Szőke Lajos nem volt őszinte hive és tagja a közösen termelő szövetkezeti csoportnak. Annakidején kocsisa volt Miskolcinak, i terményeinek, akinek a földjén most megalakult a szövetkezeti csoport. Egyszer nár megcsinálta, amikor kis- íaszonbérbe kapták a földet, íogy meglopta a saját csoportját: Miskolcinak, a kulák- íak a lovaival lopta el a öldről a fát éjnek idején a :ulák számára. Aztán akta- áskával járt mindig, azzal ,flangérozott“ a faluban. Jia- áskodott, hangoskodott és a egkevesebhet tette a szövet- :ezet érdekében, de annál őbbet árulkodott a kulákok- ak. Egy szép napon aztán legunták Szőke Lajost, ögz- zehivták a rendkívüli eso- ortértekezletet és kimondták izárását. Pisla József meg ekete István, a szövetkezet igjai oda is mondták neki: . — Áruló! Nincs helye köz- ink! A tejesek, meg az „erős“ pap A szegényembert még az * is huzza — szokták mon- mi. De a nyirpazonyi rözö- n termelő szövetkezetben ilgozó tiz szegényparasztot m az ág húzza, hiszen nem van világ van ma már. Male húzzák őket. Azaz buzié, ha bedőlnének a kulák- nyegetésnek, kulákátkozó- snak, a „jó helyekre“ tejet rdó pazonyi vénasszonyok k — akik Nvirep-vházáról, „jó helyekről“ hordják az- i a községbe a rémhíreket, úvkákat, rosszindulatú ráBudapesten rendezik meg a II. Ifjúsági Világkongresszust A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bi- zotti1 ágának párizsi ülésén megbeszélték a. nyári nagy ifjúsági világtalálkozó elclké- szülétiéit. Az ülésen Varga Péter, a MINSz országos vezetőségének tagja vett részt magvar részről. A végrehajtó bizottság elfogadta a MINSz meghívását és határozatot hozott, hogy 1949. nyarán Budapesten rendezi meg a Nemzet közi Diák szövetséggel: együtt a X. főiskolai világbajnokságot, a II. Világifjúsági Fesztivált és a II. Világifjúsági Kongresszust. ötven ország legjobb fiatal sportolói! mérik össze majd (erejüket Budapes'en. A Fesztivál programján nagyszabású kulturális és sportműsor szerepel. A II. Világifjúsági Kongresszuson 60 ország ifjúságának 800 küldöttje vitatja majd meg a világbékéért, az if júság jobb életéért folytatott harc közös kérdéseit. A MINSz országos vezetőségié és szervezetei már megindították az előkészületeket. A kongresszus megrendezése nagy erőpróbája lesz a demokratikus magyar ifjúságnak. ÉüeiiM a iértÉiMéstf Mint a város illetékes ügyosztályától értesültünk a szokásos két évenként megtartott kötelező mértékhitelesi- tés rövidesen kezdetét veszi, két részlegben, február 1-től és október 1-től. A hordozható mérlegeket mindenki köteles a Körte ú. 11. alatti; Mértékhitelesítő hivataliba felvinni, a rögzitett mérlegek tulajdonosai pedig kötelesek bejelenteni mérlegelési kérelmüket. A mérlegelés pontos idejéről mindenki személyesen is értesítést kap a hitelesítő hiva- I táltól. Eltűnik a sár Nyírbátor főteréről Sok bosszúságot okozott Nyírbátor dolgozóinak, hogy az esős ősz és tavasz beálltával községük főterét szinte elöntötte a sár, alig lehetett közlekedni. Annál is inkább kellemetlen volt a sáros térség, mert itt tartják meg a hetivásárokat is. Mint a község elöljáróságától értesültünk, rövidesen megkezdődnek a főtér csatornázási mun ’ kálatai. így rövidesen megvalósul a nyírbátori dolgozók régi óhaja és eltűnik a sár a piactérről. 1049 Egy hét telt már el az uj esztendőből. Egy hét telt el azóta, hogy a dolgozó magyar nép megkezdte uj munkaprogramja végrehajtását, amellyel egy uj, minden eddiginél jobb élet; alapjait rakja le. A dolgozó magyar nép ismeri, maga csinálta és meg is valósítja munkaprogramját, amelyre csak egy szabad ország szabad népe képes. Hogy valóban igy van-e ez? Még a perspektíva “nélküli, csak önmagának élő, önmagával törődő szűklátókörű embernek is tisztán kell látnia az igazságot, ha csak egy kis képet kap azokról az országokról, ahol nem maga a nép formázza sorsát, jövőjét, ahol milliónak csak álom a jólét, a megelégedettség és csak ezreknek valóság. Azoknak az ezreknek akik milliókról nyúzzák le a bőrt, milliókat taszítanak nyomorba. Ebben az országban mi magunk formáljuk a jövőt. A nép. És nem a nyugati nagytőke „segítségével“. A mi győzelmünk volt, hogy az uj költségvetésünk államháztartásunk egyensúlyának állandósulásáról tanúskodik. 1949-re 87.3 millió forint többletbevételt irányoztunk elő költség- vetésünkben! -— Es a Marshall-országokban mi a helyzet? — „Franciaországban az 1949-es államháztartás 460 milliárd frank hiányt mutat fel“ — írja a Le Monde cimii lap, a nagytőkés reakció szócsöve. -— És Ausztriában? Másféí milliárd schilling deficitre számítanak 1949-ben __ írja a Volksstimme. De nézzük tovább. A mi 1949-re eső beruházásaink meg fogják haladni a 4.300 milliót, ami költségvetésünk 37.22 százalékát teszi ki. A fasiszta Spanyolországban az ipar és kereskedelem, a földművelés, közoktatás, közmunkák és munkaügy összes. kiadásai együttvéve az egész költségvetésnek mindösze 18 százalékát teszik ki. Ausztriában pedig összesen 1.442 millió Schillinge! szánnak beruházásra. (Forintban 1.442 millió.) Jellemző, hogy amíg az uj magyar költségvetés 2.850 millió forintban irányozza elő a forgalmiadó bevételeket — de ezt nem a forgalmi-adó növelésével, hanem a forgalom növelésével kivánja elérni — addig Franciországban az 1949-es költségvetés 460 milliárdos deficitjét részben a forgalmiadó kulcsának 20 százalékos emelésével próbálja behozni a fogyasztók rovására. A gazdálkodásnál a legdöntőbb különbség pedig a pénz értéke. A mi forintunk jó, szilárd, Európa egyik legjobb valutája. A nyugati Marshall-országokban pedig naponta nő a bankjegymennyiség, rohamosan növekszik az infláció. Franciországban például egy hét alatt 43 milliárddál emelkedett a bankjegyforgalom! Amíg a másik táborban egyre nagyobb a munkanélküb'- ség, egyre nő az infláció, egyre rosszabbak az életlehetőségek, addig mi munkaversenyben dolgozunk, valósítjuk meg munkaprogramunkat és építjük a jobb életet. És vájjon mi a döntő a nyugati államok költségvetéseiben? Amig a mi honvédelmi kiadásaink a 49-es költségvetés 12 százalékát teszik ki, addig ez pl. Franciaországban 30, »Spanyolországban 56. az USA-ban pedig 79 százalék! Ideges kapkodással növelik az imperialisták honvédelmi kiadásaikat, mert látják, hogy háborús spekulációjuk a Szovjetunió által vezetett béketábor erején dől meg. Látják, hogy Európában is, de napjainkban a legerősebben fávolkeleten, Kínában: szakad az imperializmus rozsdás láncolata! p. j. Jobb szervezés - szaktanfolyamok -kultúra jól dolgozik a kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete 20 taggal indult Nyiregy- ; tőkés vállalatok munkavállaházán a Kereskedelmi Alkalmazótok Szakszervezete. Ma kilencszáz tagot számlál. Szabolcsban, Szatmárban és Be- regben egyetlen község sem volt, ahol a dolgozó kereske- k edel mi alkalmazottak szervezett munkások lettek volna Jó szervezési munkával Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásá- íosnaményban és Mátészalkán szakcsoportokat, Tiszalökön, Gáván, Polgáron és Mándo- kon befizetőhelyeket létesítettek, sőt a Moszkon keresztül még a kisebb falvakban dolgozó kereskedelmi alkalmazottakat is szervezetükbe foglalták. így nem egy kollektiv szerződéssel való visszaélést, nem egy kereskedelmi alkalmazott megrövidítését akadályozták meg. Bár szakszervezetük tagságának legnágyobbrésze még vaimaiuK mimiíavaiia- löja, de az Állami Áruház és a Nemzeti Vállalat dolgozóival együtt egy uj kereskedelmi alkalmazott-tipus nevelésére törekszenek. Alapfokú szemináriumokuin 90 tag vesz részt. Szakmai továbbképző tanfolyamuk 200 hallgatóval és 20 előadóval indul. Ezzel párhuzamosan kirakatrendező tanfolyamot is rendeznek. — Kulturcsoportjaik vannak és 14 tagú zenekaruk. Uj székhazukat január 15-én avatják. Az Állami Áruházak dolgozói munkaversenyben dolgoznak, osztályaik most dolgoznak a brigádalakitási javaslataikon. Munkájukkal a kereskedelmi alkalmazottak is ki akarják venni részüket a szocialista építésből. —«■muniim .................... Fizessen elő a Nviraégi Magyar Népre
