Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

4. oldal. nyírségi magyar nép 1949. január 23, vasárnap 400 szabolcsi gazdát tüntetnek ki itta ■ Ma kerül sor a.z elmúlt évi termelési verseny során ki­váló eredményt elért dolgozó parasztok kitüntetésére és mégjutalmazásám. Úgy érte­sültünk illetékes helyről, hogy a mai DÉFOSz alakuló 'közgyűlések keretében kerül sor a termelési verseny ki­tüntetéseinek kiosztására. A mai napon 400 jó eredményt elért szabolcsi dolgozó kis- és középparasztot tüntetnek ki. Liszt-cseretelepet kér a polgári földmivesszövetkezet taggyűlése Élénk vita alakult ki a tl- 3zapolgári földmű vesszővé tke. zét legutóbbi taggyűlésén. — A szövetkezet hígjai meet már látják, hogy csakis, úgy eredményes a szövetkezet gaz­dálkodása, ha a tagok is minél szélesebb körben kapcsolód­nak bele a szövetkezeti életbe. Értékes hozzászólások, javas­latok hangzottak el a napi szö­vetkezeti kérdésekkel kap­csolatban. Felmerült a taggyűlésen liszt-cseretelep felállításának a kérdés is. Mint ahogy olaj- csereteleip is működik a ezö. vetkezet kezelésében, épp úgy liszt^criere-teleip felállítása sem ütközne akadályokba. Csupán csak az illetékeseken múlik most már e kérdésnek a rendezése. A polgári dolgoz.» parasztságnak Hajdúnánásra kell mennie őrletni, ami csak nagy költséggel és sok fárad­sággal oldható meg. Reméli a szövetkezet.! tag­ság, hogy mielőbb teljesí ik a polgári dolgozó parasztok ké­rését és kívánságát. (m) Nagy előkészületek előzik meg a földművesezövetkezet és Hangya dombrádi fúzióját. — Forr a falu — mindenki tudja, hogy a fúzic után csak becsü­letes dolgozón kisbirtokosok, földmunkások és középparai-z, ok naraállatnak az új általá­nos földművesszövetkezet ve­zetőinek és tagjainak sorában. A becsületes dolgozó» pa­rasztok izgalma azonban égé. szén mástermészetű, mint a dombrádi hasa parasztoké. Az. egyik tábor örül annak, hogy égi) égés lesz a szövetkezet és csak a dolgozók érdekeit fog­ta szolgálni, a máisiktábor pe_ dig elfanyalodva érzi, hogy újabb kizsákmányolási hihető­ség: a Hangya csúszik ki a kezéből. % 15 hangadó zsírosparaszt ' rúd ja áll kifelé a szövetkezet­ből, akik a saját érdekeiknek megfelelően irányították* és használták ki a Hangyát. a leghir- 'hedtebb dombiádi parasztcsászár. 0 volt a község jogtanácsosa, a dolgozó parasztok lovainak katonai célokra igénybe Vevő. ja. Aztán 1947-ben meglova­golta az akkori nagyferenci Kisgazdapártot, majd átnyer­gelt a Pfcdffer, később a Su­lyok pártra. Különösen azóta esküd' ellensége a szövetke­zetnek, mióta az végzi a cu­korrépa szerződések kötését. Ugyanis addig ő volt a doonb- rádi cukorrépabizományos. Veres Menyhért i>. Ágoston Jtoelj Iákok sorába tartozik. Szem- forgaíva és szendén uzsorázza harmadosait. Harmadosa Al- mási Imre elől például letörte a tengerit. Egyik' „cselédjé­nek“ 50 forint előleget adott, amikor felfogadta. Mikor az meggondolta és visszalépett, 100 forintot követelt vis-za tő­le az 50 helyett. Vproo András világ életé­veris ftnnras ben jbüdöä. nek“ tartotta a dolgozói pa. rasztót. Innen van, hogy laká­sába sóiba be nem engedte őket. Szabotálni azért tudót az ősszel, nem szántott és nem vetett. a falu dolgozóit. Malom, föld, szőlő, teherautó, meg luxus­autó szolgálják kényeimét. — Földjét és szőlőjét másokkal műveltet!, malmában 16 mun­kást sziipolyoz — és nem tűr meg sem malmátan, sem föld­jén öntudatos munkást. I L.STK! zé tartozik. Sonincs megelé­gedve- jövedelmével, mert a Dárius kincsét'is leöntené rop­pant gégéjén. Hát Inog}' még többet eregethessen le a tor­kán, a dolgozó parasztot nyúzza. _________ UnttBi üt* | «S ugyancsak kifelé all a rúdja a Hangyából. Urvölgyi,az ecetes oly remek szövetkezeti ember, hogy például „unatkozó“ tőké. jel .a üiJeiszovecKezei cegere alatt adta ki jói. borsos uzsora- kamatra. _____ «8)BslttizsánaKj “r»« nire van. Már odáig fajult a szegények vérének szívásában, hogy ha a faluban valakiről rosszat akarnak mondani, ak­kor azt mondják: „olyan vagy, mint Boldizsár.1' MAhiáo Pál I a suszter-kulák iwdiydt> rdi | is j,6j érti a n!(>(1_ át. 30 hold földet barácsolt össze a dolgozó parasztság bőrén és még ma is harmado­sokkal -műveilteti földjét. — „Szorgalmas“ munkával, a kaptafa mellett „kereste“ azt a harminc „holdacskát“, oly­módon, hogy' őszi megadásra egy szekér terményért készí­tett el egy pár lábbelit. És lehetne még sorolni a többieket is, így dr. Bo-dor Pált, Rácz Lászlót, Kisn (la­bort, Szécsi Károlyi, M. Har­sány! Sándort, Perencsi Ist­vánt, Kürti Ferencet, Értették ők is a módját a szipolyozás. nak. Egynapi igáért egyheti munkát kértek ők is azoktól, akik rájuk szorultak. A mai fúziós közgyűlésen befellegzik nekik. Elvesztik a Hangyában viselt tagságukat és vezető állásukat, amit arra használtak fel, hogy még job­ban kipréselhessék a dombrá- öi dolgozókat. Becsületes, né­pükért élő és dolgozó1 emberek kerülnek ma a dombrádi ál­talános szövetkezet élére. (m. g.) 4 FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései A felülvizsgálat munkájá­nak jó elvégzéséhez hozzátar­tozik az Is, hogy a pártszeTve- ze ek pontos jelentést küld jő. nek a felsőbb pártszer veknek. Csak így lehet állandóan pon­tos képet kapni a felülvizsgá­latról, csak így tűnnek ki azonnal az esetleges hibák és csak így válik lehetővé, hogy azokon segítsenek. * ! 1 —I. A nyíregyházi tanyabokrok dolgozó parasztjai tanulni akarnak. Erről számoltak be a felülvizsgáló bizottságok, ami. kor a város többi bizottságai­val együtt megbeszélték ed. digl tapasztalataikat. A felül­vizsgálat nevelő hatása látszik ezen az örvendetes tényen Is, hogy a dolgozó parasztság nem elégszik meg hiányos el­méleti és poétikai képzettsé­gével, hanem lépést akar tar- j tani a tanulás terén. * Taggyűlési tapasztalat, hogy még mindig akadnak olyan „mentők“4, akik arra hivatkoz­nak, hogy; a kizárásra javasolt j párttag „jó ember“. A felül. vizsgálatnak az a célja, hogy a i Bárt szempontjából vizsgálja I meg a tagokat: megfelelőek-«, vagy sem. Hogy valaki nem lopott és nem sikkasztott, att<S f még lehet ellensége a munkásosztálynak és na oga- tely Pártjának. * Az Országos Oktatási Osz­tály felhívja a szemináriumi, j vezetőket és pártiskolai előadó­kat, Hogy a felülvizsgálat ta- I paszíalatait, Időszerű kérdé- ; sett, valamint a helyileg fel.' merülő problémákat vitassák meg a hallgatókkal a Szabad j Nép, a Pártmunkás, a helyi újság és a központi osztályod ; által kiadott errevonatkozó fá- iékoztatók alapján. A termel6szeeetkezetl csopsrtak működési szabályzata Lapunk tgnapi számában az I. és II. számú termelőszö­vetkezeti csoportok működési szabályzatát ismertettük meg dolgozó paraszt olvasóinkkal. A tapasztalat azt mutatta az eddigiek során, hogy Sza­bolcsban inkább a legfejlet­tebb, a IH. számú termelő­szövetkezeti csoportot ala­kítják szívesebben a falvak dolgozói. Ezért ennek a ter­melőszövetkezeti formának az ismertetésére részleteseb­ben tértink ki. A harmadik szabályzat az ezidő szerint legfejlettebb termelőszövetkezeti csoportok a „közösen termelő szövetke­zeti csoportok“ munkáját sza­bályozza. Ez már alapvetően különbözik az előző típusok­tól. A csoport tagjai a terme­lésben összes földjükkel vesz­nek részt akár saját, akár bérelt földről van szó. Egyé­ni művelés céljára 1 és fél holdat tarthatnak meg, de már ebben benne kell, hogy legyen a házkörüli telek me­zőgazdasági művelés alatt álló része is. A csoport tagjai a közös ter­melésben összes igavonó álla­taikkal vesznek részt. A cso­portba vitt igavonó állat el­lenértékét a csoport a tag­nak kifizeti. Ha a tagnak egyéni művelés alatt álló földjéhez igaerőre van szük­sége, úgy azt a csoport ked­vező feltételek mellett bocsát ja a tag rendelkezésére. Ha a exportnak állattenyészete van (marha sertés, juh) úgy a tag ezekből az állatokból csak annyit tarthat meg, amennyi a tagnak és család­jának háztartásához szüksé­ges. Közös jószágokat egyéni gondozásra bízni nem lehet. A csoport a művelése alá vont földeken a tervszerű gazdálkodást közös, szövet­kezeti üzemekben, társas mun kaszervezettel valósítja meg. A közös termelés alppja a' közös üzemterv. A tagok ál­tal végzett munkát munka­egységekben kell mérni. Ez olymódon történik, hogy az Intézőbizottság megállapítja azt a munkamennyiséget, ame lyet egy bizonyos fajta mun­kán egy tagnak egy átlagos munkanap alatt el kell vé­gezni. Az intézőbizottság meg állapítja továbbá azt is, hogy az átlagos munkanap alatt a különféle munkákból elvég­zett munkáért hány munka­egységet kell a munkát el­végző tag javára Írni. Annak a megállapításánál, hogy egy átlag munkanap alatt elvég­zett munkát hány munka­egységnek kell beszámítani, figyelembe kell venni annak nehezebb, vagy könnyebb természetét, azt hogy mekko­ra szaktudást követel a munka, tehát tekintetbe kell venni a munka minőségét is. A munkaegységek kiszámí­tásának megkönnyítésére a MOSzIv . egy táblázatot dol­goz ki, amelyet a közösen termelő szövetkezeti csopor­tok rendelkezésésre bocsáta­nak. A munka elvégzését, az ■egyes távok munkateljesít­ményét és ennek alapján az egyes tagnak járó munka­egységeket az intézőbizottság ellenőrzése alatt a teljesít­mény naplóban kell felje­gyezni. Ez szolgál alapul a termés évvégi felosztásánál. A csoportértekezlet határoza­ta alapján az elnök az elvég­zett munkaegységek arányá­ban előleget folyósíthat az egyes tagok számára. Különbözik ez a típus az első kettőtől abban is, hogy a munkát itt általában munka­csapatokban végzik. A csapa­tok állandó jelleggel bírnak és összetételüket egy éven belül nem szabad megváltoztatni. Taglétszámuk 6—10 fő és a munkában a csapatvezető irá­nyúja őket. Ha a tag, vagy a csapat rosssminőségű munkát végez, az intézőbizottság a munka után járó-munkaegysé­gek számát arányosan csök­kentheti, ha viszont. kiváló munkát végeznek, az év végén külön jutalomban lehet része­síteni őket. Minden munkát a tagok kötelesek végezni, há­zastársat, .. családtagot csak sürgős munka esetén lehet igénybevenni. Az éwégi terméseredmény1 szétosztásakor a termésből le kell vonni az összes kiadá­sokat és le kell vonni a követ­kező évre -előirányzott üzem­gazdasági és beruházási tarta­lékot is. A termés többi résziét, mint tisízta felesleget kell « tagok között fölosztani.-A tisz­ta felesleg felosztása a be­adott földek és az évközben végzett munka, teljesített mun kaegységek arányában törté­nik. A beadott földek szerinti fel­oszlás t-'k in! etében a tagok kétféleképpen állapodhatnak meg. Vagy úgy, hogy minden tag, aki saját földjével lépett be a csoportba, igényt- tarthat földje után a szokásos kisha- szonibér kifizetésére. Vagy pe- d:g úgy, fhogy a tiszta feles­legnek a csoportértekezlct ál­tal meghatározott, de legfel« je bt1 25 százalék erejéig tér je« dő részét -a tagok között a be­adott földek arányában oszt­ják fel. Annak a tagnak, aki haszonbérelt földdel lépett a csoportba, csak a haszonbér összegén fejül mutatkozó több- let jár, mert a tulajdonosnak járó haszonbért a csoport ki­fizeti. A tiszta feilieislegnek 25 szá­zalékon- felül maradt többi ré­szét pedig teljes egészében az évközben végzett munka (a teljééi tett munka egységek! arán-jlában kell a tagok között felosztani. A termelőszövetkezeti cső« portok működési szabályzatá­nak megalkotásával a népi de­mokratikus kormányzat bizto­si tóttá a termelőcsoportok to­vábbi helyes irányban történő fejlődését és ezzel egy jelen­tős lépést tettünk előre mező- gazadságunkban a korszerű, nagyüzemi .termelés megvaló­sítása, a szocia lista termelési módra vaK áttérés felé. i— .» .*"Zi AMUcneR. 1 Nagy az izgalom a dombrádi zsírosparasztok közt a szövetkezeti fúzió előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom