Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-23 / 19. szám

Ara 60 fillér UJ ÉS JOBB ÉLETÉRT i DÉFOSz-ba timirfil a dolgozd parasztság Irta: Rácz Gyula DÉFOSz főtitkár A kínai néphadsereg visszautasította a Kuomintang fegyverszüneti kérelmét A szabad kínai rádió jelen­tése szerint a kínai néphad­sereg vissza utasítót1 a a Kuo. minlang azonnali fegyverszü­neti tárgyalásokra vonatkozó kérelmét. A Kínai Kommunista Párt szóvivője kijelentette, hogy ilyen hosszú és kemény 1 delem után a kínai nép j. reg ceak akkor hajlandó \' - verszünNi tárgyalásokbi y, o<' elátkozni, ha feltételeit' a Kuomintang magáévá teszi, a Kuomintang részéről azonban nem hangzott el állásfoglalás a Mao-Oe-Tung által előter- j iesz'ett javaslatokkal kapcso­latban. Egyébként Szun-Fo miniszr terel nők közölte, hogy az al- elnök kérésére ő és kormánya továbbra is helyén marad. —- Szun-Fo .bejelentette, hogy ki­jelölték azokat a békekikül­dötteket, akiket a néphadse­reg főhadiszállására kívánnak* küldeni. Nanking határában dörögnek az ágyuk A Nanking; ól érkezett leg­újabb hírek arról számolnak be, hogy Csang-Csi-Osung tá­bornok, a Kuomintang^kor- mány tárcanélküli minisztere szombaton Nankingból a nép? haderő főhadiszállására uta­zott, hogy .fegyverszünetet kérjen a néphadsereg főpa­rancsnokságától. Nankingbán egyébként a legteljesebb káosz, zűrzavar és fejeüenség uralkodik Kuomin. tang-kiörökben. A néphadsereg ágyúi már a város . határában dörögnek. Kínából a1 népi demokráciák erőssége lesz A Times a kínai helyzettel foglalkozva megjegyzi, hogy Kínából a népi demokráciák egyik erőssége lesz és mi (már mint az angolok) ez ellen semmit sem tehetünk. A szombati francia lapok többsége hangsúlyozza, hogy a kínai béke egyik legfőbb akadályba Csang-Kai-Sek sze. mélye. A kormány akarva nem akarva kénytelen lesz elfo­gadni a Népi Kina vezetőinek követelését. A harmadik utas Combat igy ir: Az amerikai üzletem­berek, akik aggodalmaskod­nak kínai feletteseik sorsáért, erős nyomást gyakorolnak a diplomatákra és a katonákra, hogy ejtsék el teljesen Csang- Kai-Seket. Csang-Kai-Sek Nankingból való szökésével kapcsolatba® a Oe Solre kiemeli, hogy a Ku- omintangot alapjaiban ingat­ták meg a néphadsereg hám® latos győzelmei és a vezér fu­tását nem fogják túlélni. — Csank-Kai-Sek szökése után a Kuomintang többi vezetője is szedi majd a batyuját éls mint a patkányok otthagy­ják a süllyedő hajót s Ameri- ■ kába menekülnek, ahová mát régen kimentették vagyonu­kat. Általános bányászsztrájk Szicíliában Olaszországban a munkás­ság egyre erősebben' érez téli erejét az amerikaiakat kiszol­gáló kormánnyal szemben. — Több sztrájkról számoltunk be az utóbbi napokban, tegnap reggel ismét bővült a sztráj­kolok tábora. Szicília vala­mennyi bányájában a kőfej­tők beszüntették a munkát, mert a szakszervezet és a munkáltatók között megsza­kadtak a tárgyalások. A munkások több kőbányát meg szálltak. A szardíniái szén­bányákban szintén feszült a helyzet. A bányászok munka­béremelést követelnek. Róma környékének dolgo­zói szombaton két órára be­szüntették a munkát, tiltako­zásul a rendőrség erőszakos­kodásai ellen. A római gáz­gyár személyzete éjféltől meg szünteti a gázszolgáltatást, ha nem elégítik ki követelé­seit. r? Elnapolták az ame­rikai kommunista per tárgyalását Berliniről jelentik, hogy az Amerikai Kommunista Párt 1SS vezetőségi tagja ellen folyó, per tárgyalását szerdáig elna­polták. Hózápor Változó felhőzet, futó zápor, havaseső, hózápor. A hőmér­séklet csökken. A dolgozó parasztság egész táborának Gflo küldöttje 1948. december 18-án és 19-én a maga egyszerű, megfontolt .gondolkozásával átvizsgálta eddigi útjának szenvedései', je­lenének előhaladását és jövő boldogulásának útját. A kulákság eddig mindig .íiafiznoi húzott a dolgozó nép küszködéséből, pénzét mindig uzsora kamatra adta ki, iga. vonó jószágainak kölcsönzésé­vel kiuzsorázta a rászoruló .kis- és középparasztságot, vé. gül pedig földjétől fosztotta meg. Gazdasági erejüknél fog­va így közvetlenül a dől gőze; parasztságra gyakorolt elnyo. máson és politikai befolyáson keresztül tartották hatalmuk­ban a falut. A dolgozó parasztságot a kulákság elleni küzdelemben a FÉKOSz és az UFOSz helyé szervezetni nagymértékben tá «nógatták. Két szervezetben bár, de egy célért mindent el. követtek, hogy a dolgozó pa- 1 rasztságot a kulákság kizsák- . mányolása, politikai betfolyá. j .»a alól kivonják. A kulákság pedig szövetkéz- j ve a 'földesúri maradványok- < kai és ügynökeikkel, a kiéri- , kálLs reakcióval, élén Mind- ; «zenty hercegprímással, arra 1 icnvkedlek, .hogy visszaállítsák j .a régi úri rendet, koldüssá te- j jgyek, bizonytalanságba, féle. j lembe hajtsák a földmunkássá- ! got, a kis- és középparasztsá. i got és az egész dolgozó népre j visszarakják a királyok, her- j «©egeik, földe.-urak, tőkések, j kulákok rabszolgaláncát. A dolgozó parasztság nagyrésze azonban felismeri céljait és tudja, merre kell haladnia. A december 18-án, 19-én megtartott FÉKOSz, UFOSz kongresszus már túllépte az «egyesülés határait, Egyi új élet, a dolgozó parasztság új -életének megnyitása volt a «dolgozó; paraszti tömegszerve- •zet, a DÉFOSz-nák a létreho­zása. Ez a szervezet magában foglalja a mezőgazdasági mun­kásságot, a kis- és középpa- ‘ raisztságot, tekintet nélkül ar­ra, hogy Magyar Dolgozók Pártja, Kisgazdapárt, Nemzeti Paraszt párt tagjai, vagy pár. tonfeívüli dolgozó parasztság­ról van szó. De a DÉFOSz nemcsak az egész dolgozó pa. rasztság egységes nagy törne g- szervezete, hanem a falu egyetlen tömegszervezete is,' egyben a falu politikai és gaz. daságl irányítója és tanács­idója is. Munkájával világosan rá­mutat a falu kizsákmányoló elemei és a dolgozó paraszt­ság közötti hatalmas ellentét­re és harcol az ingyenélők, a nagygazda kulálkok kizsák­mányolásának, befolyásának korltozásáért, a milliós tábo­ra parasztság egységes bol­dogulásáért, Világosan kell látni a kö- zépparasztságnak is ezeket a kérdéseket, meg kell találnia végre helyét, mely a mező- gazdasági munkások és a ré­gi és uj kisparasztok mel­lett van. Látniuk, érezniük kell, hogy -egy az érdekük: gátat kell vetni a kulákság elnyomó és kizsákámányoló tevékenységének és közösen haladni a dolgozó parasztság gazdasági, és kulturális fel­emelkedésének utján. El kell kerülni minden olyan, egyes helyeken már eddig is jelent­kező szüklátókörüséget, mely a volt UFOSz és FÉKOSz tagok, valamint a földmun- .kásság és a kisparasztság ré­széről megnyilvánult: elsőbb­ségi jogot akaróink maguk­nak biztosítani. Ez helytelen és mindnyájunknak tudnunk kell, hogy elsőbbségi jog nincs, a DÉFOSz-ban a dol­gozó parasztságnak: a föld­munkásságnak, a középpa- rasztságnak, a gépállomások dolgozóinak, régi és uj kis­birtokosoknak egyenlő jolgai és egyenlő kötelességei van­nak. Csak ez biztosíthatja a DÉFOSz megerősödését és kitűzött céljainak biztos el­érését. Hogy a dolgozó parasztság a DÉFOSz-ban tömörülve va­lóban a helyes utón halad boldogulása felé, legjobban az bizonyítja, hogy a kulák­ság fogcsikorgatva nézi a DÉFOSz szervezkedését, a középparasztság és fcispa- íjasztság felvllágosultságát. Érthető ez, hiszen a tűz és viz nem házasítható össze. A közép- és kisparasztság biz­tonsága, boldogulása, a föld- munkásság jó munkabére, munkaszabadsága, társada­lombiztosítása a kulákság gazdasági és politikai hatal­mának csökkentését vonja maga után. Ezért követnek el mindent, hogy munkánkat megakadályozzák, a közép- parasztságot elidegenitsék. Az egész dolgozó paraszt­ság tudja, hogy jólétének, fioldogiljásának útja mező? gazdasági termelésünk átszer vezésével, a tervszerű ter­melés bevezetésével bizto-A- va lesz. Tudja, lrogy a szö- vetkezeti termelés utján a nagyüzemi termelésen kérész tül alkalmazhatja- majd a munkásosztály és népi demo­kratikus kormányzatunk tá­mogatásával a mezőgazdasági technika vívmányait, a gép- és traktorállomások gépeit. A .(DÉFOSz szervezeteinek segíteni kell az általános fa­lusi szövetkezetek létrehozá­sát, melynek munkája kiter­jed majd a fogyasztásra, ér­tékesítésre és termelésre is. Ezek az általános falusi szö­vetkezetek fogják ellátni a dolgozó parasztság termel- vényeinek értékesítését, s a részükre szükséges ipari ter­mékek beszerzését, ezáltal is megszabadítva a dolgozó parasztságot a spekulánsok k i z sákmán y ol ásától. Mindezek hatalmas lendü­letet adnak a dolgozó pa­rasztság elmaradottságának megszüntetésében, mert ami­lyen mértékben visszük be a mezőgazdaságba az újfajta termelési módszereket, olyan mértékben-tüntetjük el a vá­ros és a falu közötti különb­séget, és olyan mértékben in­dul meg a falu népének, a dolgozó parasztság életkörül­ményeinek megváltoztatása. Tervszerűen készül fel a dolgozó parasztság a földmű­velésügyi kormányzat útmuta­tása Szerint már a tavaszi szántás-vetési munkákra is. — Nagy eredményeket ért el az őszi munkák során is, de most a DÉFOSz szervezésével és ' vezetésével még nagyobb mér. lékben és időben fogja teljesí­teni a tavaszi munkálatok ütemtervét. Dolgozó parasztsá­gunk, csatlakozva az ipari munkásság mumkaverseny mozgalmához, több, jobb és ol­csóbb termelésre készül fel dolgozó népünk jóléte, demo- krá’cánk megerősödése érde­kében a dolgozó parasztság munka, és termelési versenyár vei, melyet a DÉFOSz szer­vez és irányít. Ezekre a feladatokra kell felkészülni a dolgozó paraszt­ság egységes szervezetének, a DÉFOSz-nak. A Szövetség csak akkor mű­ködhet jól, ha a falu dolgozóii­nak legszélesebb tömegeit kapcsolja be a munkába. A megalakult csaportok fel­adata: vegyék kezükbe % dolgozó parasztság összes ter­melési kérdéseinek irányítás sát, a gépállomások dolgozói­nak, a mezőgazdasági munkás­ságnak a kuláksiággal szembe­ni munkabér, munkaszabadsag védelmét, a falu szociálpoliti­kájának kifejelsztését és erő­sítését, hogy a falu dolgozó parasztjai a gyakorlatban is lássák és érezzék a DÉFOSs? széles, az egész parasztságot átfogó munkájának megkez­dését. Ez az út áll előttünk, ami­kor a DÉFOSz helyi szervezet­téinek megalakítására indu­lni k. Ez az út az, mely mező- gaz daságunk á tsze rvezésén keresztül a dolgozó parasztság politikai, gazadsági cs kultu­rális felemelkedéséhez, népi d amokráicánk megerősítésé­hez és a munkásosztály veze- sével a szocializmushoz vezet. VI. évfolyam, 19. szémj 1949. január23VSSifüSP

Next

/
Oldalképek
Tartalom