Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-22 / 18. szám

2. oldal. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1949. január 22, szombat Árvereztetni akart a nyiracsádi basaparaszt, „vitéz“ Pál Sándor Toka ügyvéd ur fogadkozott, hogy majd ő megmutatja A végén mégis a dolgozó parasztoknak lett igazuk „Vitéz“ Pál Sándor, a nyír- acsádi basaparaszt 40 holdat kapott Horfchytól „vitézségé. 1 FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései A felülvizsgálattal kapcso­latos legdöntőbb feladat a párttagság szociális összetéte­lének megjavítása. A „Lenin élete“ című könyvben erről a következőket olvashatjuk; Le­nin felháborodva lépett fel a megcsontcsodott nézetek ellen, azok ellen, akik nem akar­tak a bizottságokba munkáso­kat bevenni. „Nem tudtam nyugodtan ülni, amikor azt mondták, hogy bi­zottsági tagoknak alkalmas munkások nincsenek“ — mondta felháborodva. Lenin ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottságokban több legyen a munkás. „Munkásokat beven­ni a bizottságokba*' — mon­dotta a kongresszuson — ez nemcsak pedagógiai, hanem politikai feladat is. A munká­soknak osztályösztönük van és némi politikai gyakorlat után meglehetősen gyorsan válnak megbízható szociáldemokraták­ká (akkor még kommunista pártok nem voltak.) Én nagyon szívesen venném, ha a Bizott­ságainkban minden két intel- lektuelre nyolc munkás es­nék.“ * Az egyik nyíregyházi tag­gyűlésen egy felülvizsgáló bi­zottsági javaslat fölött két vé­lemény alakult ki. A felül­vizsgált kizárása mellett vol­tak egyesek, mások azonban csak azt mérlegelték, hogy az illető képzetlen, nem végez pártmunkát és ezért a vissza­minősítés mellett foglaltak ál­lást. Megkérdezték a szóhan- forgó párttagot is, hogy mi a véleménye saját ügyéről. Egy szóval sem válaszolt és maga­tartásából az tűnt ki, hogy teljésen közömbös a Párthoz, egyáltalán nem érdekli a Párt ügye. Most már a visszaminő sítését javaslóknak is az volt az álláspontjuk, hogy ilyen párttagra nincs szükség és egyhangúlag szavazták meg a kizárást. * Egy másik helyi taggyűlé­sen felszólalt a kizárt párttag és azt mondta: Elfogadom a javaslatot, hiszen lígy sem le­het rajta változtatni. A kizá­rásnak egyébként meg volt az >ka, ez a párttag megmutatta, hogy semminek tekinti a oártdemokráciát, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna. * A típuskérdések elrettentő iéldáját produkálta az egyik tanyabokori felülvizsgáló bi- •’ottság. Ellenőr érkezett a felülvizsgálat helyére, és azt vette észre, hogy a bizottság elé kerülő párttag a kérdések ‘ Ihangzásn után papírlapról olvassa a válaszokat. Az el­lenőr figyelmeztette a bízott, ságot, hogy milyen veszélyt VJent a típuskérdések felte­vése. ért‘‘. Aztán boltot is nyitott, korcsmát is, meg a negyven hold mellé ráadásul futurás is lett. Mindig szájas ember volt, (hozzászokott, hogy amit ő kinyilatkoztat, az szent és való’. Hangját és 40 holdját, holtját és korcsmáját még a fölszabadul ás után is megtar­totta. Csak a Futura ment füstbe. S. Konyári János, meg Il­ién György viszont világéle­tükben földhözragadt szegény­emberek, aratók és napszámo­sok voltak. 1944-ben is a Hor­tobágyon voltak aratni, csé­pelni, de az arató, és cséplő­részt nem tudták elhozni, mert mire sor korült volna rá, már teljes volt a felfordulás, nem lehetett utazni. Fejvesztettéin menkültek a nyilai?, meg né­met hordák, a Vörös Hadsereg csapatai már felszabadították a Hortobágyot. Mit volt mit tenni? Ott volt a Futura raktára, tele elszál­lttá tlan gabonával, hát- onnan kertel? gabonát. Illés György­nek két mázsa és tíz kilót, S. Konyáéinak pedig három má­zsát adott az akkor hirtelen „nagylelkűvé“ vált vitéz. A felszabadulás után főidet kaptak Konyáriék is, TI l ésék fe. Vifezon „vitéz“ Pál Sándor nem számolt el a Futura kész­letévé], „visz majorra“ hivat­kozva. A kiadott 3 és két má­zsa gabonát azonban nem fe­lejtette el. Földje van már a két régi szegén ypa rasztna k, — gondolta — bevasalja raj­tuk, miért legyen könnyű ne­kik a föld? Konyáriék viszont ugyan­csak „visz.majorra‘‘ hivatkoz­tak és nem adták meg a gabo­nát. Ment egyik folszölítá? a má­sik után, végül pedig fizetési miegjh, agyás, tizenötnapos1 fel- lebbeztési határidővel. Pál Sándor ugrásrakészen leste: fellebbeznek-e Konyáriék. ők bizony nem fellebbeztek, nem jártak utána, nem tudták mit kell tenni. Tgy aztán sikerült a vitézi terv. Egy szép napon megjelenik TI lésék por táj áp „vitéz“ Pál Sándor, a végrehajtó, meg dr. Toka Károly ügyvéd űr. Pál Sándor dörzsölte a markát. — Hogyne. Foglalni az úigaz- dáknál, ami o-ak kezük ügyé­be akad. Toka ügyvéd űr sür­gőt1-forgott. már ahogy ilyen­kor az ilyen ügyvédek' szok­tak. —- Van-e lova? — kérdi az ügyvéd. (Mindjárt a lovát az újgazdának.) — Lovam? Lovam az nine« — válaszolja Illés György. — De van neki — judásko- dott a kapzsi vitéz. Nincs, mert eladtam. — Hát dohánya az csak «an? —érdeklődött ismét a mohó ügyvéd. — Az van. —. Nnna, elég nekünk az is. Vitéz Pál aggályoskodott, látva Illés nyugalmát, de Toka ügyvéd ur imigyen nyugtatta meg: — Tizenegy ilyen ügyem volt nekem, mind végre is hajtottam. Megmutatom, hogy ez is sikerülni fog. — Hát én majd megmuta­tom — mondta Illés György — hogy a tizenkettediknek nem fog sikerülni. Beszállították a dohányt és egy napon elutaztak az árá­ért Debrecenbe. Ott derült ki, hogy bizony lefoglalták az árát, valami gabona aderjság fejében. Pénz nélkül, majd­nem gyalog kellett hazamen­ni Illés Györgynek, meg S. Konyári Jánosnak. De „vitéz“ Pál Sándor gá­lád terve mégsem sikerült. Kihagyta a számításból, hogy van valaki, aki megvédi a dolgozók érdekeit, a Magyar Dolgozók Pártja. Vándor elvtárs, a helyi tit­kár azonnal akcióba lépett. Beutazott Nyíregyházára is, a megyebizottsághoz. Egy szép napon megkap­ták a dohány árát Illésék és Konyáriék. Nem sikerült a nyiracsádi basiaparaszt terve és most az egyszer Toka ügyvéd ur is fiaskót fogott, mert nem tud­ta „megmutatni“. Lejárt már a népnyuzó ügyvédek és kaozsi basaparasztok világa. Erős a dolgozó parasztság, mert nem engedi, kisemmiznl a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja. (—r. —n.) LENÍN HALÁLÁNAK 25. évfordulója alkalmából tudo­mányos előadássorozat kez­dődött a moszkvai Marx- Engels-Lenin intézetben. Az első előadást Kruzskov pro­fesszort tartotta „A leniniz- mus a kommunizmus győzel­miéért folytatott küzdelem zászlója“ címmel. A MINDSZENTY hazaáru­lásával kapcsolatos döntő bi­zonyítékok egész sorát tartal- maza a magyar, francia és angol nvelven most megje­lent Sárga Könyv. A könyv megjelenéséről beszámolt a moszkvai rádió is. TERSÁNSZKY Józsi Jenő tiszteletére a párisi magyar intézet fogadást adott. Á ki­váló iró szerdán este a* Ma­gyar Házban tartott előadást ahol a párisi magyarok sze­retettel ünnepelték. FÖLDRENGÉST jeleztek az Országos Földrengéstvizs- gáló Intézet készülékei janu­ár 20-án 400 km távolságról. A műszer legnagyobb kilen­gése 5 mm volt. A földmoz­gás Budapesten 10 percig tartott. VÉRES DIA KZ A VARGAS volt szerdán Kalkuttában. Nyolc diák meghalt, 40 meg­sebesült. A kormány katonai erősítést küld a városba. 400 ÉVI FEGYHAZRA Ítélték Frank A viler sanfran- ciscói lakost számtalan bűn­cselekményéért. Fellebbezett. 00 évet el is engedtek neki. Meghitt Alexander Szerafínvics Moszkváiból jelentik: A Szovjetuniói Bolsevik Pártjá­nak Központi Bizottsága é? a szovjet kormány közös gyász- jelentésben adják hírül, hogy Alexander Szerafimov'cs író 86 éves korában elhűnyt.— A kormány elrendelte, hogy Sze­rafimovics szülőhelyén, a sztá­lingrádi körzetben fekvő Sze­ráf imov'csban állí1 ák fel az író szobrát ó? a sztálingrádi pedagógiai főiskolát nevezzék el az íróról. Az írót özvegyét életjáradékban részesítik. Villannyal ajándékozott meg egy általános iskolát a nyírbátori Szülői Munkaközösség A nyírbátori 1. számú általá nos iskola villanyvilágítást kapott a Szülői Munkaközös­ségtől. A Szülői Munkaközös­ség a Magyar Nők Demokra­tikus Szövetségével karöltve bált rendezett és ennek "be­vételét adta az iskola beren- dezéshiányainak pótlására. Az 1. számú általános isko la az egyetlen, amelyben még nem volt villanyvilágí­tás. Hála a Szülői Munkakö­zösségnek, már az is van. A három tanteremben 10 vil­lanyégőt szereltek fel és most már az esetleges borús napok sem akadályozzák a ) iániltás z avartalansájgát. 19 ablaküveget és több aj­tót kellett javítani a györgy- ligeti iskolában. A Szülői Munkaiközösség összegyűjtöt­te erre is a pénzt és most már itt, is zavartalanul foly­hat a tanitás. A BANK JÉG YFORGALOi a Magyar Nemzeti Bank jg nuár 15-i kimutatása szerir a január 7-i forgalomul szén ben 5.4 forinttal 2,724.2 mi lió forintra emelkedett. PÁL SÁNDOR 34 holds nyiracsádi kulák és Vasvái Albert engedély nélkül sertés vágott. A sertést elkoboztá és megindították ellenük a eljárást. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOl „szakértői“ az iszákosság e terjedését vizsgálták. Arra megállapításra jutották, hog ez nem ijesztő, mert az ití los emberek 45 százalék csak azért, iszik, hogy szórí koztassa borborátait. A stí tisztika cseppet sem mej nyugtató. SZIi(TDARABOLTA FELI SÉGÉT Pessler bécsi álorvo Azt hiresztelte, hogy feleség kivándorolt, de betegei mej; neszelték a dolgot és felj< lentették. 180 EMBER GYILKOSA ítélte halálra a miskolci néj bíróság. Csicsics Béla 194? ben a Dunántúl városaiba 180 embert ölt meg. A vo( pártszolgálatost kivégezték. A SELYEMTENYÉSZTÉ fejlesztéséről tárgyalt Bú község képviselőtestülete ( az 1949. évi költségvetésbe nagyobb összeget állit be selyemtenyésztés fejlesztés céljára. MEGHALADJA a ntásfé milliót az Olaszországba sztrájkoló ipari és mezőga; dasági munkások száma. A NÉPSZÁMLÁLÁS ade tait munkaversenyben do gozzák fel a beosztott szán lálóbiztosok és a községé közigazgatási alkalmazottai.. feldolgozás munkája februá elején indul meg. FELEKEZETI IZGATÁ miatt hathónapi börtönr ötévi hivatali és politikai jo£ vesztésre Ítélte a népbirósá Keller László rakamazi lakói NEM KELT FEL Hajd Bálint matolcsi lakos, amikt a kutya ugatott, pedig érdi mes lett volna: elloptak kamrájából 2000 forint ért kü élelmiszert és ruhaneműt Nyulat fogott a kutya, összeverekedtek rajta a legények Furcsa eset történt nem­rég Győrtelek község hatá­rában. Két kóborkutya vala­Blármás ünnep Nyiraesádon a MDP, az MNDSz, az Úttörő Mozgalom és az EPOSz zász­laját. A ünnepségeken hatalmas tömegek mozdultak meg. A község apraja-nagyja ott szo­rongott az iskolaavatáson és a zászlóbontáson. Csütörtökön hármas ünne­pet ült Nyíracsád népe. — Délben tartották a földmű­vesszövetkezet és a Hangya fúziós közgyűlését, délután adták át rendeltetésének a község újjáépített, kibővített iskoláját és este avatták fel honnan előkergetett egy ny lat és addig-addig zavartá mig kifárasztották és me fogták. A közelben tartózkodtak kutyák gazdái is, a Pásku és a Murguly fiuk. Az egy Páskuly fiú el is vette a k tyától a nyulat, nem hagyt; azonban annyiban a dóig Murgulyék. A fogott nyúl végül is összeverekedtek szekérlőccsel, járomszegg iőí helvbenhaffvták eervmá HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom