Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-21 / 17. szám

194.9. január 21, péntek nyírségi magyar nép 5 oldat A termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzata. Lapunkban már foglalkoz­tunk a termelőszövetkezeti csoportok működési szabály­zatával. Több oldalról érke­zett lapunkhoz kívánság a dolgozó parasztság köriből a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatának is­mertetésére. Készséggel te­szünk eleget dolgozó paraszt olvasóink kívánságának. Mai számunk bevezető cikke után szombati, holnapi számunkban az I. és II. számú, vasárnapi számunkban pedig a III. szá­mú termelőszövetkezeti cso­port működési szabályzatát fogjuk . ismertetni. Népi demokratikus fejlődé­sünk során, eljutottunk mező- gazdaságunkban a fejlettebb nagyüzemi termelési módra való áttéréshez. A mezőgaz­daság megindult gépesítése egyre népszerűbbé teszi a pa­rasztság széles tömegei kö­zött a szövetkezeti termelés gondolatát. Ennek eredménye­képpen egymás után alakul­tak meg a szövetkezeti terme­lőcsoportok és a múlt év de­cemberéig közel ötszáz szövet kezeli termelőcsoport jelentet­te be megalakulását mintegy 100.000 hold földön. A spon­tán kialakuló termelőcsopor­tok tömegében különböző El­bák, egészségtelen tünetek mutatkoztak, amelyek a leg­kevésbé sem voltak alka’ma­sak arra, hogy a nagyüzemi "termelés előnyeit megmutas­sák és bebizonyítsák a dolgo­zó parasztok előtt. Sok he­lyütt kulákok alakítottak ter­melőcsoportot, vagy furakod­tak be a csoport vezetésébe, hogy az állam által nyújtott előnyöket a maguk számára biztosítsák. De ugyanilyen egészségtelen tünet volt, hogy egyes községekben derüre-bo- rura alakították a 4-5 tagból álló, alig néhány hold földdel rendelkező csoportocskákat, melyek eleve életképtelenek voltak. Ezért Pártunk kezde­ményezésére a földmivelés- ügyi kormányzat tanácsko­zásra hívta össze a termelő csoportok parasztvezetőit', hogy az eddig elért tapaszta­latok alapján megállapítsák, melyik az a leghelyesebb ut, amelyen a termelőszövetke­zeti csoportoknak a jövőben baladniok kell. A megbeszé­lések eredményeként a kor­mány rendeletet adott ki, amely szabályozza és egysé­ges útra vezeti az eddig kü­lönféle utakon próbálkozó és sokszor helytelen irányba fej­lődő termelőcsoportokat. A rendelet kimondja, hogy termelőszövetkezeti csopor­tok csak engedély alapján mű ködhetnek. Az engedélyt a MOSzK meghallgatása után a földmivelésügyi miniszter ad­ja meg. A íermelőcsoporfnak csak dolgozó parasztok lehet­nek tagjai. De tagja lehet az is, aki a mező- vagy kertgaz­dasági ipar valamely szaká­gában különös szakismerettel bir és munkájára a szövetke­zet gazdálkodásában feltétté­lül szükség van. A csoport tagjai az együttes művelés Matt álló földeket saját, vagy hozzátartozóik munkaerejével tételesek megművelni. Ez íem vonatkozik a tag beteg- ége esetére, vagy arra az 1 esetre, ha sürgős idénymunka vagy szakmunka elvégzésére a csoportértekezlet , idegen munkaerő alkalmazását látja szükségesnek. A rendelet értelmében a szélesebbkörü szövetkezeti demokráciának kel! uralkod­ni. Ezért a termelőszövetke­zeti csoport legfőbb irányi1 ó szerve a csoportértekezlet és az általa választott 3-5 tagú intézőbizottság. A csoportór- tekezlet dönt minden fontod sabb kérdésben, igy az üzem­terv, vetésforgó, beruházások és számadások jóváhagyásá­ban, az intézőbizottság tagja­inak megválasztásában és le­vélváltásában, az uj tagok fel vételében és a csoportban résztvevő meg nem felelő ta­gok kizárásában. A csoport­értekezletet az intézőbizott­ság legalább havonta köteles ipsszehivni rendszeresen, de össze kell hivni minden olyan esetben, amikor a csoport gazdálkodásának érdeke ezt megkívánja, vagy ha a tagok egyharmada ezt kéri. Az intézőbizottság tagjait a csoport egy esztendei idő­tartamra választja. Az intéző bizottság feladata a csoport- értekezlet elé kerülő javasla­tok előkészítése, a csoport tulajdonában álló tömények, vetőmagvak, jószágok, gépek gondos kezelése és a tagok közötti viták, nézeteltérések békés utón való rendezése. Az intézőbizottságot ennek elnöke vezeti, aki egyben a csoport elnöke is. Az intéző- bizottság bevonásával az el­nök irányítja a termelőszö­vetkezeti csoport gazdálkodá­sát. Az elvégzendő munkákat kiadja ,annak menetét meg­szabja és az intézőbizottság többi tagjával együtt a mun­kák végrehajtását ellenőrzi. Ő képviseli a csoportot a földmivesszövetkezet és a hatóságok irányában. A termelőszövetkezeti cso­port ügyleteivel kapcsolatos könyvelést, levelezést, ügyke­zelést a földmivesszövetkezet végzi, amely a csoport köny­velését köteles a szövetkezet egyéb számláitól elkülönítve vezetni és a csoport vagyonát mérlegben külön kimutatni. A csoport művelése alatt, álló földekről és egyéb ingat­lanokról földkönyver. kell ve­zetni. A földkönyvbe be kell vezetni a csoportba betársult tag nevét és ingatlana terü­letét. A rendelet a teimelőcso- portok életképességének biz­tosítására kimondja, hogy a csoport megszűntnek nyilvá­nítandó akkor, ha. tagjainak száma 10 alá csökken s ha a művelés alatt álló földterület nem éri el a 30 kát, holdat. Az eddig meglévő termelő­szövetkezeti csoportoknak nagy általánosságban ivarom különböző fejlettségi fokon álló típusa alakul ki. Ennek a három típusnak az alapján került kidolgozásra a terme­lőszövetkezeti cs jportoknak a kormány által jóváhagyott működési szabályzata, mely megszabja az egyes csopor­tok gazdálkodásának, vala­mint az évvégi tiszta jövede­lem elosztásának módját. A csoportok csak akkor kaphat­nak működési engedélyt, ha e háromféle működési sza­bályzat valamelyikét csoport értekezleten önkéntes határo­zat alapján magukra nézve kötelezőnek elfogadják. I FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései ,,Pártunk szociális összeté­telében a kispolgári elemek (úMgcsan megnövekedtek Pártunk proletár jellegének rovására, sőt polgári elemek is behatoltak a Pártba. Pár. tunk szociális összetételében bekövetkezett ezen eltolódás következtében a forradalmi éberség, szilárdság és harci szellem ehompulásának tüne­tei mutatkoznak... A Politikai Bizottság a pártszervezetek kötelességévé teszi, hogy a kongresszus irányvonala és a jelen határozat értelmében a tagfelvételi zárlat ideje alatt vizsgálják felül a párttagsá­got/* (A Politikai Bizotíság határozatából.) * Minden figyelmeztetés elle­nére számos helyen még min. dig aránytalanul nagy a mun­kásokra és dolgozó parasztok­ra vonatkozó kizárási vagy visszaminősítés! javaslatok száma. Vannak olyan helyek is, ahol a felülvizsgálat eddigi eredményei alapján nem » munkások és a dolgozó parasz­tok arányszáma nőtt meg, ha­nem a kispolgári elemeké. — Bizonyos, hogy az ilyen he­lyeken a bizottságok rosszul dolgoztak, munkájukban nem az osztályéberség vezette őket. * A ligetaljai járásiban arány­talanul sok kizárási javasla­tot hoztak a dolgozó parasztok ellen. Olyan helyeken, ahol nine® ipari munkásság, a dől. gozó parasztság a bázis, nem szabad tehát túlzott szigorral kezelni a dolgozó parasztságot. Valu Balázs tiszabezdédi plébános nyilatkozata Mély felháborodással ítélik el a lelkészek a klerikális reakció népáruló politikáját Újabb és újabb okmányok, hiteles bizonyítékok kerülnek nyilvánosságra a Mindszenty- íéie bűnüggyel kapcsolatban, amelyek leleplezik a klerikális reakciói nép- és hazaáruló po­litikáját. Kémkedések, impe. rlalista érdekek kiszolgálása, valutázások, összeesküvések jellemzik ezt a politikát. Mél­tán háborodnak fel a dolgozók, a katolikus hívek és a demo­kratikus érzelmű, magukat a nép papjának tartó katolikus és más felekezetihez tartozó lelkipásztorok. Naponta kere­sik fel kormányzatunkat nyi­latkozatokkal, és ezekben őrö­lni ükét fejezik ki a klerikális í eakció felszámolásával kap­csolatban. Helyeslik a nép ál­lama által, a dogozók milliói­nak követelésére foganatost, {ott erélyes intézkedéseket. Mindszent}1 bíboros letar­tóztatásáról és a fekete reak­ció felszámolásának megkez­déséről nyilatkozott Valu Ba­lázs tiszaibezdédi plébános is és a többielk között kijelentette. — „...helyeslem a magyar kormány azon intézkedéseit, amelyeket a törvények meg­szegőivel szemben foganatosí­tott. A nép államának ellensége Mindszenty Ugyancsak nyilatkozott Fo- garasi Dezső Lövöpetri lelké­sze is, aki kifejtette: „Mindszenty nem az evan­géliumi .szabadság, de a kleri­kális papi uralom munkálója. A népi demokráciával ellenté­tes eszmék híve és az Istentől rendelt néip államának és ál­lamvezetőknek ellensége.“ Kfiston Antal geanzsei re­formátus lelkipásztor szintén elítéli a klerikális reakció egyházi köntösbe bújtatott népellenes tevékenységiéit. ,,..,a klerikális reakciósok az egyház állítólagos védelmének ürügyével népellenes politikát űznek s a nép államának rom. jain szeretnék önző hatalmi terv.eóiket megvalílsí'ani.*' Elmuikásik a muikásmozplmi kiállításén Amint már jelentettük, szombaton reggel 9 óraikor nyílik meg a vármegyeháza nagytermében a Magyar Mun kásmozgialmi Intézet vándor­kiállítása. A vándorkiállítás célja, hogy megismertesse el­sősorban Pártunk tagságával, ezen felül a város közönsé­gével a magyar haladó moz­galmakat. A Dózsa féle pa- irasztforradalomtól napjain­kig visz végig bennünket a magyar történelmen a kiállí­tás gazdag dokumentációs anyaga. Az ünnepélyes megnyitá­son résztvesanek a Magyar Dolgozók Pártja, a Független Kisgazdapárt ,a Nemzeti Pa­rasztpárt, a demokratikus szervezetek, a rendőrség, a honvédség, a közigazgatás vezetői. Ott lesznek a mun­kásmozgalmi kiállításon a mozgalom régi harcosai, váró sunk legjobb munkásai, az él- munkások és a kiváló mun­kások is. A nagykállói járás egyik bi­zottsága 11 tanítót vizsgált felül. Kilenc kizárási javasla­tot hozott. Az ellenőrzés al­kalmával kiderült, hogy a meghagyott két tanító érdem, télén a párttagságra, a kilenc között viszont vannak becsüle­tesen dolgozó pedagógusok, akik megérdemlik, hogy mint a Párt tagjai folytassák ne­velőm unkájukat. A hibákon az ellenőrzés után javítottak. * Az ellenőrök egyes helye­ken megállapították, hogy egyik-másik pártbizalmi tisztsé­géi tagjelölttel töltötték be. Ez nem helyes. A tag jelöltek te­vékeny pártmunkát végezhet­nek, de pártinunkásigazolványt nem kaphatnak és bizalmiak sem lehetnek. Azért tagjelöl­tek, hogy a párttagok mellett, azok segítségével fejlődhesse, nek. 5.009 forintos költséggel vásárolnak uj könyveket a városi könyvtárnak Végre megoldódott a városi könyvtár kérdése is. Hosszas huzavona után könyvtárost ál­lítottak az .elhagyott könyv­tár élére, aki — mint értesül­tünk — most végzi a könyvek rendszerbe foglalását, kartoté. .kolását, nyilvántartásba véte-- lét. A városi könyvtárnak ko­moly jelentősége van váro­sunk kulturális életének kiala­kításában. A könyvtár mindig látogatott volt, éppen ezért üdvözlik örömmel most is a város dolgozói a könyvtár megnyitását és kiürítését, új könyvekkel való ellátását. Ebben a hónapban 5.000 fo­rintos költséggel vásárolnak a könyvtár részére új, komoly irodalmi és1 ideológiai értéket jelentő könyveket. A város mostani vezetősége — a költ­ségvetési beruházási tétel ta. núsága szerint — nemcsak szórakozást jelentő irodalmi műveiket, hanem komoly neve­lő, ismeretterjesztő* tudomá­nyos -és ideológiai könyveket is ad a könyvtár látogatói ke­zébe. Műsoros estet rendez a dolgozók tanítóképzője Az állami Kiss Ferenc dol­gozók tanítóképzőjének nö­vendékei holnap délután 6 órai kezdettel műsoros tánc­estet rendeznek az intézet tor natermében. A tanítóképző lelkes dolgozó hallgatói Molie- re: „A fösvény“ című vigjá- tékát adják elő szines műsor keretében. Az előadás után vidám táncmulatságot rendeznek. A Diákszövetség megerősítése Az állami Petrőczi Kata leánygimnázium Szülői Mun­kaközössége és Diákszövetsé­ge táncestét rendez szombaton este hét órai kezdettel. A be­vétel összegét a Szövetség cél jaira használják fel, klubhelyi ség berendezésére ^könyvek és sporteszközök vásárlására. — A Kisiparosok Országos Szabadszakszervezetének nyír­egyházi csoportja 1949. január hó 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor tartja közgyűlését, melyre a KIOSz tagokat tisz­telettel meghívjuk. Rádió készülékek részlefíizefésre, motoralkatrészek, kismotorláncok PALOTAY műszaki kereskedőnél Zrínyi Hona utca 8. u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom