Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-19 / 15. szám

4. »idal. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. január 19, szerda Az elméleti színvonal emeléséért folyik az oktató és nevelő munka a pártiskolán és szemináriumokon A felülvizsgáló bizottságtól elköszön a felülvizsgált élv. társ. A bizottság egyik tagja, egy elvtársnő mégegy-zei- utánaszól: — Ne felejtse el elvtárs: tanulni, tanulni és tanúin, kell. A szocializmus é.pítése megkí­vánja, hogy minél több kép­iéit elvtársunk legyen. Célun­kat o;ak úgy tudjuk elérni, ha a szocializmus építésének éi- e-iapata jártas minden politikai és elméleti kérdésben. Nem­csak a tagság, a vezetőség is anul állandóan. Hitetlenkedve néz a fölül­vizsgált elvtárs, míg aztán megmutatja neki a bizottrág iagja azt a meghívóit, amit az egyéni tanulók vasárnapi kon­ferenciájára kapott. Aztán eszébe jut egy újságcikk, meg is mondja: ilij — Emlékszem már, elvtár­sak. Olvastam, hogy a megyei és járási pártbizottságok a Bolsevik Párt történetét tanul­mányozzák. Azok pedig többet tudnak, mint mi. Hogyne kel­lene akkor nekünk tanulni? II szocialista műnkéről beszélgetnek a kórház szemi­náriumhallgatói. A nzerniná- riumi anyagon kívül ugyanis megtárgyalják a napi politikai kérdéseket is. — Mi nem végzünk termelő munkát — mondja az egyik elvtársnő —, mégis- érezzük, hogy ezután másképp kel! dolgoznunk. Én a kórtermek­ben takarítok, ügy látom, itt is javí'ani lehet munkánkat. A kórházba került betegek­nek biztosabb feigyógyulásá- hoz járulunk hozzá, ha ezután még tisztábban tartjuk a kór­termeket. * A kórház nem ipari üzem, a Párt tagjai, szeminárium hall­gatói mégis megmutatják, hogy jobban, lelkiismereteseb­ben dolgoznak. Ez azt bizo­nyítja, hogy a szemináriumon az ok'atáson felül nevelés-, szocialista nevelés folyik. — Szívesen, kedvvel jönnek az elvtársak a szemináriumra és úgy érzik, hogy amióta tanul­nak, nemcsak okosabb, de új­típusú emberekké is válnak. Az MDF pártiskoláján harminc szempár figyeli a szovjet mezőgazdaságról szóló vetítetképes előadást. Az első képek bemutatták a cári Oroszország parasztságának mérhetetlenül nyomorúságé« életét. A szocializmus építésé­nek munkájáról szóltak a to­vábbi képek, végül a mai ál­lapotot mutatták he. Traktoro­kat, vető- és egyéb gépekrt, amelyek a szovjet parasztság munkáját segítik; bemutatták a szocialista termelés hatalmai; eredményeit, amelyek megmu­tatkoznak mind a termelt ja. vak minőségében mind a mennyiségében. Többségében dolgozó pa­raszt -elvtársak tanulnak je­lenleg az egyhónapos pártis­kolán. Az előadás teljesen l.e- . köti figyelmüket és utána megbeszélik a látottakat. — Minekünk is az a felada­tunk, hogy a szocializmust építsük a faliul — mondja Zsíros elvtárs, az egyik hall­gató. — A Szovjetunió évtized, s tapasztalataira bizton támasz­kodhatunk, mert ott a gépek alkalmazásával, termelőszövet, keze'ek lét sí'-ó-ével felépítet­ték a falun is a szocializmust. Nyíregyháza 41 szeminá­riumán, párt'skoláján komoly­tanulás folyik és azóta, ahogy a Politikai Bizottság határo­zat felhívta a figyelmet a Párt élcsapat jellegének egyre tökéletesebb kialakítására, méginkább megjavult az ok. tató munka, megjavult a ta­nulás az egt'i-z városban, (ks) Elitéljük Mindszenty népeliertes magatartását Hidasi Gábor esperes nyilatkozata „Üdvözöljük , a magyar kormányt abból az alkalom­ból, hogy' Mindszenty bíbo­rost letartóztatta. Tudatában vagyunk annak, hogy a kor­mányt a dolgozó magyarság jólétének és életszínvonalá­nak emelése vezeti minden elhatározásában, igy Mind­szenty ellen foganatosított erélyes rendszabályok megté­telében is. Mi mándoki görögkatolikus hívek elitéljük Mindszenty háborúra uszító népellenes politikáját.“ így ir Hidasi Gábor mándo­ki görögkatólikus lelkész és az egyházközség, akkor, amikor a dolgozók követelé­sére kormányzatunk az esz­tergomi hazaáruló és béren­cei letartóztatásával meg­kezdte a klerikális reakció felszámolását. Nem állnak egyedül a inándoki katolikus hívők, a dolgozók tömegei keresik fel a népi demokratikus kor­mányzatunkat az üdvözlő és örömet kifejező táviratok tíz­ezreivel. Elől járnak jó pél­dával a demokratikus gon­dolkodású papok is. Marosi Ernő plébános nyilatkozata Marosi Ernő mándoki plé­bános szintén nyilakozott & dolgozók képviselői előtt. „Elítélek minden olyan politi. kát, amely a földreform ellen, a köztársaság megdöntésére, a Habsburg dinasztia vissza­állítására irányul, vagy törek szik. Ezzel a politikával nem azonosítom magam és he­lyesnek tartom, hogy ezek ellen, mint Mindszenty ellen is — az államhatalom szi­gorúan eljár.“ Ugyanúgy elitéli a kardi­nális reakciós ,népellenes po­litikáját Fekete Béla nagy­halászi római katolikus és Sorossy Sándor nagyhalászi görögkatolikus lelkész is. Molnár Sándor kemecsei református lelkipásztor ki­jelentette: „Mindszentyt a népi de­mokrácia, a magyar köztár­saság, kálvinista hitem leg­nagyobb ellenségének tar­tom“. Taggyűlések az MDP A 4. számú felülvizsgáló bizottságok eddigi munkájá­ról számolnak be a követ­kező taggyűléseken: 20-án: I. II. III. IV. kerület j Máv forgalom, Máv fűtőház, . NyVKV, villanytelep, köz­igazgatás. 24- én: Máv pályafenntar­tás, Pósta. 25- én: Kórház. 27-én I. II. III. IV. kerület, Máv forgalom, Máv fűtőház, NyVKV, Villanytelep, Do­hánybeváltó, közigazgatás. Február 3-án: I. II. III. IV. kerület, Máv forgalom, Máv. fütöház, NyVKV, Rendőrség, Dohánybeváltó, közigazgatás. Az MDP városi végrehajtó bizottsága felhívja a fenti szervezeteket, hogy a tag­gyűléseket jól készítsék elő. Bútorokat vásárolt a város A város hiányzó bútorzatá­nak kiegészítésére ebben a költségvetési évben kerül sor. A Párt várospolitikai bizottsá. ga az év első háromhavi mun katervébe állította be ezt a költségtételt és — mint érte­sülünk — már meg is vásá­rolták a szükséges bútorokat. Előreláthatólag szóm laton szállítja le a bútorokat mint­egy 9.600 forintos értékben egyik nyíregyházi bútoripara«; A városháza hiányzó búto­rainak kiegészítése nagyban megkönnyíti a tisztviselők munkáját. Táncestét rendez a Vasas Szít A néhány hete megalakult nyíregyházi Vasas Szit szer­vezet vasárnap délután ^ órai kezdettel taggyűlést rendez, amelyen az ifjúmunkás-moz­galom időszerű kérdéseit tár­gyalják meg. A taggyűlés után, ugyanott a Károlyi-téri szakszervezeti székházban táncestét rendez a Szit-szerve- zetek Vasas-csoportja. HIRDESSEN a Nylrsisi Xafitr lÉifll Akik számára Rákóczi és Kossuth hazaáruló volt Mindszenty és a klerikális reakció összeesküdtek a sza­badság, a nép ellen és újra a Habsburg jármot szerették volna nyakunkra rakni, hogy földbirtokaikat visszakap-, hassák, átkos politikai és gaz­dasági befolyásukat biztosít­hassák a dolgozók kárára. Nem újszerű jelenség ez a magyar történelemben. Ahány szór szabadságért és jogért küzdött a nép, annyiszor je­lent meg a fekte reakció is a politikai harc szinterén és harcolt, a szabadság-, a hala­dás ellen. s Ennek meg van a kellő magyarázata. A császári ház hatalmas javadalmakat bizto­sított a főpapok számára s ezenkívül politikai befolyást is az állam ügyeiben. A katoli­kus főpapság az ország első rendjei voltak, az alsóházban pedig szintén helyet foglaltak a káptalanok képviselői. Ezért szolgálta ki a kato­likus klérus mindenben a zsarnok osztrák Habsburgo­kat. A Rákóczi szabadságharc­ban minden egyes főpap — Telekessy kivételével — la­banc volt. Nyíltan a felkelés ellen szegültek, sőt kiátko- zással fenyegettek meg min­den katolikus embert, aki fel­emeli kardját a császár ellen és' küzdeni mer a szabadsá­gáért. „A Martinovics féle sza­badságmozgalomban, a papok gyóntatószéken keresztül val­latták a letartóztatott felke­lőket“ Kazinczi irja ezt a bör­tönfeljegyzéseiben. Persze — mint ebből is kiderült — so­ha nem átallották a vallást felhasználni politikai _ cél­jaikra. í^lüíüll, Hatalmas méretekben mutat kozott meg a klerikális reak­ció nyílt állásfoglalása a nép és szabadság ellen, a neigyven nyolcas- szabadságharcokban, Kossuth és Petőfi dicsőséges napjaiban. I ~<i i 1848 márciusában a pozso­nyi országgyűlés eltörölte a dézsmát, robotot, felszabadi- totta a jobbágyokat. Eltöröl­te természetesen a papi tize­det is. Felháborodásssal vette ezt tudomásul a klérus és megindult az ádáz harc Kos- -uthék ellen. Amikor a lelkes forradalmi márciusi ifjak ki­kiáltották a tizenkét pontot, az országgyűlés szabadságot, és jogot hirdetett az elnyo­mott magyar nép felé, a püs­pöki kar* igy irt: „Alig voltak a magyar hon katolikus püspökeinek s az alsó táblánál ülő egyházi rendnek az előbbi országgyű­léseken terhesebb napj:a azoknál, amelyek folyó évi március és április hónapokban Pozsonyban a berekesztésig folytak”.“ ■ Nyíltan izgattak a forrada­lom ellen és annak minden vívmányát vallásül,dözésnék minősítették. így akarták a népet szembeállítani saját magával. 1848. nyarán választások folytak. A klerikális reakció beavatkozott a politikai harc­ba és mint Kossuth mondta: „egy-egy reakciós szavazatért száz forintot is adtak“ Ezen kívül verekedéseket, lázadá­sokat szítottak az első füg­getlen magyar kormány ellen. Erről ir a Pesti Hirlap is. „nem átallották a XIX. sz. közepén a vallást használni fel és a népet azzal ámí­tani...“ A reakciós mozgalom élén a hercegprímás, Hám János állott. Rövid, de igaz jellem­zését adja az akkoriban meg­jelenő „Március 15.“ cimű újság: „Ha Hám Jánoson állott volna, a világ ezer esztendő alatt egy lépést sem tett vol­na előre.“ A dicsőséges szabadságharc kitörése után, amikor nyílt csatára került a sor, az esz­tergomi hazaáruló ezt han­goztatta: „Az osztrák háznak missió- •ja van... ebbeli missiójában... a katolikus egyház szövetsé­gese fog maradni...“ Szövetségese is maradt mind­végig a katolikus reakció az elnyomó császáriaknak és .ahol csak tehették gyalázták a szabadságharcot. Minden vallási eszközt felhasználtak arra, hogy a népet eltántorít­sák a »foradalomtól. Körleve­leket irtak, amelyben ezt mondják Kossuthról és a többi szabadsághősről: „Szabadságot ígértek és rabláncot osztogatnak, bol­dogsággal biztatnak és nyo­morúságot ínséget• hoztak rátok“... „ne adjatok hitelt az ámitóknak“ És amikor az orosz cári hadak segítségével, a császá­riak leverték a 48-as szabad­ságharcot, keserű rabságban szenvedett újra a magyar nép, a talpnyaló és bazaáruló főpapok szerte az országban hálaadó misét tartottak, mint Írják: „A forradalmi háború sze­rencsés megszüntetéséért“ Szá mukra szerencsés volt, mert újra szedhették a papi tize­det, de a magyar nép nyomo­rúságba süllyedt. Azonban a nyomorúságban is élt a népben a szabadságvágy és nem felej­tették el a fekete reakció hazaáruló magatartását. Szombaton este lesz a nyireayh&zi Lenin-Unnepély Lenin halálának évfordu­lója alkalmából nagyszabású, nivós műsoros ünnepélyt ké­szít elő a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság nyír­egyházi csoportja. Az ünnep­séget szombaton este 6 órai kezdettel tartják meg az ipa­ros székház nagytermében. — Műsorán szavalatok, dalok, Lenin színdarab, orosz klasz- szikus zeneszámok szerepel­nék az ünnepi beszéden kí­vül. A részletes műsorra még visszatérünk. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom