Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-18 / 14. szám
1949. január 18, kedd nyírségi magyar nép 3. oktal. Min-d§ leesni y j uj „földreformja“ (S. I.) Negyedik tél ez, amikor a dolgozó parasztok sarjadó vetését takarja a Író Szabolcsban'és az egész országban, négy esztendeje annak, hogy a munkásosztály erőt adó segítségével a földek nincstelenjei és koldusai végrehajthatták több évszázados álmukat: a földreformot. Négy esztendő telt el azóta ős ez a négy esztendő fényes bizonyítéka volt annak, hogy a felszabadító munkásosztály sohasem hagyja cserben szövetségeseit, a dolgozó parasztokat és a többi dolgozó osztályokat. Mindig élen járt és vezetett élcsapatával a Magyar Kommunista Párttal, majd a Magyar Dolgozók Pártjával, a dolgozók érdekét szolgáló harcokban a kizBákmányolók ellen. így vált szilárddá és erőssé a dolgozók szövetsége és így vált tudatossá, hogy a munkásosztály ügye', minden dolgozó ügye, így 'erősödhetett demokráciánk és így vált lehetségessé a reakció következetes és fokozatos kiszorítása a politikai és gazdasági életiből és így következhetett be az is, hogy a dolgozóik millióinak követelésére megindulhatott a harc Mindszenty letartóztatásával a klerikális reakció végleges felszámolására. Dolgozó paraszt- aágunk teljes erejével részt vesz ebben a harcban, hiszen a mindszentyzmus „figyelme“' rájuk is kiter jedt. Az elásott fémtok titkos irattára napvilágra került és az iratok tartalma elárulta: mi is volt a iszándéka a klerikális reakciónak a parasztsággal és mezőgazdaságunkkal. Mindszenty és társai új „földreformot“ akartak s mint az kiderült, ennek a földreformnak nem volt más célja, mint a felszabadulás előtti állapotokat visszaállítani mező- Sazdaságunkban is. — Mind- •zenty emlékiratában rögtön ki is fejti, hogy miért van erre sziükség. Lustának, lelkiismeretlennek nevezi a magyar parasztokat, akik egyáltalán Bem érdemlik meg a földet. „A könnyű kereseti lehetőcégek ,a tétlenségre egyébként is hajlamos munkásból birtokossá lett réteget távoltartják földjétől. Őszi kenyérgabona- szükségletét hiányos és elkésett munkával ugyan elvetett»1. a többi parlagon áll. A nemrég még -viruló mintagazdaságok (értsd: nagybirtokok) helyében siiányan megművelt földek és gaztenger látható... Az újbirtokosoknál tapasztalható1 azon általános magatartás, hogy lehetőleg kevés munkával, minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb 'hasznot biztosítsanak maguknak a rendelkezésükre bocsátott földből...“ Ez annyit jelent magyarul,- hogy helytelen volt a nagy- birtokokokat felosztani, helytelen volt a nincstelennek földet adni, sokkal jobb volt akkor, amikor kastélyok tövében szalmafedeies viskók ezrei lapultak. Mintahogy Mindszenty mondja: „a mezőgazda- sági művelésre alkalmas területeken a földbirtokmegoszlára aránya a kis- és nagybirtokok között, egyes kirívó esetektől eltekintve, nem volt egészségtelennek mondható.“ A „nagy reformer“ rögtön tanácsot is ad, miként kellene cselekedni: „első lépésként visszaállítani a nagybirtokot 500—1000 holdig ter jedő nagyságban és az 'erdőbirtokot magánkézbe juttatni 2000 holdig terjedő nagyságban“. Szabolcsi nyelvre lefordítva, elkergetni Újtikos, Görbeháza, Folyás földetkapó parasztjait birtokaikról és .azokat visszaadni az egri káptalannak, elkergetni Vaja, Beszte- ree dolgozóid a földekről e® visszahozni a félhülye Vay- esaládot, elvenni mindenütt a földet, jogos tulajdonosaiktól, akik azt megmunkálják és visszaadni a volt bitorlóknak: a földesuraknak. Ezért szövetkezett Mindszenty és a fekete reakció „herceg“ Eszterházyval, ezért uszított Mindszenty Esztergomban és társai sok-sok faluban a földreform ellen és a néipi demokrácia minden népet felemelő cselekedete ellen. Mindszenty tervei nem sikerültek, nem tudott új „földreformot“ csinálni, mert a dolgozó nép elseperte őt, de nem sikerülnek az ő politikáját folytató Mindszenty bérenceknek, falusi os ahol óknak sem a tervei, azok sem tudnak új „földreformot“' csinálni, mert a dolgozók őket is kíméletlenül elseprik a haladás díjából. Brigádmunka a kisvárdai növénynemesítő telepen Ä kisvárdai növényneme-! •itő telepen komoly kísérletezéseket folytatnak a dolgozó parasztok érdekében. — S'zabolcsvármegye éghajlatának megfelelő és bő termést kozó mezőgazdasági növényeket tenyésztenek ki. A laboratóriumban dolgozók elhatározták, hogy a lehetőségek- íez képest fokozni fogják (lankájukat'. Jelenleg» a csil- agfürtnemesités, ennek tel- 0» édessé tétele folyik. Na- »onta több tőről származó gyedeket kell kifőzni, hogy lupin tartalmát megállapíthassák. Az év elején naponta 150 tövet főztek ki, később 600-at, majd 1000 tövet, most pedig 1350-nél tartanak. Ezt a komoly eredményt persze az is lehetővé tette, hogy a népi demokratikus kormányzatunk mindig újabb és újabb modern kísérletezési eszközöket bocsát a telep rendelkezésére. — ügyeletes «zolgájatot tart január 15-től 22-ig a Janes<3- gyógysaertár, Luther utea. Tanítók szemináriuma Nyírbátor 18 általános iskolai nevelője egyhetes szemináriumon vett részt a téli szünet alatt, A tanítók szemináriumát a pedagógus szak szervezet rendezte és azt mind a 18 tanító sikeresen elvégezte. A tanítók politikai és gazdasági ismeretekkel gazdagodva látnak hozzá ismét a nevelés munkájához. Rádióellenörzést tartottak Nyírbátorban A magyar rádió budapesti igazgatósága ellenőrzést tartott Nyírbátorban. Orvhallgatás miatt 60 személy ellen indult eljárás. Az ellenőrzésnek tulajdonítható az, hogy egyszerre igen sokan előfizettek a rádióra. Olyanok is akiknek régebben volt rádiójuk és az ellenőrzést sikerült elkerülniük. Befejeződtek a népszámlálás kiilső munkái A népszámlálás külső munkálatai az egész országban befejeződtek. A Központi Sta- tisztkai Hivatalhoz egymásután érkeznek be a városokból és a községekből a népszámlálási ívek. A Statisztikai Hivatalban azonnal megkezdik az adatok feldolgozását. Az eddig átnézett ívekből az derül ki, hogy az adatokat általában jól vették fel. Tőin munkás dolfizik a gyáriparain, mint A magyar reakciónak kedvelt rémliire volt, hogy, a dolgozókat a munkanélküliség rémével igyekezett elriasztani a munkaversenyektől és vezetnek. A gyáripari munkás létszám alakulása az első tervévben megdönti a reakciónak ezt az „érvelését“ is. Közismert, hogy a munkacJlckt.dlkiA iMb/WiVBlH iWt/Wími* az újításoktól. Azt terjesztette, hogy a munka teljesítményének emelése, az éetzsze- rűsítések, újítások, racionalizálások munkáselbocsátásra versenyek eredményesek voltak, a racionalizálás is nagy mértékben fokozta a termelékenységet, a munkáslétszám -— a reakció híreszteléseivel A nizfigszdssdi fejtesztisi járulék fizetéséről kiadott rendeletét módosította a kormány. Ennek értelmében a búzában kivetett mezőgazdaságfejlesztési járulékot más kenyérmag- vakban vagy könnyen tárői- ható egyéb terménnyel kell leróni annak a gazdának, aki búzát egyáltalán nem, vagy csak olyan kis mennyiségben termel, hogy csak saját háztartási és gazdasági szükségletét, továbbá a földadóbe- <zolgáltatási kötelezettségét fedezi. Felgyújtanék a házat a hívatlan vendégek Lukács András tiszaladányi takes a községtől két és fél kilométernyire lévő tanyából nemrég Tokajba költözött. — Nem hagyott a (házban semmit, csak egynéhány köteg napraforgó kórót. Az ajtót is nyitva hagyta. A napokban országos vásár volt a környéken, amelyre Lukács András is elment. Hazafelé menet megnézte tanyáját és meglepve tapasztalta, hogy háza leégett. Az épület előtt friss tűz nyomai látszottak. Ebből arm következtetnek, hogy az országút menti házban megtelepedtek « vásárosok és tüzet gyújtottak az épület elitt. A hívatlan vendégek azonban nem vigyáztak a tűzre, így az felgyújtotta a lakást. A nyomozás megindult. szemben — mégsem csökkent, hanem emelkedett. 1946—47- ben a gyáriparban dolgoz# munkások létszámának havi átlaga 250.236 volt, 047— 48-ban pedig 291.121, vagyis az első terévben közel 41.000 munkással dolgozott több havonta, mint az előző évbe*-. Ez a szám azonban nemcsak a tervet megelőző év munkáslétszámát múlta felül, hanem az 1938-as évit is, amikor a munkáslétszám átlaga 288.512 volt. A munkáslétszám alakulása akkor is kedvező képet mutat, ha nem átlagokat, hanem bármelyik hónapot hasonlítjuk össze az előző ér azonos hónapjával, mindenütt azt látjuk, hogy a munkásság létszáma nagyobb volt mint egy évvel ezelőtt. 1948. augusztus havában 17 százalékkal, szeptemberben és októberben 20.5 százalékkal dolgozott több ember, mint egv, évvel ezelőtt. Évi átlagban pedig több, mint 16 százalék volt az emelkedés. Any- nyit jelent ez, hogy a betölthető munkahelyek számához viszonyítva a munkáslétszám aránya magasabb, mint a háború előtt volt. De nemcsak a gépiparban ez a helyzet, hanem a többi ipari szektorban is. A bányászatban 48.8 százalékkal, a kohászatban 16 százalékkal, a közlekedésben 66.8 százalékkal több ember dolgozik, mint 1938-ban. A dolgozóknak tehát nem kell félni a munkaversenyektől és a racionalizálástól, mert azok nem munkás elbocsátásokra vezetnek, hanem a termelés és termelékenység emelkedésére, végeredményben pedig a. magasabb életszínvonal elérésére. Az első tervév eredményei, amelyek csak a dolgozók önfeláldozó munkája nyomán jöhettek létre, bizonyítják a legjobban, hogy a dolgozók már tudatában vannak annak, hogy a munkaverseny, a termelés fokozása a saját és az •egész ország .jólétét növeli. Sok a baleset Eisyárdán tén, vásott gyermekek pedig készakarva csúszkálják síkosra az utakat. A község illetékes egészségügyi hatósága felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy közérdekből teljesítse az ilyen esetekben fennálló kötelességeit, mert a hasonló balesetekért fék l>ínséggel tartoznak. A téli idők beálltával mos baleset történt Ki dánr A síkos járdán ele tak a járó-kelők és t( kórházha kellett szállitan zülök. súlyos sérülésekk' balesetek oka az. hogy a ség lakosságának egy lelkiismeretlenül ós han) teljesíti kötelességét, a d álcát a'/rir'ics 1a •fvwrtr
