Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-16 / 13. szám
4. oldal nyírségi magyar nép 1949. január 16, vasárnap fiiért kell erősítenünk és fejlesztenünk 80.000 forintot kapott dtóuetíietáeitokel ? Rákosi elvtárs a központi •ezetöség legutóbbi ülésén ’ártunk legfontosabb felada- aként a szövetkezeti moz- alom megerősítését és to- ábbfejlesztését jelölje meg. „Ha fel akarjuk emelni me- őgazdaságunk színvonalát — ele együtt a dolgozó pa- rsztság életszínvonalát — hhez ugyanúgy, mint az oarban, a nagyüzemi termeli eszközök: a modem gé- iek, trakotorok, talajművelő épek, műtrágya, nemesített etőmag, kémiai védöszerek. tb. alkalmazása szükséges, isak a nagyüzemi termelés dhat a falunak anyagi jókét és kultúrát, villanyt izvezetéket, kórházat és űndazt, amelytől ma a dol- ozó paraszt és gyermeke el an zárva.“ Mezőgazdasági termelésünk iái színvonala mellett nem adjuk a kívánt mértékben melni a dolgozó parasztság letszinvonalát. A kis, apró magángazdasá- ok — a gépesítés hiányá- an drágán — és csak igen lacsony termelésátlagot tud- ak biztosítani. Emellett a sgdrágább munkaerő, az ember végzi a munka legnagyobb részét. Ennek eredményeképen mezőgazdasági termelvénye- ink a világpiacon nem versenyképesek. így pl. — mint Rákosi elvtárs mondotta — a cukor világpiaci ára 1.70 forint, addig nálunk a szabad termel«# cukor legalacsonyabb ára ennek háromszorosa 4.80 ft. Nálunk a disznózsír 18—20 forint, világpiaci ára ennek negyede 5.10 forint. Nem sokkal jobb a helyzet a búzánál sem. Amiig nálunk egy mázsa búza önköltsége hatmázsás átlagtermésnél 84.10 forint, világpiaci ára 73.52 forint volt. Drágán termeljük az ipari növényeket is (kender, len, ricinus, stb.) ami megdrágitja az ebből készült iparcikkeket, tehát az egész magyar nép életszínvonala rovására megy. Mindez arról győz meg bennünket, hogy mezőgazdasági termelésünket feltétlenül olcsóbbá kell tennünk. Ez csak fokozott gépesítés utján lehetséges, amely leszorítja a termelési önköltséget és megnöveli a termésátlagot is. Karácsony éjszakáján verték meg, most balt bele sérüléseibe Karácsony éjszakáján vérző- •iő ember kereste fel az ■yd: nagy káliéi orvost és kér- , vizsgál ja meg és kötözze be sbét. A sérült, Kiss János 30 rés nagy buty ka tanyai lakos őadta, hogy Urai József egy isvillával többször a fejére íjtott. , A sérülés nem látszott sú- osnak, az orvos véleménye :erint 20 napon belül gyó- yuló sebeket kapott Kiss. — ét hét múlva azonban rosz- abbra fordult Kiss János ál- pota és nem is gyógyult fel Ebé, néhány nappal ezelőtt eghalt. Holttestét törvényszéki o<r- rsszakértők boncolták fel és egál lapították, hogy a halál :a agyhüdés volt. A sérülés ivetkeztében agyvérzés állt elő ,ami aztán megölte É;ss Jánost. Gyilkosát, Urai Jclzsefet most hallgatták ki a nagykál- lói rendőrkapitányságon. Urai József elmondta, hogy nemrég tért haza hadifogságból és .itthonié te alatt észrevette, hogy Kiss János az ő feleségét kerülgeti. Többször felszólította, hogy ne mutatkozzék a környéken, Kiss azonban állandóan zaklatta az .asszonyt, és még őt. is megfenyegette. Karácsony éjszakáján vasvillával felfegyverkezve állított be udviarukba Kiss János, — Erre ő is vasvillát vett elő és megelőzve Kisst többször a fe_ jé re ütött a vasvillával. Kiss János saját lábán távozott el. Urai József ellen halált okozó súlyos testi sértés miatt indult eljárás. Szabolcs a januári közmunkára Az építés és közmumkaiügyi minisztérium gondoskodott arról, hogy az egyre csökkenő számú munkanélkülieket a téli hónapokban is foglalkoztatni lehessen. Januárban is másfél millió forintos közmunkát szervezett az ország területén. Az összeget csakis a közmunkák — töltésépítés, vízműépí- tée, földmunkák — végzésére fordítják. Ebből a másfélmillió forintos tételből Szabolcs 80.000 fo. rin'ot kapott. A bödönháti állami gazdaság tecsapolási munkálataira 20.000, érmelléki vízfolyások tisztítására 20.000, kőtörési munkákra Rakamaz, Gáva, Tiszabercel, Nyíradony, Kemeese községekben 20.000, Nyíregyháza város fásítási munkáinak folytatására 10.000 és ugyancsak Nyíregyházán a Család utca és Belső körút közötti út földmunkáira 10.000 forintot fordítanak. A szétszórt apró parcellákon azonban nehéz a gépek kellő kihasználása. Pl. az eddigi számítások szerint holdanként mintegy 600 métert járnak üresen a gépállomások traktorai, ami igen megdrágítja azok használatát. Az elmondottakból is látnunk kell tehát, hogy a parasztság számára a -kivezető ut a nagyüzemi termelés, a mezőgazdaság fokozottabb gépesítése, amire azonban csak akkor leszünk képesek, ha a parasztemberek társulnak a szövetkezés utján, rátérnek a földek közös, társas megmunkálására. Ha nagyobb földegységeken a szövetkezeti termelőcsoportok (táblás gazdaságok) keretében nagy gépekkel közösen végzik a mezőgazdasági termelő munkát. ssabolcsi községben felpl a „Szabad Fáld iáli esték“ előadásai Vármegyénk dolgozó parasztsága kulturéletének fejlesztésében felbecsülhetetlen értékű a „Szabad Föld téli esték“ megrendezése. A községek dolgozói feltűnő érdekSzökni akart a 200 holdas magyi kártokozá kulák, de elfogtak Nyíregyházán Ismét több nagygazda ellen indul eljárás fakitermelés miatt A napokban megírtuk, hogy Graczka Mihály, Magy község kétszázholdas kulákja — anélkül, hogy erre engedélyt kapott volna — sorba kivágatta a földjét szegélyező fasorokat, felmérhetetlen kárt okozva ezzel mezőgazdaságunknak. Graczka Mihály tudta, hogy eljárás indul ellene a fakitermelés miatt, ezért hirtelen elutazott a községből. «A rendőrség országos körözést adott ki ellene. Graczka Mihályt Nyíregyházán egy volt főjegyzőnél találták meg Letartóztatták és átadták az államügyészségnek. A Graczka-ügyön kivül se szeri se száma azoknak a ku- lákoknak, akik Graczkához hasonlóan a szélvédő fasorok kiirtásával akarnak ártani a mezőgazdaságnak. Birtha József apagyi gazdálkodó 400 méter fasor kitermelésére kért és kapott engedélyt. Kiirtotta a fasort 1000 méter hosszúságban. Id. Radnai László ny. jegyző 32 holdjáról tüntette el a fasorokat. Ezen felül más közellátási visszaélést is elkövetett, engedély nélkül sertést vágott. Tegnap özv. Módos Sán- dorné magyi lakos ügyét tárgyalta a nyíregyházi uzsora- biróság. Módosné egy 100 holdas birtokát kezeli, amelyen 3 holdi erdő is van. Illetve csak volt, mert abból — az ügyet a tulajdonossal megbeszélve — másfél holdat már kitermeltetett. Módos Sándornét hat-hónapi bőr tönre, ötévi politikai jogvesztésre, 600 forint pénzbüntetésre, 500 forint vagyoni elégtételre és a községből való kitiltásra ítélte a biróság. A többi,fakitermelő a jövő héten kerül biróság elé. lődóssel kisérik az előadásokat. Zsúfolt kultúrtermekben hallgatja a dolgozó paraszt ság az ismeretterjesztő történelmi, gazdasági és társadalom-tudományi előadásokat a színes, nevelő kultúrműsorokat, színműveket. Jelenleg 38 községben foly nak a „Szabad Föld téli esték" előadásai. Rövidesen azonban a vármegye minden községében megkezdődnek az előadások, mihelyt a nevelők befejezik a népszámlálással kapcsolatos munkájukat. A Szabadművelődési Felügyelőség teljes apparátussal kapcsolódott be a téli esték megrendezésébe és szervezésébe. ! Egyébként a „Szabad Föld téli esték“-ről szólva Balogh József elvtárs, a Szabadművelődési Felügyelőség vezetője megállapította, hogy a téli esték munkáját rendkívül megélénkítik és, nívóját emelik a most meginduló kui- turversenyek. A kulturgárdá-k mindegyike három „Szabad Föld téli este“ műsorát» állítja össze és adja elő. — Ügyvédi hír. Dr. Grosz mann László ügyvéd családi nevét belügyminiszteri engedéllyel GallÓ-ra változtatta. — Nevezett ügyvédi irodáját Bercsényi utca 5. szám aló] a Deissewffy-tér 8. szám II. em. (a Színházzal szemben) alá helyezte. V NÉP PAPJA Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. Éjfélre mintha megbolondult -Ina az idő. Eszeveszett tánc- kezdett a szél, süvöltve irdta a havat a völgyben. A honvédek behúzódtak a nyves szélibe, elkaparták a ivat és tüzeket raktak. Erdősi Imre újra a 33-as szlóaljnál tanyázott, őket erette- a legjobban. Pirossip- sok voltak, öreg parasztok, ital diákok vegyesen. Vastag rna csuháját a lába köré térté, úgy kuporodott a tűz 4 lé.. A bajába szabadon ka. szkodott a szél, lobogtatta, ävargatta üstökét.. —Meleg napunk lesz hol- p, hallod-e -pap! — lökte g a tűzbebámuló embert f katona. i pap nem nézett fel, csak úgy felelt. Röviden. — De elfoglaljuk. Branyisz. kó a mienk lesz. Egy árnyék hajolt a tűz felé. — Tisztelendő uram, keresik. Erdősi felnézett. A tüzek között egy reverendái? alak imbolygóit feléjük. A szepes- vár'i pap volt. Minden izében reszketve a hidegtől, nyújtotta kezét a vörössipkások lelkésze felé. Erdősi egy,köpenyt kéri. tett nag}hirtelen, beterítette a tűz mellé és helyet mutatott. — Szent kötelességemnek tartottam tisztelendőségedet felkeresni — kezdte el a cip- cer lelkész, aztán benyúlt reve. rendájába és iratot húzott ki. — Őeminenciája, a hercegprímás Hám Jánosnak körlevele papjaihoz. Erdősi kivette a kezéből és olvasni kezdte, „Magyarhoni katolikus »egyház minden tisztelendő leiké, szein'ek... az alattvalói hűség és engedelmesség a kereszténynél vallásparancsolta... I. Ee- rencz Jóizsef királyunk teljes joggal vette át az uralkodást...“ A pap felnézett. Nyugalmat erőszakolt arcára, de látszott, hogy nem tudja sokáig tiirtőz. te tűi magát. —Mért hozta ezt el nekem tisztelendőséged? — fordult a falu lelkésze felé. Az közelebb húzódott hozzá és halkan mondta. — Szent kötelei-ségémn-e k... — Elég! — csattant fel Erdős pap, aztán hirtelen összegyűrte kezében a pásztorleve. let és a tűzbe vetette. Pillanatok alatt fekete hamuvá omlott össze a papír. A német lelkész rémülten kapott felé. — Mit cselekszik? A bíboros,,, — Hazaáruló! Ön felszentelt lelkész... —- Magyar pap vagyok! — ■felállott a tűz mellől és széttárta karját. Mindenütt tábortüzek lobogtak, gubbasztó honvédek -ülték körül a lángot, mellettük gúlá-ban ' állottak a fegyverek. — Nézze tisztelendő-ségied ezeket az embereket. Ott az az idős paraszt jobbágy volt, keserves állati sorban húría »az igát, ott annak a fiatal embernek a császáriak agyonlőtték az apját. Mind-mind szolgaságban, rabságban éltek, mert a bécsi kétfejű sas ránktelepedett. Felkeltek és fegyvert ragadtak. Szabadságot akar a nép! Erdős keresztbefonta mellén karjait. — Az én apám is jobbágy volt és én az ő testvérük vaI gyök — mutatott a katonákra — és ha a nép szabadságot akar én melléjük állok. — Az egyház kitagadja. — Az egyház? Hát ki az egyház? A hazaáruló bíboros-e, vagy a nép? Az egyháznak igaz úton kell járnia s az igaz út a szabadság útja. — Köszönöm, hogy eljött tiszte. /. ndőség-ed, de hiábavaló, utat tett. Én nem fogok alázatosan a császár-elé csúszni, mert félti a hercegprímás a papi tizedét. Mintha óriássá nőtt volna Erdőd, a szél csattogva lobogtatta papi ruháját. — Holnap -én vezetem rohamra -a vörössipkásokat a Branyiszkóra. Másnap, 1849. február 5-én a honvédek dicsőséges csapatai elfoglalták a csúcsot. A 33-as vörössipkások élén Erdősi Tm- r". a „»katonák papja“ rohamozott,
