Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-15 / 12. szám

nyírségi magyar nép K. oldj I FELÜLVIZSGÁLAT napi kérdései A szabolcsmegyei négyes számú bizottságok beindulá­suk előtt elkészítették járá­sonként! ütemtervüket. Az ütemtervet többé-kevésbbé be is tartják a bizottságok. Ter­mészetesen a felülvizsgálatot nem lehet mereven kezelni. H'a az ütemterv 15 párttag fe­lülvizsgálatát ir ja elő és a ta­gok gondos felülvizsgálatához több idő szükséges, nem he. lyes éjfélig folytatni a felül­vizsgálatot. A gyors munka ismét hátrányos lehet, mert kevés idő áll a felülvizsgáló bizottság rendelkezésére és felületesebbé válik a munka. Nem szabad pl. két és fél nap alatt 83 párttagot felülvizs­gálni, ahogy azt a nyirbog- dányi járás egyik bizottsága tette. _______ Az egyik bizottság a nyír­egyházi járásban azzal dicse kedett a felülvizsgálati ellen­őröknek, hogy ,,alaposan megizzasztot'tuk, jól kivallat­tuk az értelmiségieket.“ Ez a bizottság helytelenül járt el, mert a felülvizsgálat nem je­lent sem vallatást, sem pedig izzai-ztást. A Politikai Bizott­ság nem az értelmiségi dolgo­zók ellen hozta határozatát, hanem a pártban megbújt jobboldali, korrupt, erkölcs­telen elemek ellen. A városban működő egyik felülvizsgáló bizottság feltet­te a kérdést az elé került párttagnak, hogy volt e jobb­oldali szervezetnek tagja a felszabadulás előtt. Az erősen tiltakozott a vád ellen. Ké­sőbb, amikor az 1947. évi vá­lasztásokra terelődött a szó, megmondta, hogy neki nem volt szavazati joga. Az is ki­derült, hogy miért: mert ve­zető tagja volt az egyik jobb­oldali szervezetnek. Jobbol­dali magatartásán ma sem vál toztatott, ezért — meg azért is, mert be akarta csapni a Pártot jogosan javasolták kizárásra. „Lázadnia nép államéval szemben annyi, mint Isten akarata ellen lázadni“ Katolikus papok elítélik a mindszentyzmust A demokratikus gondolko­dású katolikus egyházi köz­vélemény felháborodottan til­takozik a klerikális reakció hazaáruló politikája ellen és ' megnyugvással vesz tudomást \ a reakció fejének és vezér­alakjának Mindszenty biboros- nak a letartóztatásáról, aki népét és egyházát gyalázta meg kalandorpolitikájával, va lutaüzérkedésével és kémke­désével. Mindszenty és az ő nyom­dokaiban haladó fekete reak­ció a vállát?t akarta felhasz­nálni arra, hogy a dolgozókat félrevezesse. „Pedig a dollgozó katolikus hivek is — mint azt dr. Sebella István nyirbélteki katolikus lelkész irja — köte­lesek a társadalmi igazságo­kért és a háladásért folytatott harcban résztvenni.“ Dr. Sebella a továbbiakban elítéli a papii palástba burko- Ictázó politikai kalandorok és Mindszenty cselekedeteit és kijelenti: —• „Lázadni a nép, államá­val szemben, annyi mint isten akarata ellen lázadni.“ még az imperialista A Mikita-család arról „hi­res“ íGáván és környékén, hogy a legvéresszájubb ellen­ségei a népi demokráciának és minden igyekezetükkel gá­tolni igyekeznek a fejlődést, a szocialista építés munkáját. Mikita István a mandátumá­tól megfosztott jobboldali or­szággyűlési képviselő és Mi­kita András öccse, aki a fel- szabaduláskor orvul szovjet katonákat gyilkolt meg, már külföldre szöktek. Itthon maradt öccseik, Mi­kita Sándor és Mikita Mihály Tarnavölgyi András napkori római katolikus plébános is mélyen elitéli az esztergomi hazaárulónak és valutázónak a politikáját és így nyilatkozik A napokban indította meg az eljárást egy kenézlői ta- noncnyuzó kerékgyártó mes­ter ellen a Szit tanoncvédel- mi szerve. Hám János, a lel­ketlen munkáltató, a törvény­ben megszabott munkaidőn túl dolgoztatta tanulóit, anél­kül, hogy ezt megfizette vol­na. Nemcsak műhelyében, ha­nem kinn a földjein is. Nem fizetett tanulóinak kollektiv szerződés szerinti bért, csak annyit, amennyit néha kedve szerint odavetett. Dévát Bélát hat hónapig dolgoztatta ilyen körülmények között. Hat hónapi munka után a tanonc megbetegedett, erre a mester minden további nélkül elzavarta műhelyéből, és felgyógyulása után sem fogadta vissza. háborús uszitókon is rémhirterjesztő központot szerveztek Gáván. Rendsze­resen hallgatták az amerikai imperialisták rádióadásait és a hazug rágalmakat és rém­híreket saját szájuk ize sze­rint kibővítve terjesztették falujukban és környékén. A két Mikita hazugságaival túl­tett még a háborúra uszító amerikai imperialistákon is. A rémhirterjesztő Mikita Sándort és Mikita Mihályt a rendőrség őrizetbe vette és internálta. az egyház szerepéről: — „Feladatunk csak az le­het, hogy a demokráciába be­illeszkedve mindenben a nép érdekeit szolgáljuk.“ A kisvárdai dohánybeváltó hivatalban brigádok alakultak a munka jobb és gyorsabb el­végzésére, hogy igy üzemük termelékenységét emeljék. Kü lönösen kiválik a munkában Votykó Istvánná brigádja, akik a beváltói, szállítói és export munkát végzik, ön­kéntes felajánlással elhatároz­ták, hogy a bálázásnál az ed­digi 40 helyett hatvanat dol­goznak fel. Exportra eddig havonta 500 mázsa dohányt készítettek elő, januárbán 1000 mázsában szabták meg az elvégzendő mennyiséget. A selejtet szintén 5 százalékra fogják csökkenteni. Votykónéék példájára egy­másután alakulnak meg az újabb brigádok, akik szintén Annakidején beszámoltunk a nyíregyházi városházán történt betörésről. A város házipénztárából 7000 forintot loptak el éjszakának idején. A tetteseket, Bozók Józsefet, Hüse Ferencet és Nagy Sán­dort elfogta a nyíregyházi Egy héten belü megválasztják Nyírbátor uj főbíróját Mint megírtuk, Matisc Béla, Nyírbátor kulák főbíi a dolgozók osztatlan megi gellerére lemondott és a 1 közelebbi kéipviselőtesti megváíasz ja az új főbb rajta kívül a törvénybírót több esküdtet. Amint értesültünk, a kéj selőtesulet összehívására i héten belül sor kerül. A inokratikus pártok mini pozícióba dolgozó paraezto jelölnek. nagy, lendülettel fognak ho a termelékenység emeléséh A hamvas gumípih pangmag szedésére sz gáló gépek bejelenté A 253.100—1948. F. M. rendelet értelmében a hamv gumipitypangtmag szedés« szolgált! gépet tulajdoni (birtokosa) köteles az 1949. < április hé 1. napjáig -a Go pottermeiltetósi Nemzeti V, ialatnak (Budapest, V., R czel Mór utca 2. szám) írási) bejelenteni. A bejelentésben tulajdonos (birtokos) név lakhelyét, a gép tárolási helj ét? lényeges műszaki adat fel kell tüntetni.- A D? jelentést elmulaszt súlyos büntetés alá esnek. Kiss jxdgármest« rendőrség és ügyükben mi tartották a törvényszéken főtárgyalást. A hiróság Bozók Józsel négyévi, Nagy Sándort két félévi, Hüse Ferencet ped két évi és kéthavi fegyház Ítélte. Internáltak két rémhirterjesztől, akik hazugságaikkal tultettek Tanoncnyuzó mester Kenézlön A tanoncnyúzó mester eb len a legszigorúbb eljárás in­dul. 40 bála helyei 60 a kfsvardai dohánybeváltóban Elitéllék a városházi kassxafurókat Mit kap a mezőgazdaság? (MI) Soha senki nem fordí­tott annyi gondot a magyar mezőgazdaságra és ezen ke­resztül a dolgozik jólétének emelésére, mint népi demokrá­ciánk. Ha megnézzük három­éves tervünk mezőgazdasági beruházásait, tisztán látjuk mezőgazdaságunk útját és jö­vőjét, amely nem elkülönített része többé nemzetgazdasá­gunknak, hanem azzal szoro­san összefüggő, vele együtt élő és fejlődő. A nehézipar fejlesztése, ezen belül a traktorgy,áríáls fokozása, a mezőgazdasági gépek termelé­sének emelése összefüggő és elválaszthatatlan egységet al­kot a mezőgazdaság munkájá­nak tervszerűbbé, termeléke­nyebbé tételével, a csatorná­zással, öntözőművek létesíté­sével, az állattenyésztés kiszé­lesítésével, a minőségi terme­lés fokozatos megvalósításá­val. Hogy ez mennyire így van, arra legjellemzőbb példaként a három éveli államgazdasági terv utolsóévi, 1949-es beruházá­sait hozhatjuk fel. Hároméves tervünk még csak a kezdet, még jószerével nem más, mint a hiányok, a háborús pusztu­lások pótlása, eltüntetése, mégis, az utolsó' év tervelő­irányzata máris szédítő per­spektívák előtt lebbenti fel a függönyt az elkövetkezendő öt- és tízéves terveket illetően. El lehet képzelni a fe jlődésnek azt a hallatlan, eddig soha nem tapasztalt mértékét, ha megnézzük az 1949-es tervév mezőgazdasági beruházási té­teleit. Qsak az első három hónap folyamán 40.8 millió forintot szánt a Tervhivatal állami eszközökből gépesítésre. Eh­hez az összeghez hozzászámí­tandó a mezőgazdasági gép- és traktorgyártás fokozására elő­irányzott 5.7 millió forint. — összesen tehát 46.5 millió fo­rintot adunk ki egy negyedév alatt a mezőgazdaság gépesí­tésére. Ebből az összegből je­lentő® tételt fordítunk a gépállomások berendezétsére, műhelyf e 1 sze r e 1 éke kr e. A leg­nagyobb tétel, 15 millió forint traktorok, traktorekék, tár­csák, szelektorok, vetőgépek beszerzését szolgálja. Ezzel a beruházási tétellel nagymér­tékben kiszélesítjük a techni­ka alkalmazását mezőgazdasá­gi termelésünkben, ami lé­nyegesen megkönnyíti dolgozó parasztságunk munkáját, ter­melékenyebbé teszi mezőgaz­daságunkat és lényegesen hoz­zájárul a mezőgazdasági ter­melés költségeinek csökkenté­séhez. Az első három hónap folya­mán a második legnagyobb té­tel az állami birtokok felsze­relésének éte állatállományának kiegészítése. Állami birtokaink szerepe felbecsülhetetlen me­zőgazdaságunk korszerűsítésé­ben. Ezek a gazdaságok a dol­gozó paraszt ág iskolái lesz­nek. Mlintagazdaságok, ame­lyek irányt mutatnak és példát adnak a nagyüzemi gazdálko­dás terén. A mezőgazdaság értékesíté­si problémáit a mezőgazdasági ipar kiszélesítésével, fejlesz­tésével fogja megszüntetni né- pli demokráciánk. 1949. Jső három hónapjában 14.4 milliót fordít erre a terv.. Szabolcs dolgozó parasztsága érzi a mezőgazadisági ipar hiányát, vagy a meglévő ipari üzem 'k elégtelen voltát. Nagymennyi­ségű káposzta, paradicsom, gyümölcs és burgonya ál’ vár­megyénkben a mezőgazdasági ipa'' rendelkezésére. A cukor­gyárak bővítik felszerelésüket, a szeszipar fejlesztése ugyan­csak nagymértékben indul meg. Fejlesztjük sör, maláta ós keményítő üzemeinket. Több, mint 3.5 millió ft-os beruházást végeznek az állami malmok. Több, mint 2 millió forintos beruházást hajt végre a tejet feldolgozó ipar. Ezeknek az iparágaknak a fe jlesztése nem­csak a mezőgazdaság ipari ter_ melvényeit veszi majd fel, de nagymértékben • járul hozzá a mezőgazdasági mun­kanélküliség csökkentéséhez és megszüntetéséhez is. Mezőgazadságunk átka az aszály. Fokozott mértékben ke­rül tehát napi! ren d re az öntözés megvalósítása mezőgazdasá­gunkban. Amellett, hogy kü. lön tízéves terv fogja megva­lósítani a Magyar Dolgozóik Pártjának ezt a programját, a hároméves terv utolsó évébe Is komoly beruházási tételek« fordítanak már erre. Az els három hónapban 17.7 milli forintot költünk a vízműnké latok folytatására. Ideértend természetesen a Duna—Tisz csatorna építése, árvíz- é belvízmentesítés, a tiszaesator názás munkái a Hortobágyon A hortobágyi öntözőrendsze gépberendezésére 1 millió fo rintot fordítunk bárom hóna] alatt. Mindezek mellett teljes ütem ben folynak a kisvaeútépíté sek, nemkülönben az orszáj minden vármegyéjében a be. kötőutak építése. A fent említett beruházások mind a mezőgazdaságot szol­gálják, akár közvetve, akár közvetlenül. Dolgozó paraszt­ságunk számára feltétlen meg­nyugtatói népi demokratikus kormányaztunk gondoskodása. Soha nem látott és soha nem remélt lehetőségek nyilnak mezőgazadságunkban a terv­beruházások során. Többter- íneléts, minőségi termelés, ter­melékenyebb és könnyebb, em­beribb munka és — ami a leg. fontosabb — jólét fakad a be­ruházások nyomán. ijaua-.r j.,jj szómoai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom