Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

1948. január 9, vasárnap nyírségi magyar nép Amit a fémtok újra elárult Az esztergomi érseki paio- j ta pincéjében elásott fémtok j olyan iratokat rejtett maga- ! ban, amelyek leleplezik a ma­gyar kardinális igazi arcu­latát. Napról-napra újabb adatok kerülnek felszínre. Kézzelfogható szemmel látható bizonyítékai ezek Mindszenty bűnös ' üzelmeinek, amelyek azt a célt szolgáltak, hogy Magyarországon visszaállít­sák a királyságot, a főidet elvegyék a dolgozó paraszt­ságtól. Erről tanúskodnak a „föld­reform“ feliratú mappában megtalált titkos iratok. Mi­lyen földbirtokviszonyok tet­szettek Mindszentynek? Saját maga válaszol erre a kérdés­re. „A mezőgazdasági műve­lésre alkalmas területeken a földbirtokmegoszlás aránya a kis- és nagybirtokok között, egyes kirívó esetektől elte­kintve nem volt egészségte­len“ — írja magát a nép fő­papjának tartó bíboros. — Kinek volt képviselője a prímás? Világos, hogy a föl­desuraké, a hercegeké, grófo­ké, a népet, a dolgozó parasz­tokat pedig gyűlölte. _______ | „Lusták a dolgozó parasztok11 | ezt hangoztatja Mindszenty azokban az iratokban, ame­lyek előkerültek a rejtett fémtokból. Gyűlölködő han­gon szidalmazta a földek dolgozó népét. Amíg dolgozó parasztsá­gunk keményen dolgozott, hogy megvívja kenyércsatá­ját, addig a bíboros ezt írta: „silányan megművelt földek és gaztenger látható“ Mi tehát a megoldás? — teszi fel a kérdést a „földre­form“ nagy mestere. „Első lé­pésként visszaállítani a nagy­birtokot 500—1000 holdig ter­jedő nagyságban és az erdő- birtokot magánkézbe juttatni 2000 holdig terjedő nagyság­ban.“ »em vétlen | \“űr. »ai és bizalmas szövetségesei között ott találhatjuk Eszter- házy Pált is, akinek 200 ezer hold földje volt Magyarorszfi- gon. És nem véletlen az sem, hogy Eszterházy volt az, aki feketén, az árát túlfizetve vá­sárolta meg Mindszenty dollá- rait. Szoros érdekei fűződtek a „herceg úrnak'“ ahhoz, hogy a bíborosnak bőven álljon Pen. -.delkezéciére pénz, legitimista céljai megvalósítására. „Érdekemben állt így csele­kedni — vallotta Eszterházy — mert a Habsburg — dinasz. tia Magyarországon történő trónraül te lésétől én komoly anyagi előnyöket, elsősorban a földreform céljaira igényibe vett jelentős birtokaimnak visszaadását reméltem.“ | A földesurak! érdekében vé­gezte tehát Mindszenty ki­rályipárti akcióit és ezért szö­vetkezett a már külföldön ta­nyázó reakciósokkal, háborús uszítckkal. Ezért viselte any- nyira szivén a bíboros a ko­rona ügyét. A fémtok sok mindent el­árult. Elárulta többek között azt is, hogy miközben Montini bíborossal együtt egymás szent Ibíborszegélyét csókolgat. ták, tárgyaltak a magyar ko­rona ügyéről is. |tn— ros. A „szent“ kapcsolatokat betartva irta meg Rdhrbacher salzburgi hercegérseknek, bog)) lépjen összeköttetésbe SpelTmann amerikai kardináli­son keresztül az Egyesült Ál­lamok elnökével a korona Ró­mába szállításának ügyében. Nem átallotta ezt az eszter­gomi hazaáruló az egész kato­likus magyar nép kérelmének feltüntetni. Az amerikai ható­ságok persze támogatták is a hercegprímás kéréseit, hiszen ezzel nem volt nekik más cél­juk, mint gyengíteni népi de­mokráciánkat, polg árháborút szí'ani, hogy megváló:!thassák imperialista céljaikat. Ezeket árul'ák el eddig a fémtokban rejtőző iratok, de ezzel: még nem szakadt vége ' Mindszenty bűn lpjstr odrán ak. A nyomozás tovább folyik, hogy fényt derítsen arra a hatalmas bűntényre, amely újra szolga-:ágot akart a sza­bad népi demokratikus hazá­ban. A nép államával kötünk kollektiv szerződést, amely erős fegyverünk lesz a szocializmus építésében Most, hogy a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa elfo­gadta az uj kollektiv szerző­dési tervezetet és az a lapok hasábjain a nvílvánosság elé került, az egész magyar mun­kásosztály, az egész dolgozó nép nagy érdeklődéssel tekint az uj kollektív szerződés felé. Érthető érdeklődéssel, hiszen felszabadulás óta eddig kö­tött kollektiv szerződésektől. Különbség elsősorban az, hogy ma már nem a Gos/szal, ha­nem a munkásosztály vezette dolgozó nép államával kötik a munkások a kollektiv szer­ződéseket, ezért világos, hogy ez az uj kollektiv szerződés nemcsak a munkabérek, de a termelés kérdéseire is kiter­jed. ez az uj kollektív szerződés döntő módon különbözik a Miben tér el az uj kollektiv szerződés a régitől? Az uj kollektiv szerződés kimondja, hogy az iparügyi miniszter és a Szaktanács ki­jelölik azokat a gyáripari (építőipari) vagy bányászati üzemeket, ahol üzemi kollek­tiv szerződést is kell kötni. Az üzemi kollektiv szerződé­sek megkötése nagyban hoz­zájárul a termelési folyamat bervszeriisitéséhez és ezek megkötésével fokozottabban figyelembe lehet venni az egyes üzemek speciális adott­ságait. A szerződés foglalkozik a végrehajtás kérdéseivel és ki­mondja, hogy a legszigo­rúbb ellenőrzést vezetik he ezen á vonalon, mind a dol­gozók, mind az üzemek veze­tői felé — az egyéni felelős­ség elve alapján. Munkaidő, bérek, szociális juttatások, szakmai továbbképzés Eddig az értelmiségi és fi­zikai dolgozók heti munkaide­je között négyórás eltérés volt. Az uj kollektiv szerző­dés egyformán hatnapos, negyvennyolcórás munkahe­tet ir elő és helyteleníti azt, hogy egy-egy műszak 12 órát tartson, vagy más módon négy vagy ötnapi munkával teljesítsék a dolgozók a 48 órás munkahetet. A keretszerződés megszün­teti az eddigi „kollektiven felüli“ fizetéseket is egységes bérskála megállapításával. A területi beosztásnál is válto­zás, történik. Az; eddigi három területi bércsoport helyett csak két kategória lesz. Je­lentős változás a havi bérel­számolásra való fokozott át­térés is, ami jelentős könnyí­tést eredményez a termelés tervszerűsége, a munkások munkája minőségének kiérté­kelése és az adminisztráció terén. Kimondja a szerződés, hogy a jövőben a teljesítmény­bérezés azoknál az irodai dolgozóknál is bevezethető, ahol normákat lehet beállítani a munkára. Meghatározza a kollektiv szérződés az egyes vállalatok ra és üzemekre a túlórakere­tet is és a vállalatvezetők fe­lelősek azért, hogy túlórában való foglalkoztatás * csak in­dokolt esestben legyen. A szerződés kimondja, hogy a munkáltató köteles a naptári évre terjedő szabadságolási 'tervet készíteni. Foglalkozik a dolgozók saját üzemükön belüli kedvezményes vásárlá­sával, étkeztetésével. Az in­gyenes és kedvezményes üdül­tetéssel foglalkozva kimondja a szerződés, hogy a munka­vállalók családtagjai — kellő férőhely esetén —az önköltsé-i gi ár megtérítésével résztve- hefnek az üdültetésen.! A szer­ződés kötelezi a munkáltató­kat, hogy a náluk dolgozó átlagos létszám alapján járul­janak hozzá az üdültetéshez. — Nagymértékben támogatja a szerződés a szakmai tovább­képzést is. Tanfolyamokon résztvevők bérét a vállalat fi­zeti, vagy vizsgáikra fizetett szabadságot kapnak. Az üzé- mi szaktonfolyamok helyisé­geit a vállalat rendezi be és látja el. A szerződés foglalkozik a termelés, a munkafegyelem kérdésével, majd a vállalatok kötelezettségeként írja elő a munkavállalók, minden esz­közzel való támogatását, o velük való szoros együttmű­ködést, majd a normák felül­vizsgálásának kérdését fejti ki, amely szempontok ismer­tetésére' még visszatérünk. — Ügyeletes gyógyszertári szolgálat. Ügyeletes szolgála­tot tart január 8- 15-ig a II. Rákóczi Ferenc gyógyszertár, Rákóczi utca. 6 old te Az Állami Zálogház és Árverési Csarnok JVF. nyíregyházi fiókja Zrínyi Hona-utca 8. szám alatt, 1949. január hó 10-én megnyílik. Előnyös feltételek mellett kölcsönt nyújt ékszerekre, alsó- és felsőruhanemiire, textilárura, ágyhuzatra, szőnyegre, - , kerékpárra, rádióra, varró- és fényké­pezőgépre, kisebb gazdasági gépre stb. Atlétáink téli edzése Váratlanul megjavult az időjárás. Sárszagu a ! végű, a pihenő föld csodálkozva érzi a korai tavaszt. Atléta fiuk csillogó szem­mel vetkeznek a Vasváry gim názium ötlözőjében. A 00 főre szaporodott szakosztály aőg fér el a helyiségben. Jóked­vűtek, ma először futnak ki a szabadba. — Ma megdolgoztatunk ben. neteket rövidtávfutók! — tré­fálkozik Kovács Jóska. A töb­bi középtávfutó is helyesel' mire a sprintarek tornacipő- össztüzet intéznek ellenük. -A ciipüliáíborunak Torna sovszk i János edző megérkezése vet véget. A lányok már a teremben melegítenek. Néhány perc ős együtt van az egész szakosz­tály. Kar- és lábgyakorlato­kát végeznek, i-zökdelnek, éi könnyedén körbef útnak. Frissek, ruganyosak, alig várják, hogy kiszabaduljanak a falak közül és nekilendül­jenek a távolságnak. Üteme­sein hajladoznak jobbra-halra. mi?;gny(ujtják izmaikat a kar­csú atlétafiuk és lányok. Ezt addig végzik, amig izmaik ki nem lazulnak. Ezt Toma- sovszki edzőtől: tudjuk meg, aki nagy odaadással foglalko­zott fiaival a múlt idényben is. ' ­Most sorba állítja őket és kifutnak a folyosón kérésztől az utcára. — Tavaszra már kész a ter­vem —mondja az edző. — Ki- bővitjük a szakosztályt az iparostanoncifkola és más Kö­zép iskolák atlétáival. Szorgal­masan tréningeznek, a tavaszi mezőnyversenyeken már in­dulnak. (Az edző munkájának nem marad el az eredménye. Atlé­tái eredményeiről későbbi szál munkban számolunk be.) A lányok térnek vissza ha­marább, ők osak 600 métert szaladtak Piros arccal vezet­nek le ismét lazán, majd néhányperces séta következik. Novak Erzsiké és Naményi Lenke járnak elől, ők a leg­szorgalmasabb lányatléták. —• Az előbbi, ha így halad, nem­csak szőke hajával, de gyor­saságával is fog hódítani. Sob's Erzsébettel kezelünk. Ujjain­kat alaposan megropogtatja. Kijelenti, hogy súlydobó. Ei- hisszük. A lányok kosárlabdázni kez­denek, amikor befutnak a fiúk. Elől a kis Kovács, Bá­nyai Pista, aki 400-as táiyjárúl, mint intelligens-távról beszél, Bihon, a keletmagvai'országi öttusázó bajnok. Neki is 400 a speciális távja. Dömötör kissé, késve fut be Asztalossal' és a nyíregyházi Kies Pistával, ök jelenleg a legjobb középtávfu- tók* Nyíregyházán és hosszú sorban utánuk a többi haladd és kezdő futók. Ök pímkrá- ciós kosárlabdát játszanak. A mókás játék közben minden izmuk foglalkoztatva van. Elmagyarázzák, hogyan oszt­ják he idejüket, hogy! a munka mellett sportolhassanak is. — Tanulunk is — mondja Bányai István, meg a többiek. Mi sportolok se,m akarunk le­maradni politikai képzettség dolgában! Újabb két letartóztatás véderdőirtásért Egymás után kerülnek rend örkezre azok a lelki ismeret­ien egyének, akik földjükről a tilalom 'ellenére is kivágják a futó'homok elleni véderdőket és cserjékéit. Ebben a műkö­désiben különösen „kitűnnek" a szabotáló kulákok, hogy fu­tóhomokot szabadítsanak a kisparasztok földjeire és ez­zel akadályozzák munkájukat. Legutóbb Pethő István és Huszti Lajos balkányi lako­sokat tartóztatták le és adták át a nyíregyházi államügyész­ségnek ilyen „fakitermielé- sért‘‘. NYÍRSÉGI MAGYAR NEF POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: VAJDA MÁRTON Felelős kiadó : FARKAS PÁL Szerkesztőség Nyíregyháza. Vay Ádám-utca 5. Telefon 224. Kiadóhivatel Beíhlen-utca 1. Telefon 35, Dózsa kft, nyomdavélleiat, Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 5. Telefon 223* Felelős vezető B e r n A t h László

Next

/
Oldalképek
Tartalom