Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-01 / 1. szám
4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép. 1949. január' 1. Szombat Cink: n Páll szociális ósszoliiili lisitisa Gyenge Károly elvtára nyilatkozata a felülvizsgálat eddigi tapasztalatairól és a további feladótokról Pár nappal ezelőtt Kovács István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető, ségének titkára nyilatkozott a felülvizsgálatról és ismertette az országos eredményeket és a további feladatokat. *Tost, amikor a hármas számú felülvizsgáló bizottságok az egész vármegyében befejezték a munkájukat és javaslataik felett döntöttek a taggyűlések, megkérdeztük Gyenge Károly elvtárs országgyűlési képviselőt, az MDP szaboics- megyei titkárát a felülvizsgálat eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról. A bizottságok megfelelő munkát végeztek A párttagság eddigi felülvizsgálata általában megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket Pártunk Politikai Bizottságának ismeretes határozata célul tűzött ki — mondotta Gyenge elvtárs. A bizott súgok a legtöbb helyen körültekintő gondossággal jártak el, az a szempont vezette őket, hogy a Párt megszabadulva az osztályellenségtől, az osztályidegen, karrierista és korrupt elemektől, megszilárdítsa élcsapat jellegét, hogy ütőképesebbé váljon, képessé a reá vártö új, nagy feladatok elvégzésére. Megjavítjuk a Párt szociális összetételét Kovács István elvtárs külön felhívta ai figyelmet leg. utóbbi nyilatkozatában a Párt szociális összetételének megjavítására. Voltak olyan helyek Szabolcsban, ahol túl enyhén kezelték a felülvizsgá. latra kerülőket ,a felülvizsgálati ellenőrök azonban az ilyen esetekben közbeléptek és kijavították ai hibákat. —A szociális összetétel megjavítása legtöbb járásunkban kielégítően folyik. A kizárásra ítéltek között azonban helyenként még igen sok a dolgozó paraszt, jóval több, mint a kispolgárok száma. A négyes számú bizottságoknak az lesz egyik feladatuk, hogy ezt az arányt is megjavítsák. A tagság is segíti a felülvizsgálatot Az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy párttagságunk nagy segítséget jelent a febilvizsgálat munkájában. A felülvizsgálat következtében megnőtt párttagjainkban a párfihűség és az osztályéber- ség. Különösen munkáselvtár- íaink érzik a felelősségét annak, hogy milyen jelentősége van a taggyűlésnek és azok határozatainak, Egyes helyeken, mint Ujfethértón a kizárásra javasolt osztályidegen elemek mentőakciót szerveztek tagsági könyvük megmentésére, de az öntudatos munkások saját tapasztalataik alapján támasztották alá a kizárási javaslatokat. A taggyűléseken kialakuló értékes viták, a demokratikusan meghozott határozatok azt mutatják, hogy a párton belüli demokrácia egészségesen fejlődik. Helyénvaló kritikát nem egy esetben — főként a visszaminősítettek szájából — komoly önkritikát is hallunk. Egyetlen járásban 50 uj pártmunkás A Párt országos vezetői (már a felülvizsgálat megindulásakor felhívták a figyel“ met arra, hogy a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásával sok értékes pártmunkásra fogunk találni. — Bizottságaink ebből a szempontból is jó munkát végeztek és az uj káderek százait fedezték fel. A nagykállói járásban például 50 jó kádert leltünk. Ebben a járásban történt meg, hogy az idősebbek féltékenyen nézték a fiatal elvtársak fejlődését és háttérbe szorították őket. — Most tudomást szereztünk róluk, gondoskodunk továbbképzésükről és fokozottabban vonjuk be őket a pártmunkába. Megerősítjük velük vezetőségeinket és biztosak vagyunk benne, hogy jó munkát fognak végezni. Felhasználjuk eddigi tapaszt alataí nk at Az év első napjaiban megkezdik munkájúkat a négyes számú bizottságok, akik a tagság széles körét fogják' megvizsgálni. Ehhez a munkához most már tapasztalataink vannak és ezeket a tapasztalatokat felhasználjuk. A felülvizsgáló bizottságok' és a pártbizalmiak lelkiismeretesen felkészültek a felülvizsgálatra, már eddig is tartottak’megbeszéléseket és elhatározták, hogy munkájuk alatt is többször összeülnek, hogy kiértékeljék tapasztalataikat és tanuljanak egymás munkájából. — Vigyáztunk ezeknek a bizottságoknak szociális összetételére is, ti ért Pártunkban itt is ki kell domborodnia a munkás- osztály vezetőszerepének; A négyes bizottságokba foko^ zott mértékben vontuk úo riß elvtársainkat is és * - — zottsásrok összetétele biztosítéka jövendő jó munkájuknak 50 mpBS téli oízIisíII taililtiii Balsíi A téli hónapokban szünetelnek a mezőgazdasági munkála tok, azonban dolgozó parasztságunk ezt az időszakot sem fordítja tétlenségre, henyélésre, hanem azon igyekszik, hogy minél jobban felkészüljön a tavasszal 'meginduló munkára. A vármegye majd minden községéiben téli mező. gazdasági tanfolyamok indulnak és itt nemcsak fontos szakdolgokkal ismerkedik meg dolgozó parasztságunk, hanem világnézeti előadásokon keresztül öntudatban is meg. erősödnek. így az egyre inkább élesedő osztályharohan sikerrel tudják felvenni a harcot a kizsákmányoló falusi elemekkel szemben. A napokban indult meg Bal- sán egy ötvennapos gazdasági tanfolyam. A falu dolgoséi igen nagy érdeklődést tanúsítanak iránita s ez látszik abból is, hogy rendes (hallgatónak mintegy harmincnyoloan je. Ientfceztek, a rendkívüli hallgatók számával együtt pedig hetven a tanfolyam részivé, tőinek száma. A mezőigazdasági szakelőadó Kovácsi Gyű. la, a dadai alsói járás gazdasági felügyelőjei, a világnézeti előadó pedig dr. Földi Ehül tisztiorvos. Nem teljesítik a beszolgáltatást a kulőkok Fontos nemzetgazdasági érdekünk megkívánja, hogy minél több olajos magvak álljanak rendelkezésiünkre. Keresett kiviteli cikke ez országunknak és a magvak helyett mezőgazdasági gépeket, felszereléseket kaphatunk. — A közellátási felügyelőség most bizottságokkal fésüli végig a vármegyét. Az átvizsgálás eddigi eredményei azt mutatják, hogy a kulákok azok ismét akik, nem törődve a dolgozó parasztság érdekeivel szabotálja az olajos magvak és zsír. beszolgáltatást. i így Jékén Kádár Ferenc hatvanegy holdas zsírosparaszt nem tett eleget beszólgáltatá- si kötelezettségének. Ugyanígy cselekedett Ferkó András mandabokori kulák. Mindkét szabotáló1 ellen megindult az eljárás, hogy elvegyék méltó büntetésüket. 60 százalékkal emelkedett a termelés a nagykállói dohánygyárban A nagykállói dohánybeváltóban egy bizonyos ideig jobb oldali klikk volt rósz hatással a munkások közötti kollektiv szellem és jobb munka- fegyelem kialakulására. Az üzem öntudatos dolgozói a Párt és a szakszervezetek segítségével felszámolták az üzem gennyes gócát. Azóta megjavult a dolgozók egymáshoz való viszonya Kilenc brigádot is alakítottak önként konkrét céllal. Es azóta 60 százalékkal emelkedett a termelés az elmúlt tervévhez viszonyítva. Hogyan gazdálk a táblás termelőszövetkezeti csoportok ? erőve]. Az intézőbizottság a gazdasági év kezdetén vetéstervet készített a csoport minden egyes tagjával. A csoport maga is elkészíti vetés, tervét és ebbe a vetéstervbe beilleszti a tagok tervét. A hántás I közösen— táb- * 5ZatliaS I lásan — történik. Ehhez a tagok, a gépállomás és szövetkezet gépeit és gazdasági felszerelését hasz- . nálják fel. A tag tulajdonát képező felszerelésért, vagy igaerőért anyagi térítést keU .fizetni. A szán.ás költsége közös és a tagokat a közös vetéstervben való részesedés arányában terheli. la tramisjacl kerülő föld[a trágyázás | terülietet a ve_ tésforgó figyelembevételével az intézőbizottság állapítja meg. Ugyancsak az intézőbizottság állapítja meg azt is, hogy az egyes tag a trág vázashoz mennyi iötállótrágyá- val járuljon hozzá. » y.u. közös a kalászo_ " soknál, aprómagvaknál, s átaláhan mindazoknál a növényieknél, amelyeket géppel szoktak elvetni. A vetéshez egységes magot használnak. A vetés után a földet további megművelés céljából meg kell osztani. A kapásoknál a tag a részére kijelölt területen a vetést egyénileg végzi. Az egyes táblákon beiül ki kell jelölni olyan nagyságú területeket, amilyenek a jóváhagyott vetésterv szerint az eg\es tagokat megilletik. Az ' egyes tagokat megillető vetés, területeket sorshúzás útján kell kiosztani. A megosztott területeket jelekkel kell egymástó] elválasztani, a betakarítását, arar tást, csáplést külön-külön egyénileg végezhetik a tagok. A betakarított terménnyel minden tag legjobb belátása szerint maga rendelkezik. A lényeg az, hogy a vetés után a tag részére kimért földön minden tag a jó gazda gondosságával köteles elvégezni a növényáipolást, gyomirtást. Minden tagnak hozzá kell járulnia a betakarítás után a csoport közös költségeihez, valamint tartalékalapok képzéséhez. A csoport kétféle tartalékalapot létesít. Az egyik a következő év termelési költségének fedezésére, a másik pedig új gazdasági felszerelések beszerzésére fordítandó. A tartalékolási költségeket is arányosan osztja meg a tagok között az intézőbizottság. A csoportértek dzlet I a terméseredmény egy százalékát az intézőbizottság részére tiszteletdíjul adhatja. — Ez a tiszteletdíj az iiítézőbi. zot'ság elnöke részére nem lehet magasabb évi 600 forintnál, az intézőbizottság! tag-ok részére pedig fejenként évi 500 forintnál. Ez a táblásltemelö szövetkezet: csoportok alkotmánya Dolgozó parasztságunk tehát vita, kétkedés, fejtörés nélkül indulhat el, kezdheti meg táblás termelését ennek az alkotmánynak, ennek a szilárd vezérfonalnak a segítségével. (- t, - n.) A föld közös megművelésére alakult csoportok csirái vármegyénkben a földbérlő- szövetkezetek lettek. Nincstelen földmunkások jutottak a népi demokratikus kormányzat rendeleté folytán kishaszonbérletekhez. Igaerő, szerszám, vetőmag és anyagi előfeltételek nélkül, csupán csak a két erős kezükre és a népi demokrácia támogatására, a vetőmaghitelekre, szántási. hitelekre és az állami mezőgazdasági gépállomásokra támaszkodhattak. a»sann» I haszonbérietekhez juttatottak. ban a szövetkezés, az erők összpontosításának szükségességét. Emellett természetesen mezőgazdaságunk jövőjének alakulása is felvetette a szövetkezés gondolatát és szükségességét. »nntefcl íSfíSi, — mondta emlékezetes nagy beszédében Rákosi Mátyás elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén. Feladatául tűzte ki Pártunk, tömegszervezete, ink, földművelésügyi és szövetkezeti hatóságaink felé, hogy segítsük, támogassuk a dolgozó parasztságunkat ebben' az erjedésben. Mindjárt konkrétan rá is mutatott g segités egyik módjára: alkossuk meg a szövetkezés jövő, de már kialakulóban lévő formájának a közösen gazdálkodó termelőszövetkezeti cső. portnak alkotmányát. ! r . elkészült. El iZ alkotmány Háromféle termelőszövetkezeti főtipus alakult ki eddig Magyarországon és ennek a háromféle termelőszövetkezeti típusnak az alkotmányát dolgozták most ki. Nagy segítséget jelént ez az alkotmány dolgozó paraszt. Ságunknak. Vármegyénk számos helyén működnek közösen gazdálkodó csoportok. És ha megvizsgáljuk őket, ha tüzetesen átnézzük problémáikat, akkor, a legtöbbnél — eltekintve a kulákok és reakciós papok ijesztgetésétől és rémhírterjesztésétől — csaknem egyöntetű a probléma: nem tudnak megegyezni a tagok a föld használatára, a végzendő munkára, „a tagok még nem értenek teljes szám. ban egyet“ a termelés eredményének felhasználása, elosztása tekintetében. Akár a birketanyai, akár a nyírbátori, nyíregyházi, ujfehértói, nyir- pilisi, kéki, vagy nyirpazonyi táblástermelő földművesszövetkezeti csoportot nézzük, mindenütt megtaláljuk ezt a problémát. Vizsgáljuk meg tehát először a három termelőszövetkezeti alkotmány közül a legegyszerűbb formát, a táblás- termelő szövetkezeti csoport alkotmányát, mivel — a jelek szerint — ez a szabolcsi termelőszövetkezetek egyik legkomolyabb problémája. » cii)irt tatjai | szerint —- a földeket táblásán művelik, közösen szántják, közösen vetik, mégpedig gépi- I
