Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-30 / 25. szám
1949. január 30, vasárnap nyírségi magyar nép 3. oldal. Ami a dolgozó anyának nem gondja mir... Asszonyok beszélgetnek az uj koHektio szerződésről A még megmaradt kévés hó nesztelenül csúszik le a raktár tetejéről és utána már csak az elolvadt szürke hóié csöpög lasan a bádogról. A nap százféle sárgát, barnat csillogtat a nagy dohánybálákon. Az egyik tövében vidám asszonyok ülnek, szaporán jár a kezük, mintha már Így születtek volna. A Kossá brigád dolgozik itt, a kisvárdai dohánybeváltó egyik asszony brigádja. — Kossá elvtársról neveztük el brigádunkat. Büszkén mondják ezt az asszonyok és amikor arról kezdek beszélni, hogy ezt ki is kell érdemelni, mindnyájan egyszerre akarnak beszélni. Aztán Szatmáriné ragadja meg a szó végét: _ Tizenötszázalékos eddigi selejtünket öt százalékra csők kentettük, elvtárs! Jórészt fiatal asszonyok mindnyájan, egyetlen idősebb van köztük, Szalmásné. Ü már gyermekkora óta bent dolgozik a gyárban. A tenyere olyan barna, mintha az is dohánylevél lenne. Haik- szavu, csendes asszony, nem hallani a hangját, csak ül egyenes derékkal a lócán és jár a keze, mint a motóla. — Mit szól mindehhez Szalmás néni? — fordulok felé. Rámnéz, csodálkoznak a szemei. Arcára hosszú, keserves évek gondjai, tapasztalatai vésődtek. —. Mit szóljak? Nem szólni kell, hanem dolgozni. És olyan anyás mérgesen néz az élénken beszélgető többi asz- szonyra. Nem kell félni aftó’, hogy gyermekem lesz... — Boldog vagyok, hogy a mostani időket megélhettem _ lopakodtak mégis a szavak Szalmásné szájára és nem tudja őket visszatartani. — De Pálfiné gyermekének még jobb lesz, mit magának- szakítja félbe hirtelen va íamelyikük. Bosszankodva rancolja nevető asszonytársai felé homlokát. —- És nem fél az. elvtársnő? Mi lesz a munkával? Mi lesz a megélhetéssel? Megrázza a fejét és úgy felel: — Most már nem kell semmitől félnem, hiszen nem vagyunk kisemmizett emberek. Kötelességeink mellett jogaink is vannak. — Olvasta már az uj kollektiv szerződést? Felelni akar, de Szatmáriné közbevág és sorolja azokat a A múltban kidobták a terhes asszonyt a gyárból... És ahogy ezt a szót kimondja, hogy „régen“, egyszerre felszakad az asszonyokból mindaz, amit már majdnem elfelejtettek. A régi nyomorúság, féleleni, a tőkés kegyetlenség. — Ha észrevették azt, hogy valamelyikünk gyermeket vár azonnal elbocsátották az izémből. Mit'törődtek régen a proiigyerekekkel, meg a proli- Hiiyákkal — emlékezik ösz- szeszoritott szájjal Szatmáriné. — Orvosok vizsgálták meg mindig a nőket, hogy azonnal eltávolitsák őket a munkahelyről... — Nekem ez az ötödik gyermekem lesz — szól újra felbátorodva Pálfiné. * De az első, akinek a jötte nem gondom már... Még mondanak néhány szót az asszonyok, aztán dolgoznak tovább. Nem úgy, mint akkor, amikor még gondja volt Pálfinénak a gyermek, meg a többi anyának. Most másképp dolgoznak, mert más nak teszik, mit akkor: magunknak, gyermekeinknek, dolgozó társainknak... S. I. Luxus női ttpuscipfi! IígzíisK förgsíomija Mint éresültünk, két héten belül luxuskivitelii, újfajta gyártmányú női cipőt hoznak forgalomba a kiskereskedők utján, körülbelül 120 forintos árban. Eddig ezeket a cipőket a Délmagyarországi Cipőgyár angol exportra gyártotta. A cipők csúsztatott talpú kivitelben készülnek. Ilyen kivitelű cipőket eddig csak kézimunkával, a legelőkelőbb belvárosi szalonokban készítettek, mint amilyet a DÉMA most szériában gyárt. A cipők ára eddig 200 forintnál is magasabb volt, mig most 120 forint lesz. így a cipőkereskedőknek módjuk lesz arra, hogy a dolgozó nőknek tipusáron kitűnő minőségű és pompás kivitelű Dpuscipőt adjanak. Egyébként gondoskodás tör int arról is, hogy az idényre megfelelő mennyiségű fehér gyermekcipő álljon a dolgozók rendelkezésére. MÜTRÁGYAés növényvédőszer értékesítő nemzeti vállalat BUDA PBSTJ/. NÁQOR-U.21. T£L • 129S60 1CICSI8EN BESZEREZHETŐ FÖLOMiVESSzS/ETKEZETEWtéL ÉJ SZARÖZtETEXBEII ipbiróság előtt állnak á demokráciái gyalazó tiszapolgári plakátragasztók Beszámoltunk arról, hogy december hónapban a népi demokráciát gyalázó plakátok és felírások jelentek meg a tiszapolgári házak falaink. Kiderült, hogy Kovács József tanító, Zöldi Béla kereskedő, Molnár János asztalos, Lyka Endre fodrász és Kolba Árpád kereskedő helyezték el a feliratokat. A debreceni nópbíróság ’ különtanáosa pénteken kezdte meg a bűnügy tárgyalását. A vádlottak után több tanút hall. gattak ki, akik terhelő vallomást tettek. Ezután a népbí- róság elnapolta a tárgyalást. Újabb tanúk kihallgatását rendelték el. KÖLCSÖNÖS ken a termelés, mert Amerí ka céltudatosan meggátolj: azt. Amig nálunk, a népi de mokráciák országaiban mim kevesebb a munkanélküli, <■ dolgozók életszínvonala pedi; túlhaladta a békebelit, a Mar shall országokban a meg megújuló sztrájkok jelzik . munkásság jogos elégedetlen ségét a kevés bér, a drága ság, a munkanélküliség mint Amig a kapitalizmus országa rohamlépésekkel haladnak kisembereket megnyomoritt tönkretevő, munkanélkiilisf get hozó gazdasági válság fe lé, nálunk tervgazdálkodá folyik, amely mentesít mindé válságtól — ahogy azt Szovjetunió példája is mutat ta 1929—33-ban: a Szovjet unió soha nem tapasztal gazdasági eredményeket éi el, amig az ország határai kívül hosszantartó és mél; világgazdasági válság dühör gött. Ne mz etgazd a- ága nk újjá építésének és fejlődésénél meggyorsitása arra kötele bennünket, hogy olyan oi szágokkal tartsunk fenn szc ros gazdasági kapcsolatoka' amelyek nem veszélyezteti szurerénitásunkat, amelye nem akarják kizsákmányolj egymást: a Szovjetunióvá amely számtalan segitségévf bebizonyította, hogy őszint barátja Magyarországnak: népi demokráciák országaivá amelyeknek ugyanazok a ga? dasági céljai, mint a mieink. A teljes egyenjogúság a alapja a Kölcsönös Gazdaság Segítség Tanácsának és abb — ugyancsak egyenlő jogo" alapján — más országok i beléphetnek. És ahogy a nyr gáti demokratikus lapok kon mentálták a Tanács megák kulását, az ott élő dolgozók nak is hő vágya egy olya társadalom, amilyet a Köl csönös Gazdasági Segítse Tanácsában résztvevő orszs gok épitenek. (ks) A Szovjetunió és a népi demokráciák — köztük Magyarország — Moszkvában tartott gazdasági értekezlete elhatározta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítását. A Tanács meg alakításának oka — amint ■azt az értekezlet megáilapi- totta_— az volt, hogy „az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugateurópai ország kormánya lényegében bojkottálja a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek az országok lehetetlen nek tartják, hogy alávessék magukat' az országuk szuve- rónitását és nemzetgazdasági érdekeit sértő Marshall-terv diktátumának“. A kereskedelmi kapcsolatok bojkottálását számos példa bizonyltja. Legutóbbi gépvásárlásunk alkalmával pólójául az Egyesült Államok kormánya nem adta meg a ki viteli engedélyt, csak azért, mert egy népi demokratikus országról volt szó. Az amerikai kapitalizmusnak az a célja, hogy mind gazdaságilag, mind politikailag leigázza, az egész világot s így minden erejükkel azon vannak, hogy a kapitalizmus megdöntésén, a szocializmus építésén dolgozó népi demokráciák gazda ságának ártsanak. Ezek az országok nem hajlandók szu- verénitásukat feladni, akár milyen gazdasági nyomást alkalmaznak rájuk és visszautasítják az imperial'sla diktátum minden kísérletét. Voltak államok, amelyek elfogadták a „világ megsegítése“ szép jelszavával útjára indított amerikai gyarmatosító programot, az azóta megbukott Marshall külügyminisz tér tervét. Ezek az országok ma saját bőrükön tapasztalják hogy mit ér az amerikai „segítség“. Amig a Marshall tervet visszautasító országok tér melése egyre nő, náluk csőkEpQI ez uj gesztoréin községháza A hároméves terv keretében állami segéllyel kezdett hozzá Geszteréd község az uj községházának építéséhez. — Egy volt • gazdasági épület anyagából épitik fel a gesz- terédiek községházukat, amely lapos tetejű, modern épület lesz. Az uj községházának, mely a nyár folyamán kerül tető alá, nemcsak a közalkalmazottak, hanem Geszteréd egész népe örül, mert a geszteréc tapasztalatból tudják, hog jó községpolitikát folytatr csak úgy lehet, ha a közsé; dolgozó népe, s közigazgatá si vezetők jól együttműköd nek. Ez Geszteréden meg i valósult, mint értesültünk Bökönyi András vezetőjegyz az ifjúsági egyesület munka jából is kiveszi a részét, szövetkezeti mozgalmat is ti vékenyen támogatja. Tyukhust esznek a táblás csoport tagjai, ha éber a rendőrség A kemecsei járási kapitányság nyomozói „zsíros“ fogást csináltak péntekre virradóra. Tettenérték özvegy Hegedűs Józsefné ismert gégé nyi feketézőt, amikor 30 daFebruór 5-ig «»készül a Íbk<Jbkatas£.ier Már egy ízben beszámoltunk szerint a munka lendületes hogy Pártunk javaslatára január első napjaiban megkezdték a nyíregyházi lakáskatasz tér felállítását, hogy végre tisztárf lássunk: hány és milyen lakás áll a dolgozók rendelkezésére. — Értesüléseink ütemben folyik és előreláthatólag február 5-ére már el is készül a lakáskataszter. A kataszter felállítása után kerül sor a megosztható lakások kiutalására. rab szép sárgára hízott vágót tyúkot és 30 kerekre hizot libát szállított a Máv ét szolgálati kocsira. Hegedüsn már egy ízben ült borjú é sertésfeketézésért. Most isme rajtavesztett a manipulációi nem sikerült borsos áron szál litani a dolgozóknak. A rendőrség elkobozta He gedüsnétől a „szállítmányt“ é eljárást indítottak ellene. , lefoglalt hizott libákat és ba romfiakat a kemecsei táblá termelőszövetkezeti csopoi rendelkezésére bocsátották. jogokat, amiket az uj kollektiv szerződés biztosit a terhes és szoptatós anyáknak. Az ujján számolja: — Először is háromhónapi fizetéses szabadság jár, aztán munkaidő alatt az üzemben vagy áz üzemi csecsemőotthoniján szoptatni lehet az újszülöttet, ez az idő fizetve van. Persze a szülési segély is, meg az a pont, hogy a terhes anyákat nem szabad éjszaka foglalkoztatni az üzemben. Bólogatnák az asszonyok. Szalmás néni szólal meg először. — Bizony, nem úgy van, mint régen...
