Nyírségi Magyar Nép, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-27 / 22. szám
1949. január 27, csütörtök NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 3. oldal. A FORRADALOM VIHARMADARA \ Harminc esztendővel ezelőtt 1919. január 27-én halt meg Ady Endre. Harminc esztendő nem sok idő a történelem évszázadainak láncolata ban, de az a harminc ev, ami Magyarországon Ady halála óta eltelt, gazdagod terhes gyásztól és örömtől. Az utolsó évek, 1945-től, az örömnapok ébredései vol-l tak. A szabadságnak, az emberi boldogságnak és az igaz életnek mérhetetlen perspektívái tárultak fel a dolgozó nép előtt. Kell hát, hogy megmutatkozzék előttünk annak az embernek az arca, aki akarta és hirdette a dolgozók igazi életét. Nyugodtan és szabadon hajolhatunk meg Ady felé, hogy lerázzuk róla azt a sok mocskot és hamisságot, amit reáraktak 25 esztendő alatt azok. akik rettegtek a nép kiáltásától és hangjától. Életében hazátlan senkinek gyalázatosnak, destruktívnak mondták őt ezek az emberek, kétszínű, álszent nyavalygók fröcskölték rá szitkaikat, halála után pedig romantikus buslakodót faragtak belőle. Most már szabadon és bátran megmondhatjuk az igazat amit nem volt szabad 25 esztendő alatt: Ady forradalmár rolt! Ez volt mindenekelőtt költészetének lényege. Azokban az időkben, amikor Ady Endre verselt sírva is ujjongva, ott feszült a le- regőben a forradalom, ott kísértett a válság. A feudális oligarchák, osztrák elnyomók, i 67-es kiegyezés, az egész ikkori rendszer válsága. Ráz- íódik a korhadt tákolmány is mozogni kezd a néptömeg, ''elcsapnak a forradalom hűl- ámai s ezek sodrában lendül Uly, mint a forradalom vi- sarmadara. Átokkal sújtja a gőgös tag varak at, vádolja őket. rint a haladás megátalkodott llenségeit és várja, kívánja dy a megváltó forradalmat. És számba veszi az erőket. Kikben bízzon, kikben issa az eleven erőt? Először a polgárságra teint, hiszen ő polgári demo- ratikus forradalmat akart a ndális rend ellen. S ahogy llantása ráesik a polgárságra esertiség're nyílik a szája: „Nálunk egy gyenge, szétszórt, gerinctelen, urizálóhaj- lamu polgárság termett, amelynek se ereje, sie tehetsége nem volt még annyi sem, hogy a sültgalamb hekapásá- ra kitátsa a száját“. Kikben higyjen hát, kik lesznek a megújulást hozók ? Széjjelnéz a magyar portán keserűen és dühösen s akkor látja meg a munkásságot. „Ami csak szépség s ami reménység, mind ti vagytok a Tisza körül,, — így ujjong fel Ady, akkor amikor a proletárok felé nyújtja kezét. A munkásság az, akikben megtalálja a forradalmi erőt Pedig Ady nem volt munkás költő, ^íem volt szocialista, De ‘ igazlátó, tisztaszemű volt. Forrt a válság, de baj volt a haladni akarók táborában is. Haladni akartak, de mindegyik másik utón. És Ady volt az, aki egységet hirdetett a felszabadulásban érdekelt osztályok között. Nem volt egyoldalú, nem volt elfogult. Forradalmat, megújhodást akart, látta a farradalmi proletárhadsereget és a forradalmat minden elnyomott számára akarta. Ha kétkedett is néha a forradalomban és igy fakadt ki: „Bizony Isten rongy országot lázadásba vinni úgyse lehet, mindegy“ — újra és újra forradalomért kiáltott és buzdított. ' Ráfogták, hogy semmi köze a magyar néphez! Pedig köze volt, nagyon Is köze volt, Hazafiatlan volt; mert ostorozni mert? Azért mert kínozta a fájdalom fajtája iránt és szemükbe vágta az igazat? Nem ez-e az igazi hazafiság és forró szeretet a dolgozó nép iránt? Megmutatni a hibákat és az utat az újhoz. Felelőssé tette a magyar népet is. a lemaradásért, nem takargatta jámbor hizelgő módjára a rosszat. Hazafiatlaimak mondták, mert harcot hirdetett a belső ellenség ellen is. Azok ellen, akik éneklik örökösen a nemzeti himnuszt, de ellenségei a {szabadságinak. „Az uj hazafiság, az emberi, a populáris, a szocialista hazafiság“ —- mondja Ady. Fájt neki a tunyaság. „Volt egy ország valaha, régen Negyvennyolcnak nagyidejében s ez* a szép: ország elveszett. Nép volt az és nem rongyos horda, Az márciusban nem aludt...“ De újra és újra forradalom- csőt, Petőfit idézve es ujong- t kiáltott, Dózsát, Táncsi- va harsogott a nép felé: „Veletek száguld, viv, ujjong a lelkem, Véreim, magyar proletárok.“ Á vonaton dicsekedett nyilas lultjával egy nyíregyházi asszony lagymási Andrásáé 42 éves regyházi lakos a vonaton úrsának azzal dicsekedett, jy ő és testvére nyilas vo.t az is marad. Hagymási drsáné szidalmazta a de- íráciát, kifogásolta, hogy a lasmultú egyéneket B-lis- ;.ák. Rosszul választotta meg azonban Hagymásiné uti- tá'rsáf, • mert az egy tatabányai r ndörnyomozó főhadnagy volt. A debreceni nép'Mróság a vádlottat hathónapi fogházra és vagyona egytizédrészének elkobzásra ítélte. Állandó kullurház lesz Kisvárdán a nagy vendéglő terme A kisvárdai nagyvendégl í színháztermét használták fel eddig olyan alkalmakkor, amikor nagyszabású kultur- megmozdulást rendeztek Kisvárdán. A nagyvendéglő szinháztermét most állandó kultu -házzá alakítják. A Magyar "Dolgozók Pártja kezdeménye 'ésére és támogatásával akció indult, amelynek a célja: a n agyvendéglőből lett kultur- ház megrongálódott helyiségét kijavítani és berendezni. A javítási munka már be is fejeződött. A nagytermet kifestették, a padokkal és egyéb berendezéssel való ellátás pedig rövidesen megtörténik. Vasárnap már nagyszabású kultúrműsort is tartottak az újjáalakított kulturházba i, amelyen Lenin elvtársról emlékeztek meg halála évfordulóján. Az ünnepi szónok Kovács Zoltán elvtárs volt, a járási pártbizottság titkára. A műsort a diákszövetség énekkara és az MDP tizennyolc- 1agu szimfonikus zenekara adt i nívós számaival. illatteBTisztő Iskolává fejlesztik a bfidszentnibályl gazdaképző Iskolát A felszabadulás után a biid- széntmiihálvi volt gróf Des- sevvffy-féle kastélyban állami gazdaképző iskolát rendeztek ■be. Az iskola mintegy 50 hallgatója 90 hold szántóterületen végzi a termelést, s ki- magalsó eredményeket ér el. A 3 éves terv során eddig 40 ezer forint állami juttatásban részesült az iskola ,amely öszszegből adatokat, gépeket szereztek be. Czajllk László igazgató tervei szerint állattenyésztő szakiskolává fejlesztik a büdszent. mihályi gazdaképző ii-kolát, amely terv nemzetgazdasági szempontból és megyénk gazdasági fej ődésének szempontjából is kiérdemelte az állami szervek támogatását. Nagy fordulat várható a nyíregyházi házhelyosztás ügyében Nem 540, hanem több mini 2.000 dolgozó kap házhelyet Egyik legutóbbi számunkban irtunk arról, hogvp a legközelebb összeülő városi képviselő testület ülésén bemutatják Nyíregyháza házhelyosztási és városrendezési tervét, és amennyiben a képviselő- testület azt jóváhagyja — végleg lezárul városunk ház- jheilyrendezésének a kérdése. A napokban azonban nem várt fordulat következett be a házhelyek körül. A városi műszaki hivatalnak nincs meg felelő számú műszaki tisztviselője és apparátusa a házhelymérések lebonyolítására, ezért egyik nyíregyházi mérnököt bízta meg a város a házhelyek mérésével. A- mérnök a minap azzal a meglepő bejelentéssel fordult a város illetékeseihez, hogy több mint ezer beépítetlen telket talált a város belterületén, amelyek nem szerepelnek a házhelyosztási tervben. Ezek a telkek olyanok, hogy nemcsak egy, de több házhely is mérhető egyen-egyen. A felfedezésnek rendkívül nagy jelentősége van, ha számításba vesszük azt, hogy a. végleges rendezés adatai szerint 545 dolgozó kapna házhelyet Nyíregyházán, ezek nek is tekintélyes része a régi vámokon kívül. Az építés és közmunkaügyi minisztérium annakidején kifogásolta is ezt, ugyanis az volt a megállapítása, hogy a vámokon kívüli építkezés elterpeszti és imég jobban eifalusiasitja az egyébként is nagyfalu számba menő Nyíregyházát. De mivel más megoldás nem volt, a minisztérium a dolgozók érdekeit szem előtt tartva hozzájárult a vámokon kívüli további építkezésekhez is. Az uj belterületek feltárása lehetővé teszi, hogy az újabb rendezés során nemcsak 545, hanem több, mint 2.000 család kap házhelyet, azt sem a vámbkon kívül, hanem a város belterületén. FILM HINIIIItltlUlltltMltttfttfl Harmadik csapás Az elmúlt évben a szovjet fi Inig} ártás egy sor kitűnő filmet készített, amelyek arrét tanúskodnak, hogy a Szovjetunió fbnxrnűvószete biztoean halad a művészi eredmények útján. Ezek" közül egyet, a Harmadik csapás-t, amelyről, «’int 1948. egyik legjobb szov. jet filmjéről) ír Mihail Romm, a Leninről szóló filmek és az Orosz kérdés Sztálin-díjjal kitüntetett rendezője, mától forgatja Nyíregyházán az Apolló mozi. j ü] j#' 1948. erején mutatták be a Szovjetunióban a Harmadik csapás- . Ezzel a filmmel' — mely a krimi harcokról és a sztálini haditudománynak a hitlerista rablók skolasztikus hadi dogmája felett aratott győzelmekről 'beszél — indult el a Nagy Honvédő Háború filmkrónikája. Igor Szavcsenkó és munkatársai neműtak egy rendezői szempontból tökéletes filmet készítettek, hanem feltárták a szovjet fegyvere® erők sztra- tégiájának és taktikájának lényegét. Ebben rejlik a Harmadik csapás legfőbb értéke. A film 'bemutatja a Szovjet Hadsereg közkatonáit, tisztjeit és tábornokait, akik nagyszerűen hajtják végre dioső vezérük, Sztálin generalisszimusz terveit és elgondolásait. A filmben kitűnő színészi alakítások égé?z sorával találkozóink. Mindenekelőtt ki kell emelnünk Dikij felejthetetlen Sztálin ábrázolását. Egyszerűen, szigorú művészi lelkiismeretid és felelősségűéi álltíja elénk a kor legnagyobb emberének alakját — írja a fűimről: Mihail Romm. A nyírbogát! szövetkezet tagjainak 90 százaléka kötött termelési szerződést Mióta nem Pálóczi Péter és társai vezetik a nyírbogáti föl dmű v e sszöv etkezetet, e re d - ményesebb a dolgozó1 parasztok munkája. A szövetkezetnek több, mint 400 tagja van, akik. nek 90 százaléka kötött termelési szerződést a következő évre. Traktor, vetőgép, triőr áll a szövetkezeti tagok rendelkezésére, emellett sertés törzstenyészetük is szépen fejlődik. 200 malacot nevelnek és 2u0 sertés hizlalását folytatják. Aratók szalonnáján hízott a szamosszegi Hangya elnöke A szabolcsi szövetkezeti fúziós közgyűléseken sorra kerülnek napvilágra a Hangya zsirosparaszt és népellenes vezetőinek és tagjainak gaztettei. A dolgozó parasztság hozza nyilvánosságra a kapzsi zsirosparasztok és bérenceik manipulációit, amelyek élénk magyarázatul szolgálnak a szövetkezetek fúziójának szükségességére. A szamosszegi szövetkezeti fúzión ritkaságszámba menő visszaélések kerültek napfényre. A Hangya eddigi vezetőségének csaknem minden tagja százholdas basaparaszt volt, ezek közt is a legpió- cább Puskás Bertalan. Sza- mosszeg főbírója és Hangyaelnöke volt. 1944-ben a község aratómjmkásainak kiutalt szalonnát és rizskását a szövetkezet pincéjében rejtette i el és nem adta ki az aratók- * nak. Bezzeg, az akkori fő- jegyőznek és a hozzá hasonlóknak volt rizs és szalonna, amennyi csak beléjük fért. 1945-ben, a felszabadulás után leplezték le Puskás uram zsiványságát. Megtalálta a rendőrség a pincében a rizst is, meg a szalonnát is, de akkorra már hasznavehetetlenné vált: megpenészedett, tönkrement. Puskás Bertalan még a felszabadulás után is hangadója volt a községnek. Filep Ferenc, Dénes Sándor, Bódé Barna kulákokkal vitték a prímet és uszítottak a földművesszövetkezet ellen. Most aztán befellegzett nekik. Megszűnt a még több zsírt biztositó Hangya tagság és tisztség. Becsületes dolgozó parasztok kerültek az általános falusi szövetkezet élére.
