Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-02 / 278. szám
.M^TMacyar Nép Ara 80 fillér ^ V. évfolyam, 278. szám 9 g 1948. december 2, GsQtÖrtSk Ma este 6 árakor összevont taggyfilös a Korona nagytermében Gyenge Károly elvtárs országgyűlési képviseld beszél TERMELŐSZÖVETKEZETEK A földreform eredményeképpen Magyarország megszűnt az ezerholdak, a nagybirtokok országa lenni. A felszabadult parasztság birtokába vette a munkásosztály veretesével és segítségével a magyar földet. A magyar mezőgazdaság arculata ezzel egycsapásra megváltozott. A feudális nagybirtok-rendszer helyébe paraszti kisbirtokra «épülő mezőgazdaság lépett. Ezzel azonban nem oldódott meg mezőgazdaságunk elmaradottságának, dolgozó parasztságunk fejlődésének, fel- emelkedésének kérdése. „A mezőgazdaságban a demokrácia felszámcdta a feudális maradványokat, felosztotta a nagybirtokot, demokrafzál- ta a földblrtokmegoszlást — Ugyanakkor azonban még nem vetett véget a falu tőkés fejlődésének.“ „A földreformmal a deino krácía megvédte a szegény és középparaszt egyéni gazdasá. gát, magántulajdonát a nagy- birtokosok nyomásával szemben, a nagybankok és a gyáripar államosításával pedig megvédte a nagytőke kizsákmányolásával szemben. A további feladat: fokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu kizsákmányoló elemeivel szemben is, a kizsákmányolók korlátozásával, terjeszkedésük tneggállásával. A demokrácia minden kényszertől mentes, a teljes önkéntességen alapuló mezőgazdasági szövetkezetek támogatásával megakadályozza a szegény és középparasztság romlását és süllyedését, lehetővé teszi gazdasági és társadalmi felemel- kedését‘‘ — mondja Pártunk programnyilatkozata. A falun még nem vetettünk véget a tőkés fejlődésnek. Egyéni kisgazdaságokra épülő mezőgazdaságunk tőkés utón való fejlődése pedig magában rejti azt a veszélyt, (ami a kapitalizmus belső törvényszerűségeiből fakad) hogy a dolgozó parasztság túlnyomó többsége elszegényedik, mig egy szűk kis réteg a többség rovására meggazdagodik, kapitalistává válik. A falu kapitalistái, a kulákság az elmúlt három év alatt csak gyarapodott, erősödött gazdaságilag és ezzel megőrizte politikai befolyásának nagyrészét is a dolgozó parasztság felett, A kulákság a dolgozó parasztság rovására történő további gyarapodásának meggátlását szolgálták azok az intézkedések (progresszív beszolgáltatás és adó, állami elővásárlási jog a földre, nágybérletek átadása a nincsteleneknek, szegényparasztoknak, stb.), amelyekkel a népi demokratikus államhatalmunk a kulákok kor lát ozásának politikáját megkezdte. Rendeletikkel, a kulákság korlátozásaival azonban csak lassítani lehet mezőgazdaságunk kapitalista fejlődését, dolgozó parasztságunk elszegényedését, de véglegesen megakadályozni nem. Ennek megoldására egyetlen Mid van: a mezőgazdaság szocialista útra való vezetése. Ez pedig csak a szövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek kifejlődésén keresztül lehetséges. A kizsákmányolók elleni harcban a termelőszövetkezetek jelentik a legerősebb fegy- I vert . a parasztság kezében. A kulákság tirztában van ezzel, ezéirt tárná rl ása, agitácidja elsősorban a fejlődésnek induló termel őszrjye'tkezetek ellen irányul. A csajkamese és a többi rágalom újból elöntötte a falut. A Kulákság, S a falu egyéb tőkéselemei igyekeznek félrevezetni, a termelőszövetkezeteket nem ismerő dolgozó paraszti go'. A falusiak nagy része, ha a termelőszövetkezetek szót hallja, azonnal a föld közös művelésére gondol. Pedig a szövetkezetek termelési tevékenysége nemcsak a föld közös művelését jelenti. A földet közösen művelő termelőszövetkezetek' a fejlettebb formáját jelentik a termelő- szövetkezeteknek. Ebhez azonban magas szin-vonalu mezőgazdasági technika, gépek, stb. és közösségi szellemben gondolkodó, öntudatos dolgozó parasztság kell. Ma még mindez nálunk csak kis ^értékben van meg. Ezért ■ termelőszövetkezeteink munkája túlnyomó többségében csupán a külön-külön dolgozó parasztok termelésének megsegítésére, támogatására, irár nyitására szorítkozik, ds irányt kell vennünk a föld közös megművelésén alapuló termelőszövetkezetek hálózatának kiszélesítésére. Vannak már nálunk, — ha kisebb számban is. — olyan termelőszövetkezetek, amelyeknek termelési tevékerv- sége magasabb fokon áll. Ilyenek a táblásgazdálkodási módszerrel dolgozó termelő- szövetkezetek különböző fajtái. Ma már közel 260 ilven termelőszövetkezet működik, mintegy 62 ezer hold földön. De még az ilyen fejlett formájú szövetkezetek is csak A világ asszonyait a béke megőrzésének izzó vágya tölti el Megnyílt a nők világparlamentje A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség budapesti kongresszusának ünnepélyes megnyitására szerdán reggel került sor. A beszámolót a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Cotton asszony tartotta. Örömét fejezte ki afelett, hogy a Világszövet sóg hároméves fordulóját Budapesten, a magyar népi demokrácia fővárosában ünnepelheti meg. Kiemelte a magyar nép építő erejét és hangsúlyozta, hogy a magyar nők az ország felszabadulása után a haladás erőinek oldalára álltak. A továbbiakban beszámolt a Nemzetközi Nőszövetség fejlődéséről, amely ma már 51 tagállamot számol. A szövetség az elmúlt három év alatt négy feladat megvalósítását tűzte ki célul — mond' ta Cotton asszony — : Küzdelem a fasizmus ellen, küzdelem a demokráciáért és a békéért, küzdelem a nép jogainak kiterjesztéséért, és küzdelem a gyermekek helyzetének megjavításáért. A kongresszus résztvevőinek lelkes tapsa közben üdvözölte az elnök a szovjet kiküldötteket. A szovjet nők a férfiak oldalán küzdöttek az októberi forradalomban, a naá sodik világháborúban, most pedig lelkesen dolgoznak országuk újjáépítésén. Befejezésül kifejtette Cotton asszony hogy a világ asszonyait a béke megőrzésének izzó vágya tölti el és tetteikben is kifejezést adnak békevágyuknak. A Szövetség 'elnöke ezután felhívást intézett a világhozr A világ összes haladó erőinek összefogásával győzünk a háborús uszitók felett és megmentjük a békét. Éljen a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség! A Tilt »ilmifäi és kiimístik íssstwrii Marosán György elvtárs az MDP Központi Vezetőségi ülésén Az MDP Központi Vezetősége ülésén Marosán főtitkárhelyettes elvtárs arról beszélt, • hogy hogyan olvadtak össze1 az egyesülés óta a szociáldemokrata párt volt tagjai a kommunistákkal. Visszatekintést tett a felszabadulást követő évekre, a jobboldaliak aknamunkájára és hangsúlyozta, hogy az ipari munkáság sokkal előbb értette meg az egyesülés szükségességét, mint a Szociáldemokrata Párt kispolgári elemei. Az egyesülés 0*a az ideológiai és politikai nevelés már kitűnő .eredményeket hozott. A Tájékoz' a tó Iroda határozata a •TuKP kérdésében nagy mértékben -hozzájárult ahhoz, hogy a volt szociáldemokrata tömegek a kritika és önkritika alkalmazásával jobban él- . jenek és gyorsabban igyekezzenek az MDP-bem marxistákká—leninistákká, azaz kommunistákká válni. Ezután felsorolta, hogy melyek azok az eredmények, amelyeket az egyesülés -eddig hozott. Sokezer vol-t szociáldemokrata — mondta Marosán elvtárs — az elmúlt fél év alatt többet fejlődött és -tanult, mint bármikor. Ne higyjük azonban, hogy minden munkát elvégeztünk. Még mindig vannak olyanok, akiket fel lehet használni az oeztályegy- ség elleni harcra, szabotázsra, árulásra. Hangsúlyozta, hogy a régi kommunista elvtársak* volt szociáldemokraták iránt 'tanúsítsanak türelmet, nyújtsanak segítséget a tanulásnál, főképpen azoknál, akik tevékeny munkát végeznek. — A volt szód ál demokraták pedig ne váljanak az érzékenység rabjaivá. Nincsen okuk rá, mert az MDP-ben a jió- szociáldemokraták kiválasztása megfelelően folyik. A volt szociáldemokratáknak még többet kell -tanulniuk. Mérsékelt nyugati szél, kisebb hészállingózás, a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. akkor szolgálják a dolgozó parasztság igazi érdekeit, ha nem érvényesül vezetésükben semmiféle kapitalista törekvés. Csak akkor, ha a szövetkezetek tagjai maguk végzik a termelő tevékenységet és nem bérmunkásként alkalmazott mezőgazdasági munkásokat, vagy szegényparasztokat zsákmányolnak ki a táblásmüvei és alá vont földeken. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdesében a népi demokratikus államhata- talom mindén segítséget men- ad a földmivesszövetkezetek- nek. A gépállomás hálózat kiépítése, a szerződéses termelés uj rendszere, vetőmag, műtrágya-akció, hitelek, stb. mind ezt a célt szolgálják. De ez a segítség csak azoknak a szövetkezeteknek fog rendelkezésére álla', amelyeknek tagjai valóban maguk folytatják a termelést és amelyekből a dolgozó paraszt ság kiküszöböli a kapitalista törekvéseket. Mind az alacsonyabb, mind a magasabb fejlettségi fokon álló termelőszövetkezetek dön tő jelentőségét az adja meg, hogy gépállomásokkal termeié si szerződésekkel s egyéb, a demokratikus állam által jutta" tott segítséggel lehetővé teszik a dolgozó parasztság kiszolgáltatottságának megszün tetőséit, függetlenítik gazdaságilag a kis- és középparasztságot a kulákságtól. Ugyanakkor a gépállomásokon, termelési szerződéseken keresztül szorosabbra fűzik a munkásosztály és parasztság közötti kapcsolatot. De döntő jelentőséget ad a termelőszövetkezeteknek az is, hogy a termelésben alkalmazható nagyüzemi módszerek, gépek használata, közös mun. ka, stb. — biztosítja a dolgozó paraszt számára a nagyobb jövedelmezőséget. Ezen keresztül a dolgozó parasztság felismeri, hogy a termelőszövetkezet amiellett, hogy a* egész dolgozlS parasztság fel- emelkedését, a kizsákmányolástól való megszabadulását biztosi'ja, egyben biztosítja számára az egyéni felemelkedést is.
