Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-15 / 289. szám

4. oldal NYÍRSÉGI magyar nép 1948. december 15, szerda Pénteken összeül a városi képviselőtestület Akar Ön multszázadbeli népszínműveket vásárolni? Szamólyi ügyek, szerződősek kulturális ügydarabok a napirendben Mint értesültünk, pénteken délelőtt 10 órakor összeül a városi képviselőtestület. A k-énviselőtestület napirendjén szerepel többek között a kü­lönösen, jó és eredményes mun kpt végző tisztviselők soron- kivüli előléptetésének ügye. A pénzügyi tanácsnok ügy rab­jai sorában bérleti meghosz- szabbitások, bérletek felmon­dása szerep«!. A képviselőtestületi ülé­sén két fegyelmi ügy tárgya­lására is sor kerül. Kőszegi István és Kazár István városi irodatisztek fe<nTelmi ügyé­nek vizsgálati eredményét terjesztik a képviselőtestületi ülés elé. A vágóhídi dolgozók tulóradij iránti kérelmét is. ezen a képviselőtestületi ülé­sen vitatják meg. és vendéglősök a saját szük­ségletükre levágott sertéseket is kimérték üzletükben, illet­ve feldolgozták vendégeik el­látására. Az Országos Köz­ellátási Hivatal ezért úgy mö- dositotta rendeletét, hogy a friss húst árusító husiparosok, továbbá a vendéglősök és korcsmárosok saját szükségle j tükre is csak vágási utalvány I ellenében vághatnak sertést. Műsoros hűl túr estet rendes a Diákszövetség Nyíregyházán A Diákszövetség, a Szabad- művelődési felügyelőséggel karöltve hathetes kulturveze- tői tanfolyamot tartott, melyen minden iskolából hat-hat nö­vendék vett részt. Az ő feladatuk lesz, hogy iskolájukban megszervezzék a helyes kulturéletet, kultur- csoportokat alakítsanak, ame­lyek aztán rendszeres falu­járást is fognak végezni. — Ezzel nemcsak a város kul­turéletében vesznek tevéke­nyen részt, hanem hozzájá­rulnak a falu és város köze- lebbhozásához is. Vasárnap délután a tanfo­lyam hallgatói műsoros elő­adást rendeznek az Iparos- székház nagytermében. Dél­után három órától az ifjúság este hat' órától pedig a közön­ség számára tartják meg mű­soros estjüket. Fordnljon bizalommal Szv. Szabadosáéhoz Ásatag operettek, népszínművek már 260 forintért kölcsönözhetők A szabadművelődés közpon­ti irányításának átszervezésé­vel határozotuan megjavult a vidéki műkedvelő színjátszás színvonala. Még mindig elő­fordulnak azonban egyes esc. tek, hogy a színjátszói cso­portok tájékozatlanok az elő­adandó színdarabok megvá­lasztásánál ét-i azok beszerzé­sénél. A szabadművelődési ügyvezetők több községben még nem tudják eléggé össze­fogni a műkedvelő csoporto­kat és nem tudják tájékoztat­ni őket. Ez lehetett iaz oka annak az esetnek is, ami az egyik pol­gári műkedvelő csoporttal megtörtént. A tiszapolgári műkedvelők tájékozatlanságuk miatt Budapestről rendeltek színdarabokat és hagyták, hogy özv. Szabados Lászlómé kölcsönző két agyonhasznált, a múlt században íródott né- pieskedő, álromantikus szín­művet sózzon rájuk. A kök tv. önző 260 forintot kért a bét darab előadásáért, 'holott meg. állapiiia'tőan 10 forintért be­szerezhetők lettek volna ezek a könyvek, mégpedig nem kölcsönbe, hanem megvételre. Amellett, hogy a könyviek az olvashatatlanságig piszko­sak, ösetzefirkáltak voltak, szellemi értéket egyáltalán nem jelentettek és a falu kul- túrszínvonalának fejlődését igazán nem segítették elő. A polgári műkedvelők a mjSgyei szabadművelődési fel­ügyelőséghez fordultak se­gítségért, ahol azt a tanácsot (kapák, hogy küldjék vit-szaa könyveket, mert azok nem ér­nek tíz fillért sem. Egy nappal később már özv. Szabad'osné viszontláthatta a k (kölcsönző :f „műveket“. — A polgáriak természetesen visz- szakövetelték pénzüket is, Szaladosné azonban merni adta vissza a két könyv árát, sőt még gúnyosan kioktatta ve­vőit, hogy „semilyen keres­kedelmi cég nem vesz vissza árut, még az állami áruház Az önző kapitalista Szaba- dos-né, aki nem szégyelt pénzt elfogadni ezemétrevaló szín­műveiért, nem átallobta össze, hasonlítani holtját az állami áruházzal. Elmondta, hogy ő milyen kesztyűt vásárolt és másnap varaikor már nem tet­szett ntki, vissza akarta vin­ni. A bűsás haszonból jut luxuskesztyűre, és még válo­gat is, nem törődve azzál, hogy hátráltatja ezel az állami vállalat dolgozóinak munkáját, összehasonlítja az elsőrendű kesztyűt, amit vásárolt azzal a két agyonhasznált színmű­vel, amit a tájékozatlan falusi kuli.űrcsoportra sózó't. A polgáriak teljesen Ingyen kaptak előadandó darabot a szaba dműve 1 ődési felügye lö­ségtől, nem multszázadbelit és nem elhasználtak hanem olyat, ami a jelen problémái­val foglalkozik. Annak pedig itt az ideje, hogy az ilyen cégek elveszítsék 'befolyásu­kat a vidéki színjátszócsopor­tokra. Sginház Egyhónapos té i színi évad Nyiregyházá Az államosított debreceni Csokonai Szinbáz igazgató­sága bejelentette Nyíregyhá­za város nolgármesteri hiva­talának, hogy január 15-től egyhónapos sziniévadot tart Nyíregyházán. — A be­mutató előadáson Vörösmarty „Csongor ős Tünde“ című ver­ses játéka kerül színre, majd utána Mikszáth Kálmán: ,,Különös házasság“ cimü színmüve. Bemutatják még Shaw: Barbara őrnagyát, Gár­donyi Géza: Ida regényét. Az operaegyüttes is vendégsze­replésre jön át. Előadják Bizet Gannen-jét és Aube: Hegyek alján cimü operáját. Hogy a téli szinióvad meg­kezdhető legyen, a városnak sürgősen fel kell szerelnie a színház színpadját és meg kell javí tatnia a fűtőtesteket. Reméljük, hogy ennek nem lesz akadálya, hiszen az 1949. évi költségvetésbe felvették és jóváhagyták ennek költ­ségeit. Pártmunkás­értekezleteket tart Pártunk a kerületi és üzemi pártszervezetekben csü törtökön délután a szokásos időben. Az értekezleteken pártvezetőségi tagok, pártbi­zalmiak és pártmunkások vesznek részt és a kzöpontl kiküldött elvtársak a Köz­ponti Vezetőség nagyfontos- ságu határozatait ismertetik majd. A pá#,munkásértekez­letek helyét holnapi szá­munkban közöljük. As igaz kolhozmese Irta: PRISTYÁK JÓZSEF Fehér Pista szülei egyszerű földmunkások voltak. A gye­rekek közül Pista volt a leg­idősebb. Huszonegy évével elvitték katonának. Aztán el­telt három esztendő sok bajjal keservvel. Fehérek negyven, ötben kaptak öt 'holdat a gró­féból, ' mint a többi földmun­káé a faluban. A két üreg, meg a négy kisebb gyerek dobozott a földön. Sok ke. sérvvel dolgoztak így is. Nem volt iga, nem volt vetőgép, mindig hiányzott valami. Far­kas Nagy Mihály adóit ugyan, de abban nem volt köszönet. Robotért, meg jó fizetségért. Szövetkezet? Ilyenről nem is igen hallottak a kis faluban. Az öreg Fehér várta már nagyon haza Pistát. Irt is a fiú. Sokszor. Hogy jó sora van. Valami! Csillag-kolhozban van. — Tudják szüléim, olyan ez a kolhoz, mint nálunk egy nagy gazdaság. Azaz dehogy olyan! Százszorta más. Be majd elmesélem. — így írt. Morgott is az öreg Fehér emiatt. Hallott ő már a kol­hozról eleget. A tisztelendő, meg a volt grófi ispán is me­séltek róla. Hogy Farkas Nagy Mihályt ne is mondja, ők csak tudják! — Dekát majd kiveri a Pista gyerek fe­jéből ezt a kolhoz-históriát! Hallott már ő elegiet arról a csajkakolhozról, az hiányzik még, hogy az a fiú itt elmesél, je azt a sok hamisságot, ami­vel odakint televerték a fejét. Még rá hozna szégyent. Rá, aki tisztességben megörege­dett! — Ilyenkor annyira fel­izgatta magát, hogy fojtogató köhögési rohamot kapo't. Az a sokévi robot a grófi földön, nem jutott eszébe. — oOo — November végére megjött Fehér Pista. Fiatal legény ment el, 27 éves- meglett em­ber jött vissza a kis állomás- bódéhoz. Nagy esemény falun az ilyen, különösképp Mi- hályfalván, amelyet, még a térképészek is elfelejtettek fel pingálni a mappára. Estére úgy összejöttek Fehéréknél, hogy se a nagyháziban, de még a konyhában se lehetett mo­zogni. Az öiiieg Fehér még a négy kii-ebhet is elküldte Ka- nalaséldhoz játszani, hogy több legyen a hely. De azok nem mentiek ám. Hogy mrntek volna. A kamarában már rég szétrámol'ák bátyjuk oőfcmúk- ját, hogy megtudják: mit Is hozo't nekik Pista bátyjuk a „foülségrőr1. A nagyházban vágni lelhe­tett az újdohány kesernyés fiis'jét. Pista azt se tudta, ki­nek válaszoljon. Fekete' Ban­di bácsi a komája után ér­deklődött, Kovács Gyurka bá­csi a vejét kérdezte, az egyik a kosztot, a másik a munkát, a harmadik nevetve, hogy mi iyieniek az orosz menyecskék, nem-e fájdítolta meg Pista, ez a szép szál emberré lett mi- hályifalvi magyar fiú valame­lyik szívét?! Aztán a Fehér Pista felállt. 01)ian volt, mint egy szál jegenye. Pirosrasült arcából kacagtak kék szemei. Érces kemény hangon beszélt, két karját összefonta a mellén, olyan volt, mint egy szép, arányos szobor. Beszélt. Ar­ról, amit levélben már mieg- ígért szüléinek. — Milyen más odakint az élet, mint minálunk volt, mi­kor még elmentem. Olyan ott, mint az a kánaán, amiről a tisztelendő mesélt legyszer kisgyerekkoromban. (Nem tudta még Fehér Pista, hogy a tisztelendő cseppet siem nevezi kánaánnak a szovjetek föld­jét.) És mesélt Pista a „Vörös csillag“ kolhozról, ahol élt esztendőkig, ahol dolgozott. Még elő is szedte' belső zsebé­ből a gondosan összehajtogat tott cirillbetűs oklevelet, amit a jó munkájáért kapott Niko- lajevics elvtárstól, a kolhoz- elnöktől. Csillogó szemmel mesélt a sok gépről, a saját villanyte­lepről, aminek az építésében maga is résztvett, az üzemek­ről, amikben a gazdaság ter- melvényteit dolgozzák fel, a szép tiszta, emeletes laká­sokról, amiket ők építettek, a moziról, a színházról, ami a gazdaságban van, a hatalmas könyvtárról, a tanúmról é© sokat, sokat az emberekről, akik 'egészen mások, mint amilyeneket itthon ismert. — Azokról, akik a sok géppel dolgoznak a földeken, gazda­sági üzemekben közösen, fej­lesztik a nagy közösség va­gyonát éi? ugyanígy részesed­nek a sok jóból is, amit csi­nálnak a közösségnek és ma­guknak is. Olyan lelkesedéssel beszélt, nem is vette ér-zre, hogy las­san egyre kevesebben lesz­nek a szobában. Csak akkor állt meg. amikor apja rákia­kéit: Hagyd azt a nők bolondsá­got! Azt hiszed te, mi niem tudjuk, mi. a valóság! Te a fiam vagy! Fis el tudtak ven­ni tőlem! Te hirzél ezekben a tr "ékben?! Nem! Nem is vagy te az én gyermekem! Aztán elmentek. Pista egye. dűl maradt. Kicsit meggör­nyedt a* válla, a szájában ke­serű íz gyűlt össze. A keze ökölbeszorult. Aztán kisimult megint. Messze nézett. Niko­la]" vici? lelvtársra, Bogatov elvtársra, Trofimov elvtársra, meg a többiekre gondolt. Gon­dolatai ott jártak a „Vörös csillag“ kolhozban. — oOo — Az első este még sokszor megismétlődött. Aztán már nem is jött senki Fiehérékhez. Pistá éi még a szülei is elfor­dultak. Éjjeleket nem aludt. — Mit csináljon? Mondja . azt, hogy mese az egész? Nem! Soha! Hiszen színigazság! Aztán megismerkedett Pis­ta a faluval, amelyet hat évié itthagyott.. Megismerkedett. — Tisztán látta, milyen izgatást visz véghez Farkas Nagy Mihály, a hetven holdas ku- lák, a reakció© tisztelendő, meg a grófot visszasíró ispán. Tisztán látta a hibát, a bajok oká‘. Hogyne látta volna, hi­szen odakint rájött, mi az igazság. Nem akart vele senki szóba. állni, mégsem hagyta magát. És a szomszéd faluval bizo­nyította igazát. A szomszéd faluval, ahol már rég van szö- vctekziet, ahol vannak már traktorok, gépek, közösen, együtt dolgoznak a parasztok. Fehér Pista nem hagyta ma­gát. És rájöttek Miháfyfalván is az igazára. Ma gépállomás van Mihályfalván tíz traktor­ral, versenyben dolgozik a szövetkezet és három minta- gazda kapott kitüntetést. Vágási utalvány nélkül saját szükségletükre sem vághatnak sertést a husiparosok Az Országos Közellátási Hivatal — mint ismeretes — elrendelte, hogy a. husiparo­sok ,vendéglősök és korcsmá­rosok vágási utalvány alap­ján vághassanak eladás cél-« jára sertéseket. Saját hus- szükségletüket pedig közönsé­ges vágási engedély alapján levágott sertésekkel biztosít­sák. Ez a rendelkezés igen j sok helyen visszaélésre adott alkalmat, mert a hentesek ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom