Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-12 / 287. szám
4 oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP *1J ; "JM «MiaMMMMMHMHH» w ■ii.l i i -•-» ««—o■ ■„ ..»awn»«— wi Hazajövünk maid a szocialista hazát építeni Mondják a Szovjetunióba készülő fiatalok Kinn pergeti a fákról a zúzmarát a szól, egy pillanatra beszalad a hideg szobába, ahogy nyilik az ajtó. Kipirult arcú fiatalok lépnek be a MINSz székhazába. Kacagva seprik le egymásról a hatat, s mintha velük együtt derű, fény, tisztaság, jókedv töltené meg a szobát. Hatan vannak. Négy fiú, két leány. Mindannyian a középiskolák utolsó osztályát végzik ebben az évben. Tavaszai pedig kimennek a Szovjetunióba tanulni. — Én már volt? _ ott egyszer, mint hadifogoly—kiáltja a többiek felé ;serayi Jóska. — nagyon jól ismerem a Szovjetuniót. Egyszeribe körülfogták a többiek és kérdószuhatagot záporoztak rá. — Voltál Moszkvában is ? Hát Leningrádon? — Az én apám Vörösgárdista volt a forradalomban — szólal meg egy dörmögő hang a sarokban. Barcsi Pál parasztim. Félé kapja mindenki a fejét és megkülönböztetett tisztelettel néznek Palira. — Örömmel enged el az -édesapám abba az országba, almi ő is küzdött a szocializmusért. zavartan keresik egymás szemében a választ. Valami különös dologra gondolnak. Aztán egyszerre megvilágosodik előttük, ahogy gondolkodnak. — Tanulni. — Persze. Lenin is ezt mondta a komszomolnak a forradalom után. Tanulni! — Mi is megfogadjuk Lenin szavát és tanulunk — feleli a hat nyíregyházi diák és látszik rajtuk, hogy be is tartják majd ígéretüket. S. I. Belföldi anyaggal illatosítják a pipereszappant Hosszú ideig tartó kísérletek eredményeképen megindult üzemeinkben a benzol- dehyd gyártása. Ezt a vegyi anyagot pipjereszappan illa- tositására használják és mindezideig külfödi eszencia behozatala volt szükséges ahhoz, hogy pipereszappangyártásunk folyamatosságát biztosítani tudjuk. A kísérletek a Háztartási Vegyipari Központ kezdeményezésére indultak meg. A benzoldehyd a sacharingyár- tás mellékterméke s igy amellett, hogy jeelntős értékű deviza megtakarítást jelent, csökkenti a sacharingyártás termelési költségeit is. Több üzem használ fel máris pipere szappan illatositásáho belföldön gyártott benoldehydet. azelőtt az egyedülálló parasztok nem voltak képesek megvásárolni. A közösség gépeit alacsony használati díjért vehette minden paraszt igénybe. Ez jelentékeny mértékben megjavította a helyzetet, de a föld helyes kihasználásának problémáját nem oldot'a meg. Maga az élet állította elénk a kérdést: Mit csináljunk a továbbiakban? Különféle vélemények alakultak ki. De a többség mégis csak arra a köve'keztetésre jutott, hogy a közösségi gazdálkodás felel meg legjobban a dolgozó parasztság érdekeinek. Ezt az utat mi már részben kipróbáltuk, a mezőgazdasági gépközösség együttes munkájában. 1924-ben hét szegény pa- rasz gazdaság egyesítette iga- erejét és szerszámait. Ezzel lerakta a közösségi gazdálkodás alapjait. A szovjet hatalom támogatta kezdeményezésünket. A termelő szövetkezet hosszúlejáratú kölcsönt kapott vetőmag és mezőgazdasági gépek beszerzésére és új építkezésekre. — Szépen segítettek nekünk a munkások is. A Kanszkij23 mi n t abrigód viszi lendületesen előre Záhonyban a szocialista építés munkáját Egymásután alakulnak szerte az országban a munka brigádok, a szocializmus építésének új fegyverei. Brigádokba állnak ös ze a gyárak, üzemek dolgozói és meghatározott célért dolgoznak egy kis közösségben a nagy közösségért, annak jobb életéért. A záhonyi pályaudvaron 23 munkabrigád viszi luidiüe v- sen előre a szocialista épités nagy munkáját. Az ország pályaudvarai -közül a záhonyi az egyedüli, ahol szolgálati szakonként összesen 23 munkabrigád alakult és ál] versenyben egymással és az ország többi pályaudvarainak munkabrigádjaival — mondja Bíró László elvtárs, a záhonyi veresnytitkár a szakszervezeti vezetők értekezletének szünetében. — Brigádjaink közül első helyen a hat átrakó brigád áll 179 százaléka? munkaVIj\sít- m énnyel. — Közösen beszélik meg a munkát a brigádok tagjai röo- gy ülése ken, tömeggvütéseken és kollektívában végzik el azt. Szerződéseiket maguk a brigádok dolgoz'ák ki és jó munkájuk eredménye már megmutatkozott eddig. A szálkái brigádok sem akarnak lemaradni A mátészalkai ip-ari munkások is megalakították munkabrigádjaikat. A TEJÉRT Nemzeti Vállalat „Rákosi“ „Kádár“, „Rajk“, „Gerő“ brigádok lelkesen dolgoznak a több és jobb termelésért. Az üzem termelése 1 hónap alatt 865.000 forint értékkel emelkedett a tervelőirányzat fölé! A négy brigád termelését 35 százalékkal emelte! A mátészalkai Moszk. négy brigádja 50 százalékkal emelte munkateljesítményét! A szálkái brigádok sem akarnak lemaradni...! 1948. előember 12, vasárnap wmmmmmmmmmmm FILM iiiiimiiiiiiiuiuiuiiitiii Hajdú István már 12 éve dolgozik Páriában Jean Image néve.i mint trüüdcfiimrajzoió. A „ L‘ Éoran Francait»“ így t. mié kszik meg róla itgújabb íilmjvjval kapcsoiat-ban: „A tavam Cannes-i versenyen dija. nyert a „Saturnus rapszódia“, melyben kedves humorral és művészi dinamikával elevenedett meg a 'hangjegyek tánca. Ezt a trükkfilm. jet két ország játszotta. Jean in-age és a felesége nehéz anyagi körülmények között elkészítették az „Atomok balti dája“ című különleges tartalmú trükkfilmet, mely a béke jegyében született. Egy bo- .ondos tudós széjjelváiasztja a világ összes atomjait, s eizek ('Icinte liarcban állanak egyórással, majd — belátva a felesleges erőpazarlást — béke- jobbot nyújtanak egymásnak. Atomházassággal végződik a ritmikus zenójü, elevenszinü „ballada*. G-ak az a kár, hogy a béke gondolatának filozófiája kevéssé befolyásolja a Ohaillot palotában lezajló drámai küzdelmeket. Nők a békéért címmel dokumentfilm készül a Nők Demokratikus Világszövetségének budapesti kongresszusáról. A filmet Behár György rendezi. Moszkvában december lfí-én a Szovjetunió írói ülést tartanak. A filmforgatókönyvek kérdéséről, a scenár isták 1949-es terveiről Scserbin számol be, aki a filmminisztérium helyettes vezetője. — Ügyvédi hír. Irodámat Luther utca 6. szám alól Szent István út 6. szám alá helyeztem át. Dr. Hubay Balázs ügyvéd. Az uj ötéves tervért — Ed gépészmérnök akarok lonr ” — formálgatja a jövőrii szavakban Csernyi Jósk;. Akárcsak én — vág közbe gyorsan Asztalos Mihály Né- kosz — növ^úék egy kis- parasztnak a gyermeke. — Tudjuk nagyon jól, hogy elsősorban a nehéziparunkat kell fejleszteni. Nagyon sok kiváló szakemberre lesz szükségé hazánknak az uj ötéves tervben. Mi szivvel-lélekkei részt akarunk venni a szocializmus építésében, azért megyünk a Szovjetunióba tanulni, ahol a világ legelső szakemberei tanítanak bennünket és meglátjuk a világ legelső gyárait, üzemeit. A többiek is nagyon izeg- nek már a helyükön, látszik kikivánkozik belőlük a mondanivaló. Majláth Vera szólal meg először, ő tanárnak készüt. Teleki Lacival, Hibján Eszmár mi is dolgozunk terrel, Barcsi Palival együtt. — Az új gyárakhoz, uj országhoz uj tipusu emberek is kellenek ám. Ezeket mi fogjuk felnevelni. — Munkahősöket adunk a szocialista haza felépítéséhez olyanokat, mint amilyenek a Szovjetunióban vannak. — Én olvastam Makarenkó regényét — meséli csillogó szemekkel Hibján Eszter —• olyan szellemű embereket for. Igor és társai. Mindegyikük lázasan magyaráz, egymás elől kapják el a szavakat. Sezeretnók, ha már repülne velük a vonat keresztül a Kárpátokon Moszkva felé. A Szovjetunióban valóban minden korlátozás nélkül tanítják a haladó szellemű tudományokat és minden eszköz, a diák rendelkezésre áll — szögezi le végül mindnyájuk véleményét Csernyi Jóska. Követjük mi is Lenin szavát — Miben látjátok ti most a | feladatát? magyar ifjúság legnagyobb ; Hirtelen egymásranéznek, Egy szibériai földmű vesszövetkezet elindul . . . A cikk szerzője Nikita G-orbács, a Szocialista Munka Hőse, aki a kraszno- járszki kerület Kanszkij körzetében lévő „Iljics hagyatéka“ nevű földműves- szövetkezetet 18 éve megszakítás nélkül irányítja, az Orosz Föderáció Legfeisdbü Tanácsában képviseli. Le- velelben elmondja, hogy Brazsnoje falu parasztsága a kollektív munka útjára lépve, milyen jómódú kui- túréletet élt.. Több mint 40 évvel ezelőtt Oroszország központi kerületeiből telepesek érkeztek Brazsnoje faluba. Közöltük volt az én apám családja is. Én akkor 12 éves voltam. Az új helyre vezető apám elragadtatással beszélt a termékeny szibériai földről, arról álmodott, hogy ebbe fogja fektetni két keze munkáját. De mire a telepesek megérkeztek, a föld legjavát már elfoglalták a kulákok és földes- Urak. A maradék föld nem igen volt alkalmas mezőgazdaságra, erdővel és cserjével borított terület, amelynek kiirtása óriási munka volt. A legszebb reményeiben becsapott apám elment cselédnek a helybeli földesúrhoz. Engem pedig pásztornak adott Csernyenkó- hoz, a gazdag kulákhoz, akinél a napi darab kenyérértés időnként 3 rubeles bérért dolgoztam. Körülbelül igy rendezték be a többi telepesek is O’“ 'ükét. Csak az Októberi Forradalom után tudtuk felhasználni a föld gazdagságát. A szovjet hatalom első rendelkezése elvette azt a földesuraktól és a nép kezébe adta. A szovjet hatalom azáltal, hogy átadta a földet a dolgozóknak, megteremtette a paraszti élet gyökeres megjavításának lehetőségét. De a kapott földet helyesen kellett felhasználni. Jól emlékszem, hogy milyen szenvedéllyel tárgyalták meg a telepesek ezt a fontos kérdést. Fedor Micikov, volt cseléd javaslata alapján Brazsnoje faluban mezőgazdasági gépközösséget szerveztünk. A közösség a tagdíjakból olyan gazdasági gépeket szerzett be, amelyeket gyár munkásai védnökséget vállaltak ' az éppencsakhogy megszületett mezőgazdasági termelőszövetkezet felett. — Traktort küldtek és segítettek megszervezni a munkát. A parasztok akkor kezdték el uj életüket, amikor a kis földcsíkok egységes tömbbe egyesültek, melyben szabadon dolgozhatott a traktor. Termelőszövetkezetünk már létezésének első évében hatalmas győzelmet ért el. A közös földről 12 mázsa termést takarítottunk be hektáronként, ugyanakkor a magángazdaságok ugyannnyi földön csak 7 mázsás termést értek el ugyanabban az évben. Ez azért történt, mert a termelő- szövetkezet kezdettől fogva a tudomány alapján folytatta a gazdálkodást és teljesítette az agronómusok tanácsait. A gabona értékesítéséből eredő első haszonból az üzem uj gépeket szerzett, — cséplőgépet, vetőgépet, boronát. A mi példánk szemléltetően beszélt' a táblás földművelés vitathatalan felsőbbrendűségéről. Mindezek ellenére az uj tagok beözönlése a termelőszövetkezetbe az első időkben lassan ment. A termelőszövetkezet növekedését a pa- rasztság régi esküdt ellensége a kulákság akadályozta. A kulákok hol rágalmakkal, hol pedig egyenesen megfélemlítéssel igyekeztek aláásni a parasztság hitét a földmives- szövetkezetekben. A helyzet csak azután változott meg lényegesen, amikor a kuláksá- got, mint osztály felszámolták. 1931. tavaszán Brazsnoje egész dolgozó lakossága belepett a termelőszövetkezetbe. Ez az óv minden tekintetben fordulópont volt. 1931. május 15-én a földmivesszö- vetkezet tagjai közös gyűlésen megerősítették a szövetkezet alapszabályát. A gyűlés megválasztotta a földmives- szövetkezet vezetőségét és, engem elnöknek. Ugyanez a gyű lés nevezte el a szövetkezetei „Iliics hagyatékának“. Ez azt jelentette, hogy mi gyakorlatban fogjuk megvalósítani azokat az utasításokat, amelyeket a dolgozók zseniális vezere, Vladimir Iljics Lenin a szovjet parasztságra hagyott. Előttünk épugy, mint a szovjetek országának egész parasztsága előtt megnyílt az út a hatalmas intenzív gazdálkodás fejlődéséhez.
