Nyírségi Magyar Nép, 1948. december (5. évfolyam, 277-302. szám)
1948-12-05 / 281. szám
4 oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. december 5, vasárnap Tanítók, szülők, gyermekek együtt a jobb élet építéséért Kisvárdán, a Szent László utcán járót megállítja egy piros felirat a II. számú általános iskola homlokzatán: „Ezen iskola énekkara versenyben áll az ország valamennyi általános iskolás énekkarával.“ És bent, az iskolában, vájjon milyen a kép? Az ajtónál faliújság fogad, a tetején egy rajz, komszomolok Lenin és Sztálin zászlója alatt. Mellette egy dolgozat, a szovjet ifjúság harmincéves szervezetéről. Ezután Petőfi Sándor rajza. A tantermekben feliratok éltet k a magyar népi de- mok rác iát, Rákosi M át y á s elvtársat, a Szovjetuniói és nagy vezérét Sztálin genera- I teszi muszt. A VII. a. osztály ajtaja fölött egy újabb felirat: minden tantárgyban versenyben állunk Szabolcs valamennyi általános iskolájának VII. osztályával. De versenyben tanul valamennyi osztály. Az a) a b)-t hívta ki és mindegyik egymást. Vass János ének‘anító ve- cetésével pedig a magyar és orosz népdalkultúra kincseit 'anulják és adják elő az iskola kis énekesei. A tanítótestület heti értekezletén beszéli meg a hét politikai kérdéseit, marxista- leninista füzetekből tanulnak, hogy ebiben a szellemben neveljék az ifjúságot. A szülők munkaközössége Pavlov Sándorné asszonytárssal az élen lelkesen dolgozik. Előadásokat, hangversenyeket rendeznek, így támogatják a munkát, amit közösen végez, szorosan összeforrva a tantestület, a szülők és a kisiskolások. Az egyik tanít, a másik tanul, a harmadik pedig segíti mindkettőt: egy célért, a jobb élet építéséért. Hogy az iskolában az az új magyar ifjúság nevelkedjék, amely megállja majd a 'helyét az építő munkába«. Miért van bal a klsvárdai szegény házzal? Kisvárdán nincs hivatalosan szegényház, a katolikus egyház kezelésében van hasonló jellegű intézmény, amelynek fenntartásához a község évi 18 ezer forinttal járult eddig hozzá. A „szere- tetház‘‘ köríti azonban az utóbbi időben bajok mutatkoznak. Az ott elhelyezett öregek sokat panaszkodnak a rossz bánásmcid, a rossz elláFILM iiimiiiiiiiiiiiiiiHiiiutti Alig 100 évvel azután, Hogy Dózsa György zászlót bontott a Nagy Magyar Alföldön és harcbahivta elnyomó urai ellen a parasztságot, Ukrajnában is feltámad a nép. A lengyel nemesség uralkodik Ukrajnában, embertelenül nyúzza az ukrán népet, mérhetetlen a szenvedés, amit az idegen urak zúdítanak az országra. Amerre elvonulnak a lengyel seregek, megkínzott kivégzett emberek hosszú sora mutatja az útjukat, Dózsák születnek ott, a Dnyeper partján is, Vasöklü Bogdánok és táborokba gyűjtik a parasztságot. A kaszár kát karddá kovácsolják, puskákat, ágyukat zsákmányolnak az ellenségtől, úgy vonulnak Kiev ellen, úgy semmislYasökSü Bogdán tik meg a többszörös túlerőben lévő lengyel seregeket, A győzelmes harcok után Vasöklü Bogdán nem alkuszik meg a lengyelekkel, joggal kételkedik abban, hogy betartanák a megállapodást. Inkább a nagyorosszokkal veszi fel a kapcsolatot, mert — mint mondta — el kell jönnie annak az időnek, amikor egyesülni fognak a testvéri népek. A Vasöklü Bogdán, az ukrán nép hősi éposza, mesterien megrendezett filmremek. Alakjai husból-vérből való par rasztok, élő emberek, igazi hősök. Akik az első nyíregyházi bemutató alkalmával látták, most mégegyszer megnézik. P. • íás matt. Ezek a jelenségek arra mutatnak, bogy a szere - tetbáz korántsem szívügye az ebyiháznak. Jó lenne, ha a község kivenné az egyház kezéből a * zegényházat, vagyis megvonná a támogatást és kibővítve a költségvetés!: maga tartana fenn szegényházat és ezzel jobb helyzetet teremtene a rossz elbánástól szenvedő őre. geknek. — Mint értesültünk, ilyenirányú intézkedés rövid időn belül történni fog. A népjóléti bizottságokra ruházzák az ovodák felügyeletét A pártok, szakszervezetek, társadalmi szerveretek és helyi haiti-ágok képviselőiből alakított népjóléti bizottságok 'hatásköre mindjobban kiszélesül. ♦Tárgyalások folynak arról, hogy a népjóléti bizottságokra ruházzák a kisdedóvo. dák felügyeletét is. A népjóléti bizottságok a szociális szakoszolgálattal eg}lütt jelentős feladatkört kaptak a társadalmi gyermekvédelem és kisdedóvás területén. Talált tárgyak A nyíregyházi rendőrkapitányságra a következő talált tárgyakat szolgáltatták be az utóbbi napokban. Egy doboz ruhaanyaggal megtöltve, egy darab kesztyű. A talált tárgyak tulajdonossal igazolás ellenében átvehetik a kapitányság I. emeleti 21. sz. szobájában. Á TOJÁS Irta: PRISTYÁK JÓZSEF Szőcs elvtárs sietett vissza az ebédtől. Haragudott a síkos járdára, amin ügyefogyot- tan csúszkáltak az emberek. Az ő bakancsa is majdnem annyit csúszott hátra, mint előre. Azért igyekezett, mert már reggel óta ott motoszkált a fejében a délutáni üzemi értekezlet. • Nagy vitája volt szombaton este Rákosi elvtárs beszédének a meghallgatása után Kalfás Gyulával, az üb. elnökkel. —- Köréjük gyűltek a többiek is és valósággal ledorongolták őt. őt, Szőcs István vasesztergályost, aki már három éve tagja a Pártnak. Azaz dehogy dorongoltak le. Majd ő ma megmutatja! Felveti a kérdést az üzemi értekezleten. Ott majd megvitatják. A Kőris utca sarkán valaki kizökkentette gondolataiból. — Szabadság Szőcs elvtára! Felderült. Gerda Jani. Egy padnál dolgoznak. — Látom, nem akarsz elkésni az üzemi értekezletről. — Ugyancsak szaporán csúszkálsz, — Igyekszem! — Na, akkor igyekezzünk együtt. — oőo — Halmos elvtára olyan szép feliratokat pingált az este. hogy csak úgy mosolyogtak a kul úrterem falán. Még nem v*lt Rt éra. Lassan gyülekeztek az elvtársak. Mire Szőcs, meg Gerda elvtársak megérkeztek, már tele volt a terem. — Nem is ülünk hozzátok, ti már megint frakciózíok — kiáltott derűsen Gerda elvtárs az üzemlakatosok csoportja felé. Aztán leültek mind a ketten közzéjük. Gerda nevetve, óvödve, Szőcs kicsit húzódozva ült le. Csak Gerda kedvéért, mert mégis a legjobb barátja neki ez az alacsony, pirosaroú vasesztergályos. De a lakatosok — pont ők rohanták le szombat este. Most már mindegy. A teremben sűrű lett a füst. Szőcs elvtárs gyakran köhögött. Két hónapja már, hogy lemondott a dohányzásból. — Fojtotta a füst. Kalfás elviére, meg a többiek, az üb. tagjai elfoglalták helyüket az asztalnál. Csend lett. —Üdvözlöm a megjelenteket, az üzemi értekezletet meg, nyitom. Elvtársak, most megbeszéljük majd üzemiünk munkáját Rákosi Mátyás elvtárs (Éjjen! Éljen!) szombati irány tmutató beszéde nyomán. — így kezdte Kalfás elvtárs. Aztán ismertette részletesen — kitérve az üzemre vonatkozókra — hogyan is állnak azzal a takarékossági kérdéssel. Szőcs elvtárs csak itt emelte fel egy pillanatra a fejét. Aztán tovább nem figyelt, Alig várta, hogy a felszólalások következzenek. — Már fundálta előre, mit fog mondani. összeverődtek a tenyerek. — Kérem az elvtársakat, minél többen szóljanak hozzá a kérdéshez. Szőcs elvtárs nyújtotta elsőnek a kezét. — Tessék Szőcs elvíára. Mindenki a felálló magas, derese döf ejű alakjára nézett. — Én hallgattam Rákosi elvtára szombati beszédét. Olvasom a Szabad Népet, járok a pártnapokra, üzemi értekezletekre, Egy kérdés foglalkoztat most engem elvtársak. Ez a takarékosság. Hogy lenne helyes az, ha mi tovább is nyakló nélkül emelnénk a béreket. Ha nem te tudom pontosan meghatározni, tudhatják az elvtársak, mire gondolok. Hogy gyorsabban emeltük az életszínvonalat, mint kellett volna. Hogy ez így nem jó. Most felemelte a hangját. — Hát kérdezem én elvtársak, nem érdemeljük-e meg, hogy jobban éljünk most egy kicsit, mint a multiban! Hát kinek legyen jobb, ha most a miénk az ország, miénk a gyár?! Kizsákmányoltak voltunk eddig, nyomorogtunk ele. get! Most már nekünk is lehet egy kicsit jobb. — Dehogy nem lehet! Csak a jövőre is gondolni kell ám! — Nem úgy van! Nincs iga za! Nincs igazad Szőcs! Ülj le! Szót kérünk! — Csend legyen elvtársak! így Kalfás elvtárs. — Szőcs elvtársnak nincs igaza. Már a múlt szombaton is megmondtam. Most majd fejtse ki neki valaki más. Egyszerre húsz kar is emelkedett a levegőbe. Aztán az egyik beszélt, Tán Seres volt, az öntőből. Szőcs nem figyelt oda. Nem hallotta a szavakat, motyogott valamit magában. —oOo— Hazafelé megint Gerda Jár nival ment. Égy kuk sem esett köztük. Csak a kapunál. — Gerda elvtárs gyere be hozzám egy kicsit. Gerda elvtárs tudta, érezte, hogy most majd vitája lesz Szőcs Pistával. De ő meg fogja győzni. — Jó István. Jövök. Vacsoránál ültek. A nagyobbik Szőcs fiú nem volt otthon. Tanonc iskolában volt még. A kisebb — hétévesnyi lehetett — ott ült az anyja mellett az asztalnál. Paprikás- krumpli volt kolbásszal. Gyúr ka, a ki Szőcs csak piszkálgatta a krumplit. — Anyu tudod mit ennék? Higtojást! És ezt úgy nond- ta. mint Kolombus, amikor elhatározta, hogy felfedez valamit, Szőcs szólalt meg. — Tudod-e Gyuri, hogy miért nem fogsz ma este higto- jást enni? __ ??? — Azért, mert anyu gyűjti tavaszra a tojást és majd a tyutyu alá tesszük. A sok tojásból csirke lesz, a csirkékből megint, tyúkok, azok tojnak sokat. Akkor már nem két tyutyunk lesz, mint most, Sok, meg sok tojás. Gerda elvtárs mosolygott a magyarázaton. Aztán hirtelen elkomolyodott és az aszÁ felülvizsgálat napi kérdései A felülvizsgálatra minden párttag köteles magával vinni tagsági könyvét, A felülvizsgáló bizottságok kérjék el és nézzék meg azt. * Az egyik budapesti felülvizsgáló bizottság elnöke úgynevezett „beugrató*“ kérdéseket tett fel a felülvizsgálandó* tagoknak. Megkérdezte például, hogy mi volt Marx véleménye Leninről? Ezzel bebizonyította, hogy nem űeszi komolyan a felülvizsgálat nehéz és felelősségteljes munkáját. A felülvizsgáló bizottságból eltávolították, helyére más elvtársat küldtek. * Egyes felülvizsgáló bizottságok valóságos típuskérdéseket alakítottak ki: minden tagtól ugyanazt kérdezik. A feliil- , vizsgálatot így gépiesen, bü- i rokratikusan, rosszul végzik. Emlékeztetünk mindenkit, hogy Farkas elvtárs sportcsarnoki beszédében hangsúlyozta: „A tagság bürokratikus formális felülvizsgálása óriási károkat okozhat Pártunknak. Ne feled jük, hogy élő emberek ügyét intézzük, és fontos, hogy minden párttagot egyénileg, a vele folytatott beszélgetés után és a kö- rülmányek alapos felülvizsgálása után bíráljunk el.“ * A párttagok névjegyzékének megtekintése ma véget ér.. Minden párttag győződjön meg arról, hogy nem maradt-e ki a névjegyzékből? tál alatt öszedörzsölte a kezét. — Várj csak Pista. Látod, te magad kontráztad meg saját magadat. Tudod, miről beszéltél most?! Ugyanazt mondtad, csak másképp, mint amit Rákosi elvtárs. — Hogyhogy? — Hát a takarékosságra vonatkozóan. — ??? — Hát igy: Rákosi elvtárs azt mondta, hogy az emelkedő munkabérek és az életszínvonal további féktelen emelése, ami nem a terv szerint tör ténne, azt jelentenné, hogy felesszük a jövőnket. Takarékoskodni kell. Azt is tudod miért. Mert szaporodnak a demokrácia gazdasági feladatai. Itt van a hadsereg. Kell, mert ki védi meg eredményeinket, ki áll mögöttünk a szocializmust építő harcban?! Ehhez a nehézipar jobb kiépítésére van szükség. Aztán itt van az uj ötéves terv. A jövőre kell gondolni Pista. A jövőre. Úgy mint ahogy te kifejtetted Gyurikának! Szőcs elvtárs csak hallgatott. Az arca fokozatosan derült fel. Az asszonya meg a kisfiú nem tudták, mi történik. Nem tudták, hogy Szőcs István vasesztárgályos most döbbent rá: perspektíva nélküli volt, nem volt igaza. — Tényleg igy van Gerda elvtárs! ■ X.
