Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-28 / 275. szám
te Ára 80 Fillér ^ |J fllrfffl V. évfolyam. 275. szóm. f ^ g " U1UUI* 1948. november 28. VasámSD A türelmi politikának vége... Megfékezzük az egyházi köntösben jelentkező reakciót és fasizmust Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az MDP Központi Vezetőségének ülésén Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas érdeklődéssel várt bélés külpolitikai beszámolóját, .amelyet az MDPf Központi Vezetőségének ülésén tartott, tegnap este 6 órakor közvetítette a magyar rádió. Rákosi elvtárs beszámolójának külpolitikai részében megállapította: a demokrácia erői az utolsó fél esztendő folyamán gyorsan fejlődtek és nőttek. Ugyanakkor azonban — mondta — hiba volna azt hinni, hogy ez már magában véve megállította, vagy kivédte volna az amerikai imperialistáknak a harmadik világháború kirobbantására irányuló törekvéseit. A demokrata erők ma világszerte olyan hatalmasak, hogy nincs az az amerikai imperializmus, amely megtörheti őket, De ez magában véve egy harmadik világháború veszélyét még nem szünteti meg. Arra, hogy a nyugati imperialisták uj háborút kirobbantó politikájának gátat vessünk, még szorosabbra kell fogni a proletár nemzetköziség, a progresszív demokrácia erőit. Itthon pedig az eddiginél keményebben kell lesújtani azokra, akik az imperialisták kezére játszanak. Gazdasági helyzetünk A külpolitikai helyzet ismertetése után bejelentette Rákosi elvtárs: mind gazdasági, mind politikai téren egészséges fejlődésről számolhat be. ' Gazdasági téren a tervszerű szocialista építkezés sikere a jellemző. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a hároméves tervet két év és öt hónap alatt be tudjuk fejezni. Egy sor fontos iparágban már messzebb tartunk, mint amit tervünk előirányoz. Államosított iparvállaltaink 60 millió forinttal járulnak már hozzá álamház‘artá- sunkhoz. Életszínvonalunkról szólva megállapította: emelkedett a fogyasztás és jelentősen emelkedtek a reálbérek is. _ Felhíyfa azonban az ipari munkásság fguelmét arra, hogy az életszínvonal ilyen gyors emelését nem folytathatjuk, mert ez elöbb-utl'lbb visszájára fordulhat és nagy károkat okozhat. Rámutatott a termelés terén mutatkozó hibákra, itt-ott a munkafegyelem meglazulására \ és arra, hogy gazdasági éle- ! tünk egészséges és jó fejlődése mellett a magyar demokrácia gazdasági feladatai is szaporodnak. Igv most térünk rá a hadsereg feltétlenül szükséges újjászervezésére. A legnagyobb takarékos-ágra kötelez bennünket az ötéves terv is. Ez a terv hazánk ipari, mezőgazdasági termelését, kulturális berendezéseit és népünk életszínvonalát hatalmas lépéssel viszi előre. A mezőgazdái?ág eredményeiről szólva megállapította: az idei termés lehetővé tette, hogy a háborúi? gazdálkodást a minimumra csökkentsük és december 1-től kezdve Magyarországon- csak a kenyér- és zsírjegy marad meg. A de- mokrác'a ellenségei megkísérelték megzavarni őszi vetési terveinket, amikor azonban a demokrácia keményebben fog. ta a kérdést, gyón? változás történt és az ősszel 3.5 millió holdat vetettünk be kenyérmaggal. örszefoglalva a kérdést, megállaroította Rákosi elvtárs, hogy gazdasági életünkre a szocialista építkezés és a tervszerű gazdálkodás s'kere nyomja rá a bélyegét. A Barankovies-párt a fasizmus legális búvóhelye A demokrácia megerősödésének hatása alatt — folytatta a továbbiakban Rákosi elvtárs — a koalíciós pártokban egészséges balratolódás történt. Az új Nemzeti Függetlenségi Frontról szólva meg- állapítot a, hogy nem új tömegszervezet alakításáról van szó, hanem azonos célú demokratikus erők összefogásáról. Programja sokkal messzebbmenő lesz, mint a négy évvel ezelőttié volt. Ebben az új összefogásban megnő a munkásosztály! és Pártunk vezető •szerepe. Ezu án a Barankovics-oárt kérdéséről beszélt Rákosi elvtárs. Egy évvel ezelőP még szó lehetett a demokráci részéről bizonyos várakozásról, amellyel ennek a pártnak a működése elé tekintett, — Ma azonban megállapítható, hogy a Barankovios-párt nem tudott az egészséges, tárgyilagos, és ezért ellenzékiességé- ben it? a pozitív működés terére lépni. Ez a párt vak és süket a demokrácia minden vívmányával szemben. Újjáépítésünkhöz, felemelkedésünkhöz a kisujjukat meg nem mozdítotok. A választások óta eltelt idő azt muta'ja, hogy ez a párt a fasizmus legális búvóhelye, mely csak nyűg és felesleges .teher a demokráciára. A szocializmus építése falun Mezőgazdasági termelésünk — állapította meg Rákosi elvtárs a továbbiakban — elaprózott paraszti birtokokon alapul. Ez a termelési mód elég volt arra, hogy mezőgazda-águnk a demokrácia segítségével négy év alatt elérje a békebeli színvonalat. Ez a színvonal azonban messze elmarad a fejlettebb mezőgazdasági államok, és mégihkább a Szovjetunió színvonala mögött. Ha nem tudunk gyorsan változtatni, mezőgazdasági tér. melésünkön, veszélyeztetjük népi demokráciánk eddigi összes eredményeit. Hiába építjük a szocializmust a városban, ha a faluban tovább él a kapitalizmus. Fel akarjuk emelni mező- gazdaságunk színvonalát és vele együtt dolgozó parasztságunk életszínvonalát ehhez a nagyüzemi termelési eszközök bőséges alkalmazása szükséges. Csak a nagyüzemi termelés hozhat a falunak anyagi jólétet. Érzi ezt a dolgozó parasztság is és keresi a kiutat. A kiút a föld közös, társas megmunkálása, melyhez a szövetkezet is tartozik. A szövetkezet ma a falu központi kérdése A dolgozó parasztság egyre jobban megérti a szövetkezés szükségességét. A kulákság ugyancsak megérti a szövetkezés jelentőségét, ezért fordul ellene tajtékozva. A szövetkezeti kérdés ma ott forr a falun. Nekünk, magyar kommunistáknak az a feladatunk, hogy ebben az erjedésben, amely a jövő fejlődésének a jele, segítsük a dolgozó parasztságod a helves útra. Rendkívül vigyáznunk kell arra, hogy a szövetkezés önkéntes legyen. Gondoskodni kell arról, hogy a, szövetkezeteket megvédjük a falu kizsákmányoló elemeinek ásk ál ódásával és támadásával szemben. Ezzel kapcsolatban meg kell változtatni azt a módot, ahogy Pártunk eddig a szovjet kolhozok kérdését kezelte. Ebben a tekintetben mi négy esztendő óta szakadatlanul deffen- zivában voltunk. Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar reakció, a kulákok, a demokráciaellenes papok magyarázták a parasztságnak, hogy mi a kolhoz. Itt az ideje, hogy ezen a téren gyökeMi minden egyházzal a köl csönös megegyezést kerestük — folytatta Rákosi elvtárs a magyar demokrácia és a katolikus egyház viszonyáról szólva. A protestáns egyházakkal megállapodásra jutottunk. Ilyen- megegyezést a római katólikus egyházzal nem tudtunk eddig létrehozni. Protestáns egyházi körökben most azzal a szemrehányással illetik a magyar demokráciát, hogy túlságosan türelmes volt és ezt a türelmet a katólikus egyházban meghúzódó ellenség gyengeségnek magyarázta. Rákosi elvtárs ezután utalt a tiltakozó táviratok sokaságára, amelyek falvakból, városokból érkeznek a kormány z áthoz. A dolgozó parasztság rájön arra, hogy a reakció kihasználja a vallásosságát. a parti reakció buRo gatása mögött ott leselkedik a mohó vágy, hogy visszaszerezzék maguknak és a nagybirtokosoknak a tiz- és százezer holdakat. Változtatni kell tehát a magyar demokrácia és benne pártunk eddigi politikáján. Annak a türelmi politikának, amely elnézően kezelte a papi vagy bibornoki talárban garázdálkodó kémeket, árulókat, valutacsempészeket, fasisztákat és a régi reakciós rend híveit — vége. És vége annak is, hogy a tör vény csak a kis klerikális bűnösökre sújt le, a nagyokhoz nem nyúl. Ha ezt tovább folytatjuk, mérhetetlen kárt okozunk a demokráciának. A fejlődés parancsolóan követeli tőlünk, hogy ezen a téren is rendet csináljunk. résén változtassunk és minden rendelkezésünkre áll6> erővel módot adjunk a magyar parasztságnak arra, hogy megismerkedjék a szovjet kollektiv mezőgazdasággal. Ismerje és tanulja meg, hogy a kolhoz Ugyanúgy magasabb mezőgazdasági termelési formát és kultúrát jelent, mint ahogy a szocializált, államosított ipar magasabb termelési forma, mint a 'kapitalista kizsákmányolás. És ha e rendet nem tudjuk kölcsönös megegyezéssel megteremteni, akkor megteremtjük a nép kívánságára az állam erejével. A Magyar Dolgozók Pártjának szerepe Minit legfontosabb kérdésről emlékezett meg Rákosi elvtárs a Magyar Dolgozók Pártjának helyzet-érői. Megállapította, hogy a munkásosztály két pártjának egyesülése- '5,ta az egyesülési folyamat egészségesen fejlődött. A továbbiakban a Párt á‘vizsgáló. sának céljáról beszélt, megállapítva, hogy megtisztítjuk a Magyar Dolgozók Pártját az oda nem való elemektől. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának rendkívül megnőtt a 'tekintélye nemcsak a tagság, de az egész dolgozó nép előtt. Majd a Párt átvizsgálásának eddigi eredményeiről számolt be és az átvizsgálással kapcsolatban előfordulható hibák kiküszöbölésére hívta fel a Párt figyelmét. A Párt munkájában tapasztalható hibákról is beiszélt és itt külcmösen az elméleti színvonal emelésének fontosságát emelte ki. Majd a tömegszervezetek szerepéről szólt Rákosi Mátyás elvtárs. Végül összefoglalva megállapította, hogy a Magyar Dolgozóik Pártja és vele az egész magyar demokrácia az utolsó hónapokban gyorsan, lendületesen és egészségesen fejlődött, tovább. Megfékezzük az egyházi köntösben jelentkező reakciót és fasizmust
