Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-20 / 268. szám
1. oldal nyírségi magyar nép 1948. november 20, szombat — Már majdnem azt gondoltuk, hogy befütyültek a szántásnak — magyarázza Gáspár András, ahogy megszólítom az utcán, a földmi- vesszövetkezet előtt Káliéban — mert hát kutya kemény fagyok jöttek némely éjszaka. Ma már a nap is megmutatta magát úgy dél felé, ron- gyosodni kezdett a hótakaró a háztetőkön, a föld is felengedett. Olyan sár, latyak van Kálióban, hogy még az ökröknek is jócskán bele kell feszülni a járomba, ha a beragadt szekeret ki akarják rándítani a „vendégmarasztalóból“. Kinn a földeken tovább folyik a munka. Vannak még pihenő földcsíkok, amit nem háborgatott meg az eke, ahol nem vetett, még ágyat kenyérnek a gazda. Sietni kell, nehogy végleg megfagyjon a föld. Eddig a kállóiak 70 százalékban teljesítették a szántást, 30 százalék még hátra van. Benn a községházán térképet mutat a főjegyző. Piros csikók szaladnak a papiron, tiz dűlőre van felosztva a község területe. Mindegyik élén egy-egy dülőfelelős, akik vigyáznak arra, hogy minden rendiben menjen. A térkép mellett van a heti kimutatás. — A buzavetéssel bizony lemaradtunk — mondja a főjegyző elvtárs. Az előirányzott vetésterület NagykáHó számára búzából 2500 hold. Ebből rendbetettünk 2170 holdat. Amikor a lemaradás okáról érdeklődöm, kiderül, hogy itt is a debreceni István malom szabotázsa akadályozta a vetési munkálatokat. — Háromszáz métermázsa szemetes, vetőmagnak alkalmatlan búzát kaptunk tőlük. A rozsvetés ütemtervét szé pen teljesítették a na>gykállói- ak. Az előirányzat kettőezer hold, bevetve pedig már 2310 hold van. 80 holdes szövetkezeti gyümölcsös Nagyikálló ha'árában, néhány kilométerre a falutól nagy munkában vannak a dolgozó parasztok. Nyolcvan holdas gyümölcsös nyújtózkodik a homokos buckákon, 120 család kapta ezt meg. Tavaly is dolgoztak már benne, azonban a szakszerű veze tés hiányában bizony egymás után mentek tönkre, a fák, kiszáradtak, elsorvadtak. Már- már elkeseredtek és azon gon dolkodtak, hogy teljesen felhagynak a gyümölcstermesztéssel. Erre nem került sor, mert a MOSzK segítségükre sietett Szakembert, friss facsemetéket, műtrágyát kaptak. Két hete indult meg a munka s ma már a gödrök legnagyobb része ki is van ásva. — Az üzemesités során 1200 új facsemetét telepítünk — mondja Vajda Pál a szak- tanácsadó — és ezeknek 90 százaléka Jonathán. Aztán beszél a szövetkezet belső életéről. A szövetkezet egy gyümölcstermelő csoportot alkot. Intézőbizottságot választanak és a legderekabb embert elnöknek teszik meg. Ez az intézőbizottság irányítja tervszerűen az egész gazdaságot Persze előbb mindent megbeszélnek a tagsággal. Oly lelkesedéssel dolgoznak a szövetkezeti tagok, hogy elhatározták a munkaverseny beindítását. — Az egész területet hat önálló parcellára osztottuk fel, mindegyik élén felelős áll Megszabtuk az ütemtervet, minden egyes személyre meghatároztuk az elvégzendő feladatot és azt a kiszabott időre el is kell végezni, nehogy a késedelem a közösség rovására menjen. — Nai és ha nem végzik el? — kérdezem Vajda elvtársat. — Ebben az esetben egy úgynevezett munkacsoport áll munkába és a hanyag tag! terhére elvégzik a feladatot. Felírjuk a munkalapjára és majd a termés szétosztásakor levonjuk. Gyümölcshus készítő üzem — A szövetkezet, ü^emi tervében benne van egy gyü- mölcshuskészitő üzem felálliÍREK — A Ganges áldozatai. Csütörtökön a Gangeszien felborult egy hajó, amelyen zarándokok utaztak haza egy nagy hindu vallási ünnepségről. A hajó ötszáz utasa a vízbe fulladt. Indiai megállapítás szerint ez a legnagyobb tragédia, amely emberemlékezet óta a Gange- szen történt. — Jobb helyet nem talált? Egy ismeretlen férfi szerdán leugroil a római Szent Péter templom belső erkélyéről. — Azonnal szörnyethalt. Teketória nélkül. Az ír szabad- állam miniszterelnöke benyújtotta .az ír -parlamentben az 1936. évi külképvisele i törvény hatálytalanításáról szóló törvény- javaslatot, amely elvágja az utolsó szálat az ír szabadéi, lam és a brit korona között. A törvényjavaslat szerint az ír szabadállam címe ezentúl ír Köztáitaság lesz. A parlament 10 másodperc alatt vita és megjegyzés nélkül elfogadta a javaslatot. tása is. Eddig a hullott gyümölcsöket állatokkal etették fel, ami bizony nagy pocsék- lás volt. — Milyen hatással van a környék dolgozóira a szövetkezet működése? Nevetni kezd Vajda elvtárs.. —- Amilyen idegenkedéssel fogadták először, olyan lelkesedéssel ostromolnak most berniünket, hogy őket is vényük be a szövetkezetbe. Látják azt. hogy mit jelent egyedül kínlódni és látják azt is, hogy mennyivel nagyobb ered ményf lehet elérni az összefogással. t—. Jövőre 50 vagon tárolóképes almánk lesz! Ilyet még nem láttak eddig Nagy- káliéiban. S. i. Felszámolják a városi Közjóléti Szövetkezetét Mint értei-ültünk, a városi Közjóléti Szövetkezet a kormány rendeleté értelmében felszámol és ügyeit, az Állami Háziipari Rt. veszi át. — A HÁRT Nyíregyházán k:ren- deltéget létesített amely a volt Közjóléti Szövetkezet egyház,utcai helyiségében végzi Szabolcs, Szatmár, Bereg háziipari irányítását a háziipari készítmények megvásárlását. Szabolcs vármegye alispán ji most adta ki rendelkezését, hogy a Közjóléti Szövetkezet felszámolásánál szóló rendelet alapján a szövetkezet eddigi ügyészétől a kincstár jogügyi igazgatása vegye át az írató, kát. Az ügyira'ok átvíó-V egyébként már meg is kezdődött és előreláthatólag néhány nap múlva be is fejeződik. Holnap lesz a kereskedelmi alkalmazottak első keletmagyarorszégi konferenciája Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék kereskedelmi a1 ikal m azottainak mintegy 600 küldöttje ül össze holnap reggel a városháza nagy tárnics termében, a kereskedelmi alkalmazottak i! keletma- ervarországi konferenciájára. Mint értesültünk, a konferencián résztveisz és beszámolót tart Ligeti László elvtárs, a «zakszervezet országos főtitkára, Bödör Zoltán, a kereskedelmi alkalmazottak szak- szervezetének országos vidéki titkára, valamint a szak- szervezet országos nőtitkára. A konferencia résztvevői a bel- és külpolitikai beszámoló meghallgatása után a szakmai kérdéseket vitatják meg és utat mutatnak a szakszervezet további fejlődésére. lA MAGYAR SZOVJET MŰVELŐDÉSI TÁRSASÁG foiyó hó 20-án (szom balon) délután 6 órakor taggyűlést tart a társaság székházában- (Zrínyii Ilona utoa 13.). A taggyűlés után dir. Merényi Oszkár egyetemi' magántanár a MSzMT helyi csoportjának elnöke tart előadást Tolsztoj’ születésének 120. éves évfordulója alkalmából. KÉT RALISÉT Gombos Jenő .47 éves ci- gándi lakos a padlásra ment szénáért. A korhadtíájű létra egyik felső foka eltört és Gombos Jeiij lezuhant a földre. Czirják Sándorné 75 évoö kemccsei asszony ecetért volt a fűszeresnél. Hazafelé menet egy kiálló kőben megbotlott és elesett. Az ecetesüveg kiesett a kezéből, összetört a földön és öseze-vissza vágta az öregasszony mindkét kezét. Czirják Sándomét kórház lan ápolják. A vetésterület első tervévi alakulása is a bek tériét gazdálkodásra való áttérést szolgálja A felszabadulás után több, mint 600.000 parasztnak juttatott földet a magyar demokrácia. A földreform azonban a magyar földkérdésnek csak egyik részét oldotta meg. Nem elég földet adni a parasztnak, hanem biztosítani kelt azt is,, hog.y a kapott föld hozamából meg is tudjon élni. Át kell tehát térni a külterjes szemtermelésből a sokkal jövedelmezőbb belterjes gazdálkodásra. Ezt a célt szolgálja többek között a vetésterv megfelelő alakítása is. A vetésterv szabja meg, hogy az egyetemes nemzetgazdasági érdekeknek megfelelően, a belterjes gazdálkodás követel ményeit szem előtt tartva, milyen növényfajtákat, mekkora területen kell termelni.. A vetésterv figyelembe veszi a belső szükségleteket és a külkereskedelmi igényeket is. Elegendő mennyiségben kell biztosítani a lakosság egyik legfőbb táplálékát, a kenyeret. de irányt kell venni az egyoldalú és költséges szemtermelés korlátozására, a több munkát s ezért nagyobb hasznot hozó ipari növények Öntözéses növények, stb. vetésterületeinek a kiterjesztésére. Ha az 1947—48. évi vetés- terület alakulását nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a fenti szempontoknak megfelelően a búza és a rozs vetésterülete nem érte el az 1938-as színvonalat, a zab, a kukorica, a fűszernövények, a dohány és főleg a cukorrépa azonban messze túlszárnyalta azt. A burgonya vetésterülete nem érte el ugyan százalékkal többet ,mint 1938 évben. I) Az első tervév nagy méző- gazdasági eredménye a rizs vetésterületiének emelkedés« öntözések következtében. — 1938-ban csak kísérleti telepeken folytattak rizstermelést, az első tervévben pedig 24.000 hold volt a rizs vetésa tervelőirányzatot, de hajszálra megközelítette a háború előtti átlagot. A cukorrépa vetésterülete nemcsak a terv- előirányzatot, hanem a múlt évek átlagát is messze túlszárnyalta. A parasztság 9 százalékkal több cukorrépát vetett, mint tavaly és 140 területe. Meg kell még említenünk mezőgazdasági terv- gazdálkodásunk egy másik nagy eredményét is: az ugar és kiveszett terület soha óljai ácson yan nem volt, mint az idén. Ezen a téren is jobb eredményt értünk el, mint akár a háború előtti legjobb években. Férfi kalapok va legújabb dwatszinekben <s mintákban Papp kalap ós textilüzletóben, Luther-utca 6 Férfi kalapok szakszerű tisztítása és formálása ugyanott Sáliak, vélik, piáiéi! telepünk a káliéi Jói beválik a szövetkezeti gazdálkodás AZ 1947/48 ÉVI VETÉSTERÜLET ALAKULÁSA 1937/38-100 O V9VVA BÚZA | TAKARMÁNYRÉPA ROZSUGAR BURGONYA ÁRPA ZAB > KUKORICA FŰSZERNÖVÉNYEK DOhÁny CUKOR RÉPA I
