Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-17 / 265. szám

'4 oldal

KÖNYV

Megjelent a Társadalmi Szemle október" novemberi száma

A Magyar Dolgozók Pártja

tudományos folyóiratának kettős számában Eogarasi Béla, a ,,Marxizmus-leniniz- mus enciklopédiája“ cimrnel ir cikket a SzU(b)P történetéről. Gerő Ernő és Rudas' László cikkei közgazdaságtudományi kérdésekkel foglalkoznak, Nógrády Sándor írása a lengyel vita tanulságait vonja le. A további cikkekben a magyár októberi forradalom 30. évfordulóját, ■ a dialektikus jogszemlélet 'kérdéseit ismertetik az irók. ,

Ä magyar külkereskedeíem uj utjai

Gazdasági életünk iránt érdeklődő olvasók biztosan nagy örömmel veszik majd dr. Facsády Kálmán „A magyar külkereskedelem útjai“ című könyvét. Az Ízléses kiállítású, 112 oldal terjedelmű könyv, amely a Szikra kiadásában jelent meg, a következő fejezetek tartalmazza. 1) Az uj magyar külkereskedelem- politikát kialakító tényezőket.

2) A magyar külforgalom minőségi változása. 3) A magyar külforgalom irányának változása. 4) Az uj Magyarország külkereskedelmének szervezése és irányítása. 5) Az uj magyar külkereskedelempoiitika időszerű feladata: a három-r éves terv biztosítása. 6) Külkereskedelmi politikánk távolabbi feladatai: az iparosodó Magyarország a gazdaságilag megszervezett dunai térségben.

Kérek egy jegyet...

A kalauz fe ember, az NyVKV kalauza is. És ha sok

utassal bajlódik egy-egy népesebb MÁV. szerelvény beérkezése után, akkor könnyen előfordul, hogy elfelejti valakitől kém' a jegyet. És vannak szenvedélyes ,,bliccelők“ a lélgósók, akik akkor boldogok, ha megtakaríthatnák 40 fillért a villamoson. De ezekkel üzemben vannak olyanok is, akik közösségi emberek, akiknek nem az okoz olcsó. örömet, hogy megrövidíthetik közösségüket, hanem kötelezettségeik becsületes teljesítése. Ilyen ember utazott a nőnap az NyVKV villamosán.

A Kosisuth-téri megálló előtt odamegy a perronon álló kalauzhoz:

— Kérek egy jegyet a Kos- suth-térig.

Meglepődik a kalauz és csodálkozva kérdezi:

— Hol tetszett .felszállni?

—- |A Szabolcs utcánál.

—Úgy látszik nem vettem

éfezre a sok utas közt mentegetőzik a kalauz. Aztán kiadja a jegyet és azt mondja:

— Köszönöm. |

Uj embertípus utazott a vil- ‘

lantoson. Az NyVKV az övé is és mindenkié, önmagát is megkárosítja, a közösséget is megcsalja, ha jegy nélkül utazik. 40 fillérjébe került és példát mulatott —.így fog kinézni nemcsak kis, hanem , nagy dolgokban Le a jövő embere. El fog jönni az az idő, amikor nem példa, lianeta természetes lesz ez a magatartás: a közösségi ember magatartása. ‘ I

Lugkövef ivott egy

Súlyos állapotban' szállították kórházba Kovács Katalint, Kovács Ferencné hároméves kislányát. A fiatal gyermek lugkövet ivott. Kovácsáé — mint ahogy elmondotta — folyékony Ingót vásárolt a MÁV konzunban. Üvegbe öntette, azonban az nem volt lefedve, csupán egy papírral lehéroméves kislány

takarva. Otthon az asztalra

tette a kosarat, melyben a lúg volt, félrefordult, hogy kabátját .felakassza. Ez alatt' az idő alatt a kislány liörpin- tett egy, kortyot a lúgból. Édesanyja azonnal kórházba szállíttatta. Állapota súlyos, de nem életveszélyes.

NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP

1948. november 17, szerda

*9/iREK

— Szírepíotnycin központokat állítanak fel. A

népjóléti miniszter rendeletet készít, amellyel a sztérptomycinnek, ennek a kiváló hatású gyógyszernek a felhasználását szabályozzák. A rendelet értelmében a vidéki klinikákon és egy-két vidéki kórházban összesen hat sztreptomycin központot állítanak fel. A központokban működő bizottságok döntenek a sztreptomycin megfelelő elosztásáról.

—Csak a macskáját féltette. Szűcs Gyula betöréses lopási . bűnügyének tárgyalása során kijelentette, hogy aláveti magát bármilyen büntetésnek, csak a macskáját ne bántsák. A betörő elmebeteg- . sóget akart szimulálni, azonban az orvösszakórtő megállapította, hogy csupán színlelésről van szó.

—Cipőjavitó szövetkezet.

Pécsett alakult meg a vidék első cipőjavitó szövetkezete. A szövetkezet egy pár férficipő talpalásáért 27 forintot számit, vagyis 15 százalékkal kevesebbet, mint a megállapított hivatalos ár.

— Magyar esztéta párisi sikere. Hatalmas könyvsikert jeienjtett dr. Lukács György a kiváló magyar esztéta könyve : ,,Exisztenciaümus és marxizmus“. A könyv világosan megmutatja az exis- tencia!izmusnak,, e francia dekadens filozófiai irányzatnak tarthatatlanságát.

A tornyospálcai állami általános iskolában is megalakult a Szülői Munkaközösség. A Munkaközö'sség elnökéül Kiss Gézát, alelnökül Géczy Mihályt és Kiss Istvánt, az anyagi ügyek intézésére pedig Ragyák Jánost választották meg maguk közül a szülők.

A minap megalakult Szülői Munkaközösség munkájának eredményéről máris beszámol tornyospálcai 'tudósítónk. A Szülői Munkaközösség elhatározta, hogy sártalanítja az iskola udvarát. Az elhatározást

V

— A nyíregyházi Onesa telepen

az I. számú általános iskolái ban megalakult az Iskolai Szülői Munkaközösség. Vasárnap délután az egybegyűltek előtt Horváth Kató szavalata után Mátis Olga tanítónő mondott megnyitó beszédet. Ezután Ivancsó Jenő Ödön vezetőtanító ismertette a szülők előtt a Szülői Munkaközösség jelenőségét. Ezután megválasztották az elnökséget,

— 15 millió tojást tartalékolt a főváros. Budapest polgármestere jelentést adott ki a közellátási- helyzetről. A jelentés szerint a kerületi elöljáróságok népjóléti osztályain nyílvánöartott családok száma állandóan csökken, ami a gazdasági helyzet javulásának következménye. Á tárolt élelmiszerek között 15 millió darab tojást is tároltak a főváros téli szükségletének a fedezé- ' sere.

— Paprikásgaíuskával mérgezte meg férjét. Csapó Istvánná, 46 éves balmazújvárosi asszony, aki többizben meg kísérelte férje elpusztítását, arzént kevert a paprikásgaluskába, amit férjének vacsorára készített. Csapó István meghalt és holttestének ki- haritolása után állapították ifi eg a belső szervekből, hajból, körömből az orvosszakértők, hogy Csapó István des'lébe nagyim nnyiségű arzén került.

tett követte. Csaknem 100 szekér homokot és salakot hordtak az iskola udvarára és az iskola előtti átjárókra, valamint a kövezetlen járdára. Az összegyűlő csapadék elvezetésére ugyanakkor közel 800 méteres árkot ástak a szülők. — Balogh Mihály, a VI. osztály Munkaközösségének elnöke az :skola kerítésének megjavításában végzett jó munkát. De Orosz József, Hullái’ Lajos és Barfcha József szülők és a szii- , lői Munkaközösség többi tagja j is szép és példaadó munkát I végeztek.

FILM

imiimmiiüimiiHMHi

Bemutatásra Kerül Nyíregyházán a „Tűz" cimüluj megyar’ film

Nagy ( sikerrel játsszák a budapesti filmszínházakban a „Tűz‘‘ című felszabadulás után készült új magyar filmet. A film — mint a budapesti nézők elmondták, érdekes, izgalmas bűnügyi történet, amelynek témája* egy gyári szabotázs és egy gyilkosság körül mozog. Ami líj 'és figyelemreméltó a „Tűz“ című filmben, az, hogy nemcsak az események érdekfeszítő sorozatának; hanem a társadalmi háttér és az összefüggések ábrázolása is megnyerik a nézőt.

Nyíregyházán is nagy érdeklődésed várják a „Tűz“ •című filmet, amelynek bemutatására az Uránia-moziban holnaptól kerül sor.

4 kínai nép nagy tanltéla:

MAOCE-TUNG

A Szabad Nép vasárnapi száma ismerteti korunk egyik legjelentősebb férfiúnak, a kínai Kommunista Fárt elnökének, Mao-C'e-Tung elvtárs nak óletét.

Mao-Ce-Toung a pekingi egyetem hallgatója volt, amikor az 1919'—20-as években a haladószellemű diákság mozgalmat indított a kínai nép felszabadításáért 1920-ban ismer kedett meg a marxizmussal és a következő évben már részt vett a Kínai Kpmmunis- Párt I. kongresszusán, Fontos szerepet bíztak rá mind a pártban, *rn ind a Kuomintangban, amig ott Csangkaisek árulása folytán az imperialisták és a kínai feudális urak vezetése nem érvényesült.

Azóta Mao-Oe-Tung a kínai nép legnagyobb vezetője' és tanítója lett. Ö dolgozta ki hatalmas ideológiai tevékenysége mellett a pártot szervezte és vezette a néphadsereg stratégiáját is.

Slép munkái végei a temyospéfcd szülői munkaközösség

Sban-ki

sztrájkolni keid

Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN.

Franzl leugrott a vackáról, felrántotta a nadrágját, bakancsát, fejébe nyomta kalapját. Hajnaiod /tt. A nap még nagyon laposan sütött, de a fény már besurrant a pókhálós istállóáblakon.

A tehenek lustán kérődz- tek a fenyőalmon. Franzl kö- zéjükment, egymásután oidoz- ta el láncaikat.

— Aufi... Gem a aufi- — iiar. sogta.

Futva nyomultak ki az ajtón.

Megindultak a hegyek felé a legelőre. A kolompos bőgve rázta meg nagy buksi fejét, beleszagolt a friss hajnalba, aztán nekiiramodott az útnak. Franzl vidáman lóbázta a botját énekelt,

— Edleweis... holláriihé...

Lassan elfogyott alóluk a kavicsos út, s a tehenek már a fűben gázoltak, az erdők között.

Franzl fúlni kezdett, aztán kétezer -liá r omsz or meghem- ■pergeít a vizes fűben. Felugrott, nekifeszítette tüdejét a friss hegyilevegőnek, aztán füíyörészve ült le egy fatönkre és nézte, ahogy a tehenek a patakból kortyolnak.

Később, amikor már a köd kezdett felszakadni a völgy- •ről, felbaktaitott a csúcsra. Minden nap felmászott ide. Lenn volt a bánya és a zúgás egétsz idáig elhallatszott.

Hűvös szél liajtogatta a hegytetőn a gyér fűcsomókat. Franzl a kezét a szeméhez emelte. Lassan tisztult a köd. Valami gyanús volt. Semmi zaj, semmi zúgás nem hallatszott. Máskor reniegellt a levegő. Már a kémények is látszottak sután rajzolódtak az égre, de nem ült tetejükön gomolygó füstfelhő.

Aztán látta*, hogy háromnégy ember baktat a bányák felől az ösvényen.

Franzl megvonta a vállát.

— Biztosan városiak, ennivalóért jönnek a parasztokhoz.

Bányászok voltak éis csákány is a vállukon. Máskor sohasem járnak így.

— Mit csinálsz fiú? — kérdezték Franzof. Lemutatott a tehenekre. Bólintottak.

— Kié? ■

— Herr Strombergeré.

A bányászok meglepetten •néztek egymásra, csákányukat is leeresztették a földre.

—Micsoda? Stromberger?

Egy málsik bányász elkárom- kodta magát.

—Hogy került ez ki? Tudod ki ez?

Franzl meglepettén nézett rájuk.

— Én nem tudok semmit. Nemrég kerültem hozzá tebe- nesriek, akkor nem volt itthon

az úr, azt mondták a városban van. Néhány nap múlva érkezett haza egy csomó amerikaival "én reggelig mulattak a házban.

Az egyik bányász felemelte az öklét és megrázta a város felé.

— Az amerikaiak!

Franzl oldalait nagyon fúrta már a kíváncsiság és megkérdezte őket:

— Mi történt a völgyben, maguknál?

Egyszerre feleltek, Sötéten.

— Sztrájkolunk.

A fiúnak fény csillant meg a szemében, de aktán nyugodtan mondta.

— Úgy. És mit akarnak maguk?

— Ennivalóit. Tejet, húst, kenyeret, mert éh&nhalnak a gyerekek.

—• Menjenek a gazdámhoz.

Felröhögtek az emberek.

— Tudod ki a te gazdád? Hallottál már gauleiter Strom- bergerről?!

Franzl elsáppadt és kiáltás szakadt ki a torkán.

— Gauleiter volt?... náci... — hirtelen le kellett ülnie egy fatönkre: Összegörnyedt, a kezébe temette arcát. Mire* felnézett, a bányászok már mész. sze jártak. Franzl felugrott, lerohant a tehenekhez, éis vérni kezdte őket az ösvényen a hányák felé. Nem tudta mindet összeterelni, vagy ötöthatot hajtott maga előtt.

Mint a vihar, úgy dübörögtek le a hegyről. A bányászok csali 'bámultak, amikor kifulladva torpantak meg a sztrájk- őröknél, az eltorlászolt bejáratnál.

— Mit akarsz itt? — ki báliak rá.

— Magukhoz jöttem. Az én apám is bányász volt. A nácik gyilkolták meg. Elhoztam magamat, meg egy kis ennivalót is — és rámutatott az izzadtságtól !sabot vert tehenekre,