Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-17 / 265. szám

'4 oldal KÖNYV Megjelent a Társadalmi Szemle október" novemberi száma A Magyar Dolgozók Pártja tudományos folyóiratának kettős számában Eogarasi Béla, a ,,Marxizmus-leniniz- mus enciklopédiája“ cimrnel ir cikket a SzU(b)P történetéről. Gerő Ernő és Rudas' László cikkei közgazdaságtudomá­nyi kérdésekkel foglalkoznak, Nógrády Sándor írása a len­gyel vita tanulságait vonja le. A további cikkekben a ma­gyár októberi forradalom 30. évfordulóját, ■ a dialektikus jogszemlélet 'kérdéseit ismer­tetik az irók. , Ä magyar külkeres­kedeíem uj utjai Gazdasági életünk iránt ér­deklődő olvasók biztosan nagy örömmel veszik majd dr. Facsády Kálmán „A ma­gyar külkereskedelem útjai“ című könyvét. Az Ízléses ki­állítású, 112 oldal terjedelmű könyv, amely a Szikra kiadá­sában jelent meg, a következő fejezetek tartalmazza. 1) Az uj magyar külkereskedelem- politikát kialakító tényezőket. 2) A magyar külforgalom mi­nőségi változása. 3) A magyar külforgalom irányának válto­zása. 4) Az uj Magyarország külkereskedelmének szervezé­se és irányítása. 5) Az uj ma­gyar külkereskedelempoiitika időszerű feladata: a három-r éves terv biztosítása. 6) Kül­kereskedelmi politikánk távo­labbi feladatai: az iparosodó Magyarország a gazdaságilag megszervezett dunai térség­ben. Kérek egy jegyet... A kalauz fe ember, az NyVKV kalauza is. És ha sok utassal bajlódik egy-egy népe­sebb MÁV. szerelvény beér­kezése után, akkor könnyen előfordul, hogy elfelejti vala­kitől kém' a jegyet. És van­nak szenvedélyes ,,bliccelők“ a lélgósók, akik akkor boldo­gok, ha megtakaríthatnák 40 fillért a villamoson. De ezek­kel üzemben vannak olyanok is, akik közösségi emberek, akiknek nem az okoz olcsó. örömet, hogy megrövidíthetik közösségüket, hanem kötele­zettségeik becsületes teljesíté­se. Ilyen ember utazott a nő­nap az NyVKV villamosán. A Kosisuth-téri megálló előtt odamegy a perronon álló ka­lauzhoz: — Kérek egy jegyet a Kos- suth-térig. Meglepődik a kalauz és cso­dálkozva kérdezi: — Hol tetszett .felszállni? —- |A Szabolcs utcánál. —Úgy látszik nem vettem éfezre a sok utas közt mente­getőzik a kalauz. Aztán kiadja a jegyet és azt mondja: — Köszönöm. | Uj embertípus utazott a vil- ‘ lantoson. Az NyVKV az övé is és mindenkié, önmagát is megkárosítja, a közösséget is megcsalja, ha jegy nélkül uta­zik. 40 fillérjébe került és példát mulatott —.így fog ki­nézni nemcsak kis, hanem , nagy dolgokban Le a jövő em­bere. El fog jönni az az idő, amikor nem példa, lianeta ter­mészetes lesz ez a magatartás: a közösségi ember magatar­tása. ‘ I Lugkövef ivott egy Súlyos állapotban' szállí­tották kórházba Kovács Ka­talint, Kovács Ferencné három­éves kislányát. A fiatal gyer­mek lugkövet ivott. Kovács­áé — mint ahogy elmondotta — folyékony Ingót vásárolt a MÁV konzunban. Üvegbe ön­tette, azonban az nem volt le­fedve, csupán egy papírral le­héroméves kislány takarva. Otthon az asztalra tette a kosarat, melyben a lúg volt, félrefordult, hogy kabátját .felakassza. Ez alatt' az idő alatt a kislány liörpin- tett egy, kortyot a lúgból. Édesanyja azonnal kórház­ba szállíttatta. Állapota sú­lyos, de nem életveszélyes. NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. november 17, szerda *9/iREK — Szírepíotnycin központokat ál­lítanak fel. A népjóléti minisz­ter rendeletet készít, amellyel a sztérptomycinnek, ennek a kiváló hatású gyógyszernek a felhasználását szabályozzák. A rendelet értelmében a vidé­ki klinikákon és egy-két vi­déki kórházban összesen hat sztreptomycin központot állí­tanak fel. A központokban működő bizottságok döntenek a sztreptomycin megfelelő el­osztásáról. —Csak a macskáját féltet­te. Szűcs Gyula betöréses lo­pási . bűnügyének tárgyalása során kijelentette, hogy alá­veti magát bármilyen bünte­tésnek, csak a macskáját ne bántsák. A betörő elmebeteg- . sóget akart szimulálni, azon­ban az orvösszakórtő megál­lapította, hogy csupán színle­lésről van szó. —Cipőjavitó szövetkezet. Pécsett alakult meg a vidék első cipőjavitó szövetkezete. A szövetkezet egy pár férfi­cipő talpalásáért 27 forintot számit, vagyis 15 százalékkal kevesebbet, mint a megálla­pított hivatalos ár. — Magyar esztéta párisi sikere. Hatalmas könyvsikert jeienjtett dr. Lukács György a kiváló magyar esztéta könyve : ,,Exisztenciaümus és marxizmus“. A könyv vi­lágosan megmutatja az exis- tencia!izmusnak,, e francia dekadens filozófiai irányzat­nak tarthatatlanságát. A tornyospálcai állami ál­talános iskolában is megala­kult a Szülői Munkaközösség. A Munkaközö'sség elnökéül Kiss Gézát, alelnökül Géczy Mihályt és Kiss Istvánt, az anyagi ügyek intézésére pe­dig Ragyák Jánost választot­ták meg maguk közül a szü­lők. A minap megalakult Szülői Munkaközösség munkájának eredményéről máris beszámol tornyospálcai 'tudósítónk. A Szülői Munkaközösség elhatá­rozta, hogy sártalanítja az is­kola udvarát. Az elhatározást V — A nyíregyhá­zi Onesa telepen az I. számú ál­talános iskolái ban megalakult az Iskolai Szülői Munkaközösség. Vasár­nap délután az egybegyűltek előtt Horváth Kató szavalata után Mátis Olga tanítónő mondott megnyitó beszédet. Ezután Ivancsó Jenő Ödön vezetőtanító ismertette a szü­lők előtt a Szülői Munkakö­zösség jelenőségét. Ezután megválasztották az elnöksé­get, — 15 millió tojást tartalé­kolt a főváros. Budapest pol­gármestere jelentést adott ki a közellátási- helyzetről. A je­lentés szerint a kerületi elöl­járóságok népjóléti osztályain nyílvánöartott családok száma állandóan csökken, ami a gaz­dasági helyzet javulásának kö­vetkezménye. Á tárolt élelmi­szerek között 15 millió darab tojást is tároltak a főváros téli szükségletének a fedezé- ' sere. — Paprikásgaíuskával mér­gezte meg férjét. Csapó Ist­vánná, 46 éves balmazújváro­si asszony, aki többizben meg kísérelte férje elpusztítását, arzént kevert a paprikásga­luskába, amit férjének vacso­rára készített. Csapó István meghalt és holttestének ki- haritolása után állapították ifi eg a belső szervekből, haj­ból, körömből az orvosszak­értők, hogy Csapó István des­'lébe nagyim nnyiségű arzén került. tett követte. Csaknem 100 sze­kér homokot és salakot hord­tak az iskola udvarára és az iskola előtti átjárókra, vala­mint a kövezetlen járdára. Az összegyűlő csapadék elvezeté­sére ugyanakkor közel 800 mé­teres árkot ástak a szülők. — Balogh Mihály, a VI. osztály Munkaközösségének elnöke az :skola kerítésének megjavítá­sában végzett jó munkát. De Orosz József, Hullái’ Lajos és Barfcha József szülők és a szii- , lői Munkaközösség többi tagja j is szép és példaadó munkát I végeztek. FILM imiimmiiüimiiHMHi Bemutatásra Kerül Nyíregyházán a „Tűz" cimüluj megyar’ film Nagy ( sikerrel játsszák a budapesti filmszínházakban a „Tűz‘‘ című felszabadulás után készült új magyar filmet. A film — mint a budapesti né­zők elmondták, érdekes, izgal­mas bűnügyi történet, amely­nek témája* egy gyári szabo­tázs és egy gyilkosság körül mozog. Ami líj 'és figyelemre­méltó a „Tűz“ című filmben, az, hogy nemcsak az esemé­nyek érdekfeszítő sorozatának; hanem a társadalmi háttér és az összefüggések ábrázolása is megnyerik a nézőt. Nyíregyházán is nagy ér­deklődésed várják a „Tűz“ •című filmet, amelynek bemu­tatására az Uránia-moziban holnaptól kerül sor. 4 kínai nép nagy tanltéla: MAOCE-TUNG A Szabad Nép vasárnapi száma ismerteti korunk egyik legjelentősebb férfiúnak, a kínai Kommunista Fárt elnö­kének, Mao-C'e-Tung elvtárs nak óletét. Mao-Ce-Toung a pekingi egyetem hallgatója volt, ami­kor az 1919'—20-as években a haladószellemű diákság moz­galmat indított a kínai nép fel­szabadításáért 1920-ban ismer kedett meg a marxizmussal és a következő évben már részt vett a Kínai Kpmmunis- Párt I. kongresszusán, Fontos szerepet bíztak rá mind a párt­ban, *rn ind a Kuomintangban, amig ott Csangkaisek árulása folytán az imperialisták és a kínai feudális urak vezetése nem érvényesült. Azóta Mao-Oe-Tung a kínai nép legnagyobb vezetője' és tanítója lett. Ö dolgozta ki hatalmas ideológiai tevékeny­sége mellett a pártot szervezte és vezette a néphadsereg stra­tégiáját is. Slép munkái végei a temyospéfcd szülői munkaközösség Sban-ki sztrájkolni keid Irta: SOLTÉSZ ISTVÁN. Franzl leugrott a vackáról, felrántotta a nadrágját, ba­kancsát, fejébe nyomta kalap­ját. Hajnaiod /tt. A nap még nagyon laposan sütött, de a fény már besurrant a pókhá­lós istállóáblakon. A tehenek lustán kérődz- tek a fenyőalmon. Franzl kö- zéjükment, egymásután oidoz- ta el láncaikat. — Aufi... Gem a aufi- — iiar. sogta. Futva nyomultak ki az aj­tón. Megindultak a hegyek felé a legelőre. A kolompos bőgve rázta meg nagy buksi fejét, beleszagolt a friss hajnalba, aztán nekiiramodott az útnak. Franzl vidáman lóbázta a botját énekelt, — Edleweis... holláriihé... Lassan elfogyott alóluk a kavicsos út, s a tehenek már a fűben gázoltak, az erdők kö­zött. Franzl fúlni kezdett, aztán kétezer -liá r omsz or meghem- ■pergeít a vizes fűben. Felug­rott, nekifeszítette tüdejét a friss hegyilevegőnek, aztán füíyörészve ült le egy fatönk­re és nézte, ahogy a tehenek a patakból kortyolnak. Később, amikor már a köd kezdett felszakadni a völgy- •ről, felbaktaitott a csúcsra. Minden nap felmászott ide. Lenn volt a bánya és a zúgás egétsz idáig elhallatszott. Hűvös szél liajtogatta a hegytetőn a gyér fűcsomókat. Franzl a kezét a szeméhez emelte. Lassan tisztult a köd. Valami gyanús volt. Semmi zaj, semmi zúgás nem hallat­szott. Máskor reniegellt a le­vegő. Már a kémények is lát­szottak sután rajzolódtak az égre, de nem ült tetejükön go­molygó füstfelhő. Aztán látta*, hogy három­négy ember baktat a bányák felől az ösvényen. Franzl megvonta a vállát. — Biztosan városiak, enni­valóért jönnek a parasztok­hoz. Bányászok voltak éis csá­kány is a vállukon. Máskor sohasem járnak így. — Mit csinálsz fiú? — kér­dezték Franzof. Lemutatott a tehenekre. Bólintottak. — Kié? ■ — Herr Strombergeré. A bányászok meglepetten •néztek egymásra, csákányukat is leeresztették a földre. —Micsoda? Stromberger? Egy málsik bányász elkárom- kodta magát. —Hogy került ez ki? Tu­dod ki ez? Franzl meglepettén nézett rájuk. — Én nem tudok semmit. Nemrég kerültem hozzá tebe- nesriek, akkor nem volt itthon az úr, azt mondták a városban van. Néhány nap múlva érke­zett haza egy csomó ameri­kaival "én reggelig mulattak a házban. Az egyik bányász felemelte az öklét és megrázta a város felé. — Az amerikaiak! Franzl oldalait nagyon fúrta már a kíváncsiság és megkér­dezte őket: — Mi történt a völgyben, maguknál? Egyszerre feleltek, Sötéten. — Sztrájkolunk. A fiúnak fény csillant meg a szemében, de aktán nyugod­tan mondta. — Úgy. És mit akarnak ma­guk? — Ennivalóit. Tejet, húst, kenyeret, mert éh&nhalnak a gyerekek. —• Menjenek a gazdámhoz. Felröhögtek az emberek. — Tudod ki a te gazdád? Hallottál már gauleiter Strom- bergerről?! Franzl elsáppadt és kiáltás szakadt ki a torkán. — Gauleiter volt?... náci... — hirtelen le kellett ülnie egy fatönkre: Összegörnyedt, a ke­zébe temette arcát. Mire* fel­nézett, a bányászok már mész. sze jártak. Franzl felugrott, lerohant a tehenekhez, éis vérni kezdte őket az ösvényen a hányák felé. Nem tudta mindet összeterelni, vagy ötöt­hatot hajtott maga előtt. Mint a vihar, úgy dübörög­tek le a hegyről. A bányászok csali 'bámultak, amikor kiful­ladva torpantak meg a sztrájk- őröknél, az eltorlászolt bejá­ratnál. — Mit akarsz itt? — ki bál­iak rá. — Magukhoz jöttem. Az én apám is bányász volt. A nácik gyilkolták meg. Elhoztam ma­gamat, meg egy kis ennivalót is — és rámutatott az izzadt­ságtól !sabot vert tehenekre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom