Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)
1948-11-12 / 261. szám
2. oldal NYÍRSÉGI MAG YAR NÉP 1948. november 12, péntek JL ßvß Mm céáUgéket... Komolyan készülnek a tanoncok az országépitésre a „József Attila4* tanuióotthonban „Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset,... húsz esztendőm eladom“. Keserves, kegyetlen sorsuk volt a múltban a tanoncoknak, kivetett árvái, mostohagyermekei voltak ők az életnek. Még alig szürkült a hajnal, már talpon voltak és görnyedtek késő estig a műhelyekben, ingyen, kegyelemből. Lakásuk nem volt. Nem Ls leihe* ett, hiszen pénzt sem kaptak. Nyáron a csillagos éggel takaróztak, télen meghúzhatták magukat a műihely szegletében, a kihűlt kályha mellett. így volt régen. És most? Puffog a bőrlabda a „Jó- , zseí Attila“ tanoncoíthon udvarán. Dél van, ebédszünet, j oil esik egy kicsit játszani. A „Petőfi“' szobából hegedűszó hallik ki. Ez a vasasok szobája. — Itt a legjobb a közösségi szellem — mondja Lévai Sándor az otthon vezetője. Már csak ketten vannak a szobában, a többiek már a munkahelyükön serénykednek. Farkas Gyula műlakatos ta- nonc az öngyújtóijával bíbelődik, hosszú fekete haja a hóm. lokába hullik nagy igyekezetében. A szülei szegény napszámosok, vidéken laknap, Bájon. — Ha nem lenne' tanoncott- •hon nemi tanulhatnék. így már szeptemberben szabadulok a mesteremnél. — Nem szeretnél gyárban dolgozni? — kérdem tőle. Legforróbb vágyát találtam ki., amikor a gyárról beszéltem. Felragyog mindkettőjüknek a szeme, egymásranéznek, Gyurka felemeli a kezét, mintegy karmester, int és rázendítenek az ifjúmunkás indulóra. „... mert ott a célunk és ott a vágyunk, hol gép zenél és hánya zeng...“ Elszontyolodik aztán az arcuk, kedvetlenül morogják. — Magánvállalatnál dolgozunk most, a más hasznára. Felgyűri karján az inget, kemény izom feszül, vastag kék erek dagadnak. — Ha én gyárban dolgozhatnék, megmutatnám, hogy kell a kalapácsot forgatni. — Előbb még szabadulj fel — hűti le a higgadtabb Demo, ter Miklós. A szavában érezni még a tanyát. Ő is műlakatos tanonc. Farkas Gyula azonban nem hagyja magát. — Akkor valóiban minden munkával a dolgozók jólétét emelném. — És többet is tanulnánk a gyárban — helyesel Demeter is. (Jjtipu8u szocialista embereket nevelünk Székház, vagy urikaszinó ? Huszonnégy tanonc lakik itt benn, az otthonban. Olcsón, húsz forintért kapnak szállást étkezést, fűtést. Most is remek töltöttkáposzta illat árad a konyha felől. — Az, otthoni célja az, hogy a vidéken lakó és a nehéz körülmények között élő városi tanoncok helyzetét megkönnyítse. A másik fontos feladat, ujtipusu szocialista emberek nevelése —* mondja Lévai Sándor. — Egész kis köztársaság vagyunk mi, saját önkormányzatunk van, népbiróság Ítélkezik a bűnösök felett. Megalakítottuk a Szít szervezetet. Alföldi Jóska gyorsan köz- bevág. — Majd erről én beszélek. Ő ugyanis a Szit, titkár. — Azt akarjulí, hogy osztályöntudatos ifjúmunkásokat adjunk a dolgozó népnek, akik élen járnak majd a szocialista építésben. — Meghiszem azt! Élmunkások akarunk [enni az üzemekben — szólal meg ujja Farkas, el nem mulasztva az alkalmat. — Marxista-leninista köröket indítunk be, megismertetjük velük a munkásmozgalom történetét, a Pártot, poétikai ismeretekkel növeljük látókörüket. — Sokan máris jó harcosok A legtöbben vidéken laknak s ha hazamennek kiveszik részüket a kulákok elleni küzdelemben. Munkás-paraszt szövetség Újra Lévai Sanyi veszi át ! a szót.-— Valamelyik Eposz szervezetet testvérszervezetnek .fogadjuk, hogy épijtsük a munkás-paraszt szövetséget. Hiszen a feladatunk egy: a szocialista társadalom felépítése. A kulturcsoportunkkal kijárunk hozzájuk előadásokat tartani. Közösen beszéljük meg velük a feladatokat, segítünk a falusi osziályharc megvívásában. — Úgy mint a szovjet fiatalok, a Komszomolisták tették. Szép, díszes oklevelet mutatnak. —Nézd, a sportban sem hagyjuk magunkat. Két röplabda csapa tu nkkal másodikak és harmadikak lettünk a járási versenyekben. A Súgván emlékversenyeknél pe^- dig ezt a dicsérő oklevelet kaptuk. Ahogy kilépünk az irodából, újra halljuk a hegedű- szót és énekharsogást. Vidáman, felszabadultan énekelnek a tanoncok. „A jövő nem csábigéret, mert valóra váltjuk át...“ S.I. (.Mí) A magánalkahnazöitak szakszervezeti székhazának bejárata ilyen „barátságos, „vendégmai aszialó“ felirattal fogadja a belépni szándékozói: „Belépés csak tagoknak !“ — Elgondolkoztatja ez a felirat a tárgyilagos szemlélőt. Rot- hadtszcllemlségű, úrhatnám, kasz RÓtagsíigoí siratható elemek furakodíak a magánal- kaimazottak szakszervezetébe, akik kijátszák a vezetőség éberségét és ilyen feliratok Idrajziszegezéaévei csempésznek mesterséges válaszfalakat a dolgozók keze. Nézzük meg bármelyik szakszervezet, szakcsoport hivatalos helyiségének a jta ját, találunk-e csak egyetlen egyen is liven, vagy ehhez hasonló feliratot? Nem. A munkás, dolgozó paraszt, értelmiség. szoros szövetségéi éltető feliratot bármelyik szakszervezet helyiségében találhatunk, mert hiszen ez a természetes. A magánalkalmazottak szak- szervezetinek* vezetősége elmulasztotta a kellő éberségei csak ennek tudható be, hogy ez a tábla a szakszervezet ajtajára kerülhetett és hogy a mtnau Kiss Béla elv- társat. a SzIT megyei titkárát belépésekor leigazoltatták és mivel nem tudta felmutatni a magánalkalmazottak szak- szervezetének tagsági igazolványét, udvariasan bár. deki- fesRék^ték. Fasiszta egyetemisták, veit űrikaszinó tagok csemoészték be magokat a ma- gánalkalmazottak szakserve- zetéke és a vezetőség éberségét kijátszva elérhették azt is, hogy az ipari munkás, vagy paraszt dolgozó előtt zárv > az aité. Klikk, a rég* v’lág ka- szinótnPiaJnak és TBE-tagjai- nak klikkje posbasztja, rothasztja a szellemet a magánalkalmazottak szakszervezetében, megakadályozva ezzel azt, hogy a becsületes, haladó, dolgozó értelmiségiek és a fizikai dolgozók között még szorosabbá váljanak a kapcsolatok. A magánalkalmazottak szakszervezete, épp úgy, mint általában minden szakszervezet, nem kaszinó, méghozzá űrikaszinó, nem lézengő politikai ritterek, kivénhedt és kikopott kaszinótagok, fasiszta egyetemi hallgatók gyülekezési helye, hanem becsületes, dolgozó értelmiségiek otthona, amelyben kaphat egy széket és folyóiratot, ping-pongütőt és sakktáblát az ipari munkás is. És ez a véleménye a szak- szervezeti székházról, minden becsületes haladó értelmiséginek. Csupán azok vannak más véleményen, akik a „Belépés csak tagoknak“ táblát sugalmazták. A Politikai Bizottság határozata vonatkozik a magánalkalmazottak szakszervezetének vezetőségére is. Fokozott éberséggel nézzen széjjel tagjai sorában és megalkuvást nem tűrő, kemény szigorral seprüzze ki soraiból azokat,, akik a kaszinók szivarfüstös szellemét akarják bevinni és meghonosítani a szabadságtéri székházban. És ne a SzlT megyei titkárát, hanem Somot, Mélykutit, Nagy Zsig- mondot és a hozzájuk hasonló tötpbi pökhendi korzólovagot tessékeljék ki, azokat akik semmi közösséget nem éreznek a szocializmust építő fizikai és szellemi dolgozókkal, azokat, akik az ék szerepét töltik be a fizikai és szellemi dolgozók között, azokat, akik — mint már egyszer fel is hivtuk erre a figyelmet — orcátlanui kijelentették: ,,Addig nem éneklem az Interna- cionálét, míg állást nem kapok a magánalkalmazottak szakszervezetétől.“ Míg ezek és a hozzájuk hasonló rothadt szellemű firmák a magánalkalmazottak szakszervezetében táboroznak, addig nehéz lesz megvalósítani a XVII. Szakszervezeti Kongresszus határozatainak azt a pontját, amely a fizikai és értelmiségi dolgozók közt az esetleg még fennálló válaszfalak végleges ledöntését van hivatva szolgálni. Az 51. szerelvénnyel érkezett nyíregyházi és szabolcsi volt hadifoglyok nevei Szerdán délben érkezett meg a debreceni átvevciállomásra az öl. hadifogoly szere! vény. A szerelvénnyel 1252 had fogoly érkezett, köztük 702 leNépbirAság elé keiül Németh Géze, a büdszentmihélyi nyilaspárt megalapitöja Háborús és rtépellenes bünteti! miatt emelt vádat a nép- ügyészség Németh Géza 35 éves büdszentmihályi tanító ellen. A vád szerint Németh 1940—1944. között a nyilaspárt tagja volt, ő szervezte meg a pártot is Büdszentmihály községben. Az ifjúságot fasiszta, jobboldali szellemben nevelte és irányította. Egy alkalommal mintegy 150 főnyi tömeget vezetett a zsidó templom elé, ahol két zsidót bántalmazott is a tanító uszítására a tömeg. 1942-itien beadványt intézett a községi tanácshoz, hogy vegyék igénybe kultúrház céljaira a főutcán lévő zsidó templomot. génységi állományú, 394 altiszt, 15 tiszt, 137 polgári fogoly és 4 munkaiszolgálatos. A volt hadifoglyok zöme a 7181/4, 7158/12, és a 7280/13. számú táborok/ból jött, de sokan érkeztek az 1250, 7177/1, • 7604, 7144/3, 1028, 89/17, 7362/2 és a 7184. számú táborokból. A szerelvénnyel érkezett tásatr keresek. Ajánlatok 3015 nyíregyháziak és szabolcsiak névsora a következő: Szabó Miklós, Mester József, Daru János, Dankó József, Márkus József, Káté László, Sajben Mihály Nyíregyháza, Balogh István, Bodvai István Ibrány, Botos Zoltán Rakamaz, Drofti Sándor, Leskó Gyula Prügy, Szanyi Balázs Tiszadob, Vas Károly, Balogh Sándor Fényesül ke, Farcsák Lajos Tiszabüd, Thurzó) András Napkor, Asztalos Géza, Hajnal Menyhért, Surányi László Dombrádi, Hetei József, Molnár Gyula, Magyar .János Nyírgelse, Kántor Balázs Tiszabercel, Rimár Jó- , zsef Nyírkárász, Kaprunyák József Nyíraesád, Tatár István, Zoltaí András Kék, Marján Sándor Nyírbéltek, Petrás Mihály Nyírlugos, Szakolcai András'Búj, Szlávik Ferenc Apagy, SzahadOvS István Újkenéz, Tóth István Nyírpazony, Türk Béla Vencsellő, Kántor Béla Dögé, Kapdos Péter Levelek, László Albert Deme- cser, Forgács István KA vár da, Sváb Guszíáy Ny írcsaboly, Juhász István Nyírbog'lány, Bogdán Gábor NyRadony, Orosz József Balkánv. 5-20.000 forintos jutóimat kapnak a mintaszövetkezetek A legjobban dolgozó 15 föld- művesszövetkezet „Mintaszövetkezet“ címet kap a most lezáródó termelési versenyek eredménye alapján. A Moszk vezetősége a mintaszövetkeze- lek jutalmazására 15 vándordíját tűzött ki. A m.intasz'övet- kezetek 'egyenként 5—20.000 forintos jutalmat kapnak. Férfi kalapok legújabb diuatszinekben és mintákban P emmmm kl*P és textilüzletében, Luthsr-utce 6 HPP Férfi kel8pok szakszerű fisz* títása és formálása ugyanott
