Nyírségi Magyar Nép, 1948. november (5. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-07 / 257. szám

4 oldal nyírségi magyar nép 1948. november 7, vasárnap AZ ELMÉLET: FEGYVER A történelmi fejlődés bebi­zonyította, hogy a marxista- leninista elmélet legyőzhetet­len. Ennek az elméletnek a segítségével győzött Oroszor­szágban 1917-ben a szocialis­ta forradalom. Ez segíti Kelet Európa népeit a szocializmus építésénél. Ennek az elmélet­nek segítségével vezetik harc­ra a kommunista pártok nap­jainkban a dolgozó tömege­ket a világuralomra törő im­perializmus ellen. A marxizmus-leninizmus ,.az összes országok munkás- mozgalmának általános ta­pasztalata“. (Sztálin) Ez az elméiét forradalmi harc köz­ben formálódott ki és ezért szorosan elválaszthatatlanul össze van kötve a gyakorlati munkásmozgalommal. Az el­mélet és csalt, ez az elmélet adja meg a tájékozódás erejét a forradalmi harcban. E nél­kül nem értepénk meg a je­lenlegi eseményeket és nem látnánk a fejlődés irányát a jövő utján. A marxista-leninista elmé­let világitó fáklya a dolgozó osztályok kezében, mely be­világítja, a haladás útját. Nem csak fáklya, hanem egyben fegyver is. Nemcsak utat.ipu- tat, hanem segíti a munkás­osztályt felszabadító harcá­ban és a szocialista társada­lom felépítésében. A marxiz- mus-leninizmusra nem szabad úgy tekintenünk, mint egy be­fejezett tudományra. Marx Károly ennek a " tudomány­nak csak az alapjait rakta le és ha nem akarunk a társada­lom fejlődésétől és az élettől lemaradni, állandóan és min­den. irányban tovább kell fej­leszteni. A Szovjetunió Kom­munista (bolsevik) Pártja ve­zetői Lenin és Sztálin elvé­gezték ezt a feladatot és to­vábbfejlesztették a marxista elméletet a kapitalizmus, im­perialista korszakára. Azon­ban nemcsak továbbfejlesztet­ték, hanem alkalmazták is az oroszországi viszonyokra. Az elmélet csak általános irányí­tó tételeket ad és ezért rész­leteiben helyesen kell alkal­mazni az egyes országok sa­ját helyzetére. Minden ' öntudatos párttag­nak, aki jól akar dolgozni és tovább akar látni az orránál, össze kell gyűjteni az) osztááy- harc eddigi tapasztalait, va­gyis el kell sajátítani a marx­ista-leninista tudományt. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy csak a leirt betűket és mondatokat tanuljuk meg anélkül, hogy tisztában len­nénk azoknak igazi értelmé­vel. A marxizmus-leninizmus tanulása azt jelenti, hogy marxista módon megvizsgál­juk ps megoldjuk a minden­napi munkákkal kapcsolatos összes kérdéseket és tenniva­lókat. A munkásmozgalom törté­netének eddigi tapasztalatai bebizonyitották, hogy ahol nincs érdeklődés a marxizmus elmélete iránt, ahol elhanya­elveszti tájékozódó képessé­gét, magatartása ingadozóvá válik és könnyen rátér az osz­tályellenség útjára.'Nagy ve­szély ez különösen napjaink­ban. Az utolsó évtizedek ese­ményeinek hatására a töme­gek bizalma a kommunista pártok felé fordult. A nép a kommunistákban látja érdekei igaz védelmezőjét. Nálunk. Magyarországon is népi demokráciánk gazdasági és politikai sikerei megerősi- tették pártunk kapcsolatát a dolgozó tömegekkel. Párttag­ságunk számbelileg megnöve­kedett és milliós párt lettünk. Feladataink azonban nem csökkentek, sőt mivel az or szág első pártja vagyunk, fokozottabban felelősek va­gyunk az ország sorsáért. Ve­zetni és szervezni kell tovább­ra is a dolgozó osztályok har­cát a külső és belső ellenség ellen, fel kell építeni a szoci­alista társadalmat. Ez hatal­mas feladat, amit csak erős marxista-leninista párt veze­tésével lehet elvégezni. A párt erejét azonban nemcsak tagjainak létszáma, hanem el­sősorban minősége, elméleti színvonala határozza meg. Ezért pártunk megerősítése azt jelenti, hogy tagjainkat fel kell fegyverezni a marx­izmus-leninizmus elméletével. Az elmélet elsajátításánál elsősorban a Bolsevik Párt harci tapasztalatainak megis­merésére kell venni az irányt. Döntő ez elsősorban azért, mert a Szovjetunióban már felszámolták a kapitalizmust és felépítették a kizsákmányo­lás mentes szocialista társa­dalmat. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, ha formailag különbözhet is, de lényegileg minden ország­ban azonos tartalommal tör­ténik. Ma nálunk a kapitaliz­musból! a szocializmus felé ha­ladunk. A politikai hatalmat meghódítva megsemmisítjük a kizsákmányoló osztályokat és gazdasági vonalon is épít­jük a szocializmust. Ha ebben a nehéz és felelősségteljes harcban figyelmen kívül hagy nánk a Szovjetunió Bolsevik Pártjának értékes tapasztalait az eredménytelenség veszélyé nek tennénk ki magunkat és megbocsáthatatlan bűnt kö­vetnénk el népünkkel és az egész világ munkásosztályá­val szemben. A Jugoszláv Kommunista Pártban elhanyagolták a marxista-leninista elmélet ta­nulmányozását. Ez a Jugosz­láv Kommunista Párt hibái­nak forrása és ennek eredmé­nyeképpen]:,tértiie Jugoszlávia — ha átmenetileg is — a szo­cializmus útjáról. Vezetői nem - tudnak a jelenlegi helyzetben helyesen tájékozódni és n,em látják a fejlődés útját. Kis­polgári önelégültség lett raj­tuk úrrá, túlbecsülik saját erejüket. Nem látják az osz­tályharc kiélesedését és az osztályellenség manővereit. Megalkuvó ábrándokba rin­gatják önmagukat és azt hi­szik, hogy minden önmagától fog elrendeződni és a szoci­alizmus mindenféleképpen győz. Az elmélet elhanyagolá­sa eredményezte náluk a kri­tika-önkritika háttérbe szorí­tását, mert a marxista elmé­let már természeténél fogva is minden ízében széles, őszin­te és pártszerű kritikát-önkri- tikát követel. A párttagjaink marxista- leninista nevelésénél is a Bol­sevik Párt álljon előttünk példaként. A párt eszmeter­jesztő tevékenységét még a cárizmus rendőri rendszere sem tudta letörni. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelme után pedig; a legfontosabb feladatának te­kintette a Párt a káderek marxista-leninista nevelését. A pártkáderek és a tömegek marxista-leninista nevelése nélkül a Bolsevik Párt nem tudta volna a szocializmus felépítését sikerrel elvégezni. A mi pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja előtt ma a szocializmus felépítésének fel­adata áll. A szocializmus fel­építése harc kérdése. Ebben a harcban csak úgy győzhe­tünk, ha a pártnak elegendő létszámú marxista-leninista elmélettel felfegyverzett tag­ja leses , Réssiet MAJAKÓVSZKIJ: LENIN I. Mifelénk a szó — bármi fontos légyen — ruhaként kopott, megszokássá vált. Akarom, hogy mindig frissen égjen a legmagasztosabb szó — a párt. Az egyén! Kinek van haszna belőle? Hangja vékonyabb, mint csipogás, Ki hallja ? Legfeljebb saját nője, az is csak otthon senki más. II. A párt egyetlen fergeteg kis, vékony zöngékből órjássá válva, melytől az ellenség ereje megreped, mint sortüzben az ágyútól a dobhártya• Rossz az embernek lenni egyedül. Nem katona a magános, minden erős fölébe kerül, sőt a gyenge is, ha páros. III. De ha kicsinyek pártba összebújnak,1— megállj ellenség! reszkess, pusztulj! A párt keze millió ujjnak, amely egyetlen ökölként hull. Az egyén badarság az egyén semmi, egy ember — bárki lehet — öt-ölnyi tönköt sem tud odébb tenni, hát még öt emeletet. IV. A párt — milliók egymás mellett, szorosan összeérő vállak. A párt épületeket égig emelhet, benne mind segítséget találnak. A párt — a munkásosztály gerince. A párt — müvünk hallhatatlansága. A párt az egyetlen, mely soha nem csal meg. Ma inas vagyok, de holnap a térképen én szabom meg a határt. Osztály-agy, osztály-ügy, osztály-erő, osztály-nagyság ez a párt. golják a tanulást, ott a párt AZ UTOLSÓ MENEDÉKHELY Október 25-e. Már majdnem az egész vá­ros a felkelők kezén volt, csak a Téli Palotát és az előtte levő teret birtokolta még az ellenség, \ A palotában, utolsó mene­dékhelyén, rejtőzött az Ideig­lenes Kormány, valamennyi csapatával, minden fegyveres erejével együtt Valamit tenni kellett a fel­kelőknek, hogy kiverjék őket onnan. De a Téli Palota elfoglalá­sa nehéz feladat volt. Észak­ról víz veszi körül ,a kastélyt: a Néva és a Téli-csatorna. Onnan nem lehetett támadni. Maradt a déli oldal. Itt azon­ban a palota előtt hatalmas tér terült el. A támadóknak nem volt hová rejtőzniük a golyók elől. Viszont a kas­télyból a teret igen jól lehe­tett lőni. Ezért emeltek ott geren­dákból falat a kastély meg­erősítésére. A rohamozó ♦ fel­kelőket gépfegyver-tüz fo­gadta volna. A junkerek pe­dig csaknem biztos fedezék mögül! védekezhettek. ■ Az ellenségnek még egy előnye volt: mivel a palotán belül minden átjárót használ­hatott,' akadálytalanul átcso­portosíthatta erőit és majd itt, majd ott váratlanul kicsap­hatott. Ezért gondolta az Ideigle­nes Kormány, hogy a Téli Palotában nemcsak napokig, hanem szükség esetén néhány héten át tartja magát, mig csak erősítés nem érkezik. Lőszerük a junkereknek any­nyi volt, amennyi csak kellett. A Téli Palotában csak a lépcsők száma 117, a szobá­ké és termeké pedig 1000-nél is több. Hely tehát elég volt a csapatok elhelyezésére. A Téli Palota falai vastagok és szilárdak, hosszú ostromot is kibírnak. A Téli Palota úgyszólván bevehetetlen volt! De a bolsevikok mégis el­határozták, hogy aznap ok­tóber 25-én este, de legké­sőbb éjszaka elfoglalják a Téli Palotát. így is történt. Éljen Sztálin, a világ dol­gozóinak nagy tanítómestere, a béke és népszabadság élhar­cosa ! Éljen Sztálin, a magyar nép nagy barátja! A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom útmutatása nyomán az MDP vezetésével építsük a szocializmust!

Next

/
Oldalképek
Tartalom