Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-22 / 244. szám

8 oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. okíbibe.r 22, péntek W9 A SZABAD SÉFRŐL — Hogy miért az én lapom a Szabad Nép? Nem látja elvtárs, hogy ,,melós“ va­gyok? — harsogja felém a gépzugáson keresztül Murczkó Károly a Dózsa nyomda gép­mestere. Már kotorja is elő kenőcsös kék overálja zsebéből az új­ságot. A fehér papirszélen sorra meglátszanak mind az öt ujjúnak a nyomai. — Nem dísznek hordom én a zsebemben a Szabad Népet — magyarázza s már terege­ti is elém a lapokat. — Itt te rólunk van szó — bök az első oldalra, „...a mun kásoktatás kiszélesítésének kérdéséről tárgyaltak...“ ^..él- munkások...“ — Ez a lap az, amelyik minden munkásembernek meg mutatja ,hogy mit kell csele­kednie, hogy hol a helye meg hogy miért dolgozunk, hogyan kell dolgozni. Hej, hogy ezt is megérhetjük elvtárs, hogy a ,,melósok“ újságja legyen a legnagyobb, a legjobb és a legszebb! És azt, hogy szaba­don Írhatják és mi is szaba­don olvashatjuk. Aztán tudja elvtárs sokszor meglátok valamit, ami úgy bizsergeti az oldalam, hogy hát valami itt nem stimmel. Akkor csak előveszem a Sza­bad Népet és rögtön rájövök, hol a bibi, hová kell ütni és hogyan. — Még a sportról is más­képen ir — veti közbe valaki. — Egészen új szellemben. Itt is a dolgozók érdekeiért harcol, a tömegsportért. Nem vagyunk bufa feVércselédek, segít a Szabad Nép Éppen ebben a pillanatban fejezte be Nagy Lajosné a mosogatást. Gyorsan elrakja a tiszta, ragyogó edényeket. — Elkéstem kicsit az ebéd­del — mentegetődzik — ké­sőn jött haza a férjem a szol­gálatból. Máris megragadja a seprőt s folytatja szorgalmasan a munkáját. — Olcsóbb lesz a textil elv­társi — újságolja vidáman, nem tagadva meg női mivol­tát. — Honnan gondolja? Tágranyilt szemmekkel cso­dálkozik rám, még a seprő is megáll a kezében. Szinte mér­gesen kérdezi. — Hát maga nem olvassa a Szabad Népét? Rögtön oda is lép a kre- denchez s levesz onnan egy újságot. — Itt van ni, olvassa csak! „30 millió kiló pamutot ka­punk egy év alatt a Szovjet­uniótól....“ Visszarakja, a Szabad Népet szépen összehajtogatva. — Tudja elvtárs, sokat se­gít a nőknek a Szabad Nép. Hiszen a múltban annyira ki voltuk semmizve a politiká­ból, csak a fakanál mellett gubbaszthattunk. Most politi­zálok én is mint a férjem, Ugyanúgy tudom, hogy mi történik körülöttünk. Minden nap elolvasom az újságot, az­tán mégis tudom mondani a véleményem, ha buta rémhí­rekről lefetyelnek valahol az asszonyok. Szoreteítel simogatja meg a lapot. — A férjemhez is közelebb hozott, mindent meg tudok vele beszélni, nem vagyoV afó'le buta fehércseléd, ahogy régen csúfoltak bennünket. A szocialista nemzetiségi politika győzelme Mintaképet állit elénk a Szabad Nép A Szit jelvény zománcozott vörös csillagja villog Kiss Bé­la ifjúmunkás kabátján. Ahogy belépek az az első, hogy pirossal aláhúzott soro­kat dug az orrom elé. „liP ifjúsági munkaversenybrigácf alakult ‘ az üzemekben...“ — Mit szólsz hozzá? Mi? — ül ügeti a hátamat nagy jóked vében — Látod mi is kiérde­meljük hogy a Szabad Nép­ben Írjanak rólunk. — Sokat számit ám az! — húzom alá én is. • — Na hallod! Hiszen ez a legjobb újság! Nem is tudnám mi lenne, ha nem olvashat­nám el mindennáp. — Bár minden fiatal igy vélekedne — szólal tneg Ve­res Julia is, a fiatal ifjuveze- tő. :— Nekünk ifiknek sokat kell tanulnunk, mert egyszer mi vesszük át < a munkát, a vezetést. A Szabad Nép olva­sása pedig nagyban hozzájá­rul ahhoz, hogy képzett, ön­tudatos építői legyünk a szo­cializmusnak. — Megismerjük a szovjet- ifjúságot is, azt amely már a szocial’sta rendszerben nőtt fel. Sokat tanulhatunk ezen keresztül is. — Aztán megismerjük az él munkásainkat is— lelkese­dik Kiss Béla — a komszomo- 1 istákat, akik élen járnak a termelésben és példát mutat­nak nekünk. Alig búcsúzunk el tőle, már újra a Szabad 'Nép ha­sábjaiba temetkezik, olvas, tanul és készül a mindenna­pos harcra. Felvilágosítás a szervező bizottság október 15-i felhívására vonatkozó kérdésekre Az MDP Szervező Bizottsá­ga felhívással fordult a párt- szervezetekhez. A felhívásnak az a célja, hogy a felülvizsgá­lás minden párttagunkra ki­terjedhessen, vagyis minden párttagot alapszervezeténél nyilvántartásba vegyiének. Jelenleg ugyanis sok. olyan párttagunk van, akit lakása, vagy munkahelyiének változá­sa miaH eddigi alapszerveze­tétől kijelentettek, de új alap­szervezete nem jelenti be. — Az alapé zervezetek feladata, hogy a náluk jelentkező, az üzemihez tartozó, 'illetve a szervezet területén lakó párt­tagot vegyék nyilvántartásba és változás-jelentésen jelent­sék még abban az esetben is, ha az át jelentkezőnek nincs is meg az új tagsági könyve. — Lehetséges ugyanis, hogy a párttagnak éppen azért nincs .mig az új tagkönyve, mert a régi alapszervezettől történt kijelentése éta nincsen az új aiapszervezet nyilvántartásába felvéve. Azokról a párttagokról, akik ú j tagsági könyvüket még nem kapták kézhez, minden alap- szervezet. készítsen névjegyzé­ket november 1-ig. A Szerve­ző Bizottság felhívása hang­súlyozza, hogy semmiféle pót- összeírást nem ■ szabad vé­gezni. A Központi Nyilvántartó ar­ra kéri a pártszervezeteket, hogy ezeket a névjegyzékeket, illetve a változás-jelenté:eket a pártszerű úton, Vagyis a megyebizottságon, Nagybuda- pesten a kerületeken ‘keresztül juttassák el, hogy ott az elő­zetes ellenőrzés megtörtén­hessék. Az egyes párttagok bejelentéseiket közvetlenül szervezetükhöz, és ne a Köz­ponti Nyilvántartóhoz intéz­zék. A népek közötti ellentétek szítása az uralkodó osztályok ■ érdeke, pedig két nép föld- •' 1 munkám, két nép vasesztergá­lyosa nem gyűlöli egymást, hiszen egy a sorsuk, egy az érdekük, egy a céljuk. És egy a kizsákmányolok érdeke i-s, ez az érdek azonban nem egyezik a dolgozókéval, ez az érdek merőben ellentétes. Egy célt ismer ez az érdek: a kö­nyörtelen kizsákmányolást, a zsíros1 proftot. Éppen ezért egy a .sorsuk is ezeknek: buk­ni fognak, megsemmisülnek a dolgozók forradalmi ököl csa­pásai alatt, megsemmisülnek, legyenek bármilyen nemzeti­ségűek, mert a nemzetköz, tőkével a munkásinternacio- nálé áll szemben egyre erő- itebben, egyre megrendíthe- ‘etlenebbül. Hogy mit jelent a fasiszta­imperialista kezek eltávolítása két nép életéből, arra a ma­gyar-csehszlovák viszony ren­dezése a legélénkebb példa. — Észtéi ejn, elvadult üldözés volt a magyarság sorsa a jobboldali szociáldemokraták­kal ílepaktált, imperialista zsoldban álló politikusok ve­zette Csehszlovákiában. Türel­meden, meg nem értő politika volt ez, amelynek végered­ményben nem volt más célja, mint ellentétet szítani a ma­gyar és csehszlovák nép kö­zöd. Nem a csehszlovák nép, hanem a nyugati imperialisták zeoldjáhan álló jobboldali csehszlovák vezetők politikája volt ez a magyarüldözés, ame­lyet — éppen a tények világos látása miatt — retorziók al­kalmazása, a magvarország. csehszlovák állampolgárok ül­dözése, fenyegetőző ökölrázáe nélkül vett tudomásul a | Kommunista Párt bölcs veze­tése alatt álló népi demokrati­kus úton járó Magyarország. Pártunk jói tudta, hogy a két nép „közös dolgait“ nem a soviniszta vadság módszerei­vel, hanem csak. én csak a le­nini-sztálini nemzetiségi noli- tika elvei alapján lehet igaz­ságosan rendezni. Nem csalódtunk, ennek : ■politikának a helyességébe!, de csalódtak az uszítók sajt rothadt ,imperialista felíogí suk vélt igazi? ágában,, a „ki veszekedő fél között egy hai malik jár jól“ közmondádbai A csehszlovák népi demokrá ciában beállít februári fordu lat a reakció vereségével és < csehszlovák Kommunista Pár győzelmével végződött. És e: a győzelem eldöntötte a ké ország közti vitát is. A ma gyár én csehszlovák Kommu­iii.: tá Párt tárgyalásai ered- 1 ményre vezettek. Nem volt nehéz a megegye­zés, könnyen találtak tárgya­lási alapot. Mindkét párt s nép érdekeit szolgálja, a dol­gozó népet képviseli; a dol­gozó nép képviselői között pe­dig nincs akadálya a békéi megegyezésnek. Nincs nézet­eltérés és érdekellentét köz. tünk, nőt, egymásnak nyúj­tunk segítő, támogató -kezet s. szocializmus építésében és megval ósításában. Bennünket, kommunistákat igazolt az idő, amikor nem engedtük szabadjára a szen­vedélyeket, amikor ■ nyugodt­ságra, higgadtságra intettük £ csehszlovákiai események lát. tán felháborodottakat. Lábul a fejlődés irányát és tudtuk hogy amint- nálunk, épp úgy Csehszlovákiában is eljön a: a nap, amikor a dolgozó nép veszi kezébe az államhatalmat, amikor épp úgy, mint nálunk a Kommunista Párté lesz J döntő szó a népi demokratiku Cseh'dovákia irányításába) Visszakapták állampolgársá púkat a csehszlovákiai ma gyár nemzetiségűek beillesz kedhe'nek Csehszlovákia de mekratikus rendjébe, részt ve hetnek a népi demokráci. megerősítésében és a szocíaliz mus építésében, tehát: teljes jogú tagiaí lettek ismét . csehszlovák népi demokrácia nak. Ez a lenini—sztálini nemz« tiségi politika győzelme. Újabb letartóztatás a postai rémhirgyár ügyében Beszámoltunk már arról, hogy az államvédelmi osztály leleplezte azt a rémhirközpon- tot, amey ez év februárja óta. működött a nyíregyházi pos­tán. Az ügy szereplői saját maguk készítette rádióval hall gatták az imperialista álla­mok rádióinak adásait és a I hallott híreket kibővítve pós- | tai telefon útján továbbadták, Ezen felül ők is koholtak kü­lönféle rémhíreket a demo­kratikus intézkedések és a Szovjetunió ellen s a postáról szétterjedtek a hírek az egész városba, sőt a vármegye több községébe is. Megtartották a nőgyiiléit az Iparosszékházban Szerdán este rendeztél: meg az Iparosszékház nagytermé­ben az MNDSz nőgyűlését. — Török Gábor né központi ki­küldött. tartott, referátumot, melynek központi kérdése az osztályharc, különösen a falu­si osztályharc volt. Hangsú­lyozta továbbá a Szovjetunió szerepét a nemzetközi politi­kában, a békéért való küzdel­mét, majd rámutatott a Buda­pesten megrendezendő női vi­lágkongresszus jelentőségére. — A világ demokratikus érzelmű asszonyai jönnek majd össze Budapesten és ez a tény is aláhúzza népi demo­kráciánk tekintélyét és meg- ‘ 'becsüféisét — mondotta Török Gáborné beszámolójában. Útmutatás fesz ez a kon­gresszus a világ dolgozó női­nek számára a helyes irány­ban való haladáshoz. (A referátumot követő lelkes és .komoly 'hozzászólások bizo­nyították a megbeszélés fon­tosságát és sikerét. A rémhirközpont leleplezi se után a rendőrség öt vez: lő tisztviselőt vett őrizett- Gimes Ödön postamüszaki f- ellenort, Arday Lajos póstaf Kigyelőt, ä távirdaosztály V zetőjét Csömör András elsi osztályú postatisztet, Vants Bélát, a VI. építési osztál vezetőjét és Barabás Gyűl posta főellenőrt. A kihallgatott gyanúsító tak vallomásaiból kiderül hogy rajtuk kívül szerep volt a rémhírek terjesztésébe ifj. Törő János pénztárosna is. A rendőrség Törőt tegna őrizetbe vette. Fizessen elő a Nyírségi Magyar Népre A legjobb) magyar újság a Nép

Next

/
Oldalképek
Tartalom