Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-19 / 241. szám
,«NÉP Ara 60 fillér V. évfolyam, 241. szám. , 9 m 1948. október 19. Kprld nehézipari, könnyűipari és állami ellenőrzési minisztérium islállitásá! favasolja a szakszervezet« kongresszus (MI) Nípn vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy iparunk fejlesztéséhez és ipa- ri termelésünkhöz minden tér mészeti kincs rendelkezésre álljon. Nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokért és gépekért kell valutát érő mezőgazda- sági és ipári termékeket adnunk, vagy éppenséggel ne- mesvalutát. Tehát nekünk, a dolgozóknak kell előteremtenünk ipari termelésünk fejlesztésének alapjához a szükséges /valutáris előfeltételeket exportunk fejlesztése, exportunk minőségi emelése révén. Hogy mit jelent nemzetgazdaságunk fejlesztése, ipari tér melésünk biztos alapokra helyezés* ■ szempontjából külkereskedelmünk kiszélesítése, arra elég egyetlen, de alapos példát felhozni, a minap aláirt szovjet-magyar árucsere- - forgalmi megállapodást. Felmérhetetlen jelentőségű ez az egyezmény, amelyet két olyan ország irt alá, amely a terv- gazdálkodás útján halad, a válságmentes gazdasági élet biztos jövőt jelentő utján. A 17 hónapra kötött árucsereforgalmi egyezmény a legnagyobb, amelyet valaha kötött Magyarország. A 150 millió dolláros keretben annyi ipari nyersanyagot hozunk he, amely legnagyobbrészt fedezi szükségleteinket. A megállapodás keretében behozandó gyapot- mennyiség viszont 1949 végéig biztosítja textiliparunk fog lalkoztatását. Kivitelünk anyagát főként nehéz- és könnyű iparuk adja. Mozdonyokat, vagonokat, vasúti darukat, elektromotorokat és textilipari feleslegünk nagy részét szállítjuk a Szovjetunióba a megállapodás keretében. Mezőgazdasági exportunkat borpárlat., kukorica keményítő, paprika, lucernamag, mák. vegyesiz, valamint élő sertés fogja alkotni. A gépipari megrendelések lehetővé teszik gépiparunk na- gyobbmérvü racionalizálását, termékenyebbé tételét és ami, a legdöntőbb: ez a megálíauö- dás hatévi foglalkoztatást biz tosit gépiparunk^ számára. A szocialista Szovjetunióval kötött árucsereflörgatr-: megállapodás biztosítja ipa- ' runk, mezőgazdaságunk egyszóval gazdasági életünk válságmentes fejlődését. Biztosit ja szocialista termelésünk egyre erőteljesebb kialakítását, megerősítését, hároméves tervünk sikeres és két év és öt hónap alatti végrehajtását, vagyis: újabb lendületet, erőt ad munka- és termelési versenyünknek, mert biztosítottuk nyersanyagszükségletünk beszerzését és ipari, valamint mezőgazdasági termékeink döntő részének elhelyezését. Komoly tévedés lenne azon ban, ha ölhetett kézzel néz- j lénk kereskedelemügyi miniszterünk tárgyalásait, túri omásul vennénk a moszkvai megállapodás aláírását és tétlenül várnánk a szállítások megkezdését. Az ipar és mezőgazdaság dolgozóitól füeg külkereskedelmünk sikere, kíil kereskedelmi tárgyalásaink eredményessége. A minőség fokozása és az önköltség csők kentése egyik lényeges előfel tétele exportlehetőségeinknek és ezeknek az előfeltételéknek a megteremtése csakis és kizárólag ipari és mezőgazdasági dolgozóinkon múlik. A munka- és termelési versenyekben egyik döntő szempont a minőségi termelés. Túl va^vunk már a termelés újjáépítésének azon a szakaszán amikor kizárólag a többtermelés volt a döntőfontosságu. Ma már a többtermelés mellett lényeges szempont a minőségi termelés is. Egyrészt azért, mert a belföldi fogyasz tás során minőségi áruval láthatjuk el a dolgozókat, másrészt pedig azért, mert csakis a minőségi áru keresett és így versenyképes a külföldi piacon. A minőségi termelés mellett rendkívül ríagyfontosságu az cnköl'ség csökken tóve is- Ma már világosan látjuk dolgozóink ama elhatározásának horderejűt, hogy munkaverse- nyíik során egyik lényeges versenypontul az önköltség csökkentést tűzték ki. Észszerű termeléssel, a munkamódszerek fejleszésével ,újításokkal, helyénvaló anyag- takarékossággal érik el dolgozóink üzemük, gyáruk önköltségének csökkentését. Az exportra szánt terméket — minősége ■ mellett — elfogadhatói ára is teszi kelendővé, versenyképessé. Természetesen a dolgozók erőfeszítései mellett népi demokratikus kormányzatunk is komoly erőfeszítéseket tesz export-költségeink csökkentésére, Ezzel magyarázható nép dául az, hogy nemzeti vállalat vette kezébe az exportimport lebonyolítását, amivel lehetetlenné tette a feleslegesen közbeiktatódott kezek indokolatlan haszonmarkolását és ezzel az exportra kerülő és importált termékek megdrágítását. Lényegesen csökkennek a költségek ezá]t»i és igy könnyebbé válik minőségi termelésünk küHöldi értékesítése. így és ennyiben függ dolgozóinktól kivitelünk fokozása. Többtermelés, minőségi termelés, önköltség csökkentése. És ennek a három szempontnak. érvényesítése, a termelési versenyben való fokozottabb szem előtt tartása A parlament díszbeöltözött épületében vasárnap reggel 9 órakor megnyílt a szakszervezetek XVII. kongresszusa. A szakszervezeti kongresszuson 17 ország' képviselteti magát. Harustyák József, a Szaktanács elnöke megnyitójában köszöntötte a köztársasági elnököt, a kormány megjelent tagjait s a kongresszus harcos üdvözletét tolmácsolta a távollevő Rákosi Mátyás elvtársnak. Az elnökség megválasztása éi; a napirend megállapítása után Szaka sits Árpád elvtárs köztársasági elnök mondott beszédet. Az új szakszervezeti feladatokkal foglalkozott és hangsúlyozta, hogy a kongresszus tanácskozásai számára irányt mutat a marxizmus-lenin'z- rous, a Szovjetunió példája és Sz'álin lángelméje. Dinnyés Lajos miniszterelnök megemlékezett a munkásság nehéz küzdelmeiről és a nemzet háláját tolmácsolta. Drahos Lajos elv’árs javaslatára az értekezlet táviratot küldőt Sztálinnak, a ttagvar nép nagy jótevőjének, a dolgozók nagy tanítójának. & felszabadni! rannkásosítály szakszervezetei tartják kongresszusokat Ezután Kádár János bel- ügyimniszter, a MDP főtitkár- helyettese lépett az emelvényre. X — A kongresszus jelentőségét „mindenekelőtt az adja meg, hogy a kapitalizmus bilincsei, az imperializmus rabsága alól felszabadult magyar m unkásosztály szakszervezetei tartják ma ezt a Kongresz- 1 szűri. A kapitalizmus rendszere nálunk megdőlt. A magyar dolgozó szabadon ól és saját országa építésén dolgo-, zik. A dolgozó nép szabadságát a szocialista Szovjetuniónak köszönheti. Mi éltünk a szabadságadta lehetőséggel és összezúztuk a nagybirtokosok, nagytőkések uralmát. Az egyház és a demokrácia viszonyával foglalkozva kijelent ette, hogy Mindszenty minden egyes fellépésével mindjobban elárulja, hogy egvre kevésbbé képviseli a katolikus egyház ügyét, de egyre inkább a politikai reakció érdekét. Sóssá István a szakszervezetek uj feladatairól A kongresszus ezután üdvözlő táviratot küldött Rákosi Mátyás elvtársnak, majd Kossá li tván iparügyi miniszter sz''dalt fel. Kiemelte’ hogy a népi demokrácia 'ovábbfejlesz- tőse, a szocializmus építésé a legteljesebb együttműködést követel! meg az iparügyi vezetés és a szakszervezetek közölt. Ezt az együttműködést szervezetileg is h'ztosítani kell. Ebhez az’ első lépés, hogy a szakszervezetek haladéktalanul térjenek át a korszerűtlen szakmai szervezkedésről az ipari szervezkedésre. A mun- kaerőgazdálkodásba be kell vonni a munkaerő-utánpótlás biztosítását is és az üzemi bizottságok eddigi jellegét meg kell változtatni. Ezután bejelentette Kossá elvtárs a tervszerű tanoncképzés kifejlesztésé; és az új ipari tanulótörvényt. Ezután a külföldi vendégek felszólalására került sor. —- Louis Saillant, a Világszövetség főtitkára, Leonid Nikola- jevies Szolovjev, a szovjet szakszervezeti szövetség főt!t- kárhelyettese és még sokan mások szólaltak fel. A dolgozók maguk oldják meg az öregek segélyezését , Hétfőn reggel a Szaktanács kongresszusa tovább folytatta tanácskozásait, Apró Antal elvtárs főtitkári referátumában megállapította, hogy a termelés mennyisége általában elérte, sőt egyes helyeken túl is haladta a háború előtti színvonalat, de ármunka termelékenysége még mindig alatta marad a háborúelőttinek. A szocializmust csak úgy építhetjük fel, ha a munka termelékenysége jelentősen: túlhaladja a háború előtti fokát. Az élmunkásokkal, a munkaversennyel és a szociális kérdésekkel foglalkozott ezután Apró elvtárs. Azokban a szakszervezetekben — mondta —, ahol eddig nem adtak segélyeket, be kell vezetni a segélyezésre szoruló szakszervezeti tagok támogatását. Az öreg munkások százai kérték a Szaktanácsot: találjuk meg a módját annak, hogy hogyan lehetne helyzetükön javítani. Most maguk a dolgozók kezdeményezték, hogy egy bizonyos százalékos hozzájárulással hajlandók .segíteni az öreg munkásokon. A Szaktanács javasolja: mondja ki a kongresz- szus, bog}1 az ö re^égi járulék felemelése érdekében a munkások hozzájárulnak fizetésük egy százaléka erejéig és az öregségi járulékot a hozzájárulás alapján november / elsejével 50 százalékra fel kell emelni. : 'V Fokozott éberséget! Javasatot tett «ezután az iparügyi minisztérium nehéz- és gépipari, valamint könnyűipari minisztériumra való kettéválasztására, továbbá az állami ellenőrzési minisztériuin felállítására. A MAiORT-nál j és a Hutter és Levernél le- j leplezett szabotázzsal és'kémkedéssel kapcsolatban fokozott éberségre hívta fel a munkásságot. Szólt a klerikális reakciórój is és kifejtette, hogy a magyar szervezett munkásság tiszteletben tartja m'ndenki vallásos érzületét, híve a vallásszabadságnak, de nem tűrheti és nem fogja tűrni, hogy az egyház takarója alatt a munkásosztály és a dolgozó nép ellen folytassanak akciót. minden dolgozónak egyéni ér- acot, behozatalunk pedig az ő deke, mert kivitelünk az ő I munkáját, termelésének szi- munkatermékének szerez pi- I lárd alapját biztosítja. Ha azok, akiknek egyházán«/ belül ez feladatuk volna, nem: képesek megfékezni Mindszenty demokráciaellenes dühét, a szervezett munkásság; módot fog találni arra, hogy ezt a feladatot helyettük elvégezze. Apró Antal elvtárs referátuma után hozzászólások következtek. Piros László elvtárs, a Szaktanács helyettes .főtitkára kijelentette, hogy a brigádmozgalmat, mint a verseny legalkalmasabb szervezeti formáját tovább kell fejleszteni. A továbbiakban hangoztatta, hogy a jövőben több gondot kell fordítani a vidéki üzemek termelésére, munkaversenyére, valamint az üzemi bizottságoknak és a versenybizottságoknak munkájára. Fokozzuk kivitelünket I
