Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-19 / 241. szám

,«NÉP Ara 60 fillér V. évfolyam, 241. szám. , 9 m 1948. október 19. Kprld nehézipari, könnyűipari és állami ellenőrzési minisztérium islállitásá! favasolja a szakszervezet« kongresszus (MI) Nípn vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy iparunk fejlesztéséhez és ipa- ri termelésünkhöz minden tér mészeti kincs rendelkezésre álljon. Nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokért és gépekért kell valutát érő mezőgazda- sági és ipári termékeket ad­nunk, vagy éppenséggel ne- mesvalutát. Tehát nekünk, a dolgozóknak kell előteremte­nünk ipari termelésünk fej­lesztésének alapjához a szük­séges /valutáris előfeltételeket exportunk fejlesztése, expor­tunk minőségi emelése ré­vén. Hogy mit jelent nemzetgaz­daságunk fejlesztése, ipari tér melésünk biztos alapokra he­lyezés* ■ szempontjából külke­reskedelmünk kiszélesítése, arra elég egyetlen, de alapos példát felhozni, a minap alá­irt szovjet-magyar árucsere- - forgalmi megállapodást. Fel­mérhetetlen jelentőségű ez az egyezmény, amelyet két olyan ország irt alá, amely a terv- gazdálkodás útján halad, a válságmentes gazdasági élet biztos jövőt jelentő utján. A 17 hónapra kötött árucsere­forgalmi egyezmény a legna­gyobb, amelyet valaha kötött Magyarország. A 150 millió dolláros keretben annyi ipari nyersanyagot hozunk he, amely legnagyobbrészt fedezi szük­ségleteinket. A megállapodás keretében behozandó gyapot- mennyiség viszont 1949 végé­ig biztosítja textiliparunk fog lalkoztatását. Kivitelünk anyagát főként nehéz- és könnyű iparuk adja. Mozdo­nyokat, vagonokat, vasúti darukat, elektromotorokat és textilipari feleslegünk nagy részét szállítjuk a Szov­jetunióba a megállapodás ke­retében. Mezőgazdasági ex­portunkat borpárlat., kukorica keményítő, paprika, lucerna­mag, mák. vegyesiz, valamint élő sertés fogja alkotni. A gépipari megrendelések lehe­tővé teszik gépiparunk na- gyobbmérvü racionalizálását, termékenyebbé tételét és ami, a legdöntőbb: ez a megálíauö- dás hatévi foglalkoztatást biz tosit gépiparunk^ számára. A szocialista Szovjetunió­val kötött árucsereflörgatr-: megállapodás biztosítja ipa- ' runk, mezőgazdaságunk egy­szóval gazdasági életünk vál­ságmentes fejlődését. Biztosit ja szocialista termelésünk egyre erőteljesebb kialakítá­sát, megerősítését, hároméves tervünk sikeres és két év és öt hónap alatti végrehajtását, vagyis: újabb lendületet, erőt ad munka- és termelési ver­senyünknek, mert biztosítot­tuk nyersanyagszükségletünk beszerzését és ipari, valamint mezőgazdasági termékeink döntő részének elhelyezését. Komoly tévedés lenne azon ban, ha ölhetett kézzel néz- j lénk kereskedelemügyi mi­niszterünk tárgyalásait, tú­ri omásul vennénk a moszkvai megállapodás aláírását és tét­lenül várnánk a szállítások megkezdését. Az ipar és me­zőgazdaság dolgozóitól füeg külkereskedelmünk sikere, kíil kereskedelmi tárgyalásaink eredményessége. A minőség fokozása és az önköltség csők kentése egyik lényeges előfel tétele exportlehetőségeinknek és ezeknek az előfeltételék­nek a megteremtése csakis és kizárólag ipari és mezőgaz­dasági dolgozóinkon múlik. A munka- és termelési ver­senyekben egyik döntő szem­pont a minőségi termelés. Túl va^vunk már a termelés új­jáépítésének azon a szakaszán amikor kizárólag a többter­melés volt a döntőfontosságu. Ma már a többtermelés mel­lett lényeges szempont a mi­nőségi termelés is. Egyrészt azért, mert a belföldi fogyasz tás során minőségi áruval lát­hatjuk el a dolgozókat, más­részt pedig azért, mert csakis a minőségi áru keresett és így versenyképes a külföldi pia­con. A minőségi termelés mellett rendkívül ríagyfontosságu az cnköl'ség csökken tóve is- Ma már világosan látjuk dolgo­zóink ama elhatározásának horderejűt, hogy munkaverse- nyíik során egyik lényeges versenypontul az önköltség csökkentést tűzték ki. Ész­szerű termeléssel, a munka­módszerek fejleszésével ,újí­tásokkal, helyénvaló anyag- takarékossággal érik el dol­gozóink üzemük, gyáruk ön­költségének csökkentését. Az exportra szánt terméket — minősége ■ mellett — elfogad­hatói ára is teszi kelendővé, versenyképessé. Természetesen a dolgozók erőfeszítései mellett népi de­mokratikus kormányzatunk is komoly erőfeszítéseket tesz export-költségeink csökkenté­sére, Ezzel magyarázható nép dául az, hogy nemzeti válla­lat vette kezébe az export­import lebonyolítását, amivel lehetetlenné tette a feleslege­sen közbeiktatódott kezek in­dokolatlan haszonmarkolását és ezzel az exportra kerülő és importált termékek megdrágí­tását. Lényegesen csökken­nek a költségek ezá]t»i és igy könnyebbé válik minősé­gi termelésünk küHöldi érté­kesítése. így és ennyiben függ dol­gozóinktól kivitelünk fokozá­sa. Többtermelés, minőségi termelés, önköltség csökken­tése. És ennek a három szem­pontnak. érvényesítése, a ter­melési versenyben való foko­zottabb szem előtt tartása A parlament díszbeöltözött épületében vasárnap reggel 9 órakor megnyílt a szakszerve­zetek XVII. kongresszusa. A szakszervezeti kongresszuson 17 ország' képviselteti magát. Harustyák József, a Szakta­nács elnöke megnyitójában kö­szöntötte a köztársasági elnö­köt, a kormány megjelent tag­jait s a kongresszus harcos üdvözletét tolmácsolta a távol­levő Rákosi Mátyás elvtárs­nak. Az elnökség megválasztása éi; a napirend megállapítása után Szaka sits Árpád elvtárs köztársasági elnök mondott beszédet. Az új szakszervezeti felada­tokkal foglalkozott és hangsú­lyozta, hogy a kongresszus ta­nácskozásai számára irányt mutat a marxizmus-lenin'z- rous, a Szovjetunió példája és Sz'álin lángelméje. Dinnyés Lajos miniszterel­nök megemlékezett a munkás­ság nehéz küzdelmeiről és a nemzet háláját tolmácsolta. Drahos Lajos elv’árs javas­latára az értekezlet táviratot küldőt Sztálinnak, a ttagvar nép nagy jótevőjének, a dol­gozók nagy tanítójának. & felszabadni! rannkásosítály szakszervezetei tartják kongresszusokat Ezután Kádár János bel- ügyimniszter, a MDP főtitkár- helyettese lépett az emel­vényre. X — A kongresszus jelentősé­gét „mindenekelőtt az adja meg, hogy a kapitalizmus bi­lincsei, az imperializmus rab­sága alól felszabadult magyar m unkásosztály szakszerveze­tei tartják ma ezt a Kongresz- 1 szűri. A kapitalizmus rendsze­re nálunk megdőlt. A ma­gyar dolgozó szabadon ól és saját országa építésén dolgo-, zik. A dolgozó nép szabadsá­gát a szocialista Szovjetunió­nak köszönheti. Mi éltünk a szabadságadta lehetőséggel és összezúztuk a nagybirtokosok, nagytőkések uralmát. Az egyház és a demokrácia viszonyával foglalkozva kije­lent ette, hogy Mindszenty minden egyes fellépésével mindjobban elárulja, hogy egvre kevésbbé képviseli a katolikus egyház ügyét, de egyre inkább a politikai reak­ció érdekét. Sóssá István a szakszervezetek uj feladatairól A kongresszus ezután üd­vözlő táviratot küldött Rákosi Mátyás elvtársnak, majd Kos­sá li tván iparügyi miniszter sz''dalt fel. Kiemelte’ hogy a népi demokrácia 'ovábbfejlesz- tőse, a szocializmus építésé a legteljesebb együttműködést követel! meg az iparügyi ve­zetés és a szakszervezetek kö­zölt. Ezt az együttműködést szervezetileg is h'ztosítani kell. Ebhez az’ első lépés, hogy a szakszervezetek haladéktala­nul térjenek át a korszerűtlen szakmai szervezkedésről az ipari szervezkedésre. A mun- kaerőgazdálkodásba be kell vonni a munkaerő-utánpótlás biztosítását is és az üzemi bi­zottságok eddigi jellegét meg kell változtatni. Ezután beje­lentette Kossá elvtárs a terv­szerű tanoncképzés kifejleszté­sé; és az új ipari tanulótör­vényt. Ezután a külföldi vendégek felszólalására került sor. —- Louis Saillant, a Világszövet­ség főtitkára, Leonid Nikola- jevies Szolovjev, a szovjet szakszervezeti szövetség főt!t- kárhelyettese és még sokan mások szólaltak fel. A dolgozók maguk oldják meg az öregek segélyezését , Hétfőn reggel a Szaktanács kongresszusa tovább folytatta tanácskozásait, Apró Antal elvtárs főtitkári referátumában megállapította, hogy a termelés mennyisége általában elérte, sőt egyes he­lyeken túl is haladta a háború előtti színvonalat, de ármunka termelékenysége még mindig alatta marad a háborúelőtti­nek. A szocializmust csak úgy építhetjük fel, ha a munka termelékenysége jelentősen: túlhaladja a háború előtti fo­kát. Az élmunkásokkal, a mun­kaversennyel és a szociális kérdésekkel foglalkozott ez­után Apró elvtárs. Azokban a szakszervezetekben — mond­ta —, ahol eddig nem adtak segélyeket, be kell vezetni a segélyezésre szoruló szakszer­vezeti tagok támogatását. Az öreg munkások százai kérték a Szaktanácsot: találjuk meg a módját annak, hogy hogyan lehetne helyzetükön javítani. Most maguk a dolgozók kez­deményezték, hogy egy bizo­nyos százalékos hozzájárulás­sal hajlandók .segíteni az öreg munkásokon. A Szaktanács ja­vasolja: mondja ki a kongresz- szus, bog}1 az ö re^égi járu­lék felemelése érdekében a munkások hozzájárulnak fize­tésük egy százaléka erejéig és az öregségi járulékot a hoz­zájárulás alapján november / elsejével 50 százalékra fel kell emelni. : 'V Fokozott éberséget! Javasatot tett «ezután az ipar­ügyi minisztérium nehéz- és gépipari, valamint könnyű­ipari minisztériumra való ket­téválasztására, továbbá az ál­lami ellenőrzési minisztériuin felállítására. A MAiORT-nál j és a Hutter és Levernél le- j leplezett szabotázzsal és'kém­kedéssel kapcsolatban fokozott éberségre hívta fel a munkás­ságot. Szólt a klerikális reak­ciórój is és kifejtette, hogy a magyar szervezett munkásság tiszteletben tartja m'ndenki vallásos érzületét, híve a val­lásszabadságnak, de nem tűr­heti és nem fogja tűrni, hogy az egyház takarója alatt a munkásosztály és a dolgozó nép ellen folytassanak akciót. minden dolgozónak egyéni ér- acot, behozatalunk pedig az ő deke, mert kivitelünk az ő I munkáját, termelésének szi- munkatermékének szerez pi- I lárd alapját biztosítja. Ha azok, akiknek egyházán«/ belül ez feladatuk volna, nem: képesek megfékezni Mind­szenty demokráciaellenes dü­hét, a szervezett munkásság; módot fog találni arra, hogy ezt a feladatot helyettük elvé­gezze. Apró Antal elvtárs referá­tuma után hozzászólások kö­vetkeztek. Piros László elvtárs, a Szak­tanács helyettes .főtitkára ki­jelentette, hogy a brigádmoz­galmat, mint a verseny legal­kalmasabb szervezeti formáját tovább kell fejleszteni. A to­vábbiakban hangoztatta, hogy a jövőben több gondot kell fordítani a vidéki üzemek ter­melésére, munkaversenyére, valamint az üzemi bizottsá­goknak és a versenybizottsá­goknak munkájára. Fokozzuk kivitelünket I

Next

/
Oldalképek
Tartalom