Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-17 / 240. szám

2 oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NEF 1948. október 17, vasárnap * ÉLÜZEM LETT a Tejipari es Értékesítési Nemzeti Vállalat Tejüzeme Néhány nap múlva ott lesz a jelvény a Tátra-utcai „OMTK“-telep homlokzatán Az Országos Magyar Tejér - tőkésítő Központ negyven üze­me, a Fővárosi Tejüzem, a Derbi tejterméküzem és az Eszterházi-í'éle tejüzem egye­sült egy nagy nemzeti válla­lattá. A munkaverseny leg­utóbbi kiértékelése szerint el­ső lett a versenyben a nem­zeti vállalat tejüzeme. (Volt OMTK.) A nyíregyházi üzem, amely negyven társa között a legnagyobb, mintegy egynyol- cadrésze az üzemek egészé­nek, a napokban kapta meg a központ levelét: „Készíttessék el az elvtársak üzemüknek az élüzem-jelvényt és függesszék ki üzemük homlokzatára.“ * ' A feketesalakos Tátra utcán, a tejüzem előtt kék teherautó áll. tej-zállífej' tartálykocsi. — Az üzemi és irodai épületek négyszögében, az udvaron a másik két gépkocsi. Fürge ra­kodómunkások dolgoznak, dü­börögve gurul végig a tejei?- kanna a deszkapallón, pilla­natok alatt bent van a raktár­ban, eggyel nagyobb a kanna- hegy. Három tehergépkocsi... Hívekkel ezelőtt- egyetlen lo­vaskocsival hordták be az üzembe a tejet. — Hol vagyunk már attól elvtárs — mondja büszkén az egyik zsák«arcos rakodó. Igen, messze van már attól a tejüzem. 1946-ban csupán hárommillió Keres volt a tej­forgalom. Az idén, december 31-re 15 millió literes évi for­galommal zár a nyíregyházi tejüzem. És a munkaverseny A csövekbe szorított gőz úgy süvölt a gépházban, mintha szét akarná feszíteni fogvatar­tóját. (A kazánház gépei ál­mosítóan zümmögnek. Nagy József gépész, kezében egy nagy kombinált fogóval va­lami sérült géprészt „operál“. Itt elől, mindjárt az ajtónál áll az új kazán. Száz százalék­kal nagyobb teljesítményű, mint az elődje volt A másik kis szobában az új, 25.000 kalóriás kompresszor az úr. Lendkerekének hangja betölti a szobát. Csövein csT- iog a dér. Egy fal választja ei a két régi kompresszortól, amelyek ketten egvütt fejte­nek ki 25.000 kalóriát. * A szomszéd üzemrész tirztán ragyog. Az alapzat sárga ke­rámiáján állandóan folyik a víz. Itt sorakoznak a régi és üj pasztőrözök, meg a hőcse­rélők. Csisztu János pasztő- xöző-mester sürög a gépek kö­zött. A hőcserélők hullámolda- ián lassan,.— m ntha mozgó fátyol lenne, — folyik a tej. Az emeleten — ez már Bar- jug: elvtárs,, vajmester“ biro­dalmához tartozik —»is van új gép, új hűtő, amely kétszer akkora kapacitású, mint a régi. * Uj gépek beállításával emel­ték a kapacitást, növelték a termelést; új kazán, új kom­presszor, új pasztőrözök, új hőcserélők és hűtő ezek együtt 100 százalékkal emel­ték a nyíregyházi üzem kapa- citásá tr­ióé csökkent az önköltség is. Ai anyagtakarékosság, a szál­lítási mennyiség emelkedésé­vel szorosan összefüggő szállí­tási költségcsökenés, az ész- szerűsítések, a munka jobb megszervezése volt a módszer. És a minőség? Borjus elv- társ vajkészítménye az orszá­gos versenyen első díjat nyert. Borjus Pál vajműheiy- vezetőt élmunkásnak ter­jesztették fel. Az üzemirodában most van a heti üzemértekezlet. Bene­dek Béla vállalatvezető, Bor- j us Pál elvtárs, az MDP üze­mi titkára, az üzemi bizottsági tagok és üzembizalmiak be­szélik meg — mint eddig is minden héten — a termelési kérdéseket, a munkaverseny;, a felmerülő problémákat. így együtt a tej-üzemi mun­kátok, meg Borjus elvtárs üzemi titkár, Benedek Béla vállalatvezető, Tömő Lajos üzemvezető és a többiek, az ország többi tejüzemének dol­gozói, élükön Szűcs József munkásvezérigazgatóval — mind azért dolgoznak, azért versenyeznek, hogy minél több, minél jobb, minél ol­csóbb legyen a tej, a vaj és a többi tejtermék, mert ezek már nem a gazdagok kiváltságai. A munka nyomán tejcsár­dákban isszák a tejet a dolgo­zók, az üvegköo-ög minden reggel ott van a dolgozik asztalán, a gyermekek vajas- kenyeret, 4ejszínhabot maj­szolnak már. Ezért kapták az élüzem-je'- vényt... P. ,1. Szabolcsmegye kétszázhusz futója vett részt a Szakszer­vezeti Kongresszus ünnepé­lyes megnyitására induló csillag-etaf étában. A stafétát, amely a szabol­csi futóknak Záhony-téglási útvonalon volt megállapitva. Nemes Imre elvtárs, a Szak­maközi Bizottság sportfelelő­se szervezte meg . A csillag-staféta 15-én reg­gel indult Záhonyhól az ott lezajlott ünnepség után, ame­lyen a község vezetőségén kí­vül Gombos Aladár a Szak- szervezeti Tanács szabol cs­megyei titkára és'Máchel Sán dór vegyipari titkár is reszt­vettek. A futókat a megyén át vezető útjukon minden • községben kitörő lelkesedés­sel fogadták a község lakói és üdvözletüket küldték a szakszervezetek kongresszu­sának. A futók között — mint ér­tesültünk — emléklapot oszt ki ma a szakszervezet. Di­cséretben részesítik a közsé­gek pedagógusait is,' akik jól szervezték meg az ünnepsé­geket. A Csillag-staféta ina, a Kongresszus megnyitására érkezik Budapestre az ország többi részéből indított stafé­tákkal együtt, és tolmácsolja Szabolcs dolgozóinak üdvöz­letét. Értesülésünk szerint Gom­bos Aladár megyei titkár, Máchel Sándor vegyiipari tit­kár és Bartha István Fékosz megyei titkár már utrakeltek. hogy résztvegyenek a Kong­resszuson. N Műsoros láncest a szakszervezetekben A Szakszervezeti Nőbizottság • alatti székhazában. A'rendező- vasárnap este 7 órai kezdet- ség nívós műsort állított ősz­iéi műsoros táncestélyt rendez sze. A műsor utáni szórako- a nyíregyházi össaszakszérve- sáshoz kitűnő zenekart bizto- ' zetek Károlyi-tér 7. szám sítottak. Á 45. hadifogoíyvonattal érkezett szabolcsiak és szatmáriak névsora Mint már megírtuk, a na­pokban* befutott a debreceni pályaudvarra a 45. hadifogoly­vonat is. A szerelvénnyel ér­kezett nyíregyházi, szabolcsi •es szatmári volt hadifoglyok névsora a következő: Mizsányi István és Czuczor Ernő Nyíregyháza, Bre- horszky István Nyírao-ád, — Bődi Sándor Nyírmártonfalva, Antal István Nyírmártonfalva, Képíró Sándor Mérk, Kerti! György Penészlek, Jónás Fe­renc Cigánd, Tóth György. Tyúkod, Szakolezay Márton Csobaj, Szanyi László Egyek, Mokcsár Károly Nagyecsed, Lippai György Fényeslitke, Griger István, Nyírbátor, Mé­hész Sándor Nyírszőlős, Mold­ván János Biri, Ember János Záhony, Éliás Sándor Tisza - polgár, Blasztasi József Pe­nészlek, fegyver Sándor Nyírtét, Fábián Bertalan Fe­hérgyarmat, Juhász Mihály Máriapócs, Julia Miklós Pusz­tadobos, lírányik Mihály Cse- giöld, Petrovai Gyula Nyírpa- rasznya, Rácz Zsigmond Tyú­kod. — Köszönetnyilvánítás. — Mindazoknak, akik felejthetet­len jó feleségem halála alkal­mával részvétükkel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, a ravatalra virágot, koszorút küldtek,ezúton mondunk hálás köszönetét. Nagy Ferenc és j családja, Kisvárda, Hra- I bovszky u. 18. Felszabadult a falu jegyzője (MI) Nem volt uj követelé­se a magyag jegyzői karnak az. ami végre most megvaló­sult: az állami státusba vétel. Régi kívánsága ez már a falu jegyzőjének, aki függő hely­zeténél fogva kiszolgáltatottja és kiszolgálója volt, kellett, hogy legyen a falus' burzso­áziának, a nagybirtokosnak a virilistának, a basaparaszt­ból vedlett főbírónak, a pap­nak meg a patikusnak. Ki ne ismerné faluhelyen a jegyző­választások cécóját, azt a kan o ss z aj ár ás t, gör ny e dthátu aláirásgyüjtögetést, amin át kellett fennie a jegyzőnek megválasztása előtt. És vá­lasztás után^ryakran előfor­dult, hogy nem a dolgozó nép érdekeinek védelmezője­ként dolgozott a falu jegyző­je, banem a hangos hintóspa- rasztok, a parasztnyuzó vi­déki kiskirály: a lódenkabá- tos parasztkupec füttyszavá­ra kellett táncolnia. „Akinek szekere farán ülsz, annak nó­táját hallgatod“ — mondja a nép közmondása. Függő hely­zetben volt a falu jegyzője, burz suj p arasz tok szekere fa­rán ült. hát hallgatta a sze­kér bakján ülők nótáját. Most egy csapásra meg­szűnt a jegyzők kiszolgálta­tottsága, demokratikus kor­mányzatunk kiemelte őket ed digi elnyomott helyzetükből. Nem kell már kulákok vok- sáért kilincselni, nem föld­hözragadt többé a jegyző, nem kénytelen ezentúl abban a faluban megvénülni, ahova megválasztották, mert mint állami tisztviselő, bármikor kérheti áthelyezését. A népi demokrácia megbecsült köz- tisztviselője lett a jegyző, aki végre azokért dolgozhat minden igyekezetével és ere­jével, akiké az állam: a dol­gozókért. Nem lesz kényte­len eltűrni ezentúl a virilista választók rosszaié hümmögé- sét, sokat sejtető és sokra emlékeztető duzzogását, ha — mondjuk — erélyesen fog­ja követelni a kóláktól a .ne* zőerazdasá »fejlesztési hozzá­járulás befizetését. Az állam tisztviselői lettek a jegyzők. Nincs többé jegy­zőválasztás, nem is kell. Mi­• nek? Az állam a dolgozó né» né és aki az állam tisztviselő­je, az a dolgozó nép érdeke­inek képviselője, a nép tiszt­viselője. A jegyzőválasztás rendszere csak azoknak volt jó, akik kivételes bánásmó­dot, megkülönböztetett elin­tézést követeltek maguknak, csak azoknak volt szükségük a jegyzőválasztás rendszeré­re, akik ezzel akarták kezük­ben tartani a, közigazgatást, akik ezzel akarták biztosítani közigazgatási befolyásukat, zavartalan harácsolásukat, ki zsákmányolásukat. A falu dolgozó népe nem választani fogja a jegyzőt, hanem a nép állama fogja kinevezni, az az állam, amelyben a dolgozó- parasztság is részese a hata­lomnak. Minden erejével dolgoz^ parasztságunk mellé állhat most már a falu jegyzője úgy, olyan tevékenyen mint- ahogy őmellé állt a munkás- osztály akkor, amikor állami státusba vételét kérte, hogy függetleníthesse magát a ku- lákságtól. Nincs már semmi akadálya tehát annak, hogy most már nyiltan a dolgozó parasztság mellé állhassanak jegyzőink, hogy meg nem al­kuvó, a kulákhuncutság előtt i zemet nem húnyó, harcos tá­mogatói lehessenek a falu dolgozói osztályharcának,.' Hangsúlyozzuk: harcos támo­gatói. Nekünk olyan értelmi­ségre van szükségünk^ ame­lyik nem csupán szolgálja á népi demokráciát, hanem har­col is érte •,— állapította meg egyik legutóbbi beszédében Révai József elvtárs. Legyenek a felszabadított, jegyzők dolgozó népünk ér­dekeinek harcos védelmezői a dolgozo nép egyre élesedő osztályharcának aktiv támo­gatói. Legyen a jegyző a falu dolgozó parasztságának fegy­vert ársa, harcos szövetségese a falusi osztályharcban: ezzel bizonyítsa be, hogy nemcsak szolgálója, hanem aktív harcosa, népi demokráciánknak; ezzel bizonyítsa be, hogy méltó a dolgozó nép bizalmára, méltó arra, hogy a nép államhatal­mának része, tisztviselője le­het. Megnyílt a szövetkezeti vezető­képző iskola A, Magyar Országos Sző- ; vetkezeti Központ szövetke­zeti vezetőképző iskolát * állí­tott fel. A tanfolyam hallga­tói a dolgozó parasztság és a munkásság soraiból kerültek ki.A tanfolyam sikeres elvég­zői szövetkezeti ellenőrökként lépnek a MOSzK szolgálatá­ba. . A szövetkezeti vezetőkép­ző iskolát tegnap délben nyi­tották meg ünnepéHes külső­ségek közölt Szaklsits Ár­pád köztársasági elnök, Ró­nai Sándor szövetkezetügyi miniszter és Erdei Ferenc államminiszter jelenlétében. Szántó Béla a MOSzK ve­zérigazgatója méltatta a szö­vetkezeti oktatás fontosságát, ezután Erdei Ferenc mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a magyar szövetkezeti moz­galom ma már a fejlődés út­jára lépett. A tanfolyam egyik hallga­tója ígéretet tett, hogy a szö­vetkezetek fejlesztésében, >ki-' építésében mindig élen jár- nalf majd, hogy ezáltal is hoz zájáruljanak a szocialista Ma­gyarország felépítéséhez. — A gépjárművezetők szak- szervezetében 20.-án délután, 5 órakor kezdik meg a szeminá­riumi előadásokat. A hallga­tók pontosan jelenjenek meg. — A Szakmaközi Nőbizott­ság ingyenes kukoricaháncs- tanfolyamot rendez az állami polg. fiúiskola rajztermében. Jelentkezni lehet minden nap délután 3 órától. 228 szűcsi íuló leit icszl a lipsszusi csiiMain

Next

/
Oldalképek
Tartalom