Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-16 / 239. szám

' S oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP" 1948. október 16, szómba Rettegésben tartotta Magy dolgozó parasztjait a 200 holdas Graczka Mihály parasztbasa Valóságos császár, rettegett uralkodó volt Magy községben Graczka Mihály 200 holdas zeí- rosparaszt. A földje úgy fogja körül a falut, mintha meg akarná fojtani. Valóságos kis- királyság a birodalma. Díszes kastély emelkedik a falu szé­lén, körülötte park. — Nem messze tőle szeszgyár kémé­Ütötie-verte —ezt mondja Lévai János, aki már gyermekkora óta szolgál nála. Rossz ruha van rajta, a hosszú, keserves évek során semmit neffn tudott magának félrerakni. — Nem nézett bennünket embernek, pofozta, rugdosta alkalmazottait. — Pedig még az apja béres volt rueík'i is. — Paraszt származása mi­att hagyták meg a földjét, kastélyát, gyárát — szólal • meg Nagy József. Traktorral szántom ki f a házatokat És vájjon megváltozott-e Graczka Mihály? — tesszük fel a kérdést. A felelet: Nem. 34 hold földet igényeltek tőle a földreform során, hogy ház­helyet tudjanak adni a falu nincstelenjeienk. De a kulák- nak ez nem tetszett. Nem tet­szett neki az, hogy végre* enw berek lehetnek a dolgozók és emberekhez méltó hajlékban lakhatnak. Megfellebbezte a kiigénylést és ebben segítsé­gére volt Levelek község fa­siszta főjegyzője, aki hű ki­szolgálója és talpnyal ója volt * Graczkának. • Az indokolás ez volt: A ki- igénylés által „egy nem vitá­san mintagazdának sertéste­nyésztésre beállított gazdasá­gát kell megbolygatni“. A Indáknak és a főjegyző­nek fontosabb volt az, hogy a disznók szokott helyükön ne legyenek megbolygatva, in­kább az emberek maradjanak nyomorban. Nem engedték meg, bogy a juttatottak meg­telepedjenek földjükön. — Traktorral szántatom ki a házatokat, ha földemre me­részkedtek — fenyegette meg őket Graczka. — Kerülővel hajtatott ki bennünket — sző] elkeseredet­ten Pántos Jánod, akinek 19 gyermeke van. „Én demokrata vagyok“ — veri a mellét szemtelenül Graczka Mihály. — Vetőma­got is adtam az embereknek. — Csak visszaadta nekik, amit elvett tőlük — csattan rá Gyenge elvtárs országgyűlési képviselő. — Miben zsákmányoltam én ki az embereket? — kérdezi ártatlanságot színlelve a ku­lik. — >A mérlege tíz kilóval ke­vesebbet mér a krumplinál — kiált fef Jablonszki Dániel. — 15 forintért sztedi az étburgo­nye füstöl; Az is az övé. A falu dolgozói szekérkaraváno- kon hordják nehéz, keserves munkájuk gyümölcsét, a krumplit Graczka úr mázsájá­ra. Aztán'elnyeli őket a raktár, a gyár. A kastély tövében dii- ledező, istáliótaak is rossz cse­lédlakások laprűnak meg. a cselédeket nyát azzal, hogy az ipari krumpli. Holló Ferenc szövetkezeti ellenőrnek ié van mondaniva­lója. — Nem volt raktára a falu­nak a beszolgáltatott termény- számára. A rendelet értelmé­ben igényelhettünk volna Graczkától. A kulák összeját­szott a leveleki jegyzővel és egy három, éven keresztül is­tállónak használt, trágyáiétól bűzlő épületet akart raktárnak adni. Ezzel az indokolással: „Tárolásra teljesen egészsé- ges.‘‘ így akarta tönkretenni, elrothasztani a dolgozók szá­mára begyűjtött búzát, rozsot Graczka, aki magát demokra­tának mondja. A vármegyei, népi bizottság tegnapi ülésén Simonyi Gyű a gazadság! felügyeld a szántás és vétói állásáról számolt be. A száll ást megyénk ^'8.4 a vetést 68.7 százalékba.i te jesí- tette. K — A kulákok szabotálják a mezőgazdasági munkát — mondta Gyenge Károly elv- társ országgyűlési képviselő, majd megemlítette, hogy nem­csak a szántóföldeken föl ez a szabotázs, hanem a g mölcsösökben is. Dr. Ka László húsz holdnyi nyírb dányi gyümölcsösét telje elhanyagolja, nem végzi e szükségei? munkákat sag; mölcsös talaját magas gaz rítj.a. Dr. Székely Lászlóné dig már arra vetemedett, bt 12 hold termő gyümölcsösé a fákat vágja ki. Megirdutt a napraforgó beszolgáltatása áz MDP megvédi a dolgozóba* 8 évig sikerült a falut , mar­kában tartania, megakadályoz­ni a demokratikus fejlődést. A Magyar Dolgozók Pártja ér­tesült Graczka viselt dolgai­ról s, másnap máris megjelent a faluban a Párt képviselője, Gyenge Károly a Földhivatal kiküldötteivel és visszaadta a házhelyeket a dolgozó parasz­toknak. Védelmébe vette őket a munkásosztály élcsapata, a Magyar Dolgozók Pártja. Ragyog az arcuk az embe­reknek, szinte megnőnek, ér­zik, hogy ők az erősebbek, nem pedig a kizsákmányoló, népnyúzó Graczka. Áhítattal hallgatják a határozat of: „A 199 házhelyigénylő bir- tokbaveheti a földet.“ , Ujjongásba törnek ki az (emberek. Uj élet indul Ma­gyon, kinőnek a nyomorúság­ból és a kastély árnyékából a dolgozó parasztok és egy bol­dogabb jövendő elé nézhet­nek. S. I. Módi László közellátási fel­ügyelő örömmel tu dada, hogy az elmúlt'heti eredményekkel szemben, amikor hétrő-hétre 1—2 százaléka? emelkedés volt tapasztalható, a legu'óbbi héten 57-ről 74 százalékra emelkedett a beszolgáltatás tel­jesítése a megyében. Azok a dolgozó parasztok, akiknek kis földjükön csak a fejadagjuk termett meg, napraforgóval, meg kukoricával igyekezr eleget1 tenni beszolgáltat k'ötefezetUégüknek.. Egy i aiatt 33.391 mázsa naprafo: és 2602 mázsa kukorica fc be a megyében. A népp bizottság elhatáro: bqgy a szabad kenyérhez sonlóan a jó- termésre való ’ intettel a szabad olaj heve tését kéri a közellátási -k mánvzattól. A vórroegye edó2á§áróH folyt be. A a pénzügyigazgató,«ág képvi­selője adott fel világosidét. A népi b’zoííság közeblépésének eredményeképp emelkedett a m e z őga z da ságfe fi e sz t é s i járu­lék fizetése, a m ültbe ti 38 százalékkal szemben ezen a héten már 43 és fél százalék Az idén is megrendezik Itatycmányos szüreti báljukat az összmuniás dalosai Minden évben jól sikerült szüreti mulatságot rendezett a nyíregyházi összmunkások Dalköre. Az ösezmunkás da­losok az idén is megtartják hagyományos szüreti báljukat. A táncmulatság ma este kez­dődik a Korona-szálló nagy­termében. Az előkészületek­ből és a városszerte- megnyil­vánuló nagy érdeklődésből A Magyar Országos Szövet­kezeti Központ nyíregyházi kirendel sége árubemutatót rendezek pénteken, a Szit szervezet nagytermében. — A ■magyar ipar termékeinek bő­sége hirdetle államosított üze­meink: termelékenységét. Min­den elképzelhető használati cikk, textil, gépek, szerszá­mok, edények, élelmiszerek orakoztak az asz'alokon. — Ezek mind kikerülnek- majd az általános falusi szövetkeze­tek boltjaiba s így jutnak el dolgozó parasztságunkhoz, ki­kapcsolva a kapitalista közvetí­tőket. v —. Két feladata van a falusi szövetkezeteknek — mondotta a hemu ató során Galambos István a Moszk nyíregyházi kirendeltségének vezetője — egyik í\r, hogy a termeiésben segítsen, a makk az, hogy minden dolgozó számára fo­gyasztási cikkeket juttasson el. Bónis Sándor országos ügy­vezető-igazgató szóit Galam­bos elvtáre után. A hallgató­ság elé tárta a szövetkezet küzdelmes éveit, amikor még a gyárak magánkézben voltak és mindenkeppen szerették volna lehetetlenné tenni a szövetkezetek — Ma már azonban csak pamutanyagbó] 30 millió érté­kű textíliát adunk a falu szá­mára. Gólunk az, hogy eltűn­jön a különbség falu és vá­ros között. A posta vezérigaz­gatósága rövidesen 20 ezvr néprádiót bocsát ki 700 forin­tos árban, amelyet 12 havi részletben keli kifzetni. Az állam mázsánként 85 fo- riii'Ot fizet rá a műtrágya­gyártására, de mégis segít a dolgozó parasztságon é? 15 ezer vagon műtrágyát bocsát a rendelkezésükre. Ez 30 ezer vagon terméstöbbletet jelent az ország számára. — Felmérhetjük a jelentő­ségét, ha meggondoljuk azt, hogy az idén a beszolgáltatott termény nem haladta meg a 22 ezer vagont. ítélve az összmunkás dalolok ma esti szüreti’ mulatsága sem fog elmaradni az eddig kitű­nően sikerült dalosbálok mö­gött. kulákok legtöb azonban még most sem I landó rendezni adóját. I leány 100 holdas földbirtoké dr. Bay István egy fillért s fizetett még, úgyszintén Sz czi István 62 holdas kulák. Magy kólák ja, a 200 hop Graczka Mihály 9600 fői adóval tartozik az állami) eddig 62 forintot fizetett c szesen. A nyírbaktai járás kulák ja szintén nein f ize meg a mezőgazadságfejleszi járulékot, bár az elszámolté alkalmával megái lanítot: hogy készlettel rendelkezi Szerelik a nyíregyházi eutemafekSzpon A hároméves terv beruhá­zásainak keretében megkezd­ték a nyíregyházi postán az automátaközpont szerelését. A háborús pusztítás után már eddig jutott újjáépítésünk. Kezdetben még örültünk an­nak, hogy egyáltalán van inár telefonunk, ha néha tíz per­eik is kellett ku?bHzn;, aztán a fokozatos újjáépítés során eljutottunk a CB közpon- most pedig már az autóm;, központot szerelik. A Siemens gyár szer- már itt dolgoznak. Az áll nyozással elkészültek, a . lyamatosan érkező gépi rendezések beszerelésével | dig előreláthatólag a jövő elejére készülnek el. Közel 420 bika és 360 kan van Szabolcs megye törvóny- haíól-ágának a tulajdonában. Ezieket az apaállatokat a vár­megye kiadta a községeknek és a befizetett díjakb'l törté­nik az álatok kicserélése, gon­dozása. Mint ér'esültünk a közeljövőben, pontosan 22-én megkezdik az apaállatok törzs­könyvezését. . Az állatokat a földművelésügyi minisztériuxi kiküldött bizottsága vizsgálj meg. A továbbte nyésztésre al Dalmatian jószágokat kimus írál jók. — A vizsgálat sorál azonban nemcsak a vármegy« tulajdonában lévő kanokat és bikákat vizsgálják meg, ha­nem a magánosok tulajdoná­ban lévőket is. Keni haiiando 7.5GO forintot fizetni Torok kanonok temetéséért az egyház Érdekes vita és huzavona keletkezett a katolikus egy­ház és a temetkezési vállalko­zó között a nemrégiben el­hunyt Török 'Dezső kanonok temetési költsége körül. A vi­ta onnan keletkezett, hogy az egyház nem hajlandó kifizet­ni azt a 7.500 forintos szám­lát, amit a temetkezési válla­lat a temetés költségei címén benyújtott. 5.000 forintot kii nált fel, ennyit hajlandó az egyház megtéríteni a temeté­seknél egyébként szokatlanul magas költségből. Mivel a vál lalkozó ezt az összeget nem fogadta el, az egyház letétbe helyezte. Többet termelsz, ha tudod miért! Olvasd a Szabad Népet Nem akarnak szántani, vetni és nem fizetnek adót a kaláka A szabad olaj bevezetését kéri a népi bízott* — Mezítláb járnak a' gyer­mekeink decemberben fc, — hullanak a fejére a vádak az elkeseredett asszon yszá jakból. — Nem fizeti a bérünket. Ő szabja meg, hogy mennyit dob­jon nekünk — mondja Révai János. — 91.000 forint hasznot vág .zsebre a gyárából — szól Te- nigli elvtárs. — S abból ruha, kenyér, kultúrház, könyvtár lehetne a falu dolgozó! számára. Istállóban alarfa a gabonát raktározni Árubemuíalói rendezett a MOSzK Megkezdik a vaimeoei apaállatok törzskönyvezését

Next

/
Oldalképek
Tartalom