Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-09 / 233. szám
1948. október 9, szombat NYÍRSÉGI magyar nép 3 oldal Már csak 2 napig tart a nyíregyházi kiállítás AMt'Vl 1T1 r-.j-rf Mezőgazdasági, növénytermesztési, gyümölcs, földmivesszövetkezeti, nagyipari, kisipari, háziipari, V/KVellenül X©K.l0lSC rH6§I kereskedelmi, kulturális és képzőművészeti kiállítás. Ulazá^i kedvezmény úgy a Máv-on, mint a Nyiregyházavidéki Kisvasutakon, Vasárnap osztják ki a kiállítás dijait A kiállítás mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi kiállítóinak a bírálóbizottságok által odaítélt díjakat vasárnap délelőtt 11 órakor osztják kiünnepélyes keretek között a Bethlen utca 3. szám alatti II. számú általános iskola dísztermében. A díjkiosztáson résztvesz Pálfy Ernő főispán, Palicz Mihály alispán, Gyenge Károly az MDP megyei titkára, Lajtai Endre az MDP városi titkára, a Független Kisgazda Párt és a Nemzeti Parasztpárt képviselői, a termelési ver senybizottság tagjai, a KIOSz és a KISOSz vezetőségi tagjai. Bendelbezés az igák köznti forgalomba való használatára Földmív elésügyi kormányzatunk rendelkezést x bocsátott ki a vármegyei gazdasági felügyelőség útján a gazdajegyzőkhöz és termelési bizottságokhoz, mely szerint közúti for galornban csak azok a fogatok vehetnek részt, melyekre már nincsen döntően szükség - az őszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésénél. Ezek számára a termelési bizottság, illetve a gazdajegyző igazolványt adhat ki. Szabadságharcos Akadémia A Szabadságharcos Sző- vétség nagy gondot fordit arra, hogy a szervezet tagjai öntudatos dolgozói legyenek a népi demokráciának. Emelni kívánja a bajtársak politikai, technikai, kulturális színvonalát. December hónapban nyitja meg Nyíregyházán a Szabadságharcos Akadémiát, melyen résztvesznek a szövetség összes tagjai. Ott két- két órás előadás keretében foglalkoznak a központból kiküldött anyaggal a szakelőadók. Megszüntetik n építőipar idényjellegét Darvas József építés, és közmunkaügyi miniszter egyéves minisztersége alkalmával az építőipar idényjellegá- nek megszüntetéséről beszélt. Eddig ugyanis az esős és hideg idő beálltával az építkezések megálltak és az építőipari .munkások 4—5 hónapot kereset nélkül nyomorogtak. Ezzel kapcsolatban az építésügyi minisztérium magasépítési osztályának vezetője úyilatkozott a Szabad Nép munkatársának. Elmon lta nyilatkozatában, hogy fűtő- és szárítóberendezésekkel kísérleteznek, amelyek a falakat közvetelnül szárítják és így a fagypont alatt is gyors szára— Felhívás! Azok az elvtársak, akik—f. hó 3-án a Szabad Nép árusításánál resztvettek, f. hó 10-én reggel fél 8 órakor az I. kér. Pár'helyiségében feltéte>lnül jelenjenek meg. — Szabad Nép felelős. . — Szabadparlament lesz ma délután 6 órakor a volt ev. iskola dísztermében. A szabad- parlament munkáskérdésekről folytat vitát. Előadó és a vita vezetője Szabó István debreceni országgyűlési képviselő lesz. —A FÉKOSz megyei titkársága felhívja a kertész-szakosztály tagjait, hogy ma este 6 órakor feltétlenül jelenjenek meg a Deák Ferenc utca 7. sz. alatt, ahol fontos kérdésekben központi kiküldött tart megbeszélést. dást «tesznek lehetővé. A szárítóberendezések mellett olyan anyagok használatával, kísérleteznek, melyeket az eddiginél kevesebb víztartalom hoz- záadáásval lehet feldolgozni és beépíteni. Emellett fokozottabban használják majd az előgyártott építőelemeket ,5s. 1949-ben már úgy csoportosítják az építkezéseket, hogy őszre a legtöbb építkezés fedél alá kerüljön és az építőipari munkásság a téli hónapokban fedél alatt, zárt ablakok mögött végezhesse az épületek belső munkáit, válaszfalak építését, szerelő, vakoló munkát. Az új módszerek alkalmazása nagyban csökkenti majd az építkezési költségeket és sokmillió — eddig a nemzet- gazadság szempontjából veszendőbe ment — munkaótrát lehet bekapcsolni a termelésbe. * Végül megállapította a magasépítési osztály vezetője, h°gy 1949—50. telén egyetlen építőipari munkás sem marad munka nélkül. — A szakszervezeti vadásztársaság versenyrendező bizottsága értesíti a versenyzőket, hogy ma a verseny színhelyén rendes tréninget tart. A rendezőket felhívja, hogy ma délután a sóstói strandiür* dő területén megtartandó értekezleten valamennyien jelenjenek meg. i Marxista-leninista elmélet a fegyverem és Lenin a mintaképem mosdja Szakály Isdris nyíregyházi járási titkár A politikai ^vezetők ,.ugyanolyan bölcsek és megfontoltak legyenek, mint Lenin volt,- ugyanolyan igazak és becsületesek legyenek, mint volt Lenin, hogy ugyanúgy szeressék népüket, mint szerette népét Lenin.“ — Szegény napszámos volt apám — kezdi el a beszédét Szakály András, a nyíregyházi járási titkár. Vékony arcú, halkbeszédü ember, de szavaiban van valami erős akarat, ami a kommunistákat jellemzi. — Tizenegy testvérem élt még otthon. Keservesen neveltek bennünket -a szüléink. 10 éves koromban cipésztanuló lettem és beiratkoztam a szakszervezetbe is. Egy pillanatra megáll itt a beszédében, gondolkodik, keresi a szavakat. — Mindig éreztem, hogy valami nincsen jól, valami kegyetlen igazságtalanság van a világon, csak nem találtam a megoldást, a kiutat. — Hol találkozott először a Párttal elvtárs? — Csepelen 1943-ban. Addig úgy öntudatlanul kóboroltam egyik helyről a másikra, nem találtam a helyem. Ott aztán otthonra találtam a .Pártbah, dolgoztam és szabotáltam a háborús termelést. A felszabadulás után azonnal nártiskolára mentem. Tannin! kell — A pártiskola előtt valahogy úgy éreztem azt, hogy nem elég csak lelkesen dolgozni és cselekedni. Sokszor elfogott a kétség, hogy jól csinálom ezt vagy azt, nem követek-e el hibát. Nem láttam magam előtt a cselekvés fonalát, a marxista-leninista .elméletet. — A pártiskola elvégzése után — folytatta Szakály elvtárs1 —j,,a tiszai járás titkára lettem. Büszkén, önérzetesen mond ja ezt, hiszen kitüntetés és dicsőség párttagnak lenni, hát még a Párt vezetőfunkcionáriusának. — Mintha kicseréltek volna akkor, amikor funkcionáriusa lettem a Pártnak. „Könyiriclenek a nép ellenségeivel szemben“ Vigyáztam minden lépé- j semre, minden szavamra. Min- j den cselekvést . kiértékeltem j magamban s feltettem a kér- j dést: jó-e a dolgozóknak vagy j nem? — Biztosan sokan voltak, akik szerették volna megtán- torítani elvtársat. Bólint. — Voltak. Valamikor, még 1947-ben feketézőket lepleztem le és adtam át a rendőrségnek. Kulákok voltak, bejöttek hozzám, pénzt ígértek, le akarták fizetni. S akkor mintha előttem feküdt volna a könyv. Sztálin elvtárs szavaira emlékeztem, amikor a Párt vezetőiről ir: legyenek olyan könyörtelenek a nép ellenségeivel szemben, mint Lenin volt.“ Kikezdték a becsületemet Is — Persze voltak ellenségeim, akik nem szívesen látták a dolgozó nép hatalomra való jutását. Amikor más nem tudtak másképpen hozzám férni, nem tudtak megingatni, a családi életembe, becsületembe akartak gázolni — Hogy is szól a becsületről Sztaün elvtárs? — Tudom könyv nélkül. Ugyanolyan becsületesek és igazak legyünk, mint Lenim volt. Az én mintaképem Le- nin_elvtárs. Előrehajol a széken % uvy, beszél, mintha minden egyé* szavát mélyen a lelkem!)* akarná ültetni. —- Mióta vezető vagyok a Pártban, más ember lettem. Azon igyekezem, hogy tisztul tabb, jobb és erkölcsösebb legyek. Úgy, mint ahogy tiaz- tültabb, jobb és erkölcsösebb a szocializmus. S. A LOGARLÉC A logarléc a mérnökök szerszáma. Vagy talán műszere. Vagy valami átmenet a szerszám és műsz-er között, aminek segítségével boszorkányos gyorsan szoroznak, osztanak, hatványoznak. Gyermekkoromban sokszor láttam a szomszéd mérnök kabátjának felső zsebében, vagy a kezében. Aztán sokáig népi találkoztam logarléccel. Az iskolában láttám viszont a bűvös szerszámot. Számtantanárom kezében volt. Mintha játszott volna vele. Kihúzta középső részét, nézegette, vizsgálgatta. Az ablakon beszűrődő tompa fény megvillant fényes fehér zománcán, amint a tanár megS fordította kezében. Aztán a tankönyvet figyelte erősen. A „Logarléc használata“ című I fejezetet olvasgatta. A könyv felé hajolt, majd ismét a logarléceit vette szemügyre. Felírt a táblára egy egyszerű szorzást. Nem tudom már, hogy 4x5 volt, vagy 3x8, de valami hasonló lehetett. Ismét a könyv „használati utasítá- i sát‘‘ olvasta és 'újra próbálta • beigazítani az eredményre a logarlécet. Hiába tolta azonban ki a középső skálát balra, hiába tolta ki jobbra, a műszerről nem lehetett leolvasni a 20-at, vagy 24-et. Az osztályban már itt-ott halk kuncogás morajlott. A logarléc látta, hogy nem ért hozzá, aki kezeli és megmakacsolta magát. Veszedelmesen romló, tekintélyének megvédése érdekében aztán jónak látta a matematikai oktatás irányítója, ha kijelenti, hogy „bizony ez a logarléc rossz.“ Régen volt ez, nagyon régen. Es a sok évvel ezelőtt történt esemény nem is jutott volna eszembe, ha nem hoz össze a sors újra egy logarléc- üggyel. Éppen a büdszentmihályi „Alkaloida“ gyógyszeremben jártam. A laboratóriumban a sóik kütöribei aő vegyianyag hódító illatot lehelt magából. Aa íróasztalnál Mikes György elvtárs, az üzem egyik mérnöke dolgozgatott. Aztán keresgélni keadett aa asztalon. Elmozdította a tintatartót, a haműartót, kihúzgálta a fiókokat. — Nem lelem a logarlécem — mondta bosszankodva. — Vájjon hova lehetett? Ki tudja meddig keresgéli volna, ha be nem lép a laboratóriumba Varga János elv- táre, az üzem élmnukása. — Amikor megtudta, hogy a mérnök mit keres, szó nélkül benyúlt a zsebébe és előhúzta a logarlécet. — Itt van. — Minek volt ez magánál, Varga elvtárs? — Egy érdekes újításon dolgozom. Pontos számításokra volt szükség. Ezért vettem kölcsön a logarlécet. (—gyi.)
