Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-05 / 229. szám

Wv**^MagYar Nép Ara 60 fillér V. évfolyam, 229. szám. , 9 ofrFber 5. Kedd Ms filMesszMezetet <MI) Minden vonalon és fronton rendezzük és erősítjük sorainkat, mert a várotsi kapi­talisták kétvállrafektetése után újra kiéleződött az osz- tályíharc és súlypontja áttere­lődött a falura. Dolgozói pa­rasztságunk felemelése, jólété­nek megalapozása és a kizsák- mányolóktéü való függetlení­ti se a célunk: elkezdtük a fa­lu szocialista építését. Ez a körülmény szükségessé teszi a falu szocialista építése alapjának, a földművese zövet- kezetnek megerősítését és megtisztítását. Miért van erre szükség? Mert szövetkezeti mozgalmunkban sokhelyütt még az oeztá'lyellenség istent van. Érthetői is ez, ha figye­lembe vesszük azt, hogy 6.500 szövetkezetünkből 4.000 még a felszabadulás előtti időkben jött létre. Ennek a 4.000 szö­vetkezetnek nemcsak a tagsá­gában, de a vezetésében is hangadók még a kulákok, a • falusi kupecek, malmosok és paraeztnyúzó korcsmárosok. Noha ezeknek a szövetkeze- tokriek már dolgozó parasztsá­gunk, a gerince, mégis a veze­tésben, az irányításban, az igazgatósági üléseken zsíros paraszíteng mondja ki a dön­tést. A nép kezébe a szövetkeze­tek vezetését: ez a jelszó. A nép kezébe a népet szolgáló szövetkezeteket. Akkor, ami­kor a falusi osztályharcban egyre fokozottabb feladat há­rul a falusi általános szövet­kezetekre, nem engedheti meg dolgozó parasztságunk azt — mert hiszen elképzelhetetlen is — hogy a falusi osztálytere nehézütegeinek parancsnokai! az ellenség soraiból kerülje­nek ki; és mégkevésbibé azt, hogy a szövetkezeti tagság ■soraiban kulákok és a kúlá- kok bérencei partizánkodhas- sanak. 1 Szabolcs szövetkezeti moz­galmában most indult meg a tisztulási, a demokratizálódási folyamat. Egyre-másra ülnek össze a szövetkezeti közgyűlé­sek és ezeken a közgyűléseken öntudatos, egyre osztályiharoo- saibbá váló dolgozó parasztsá­gunk pelyvaként szórja ki a vezetésiből $z oda beóláíkodott, beépült osztályidegen eleme­ket. Közel egy hete folynak ezek a közgyűlések. Pátroba, Demecser, Oros, Nyírbog- dány, Apagy, Nyíribrony, • -Napkor, Nyírbátor, Kenézlő községekben már végbement, meg'örtént a szövetkezet meg­tisztítása és megerősítése. — Dolgozó parasztságunk vette kezébe a szövetkezeti vezetést-, amely biztosítékot jelent arra, Hogy vezetésével való-bari a népé, a nép érdekeit szolgáló­vá válik a szövetkezés. Komoly feladat vár a szö­vetkezet új vezetőségére, fele­lőségteljes feladat, ’ amelyet csak osztálya, a dolgozó pa­rasztság érdekeinek szemelőtt tartásával és ismeretében, osztályharcos öntudattal hajt­hat- végre. Éberen kell őrköd­nie a falu szövetkezetének parancsnoki ■ hídján és úgy kormányozni, hogy kapitalista zá'onyra ne jusson a szövetke­zet hajója. Milyen veszélyek fenyegetik falusi szövetkeze­teinket? 6 Olyan veszélyek, amelyek­nek elhanyagolása, figyelmen kívül hagyása komoly károkat okozhat dolgozó parasztsá­gunknak. Itt van mindjárt egynek a kapitalista veszély. Nem szabad félreérteni a szö­vetkezés jelentőségét és sú­lyos^ jóvátehetetlen hibát kö­vet el az, aki italméfés és fű- szerkereskedés nyitására gon­dol a szövetkezeti munka ke­retében. Nem, szövetkezeteink­re sokkal komolyabb fei'adat vár, mint az ital-mérés, vagy a fűszerdekázás. Természete­sen ez is lehet egyik ága a szövetkezednek, de nem döntő célja. Sokkal átfogóbb, sokkal nagy-öbb a falusi szövetkeze­tek célja: összefogni és való­ban szövetkezetbe tömöríteni a dolgozó parasztságot, kivon­ni a kulákság gazdasági és politikai befolyása alpi, előse­gíteni gazdálkodását, élete fel­emelését és gazdasági, ezzel politikai megszilárdulását is, Ugyancsak kapitalista ve­szélyt jelent a kapitalista ele­mek befolyása, szédítő hízel­gése, nagyszerű kereskedelmi lehetőségeket kínáló kecseg­tető ajánlata. így járt azanar- csi föllídművesszövetkezet is-, amelynek nem eléggé éber ve­zetői társas megállapodást akartak kötni egy zsíros ügy­letre azzal a Dienerrel, akit három esztendővel ezelőtt népítéletteí kísértek ki a fa­luból és akinek az érdekében annakidején Andrássy Dániel, Szabolcs akkori és csúfosan levitézlett főispánja mindent elkövetett. A közösen lebo­nyolítandó ügylet hasznának ötven százaléka a földmíves- szövetkezetet,, ötven százaléka pedig Dienert illette volna. Az anarcsiak-csaknem áldoza­tai lettek annak a hibás né­zetnek és annak a tévhitnek, hogy a szövetkezet üzlet. Igen, lehet üzlet is, de annak érde­kéiben nem alkuszunk meg a Dienerekkel és annak hasznát nem ötven, de még égy száza­lékban sem osztjuk meg kapi­talistával, hanem teljes egé­szében a szövetkezet megerő­sítésére és a dolgozó paraszt­ság felemelésére fordítjuk. A másik veszély, ami el’len védekeznie kell szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztsá­gunknak: a ku'lákveszély. — Szovjet jegyzik a három nyugati hatalomhoz Molotov szovjet külügymi­niszter tegnap jegyzéket''inté­zett az USA, Nagylbritannia és Franciaország kormányaihoz válaszképpen a három nyugati kormánynak szeptember 26-án a berlini kérdésben a Szovjet­unióhoz intézett- jegyzékére. (A szovjet jegyzék beveze­tőül leszögezi, bogy a Berlin-' ben keletkezett helyzetért ki­zárólag a három nyugati ha­talmat terheli felelősség. A szovjet jegyzék -éles hangon híráija a londoni hathatalmi értekezlet döntéseit. Majd hangsúlyozza, hogy te nem íe't volna külön pénzügyi re­form, nem. merült volna fel egyáltalán a berlini kérdés. A szovjet kormány intézkedése védekező lépés volt a három • nyugati hatalom támadó lépé­sei ellen. A szovjet kormány álláspontjának kifejtése után a szovjet jegyzék azt javasolja, hívják össze a külügyiminisz­terek tanácsát a berlini kér­dés és az egész német pro­bléma megvitatására, hangsú­lyozva, hogy a moszkvai tár­gyalás továbbra is újabb meg­beszélések alapja lehet. Árjegyzék befejezésül élesen bírálja a berlini kérdésnek a Biztonsági Tanács elé történt terjesztését. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kereskedelmi küldöttség A több -hét ó'-a tartó eredmé­nyes tárgyalások után szom­baton aláírták Moszkvában a magyar-szovjet árucserefor­galmi megállapodást. A ma­gyar kereskedelmi küldöttség vezetői, Rónai Sándor keres­kedelem- és szövetkqzetügyi miniszter, Vass Zoltán’ mi­niszter, a Gazdasági Főtanács főtitkára és a delegáció teg­Állami státusba vételüket kérik a jegyzők A népi demokratikus köz- igazgatás megteremtése felé hatalmas lépést jelent az or­szágos jegyző-nagygyűlés, amelyet vasárnap tartottak meg Budapesten. A 3000 köz­ségi jegyző képviseletében 250 kiküldött határozati javaslatot terjesztett eilő, amelyben a magyar jegyzői kar kéri a kormánytól, hogy a jegyzők a legrövidebb időn belül válja­nak állami’ tisztviselőkké, az eddigi választás helyett pedig ezentúl a belügyi kormányzat nevezze ki őket. Rákosi Mátyásnak és Kádár Jánosnak / üdvözlő táviratot küldtek és tegnap délelőtt fel­keresték hivatalában Farkas Mihály élvtársat, a honvédel­mi minisztert, aki a belügymi­nisztert helyettesíti. Átnyúj­tották neki a határozati javas­latot, amellyel kapcsolatban Farkas elvtárs kijelentette: a belügyi kormányzat már hosz- szabb idő óta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Demokráciánk fejlődése valóban megköveteli, hogy a jegyzőkét állami stá­tusba vegyük. Örömmel álla­pította meg a miniszter, Ihogy a jegyzőknek mind nagyobb része kapcsolódik bele a népi demokrácia építésébe. Na­gyon örülök annak, mondta a továbbiak során Farkas elv­társ, hogy' a jegyzők állami státusba vétele nem felülről induld intézkedés lesz, hanem a jegyzők akaratát fejezi ki. A küldöttség örömmel és meg­elégedéssel fogadta a minisz­ter bejelentéseit. nap délelőtt repülőgépen meg­érkezett Budapestre. A kor­mán}' nevében Gerő Ernő mi­niszter üdvözölte a -magyar •küldöttség vezetőit. Mlndszenty prímással is tárgyaltak Vidovics megszöktető! A népbírcság tegnap folyta­tólagos tárgyalást tartott Vi­dovics Ferenc és társai bűn­ügyében. Elsőnek Tóth Árpád elsőrendű vádlottat hallgatták ki, aki elmondta, hogy több tártával „Gaá.l Gaszton-gárda* elnevezéssel még 1946-ban il­legális szervezetet alakítottak. • A szervezet alakuló ülésén. Vidovics tartott uszító beszé­de':. A szervezet célja az volt, hogy a szovjet hadsereg ki­vonulása után a hatalmat erő­szakkal átveszi. Már a kor­mánylajstromot is összeállítot­ták. A továbbakban részlete­den elmondta Vidovics meg- szöktetéisének' előkészítését. — Szabolcs Károly, a másodren­dű vádlott közölte vele, hogy járt E-z'er gomban Mind- szenty prímásnál Vidovics to- vábbszöktetése ügyében. 350 000 francia bányász sztrájkol Franciaország 350.006 bá­nyásza tegnap -már nem szállt le a bányába és a munkabe­szüntetés -majdnem 100 száza­lékos. Bár a keresztény szák- szervezetek és a Force Quvriere vezetői az utolso pillanatban is igyekeztek az újabb tárgyalások érdekéiben halasztást elérni. A múlt hé­ten rendezett szavazások al­kalmával azonban a bányá­szok túlnyomó többsége a sztrájk mellett szavazott, vá­laszul árrá, hogy az ioarügyi miniszter elutasította OGT kö­veteléseit. Nincs helye kuláknak a szö­vetkezetben. A szövetkezet a dolgozó parasztságé, annak az érdekeit, annak a felemelését szolgálja. Most, az új vezető­ségek választásánál különös éberséggel kell ügyelni arra: nemhogy kulák, de még ku- lákbérenc se kerülhessen a szövetkezet Vezetésébe. A nyírbogdányi szövetkezet pél­dául az új vezetőség megvá­lasztása során vezetőségébe választotta azt a Szendreit, akinek 300. birkája, saját föld- , je van, de soha egy kapavá- gásnyi munkát még nem vég­zett. Ezek a legveszedelme­sebb tévedések, mert ezek ré­vén furaikodhatnak be' leg­könnyebben sorainkba osztá- , lyunk el-lenégei. Szendrei vág­hatott jó képet, lehetett „jó fiú*', de a szocializmushoz, vagy annak csak építéséihez i-S1, soha nem fog „jó képet“ vág­ni, annak mindig kerékkötője és halálos ellensége lesz. Le­het „jóképű“, kulák, de ez ne tévesszen meg egyetlen dolgozó parasz'ot sem, mert jól kulák nincs. Nincs jó kulák és nincs rossz kulák, csak ku­lák van, kizsákmányoló, ir­galmatlan, parasztnyúzó és a demokrácia ellensége. A szabolcsi szövetkezetek megtisztítása és megszilárdí­tása során • ezeket a szemipon- toka‘ kell figyelembe venni. Osztálytere van falun és ez a harc egyre jobban élesedik. Ezt tudomásul1 kell vennie és látnia teli minden dolgozó pa­rasztnak. Érte folyik a harc, az ő jövőjéért, jólétéért, -bol­dogulásáért, a falusi szocializ­musért. És ennek a jólétnek, ennek a boldogulásnak, e-nnelc a szocializmusnak alapja a falusi általános szövetkezet: efelett kell őrködnie most dol­gozó' paraszt-águnknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom