Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)

1948-10-31 / 252. szám

1948. október 31, vasárnap_________________________________NYÍRSÉGI M A OYA R NÉP_________________________________________________8 oldal Harcot hirdet a bürokrácia alien a Közigazgatási Pártszervezet 279 katasztráíis hold földet adott eddig kisftaszonhérleiiie a nyíregyházi földbárldbizott&ág A földbérlőbizottság a minap készítette el a szokásos két­hetenkénti jelentését végzett munkájáról. A Jelentésből ki- tünöleg október h 5g 279 ka- taeztrális hold és 4'égyszög öl földterületre mom y ki a bizottság az előhaszon, Heti jog gyakorlását és eít a i ih­letet át is adta a íöldbérlő- szövetkezetnek kishaszonbér- iők kijelölése végett. Ez — mint értesültünk — már meg is történt. Összesen 81 igény- jogosultat elégítenek ki a 279 holdból, amelyből 261 hold szántó, 10 hold szőlő, 6 hold gyümölcsös és 1.5 hold rét. Fehér Istvánná nyírbátori lakos ellen feljelentést tett Andcrkó István csenged lakos a rendőrségen. Többek között a következőket mondta el An- derkó, kihallgatása során. Es­te tizenegy óra felé, betért a nyírbátori Hangya vendéglőbe hogy néhány pohár italt :i [fo­gyasszon és megvacsorázzon. Ugyanebben a korcsmában tartózkodott' Fehér Istvánná is. Vacsora után a nő asztalá­hoz hívta Anderkót s csakha­mar vidám pohorazgatásba kezdtek, a férfi három fröcs- csöt rendelt a pincérnél, majd asztalukhoz intette a cigányo­kat is. Végül aztán felálltak. Anderkónak még nein volt szállása és a nőt kérte meg, hogy vezesse el valahova. Meg is álltak egy lakás előtt. Fehér Istvánné akkor hirtelen átölelte a férfit. — Hát nem is szeretsz? Meg sem csókolsz? — mondta Anderkónak. An- derkó eltolta magától a nőt, A Magyar Dolgozók Pártjá­nak közigazgatási pártszerve­zete már eddig is nagy mér­tékben csökkentette a büro­kratikus eljárások számát. — Mindent elkövet, hogy meg­szüntesse véglegesen az akta- tologatást, a felesleges idő­húzást. Éppen ezért rendsze­res panasznapokat vezetett be, amelyeken tanácsokkal, útbaigazítással, támogatással segítette a panasszal hozzá­fordulókat. Mint értesültünk, a közigaz­gatási pártszervezet most gya­koribbá teszi a panasznapo­kat és minden szombaton 10 és bement a ház udvarára, megnézni a lakást. Mire visz- szajött, az asszonyt nem talál­ta sehol. Rosszatsejtve nyúlt a zsebébe és megdöbbenve vette észre ,hogy hiányzik a tárcája. Ezer forintja és számos fontos irata volt benne. A debreceni menihely felje­lentést tett Papp Rozália új- fehértói lakos ellen, mert ha­nyagsága folytán öt hónapos csecsemője meghalt. A nyomo­zásból kiderült, hogy Papp Rozália gyermeke májusban született, majd a leányasszony elhatározta, hogy csecsemőjét a debreceni Merihelybe fogja beadni. Vonatra ült, azonban útközben másképpen határo­zott! Derecskén megegyezett ; 1 óra között tart panasz­felvételt és tanácsadást a vá­rosháza földszint' 32. számú szobájában. A közigazgatási /panaszirodához közigazgatási, közellátási, igazságügyi, pénz­ügyi panaszokkal, tanácskérés­sel lehet fordulni. A panasz­napon résztvevő el'vtáreak fel­veszik a panaszokat, kimoz­Tüz ütött ki a napokban Kék községben üzv. Szabó Bertalanná házánál. A nyomo­zás kiderítette, hogy a tüzet gondatlanság okozta bűncse­lekmény nem forog fenn. A tornácon száraz kenderszár Weisz Gyula csengeri lakos feljelentést tett ismeretlen tet­tesek ellen, akik lakását távol­_ Cselh Zsuzsannával, akinek szintén kicsiny gyermeke volt. Cseh Zsuzsanna egy hónapig szoptatta a gyermeket. Helyet­te később Kábái Istvánné vál­lalta el a csecsemő eltartását. Kabainé azonban rövidesen /beadta anyja tudta nélkül a debreceni menihelybe, de a gyermek annyira le volt gyen­gülve, hogy rövidesen meg­halt. dí ják a valahol elfekvő aktát, figyelemmel kisérik a megin­dított ügydarab további sor­sát. Reméljük, hogy a közigaz­ga'ási pártszervezet egészsé­ges kezdeményezése sikerrel jár és végképp kiküszöböli hi­vatalainkból a még fellelhető bürokratizmust. volt-a falhoz állítva s- mellet­te tartották a haniusfazekat. Valószínűleg a hamuban lap­pangó parazsat .fújta a ken­der közé a szél s a meggyu- ladt száraz kendertől kapott lángra a nádtetős ház is. lét'ben kifosztották. Weísz Gyula szabómester Bu­dapestre utazott esküvőjére. Lakásának ajtaját lezárta. — Néhány nap múlva vissza­térve a lakzibol, meglep ét ten vette étszre, hogy va’aki járt a szobájában. Körülnézett, s ak­kor látta, hogy huszonhat mé­ter ruhaszövet hiányzik a szerényéből. — Ifjúsági filmünkéi. A Ma­gyar-Szovjet Művelődési Tár­saság' kedden, november 2-án ifjúsági filmankétet rendez a volt ev. általános iskola dísz­termében. Az ankéten a szövő­jét filmhét tanulságait vitatják meg a nyíregyházi diákok. Fizessen elő a Nyírségi Magyar Népre FILM mHiiiuiiimiiiiiiiiiimi Eisőosztályosok Szívet- derítő filmet muta­tott be a Szovjet Filmhét ke­retében a Hungária mozi. Az ,,Első osztályosok“ Marjusza. Galja, Nina és a többi kis Marjuszák, Galják és Ninák életét mutatja be meglepő re- reaütással. Kis első osztályo­sokról szól a film, kisiskolá­sokról, akik büszkék arra hogy ők első osztályosok, jö­vőre másodikosok lesznek, az­tán a szocialista haza építői. Egy szovjet iskola, a 156. sz. általános iskola La. osztályá­nak élete pereg a filmen, An­na Ivanovna, a szovjet tanitó- I nő, a nevelő, a barátnő és édesanya és a kis Marjusza főszereplésével. Csupa kaca­gás, derű. napfény pz a film: a valóság — mögötte az igaz­sággal: csak szocialista haza képes úgy nevelni gyermekeit hogy büszkék legyenek arra: ők ma első osztályosok, hol­nap sokan közülük a szocia­lista haza hősei. Hűszereket kap a városi mérnöki hivatal Egyre komolyabb feladatok hárulnak városunk mérnöki hivatalára, éppen ezért szük­ségessé J vált a hivatal techni­kai felszerelésének bővítése, pótlása. Mint értesültünk, a következő költségve* éai évben mintegy 4.700 forintot költ a várps számológép, rajzeszkö­zök, mérnöki műszereik, acél­szalagok beszerzésére. Bizto­sak vagyunk benne, hogy ezek az új műszaki beruházások meg fogják könnyíteni műsza­ki hivatalunknak munkáját és serkentőleg hatnak majd az egyébként lassúságáról neve­zetes hivatalra. Három frOccs, egy Ölelés: összesen 1000 forint Egy csecsemő szomorú vándorutja ft hamnsfazék varázsától lángralobbant a teld Míg 3 lakziban volt, kifosztották a lakását KÉT ÉVFORDULÓ Irta: TASKÓ ISTVÁN 1931. október — Haldoklik Taskó István... Ez a hir járt szájról-szájra Polgáron. Hallatára egyesek csak legyintettek. — Mert mindig a más dol­gával, nem a magáéval törő­dött — így Kiss Péter doktor esperes ,.ur“ és társai. Mások, a káptalani birtok rongyos, rokkant cselédei szo­morú arccal mondták; — Hal­doklik Taskó István Ez vala­hogyan másképpen szól. A testvérnek, a barátnak, az elv­társnak, aki elmegy... * Néztem apámat a piroskoc­kás dunyha alatt. Sárga volt az arca, beesett, borotválat- ían. Mozdulatlanul feküdt, néz te a mennyezetet, mintha tudj- isten milyen érdekes látnivaló akadt volna rajta. Néztem és megint előttem volt a kép: amikor hozták apámat véresen. Anyám csak elsírta magát: a csendőrök..’ Nem tudtam megérteni, mit tehetett apám olyan rosszat... Azóta nem kelt fel. És talán már nem is sok van neki hátra. Este, lámpagyujtán után jöt tek az emberek. Egyenként; lopakodva jöttek. Apámhoz. Aki már haldoklóit. Álltak az ágya körül és beszéltek... ...hogy valamit kellene ten­ni a cukorrépásokkal, hogy hiányzol Pista a szervezés­hez... a tavaszi harc nem si­került az aratási szerződése­kért .......meg Kovács Dezsőék és a többiek az intéző uszá­lyában, akik gátolták a har­cot... Ilyeneket hallottam. Apám csak nézte őket. de nem szólt. Barázdás arcán lefutott egy könnycsepp... * Október harmincegyediké volt. Apám mellett ültem. Mutatta szakállát. Hogy meg­akar borotválkozni. Mentem. Anyámmal. Ő gyertyát ment venni mindszentre, én Laka­toshoz, hogy jöjjön el, mert apám meg akar borotválkoz- - ni... Este nem akartak apámhoz engedni. De amikor jöttek az \ emberek, az egyik köpenye mellett 'besurrantam. Sokan voltak a szobában. Néma csend. Az élvtársak álltak. Olyan furcsa szag volt a szo­bában. A petróleum lámpa füstölt. Apám nézett, nézett, aztán a fal felé fordult. Nem mozdult többet. Másnapra sokan gyűltek össze az udvaron. Büdszent- mihályról, Tiszadobról, Görbe­házáról. Csegéről és a tanyák­ról is jöttek. Ki gyalog, ki szekérén. Este a vállukon vit­ték ki a koporsót apámmal a temetőbe. A csendőrök figyel­ték a menetet. Néha kiköptek. — Meghalt a kommunista Taskó..! A parasztok keze ökölbeszorult. De csendben ki­sérték az utolsó útjára testvé­rüket, barátjukat ,vezetőjüket, elvtársukat, ön az apámat... 1944. október Borvendég tartalékos had­nagynál hallgattuk mindig a rádiót Lókai Jancsival, meg Milánnal a délvidéki gyógy­szerésszel. Lestük Moszkva hangját, a híreket a Vörös Hadsereg előnyomulásáról. — Vártuk az alkalmat. Napköz­ben bömbölték előttünk: fiúk, győzünk! Előre a szabadsá­gért! Már csömörlöttünk tőle. „A szabadságért...'“ Az! Ne- künk nem ilyen „szabadság" kelleti. Napközben már megbeszél - tük. A menetlevelek készen voltak. Ahogy a fiúk falui egymás után szabadultak fel, úgy adtuk nekik a menetleve­leket oda, ahol könnyen át le­sietett szökni. Október harmincegyedikén este is ott ültünk a rádió kö­rül Borvendég hadnagy bará­tom lakásén. Polgáron jártak a gondoLa'aim. 1941. karácso­nyán voltam otthon utoljára. Tudom, anyám meghalt, a család szétszéledt.. Az elnyo­mott polgári parasztok csak a íagkönyvet őrzik titokban. — T ényleg. Tizenhárom éve, hogy meghalt az apám. ...Bödönhát és Folyás-tanyán kát megtisztítottuk á náciktól. Polgár felé nyomul előre a Vörös Hadsereg.-.. Nem tudtam szólni az öröm­től. Másnap már tudtam: Polgár felszabadult. A nácik felrob­bantották a írbziség templo­mát, felgyújtották a gabona- raktárt, felrobbantották a Ti- szahidat — de Polgár felsza­badul!.. felszabadultunk...! iA hamis menetlevéllel elin­dultam. A palkonyai részen még nácik voltak. De sikerült! 0 thon voltam Polgáron' — oOo— Álltam apám sírjánál. Kissé behorpadt már a teteje. Fej­fája megdőlt egy kicsit. Hi­deg őszi szól fújt, sárga leve­leket kavart a sírok felett. — Mégis melegem volt. Levettem a kalapom, arcom odatartot­tam a szélnek. Szerettem vol­na kiáltani: Apám! Szabadok vagyunk! Szabadok a kápta­lani birtok rongyos cselédei! Szabadok a polgári parasztok! Szabad a nép! r Távassza! kiosztottuk «káp­talani birtokot. A paraszt a maga ura Jett a földön, ame­lyen cselédként robotolt ed­dig. * Ma 17 esztendeje, hogy apámat -a vállukon vitték a temetőbe az elvtársak. És négy esztendeje, hogy szaba­dok a polgári szegényparasz­tok. Azóta új községek nőt­tek ki a régi uradalmakból, a gépállomások traktorai dübö­rögnek a földön, új indulót dalol a motor, « község főte­rén a Szovjet .emlékmű piros selyemzászlöját lengeti az őszi szél...

Next

/
Oldalképek
Tartalom