Nyírségi Magyar Nép, 1948. október (5. évfolyam, 226-252. szám)
1948-10-30 / 251. szám
Sztálin generalisszimusz nagy nyilatkozata az imperialisták támadó politikájáról és a háborús bujtogatók biztos kudarcáról Sztálin elvtára, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke nyilatkozatot adott a Pravda tudósítójának. Kérdés: Hogyan értékeli ön a Biztonsági Tanácsban a berlini helyzetre vonatkozó tárgyalás eredményét és az angol, amerikai, valamint a francia képviselők ezzel kapeso'a- íos magatartását? Válasz: Úgy értékelem, mint az angol, amerikai és franc a körök politikája agresszivitásának megnyilvánulását. Kérdés: Igaz-e, hogy ezév augusztusában a négy hatalom egyszer már egyességre jutott a berlini kérdésben? Válasz: Igen, Igaz. Mint ismeretes, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franc aország képviselői között ezév augusztus 30-án Moszkvában megegyezés jött létre arra. hogy egyidejűleg intézkedésieket, tesznek egyrészt* a közlekedési korlátozások megszüntetésére, másrészt a szovjet cvezetbeli német márkának mint egyedüli berlini valutának bevezetését. — Ez az egyezmény senki presztízsét nem érinti, figyelembe veszi a felek érdekeit és biztosítja a további együttműködés lehetjségét. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya azonbm meghazudtolta mosz- . kvai képviselőjét és az egyezményt nem létezőnek nyilvánította, vagyis megszegte azt és elhatározta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjeszti, ahol az angoloknak ás az amerikaiaknak biztosító*! többségük van. Kérdés: Igaz-e, hogy nemrég Parisban a kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való tárgyalásakor nem hivatalos tárgyalások keretében újra megegyezés jött létre a berlini helyzet kérdésében még mielőtt a kérdés szavazásra került volna a Biztonsági Tanácsban? Válasz: Igen, igaz. Argentina képviselője, Bramugla, aki egyúttal a Biztonsági Tanács elnöke, más érdekelt hatalmak nevében nemhivatal s tárgyalásokat folytatott Vl- sinszkijvel. Valóban kezében tartotta a berlini kérdés megoldásának egvbehangolt tervezetét, de az Egyesült Államok és Anglfa képviselői ezt újra nem létezőnek nyilvánította. Kérdés Mi i,s tulajdonképp a dolog lényege? Nem kaphatnék erre nézve magyarázatot? Válasz: A dolog úgy áll, hogy az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív politika sugalmazó! úgy vélik, nincsenek érdekelve abban, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjet- uiréval. Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük, hanem csupán megegyezést és együttműködést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést s ennek bűnéi a Szovjetunióra hárítsák és ezzel bebizonyítsák, begy lehetetlen együttműködni a Szovjetunióval. A háborús gyű bőgőtök, akik új háborút akarnak kirobbantani mindennél jobban félnek a Szovjetunióval való megegyezésitől és együttműködés ől, mert a megegyezés oal'íikája alápozícióját és tárgytalanná teszi ez urak támadó politikáiét. Éppen ezért borítják fel a létrejött egyezményeket, meghazudtol iáik képviselőjüket, akik a Szovjetunióval együtt dolgoztak ki ilyen megállaoo- déisk áttesz'k a kérdést a BizVálasz: Ez csak az új háborúra bujtogatók csúfos kudarcával végződhetik. Churchill, a háborús főbújiogató elérte, hogy nemzetének és a világ demokratikus erő'nek bizalmát elveszítette. Ugyanez a sors vár a többi háborús hújtogatóra. A közelmúlt háború borzalmai túlélőnkén élnek a népek emlékezetében és túlságosan nagyok a béke melletti társadalmi erők, semhogy Churchill tanítványai az agresszióban ezeket az erőket legyűrjék és új háború felé fordítsák. Bombaként hatott nyugaton Sztálin nyilatkozata ! Páris: Bombaként hatott a [ nyugati íővárosookban Sztá- ; lin genera’.isszimusznak a j Pravda számára adóit rajtó- i nyilatkozata. Az UNO-ban a i késődélutáni órákban, amikor j a nagy sajtóügynökségek ! megkapták a nyilatkozat szö- : vegét, a diplomaták valóság- I gal megrohanták az újságíró- j kát. i Nagy zavar uralkodik a i francia diplomáciai körökben ! és a francia sajtóban is. Egyes ! sajtóértesülések szerint a ! francia külügyminisztérium Lewis válasza Leon Blumnak: A francia bányászoknak kenyeret és ne amerikai puskagolyót adjanak A francia bányászsztrájk eseményeit uj megvilágításba helyezi a Kommunista Párt hetilapja. A lap idézi az Economist című angol közgaz dasági hetilap minapi cikkét, amelyből kitűnik, hogy az Egyesült Államok háborúba lépése óta először van ‘szén- felesleg és minthogy a kínálat túlságosan nagy. egyes amerikai bányák kénytelenek a i termelést csökkenteni. íme: a francia kormány magatartásának titka — írja a lap. Franciaország már eddig is 1 millió dollárért szenet rendelt Amerikától. Bár a francia szén tonnája több, mint 2.000 frankkal olcsóbb az amerikai szénnél, a kormány mégis ezt az utat választja, mert az amerikaiaknak eladási gondjuk van és mert Queuille és Moch nem a nemzet érdekeit, hanem a kapitalista érdekeket szolgálja. Pénteken hajnalban 8.000 csendőr, rendőr és katona betört a St. Etienne medence egyik legfontosabb tárnájába. A bányászok a túlerő elől visz- szavonultak, kijelentve, hogy a tárnát elfoglalhatják, de termelni úgysem tudnak. John Lewis, az amerikai bányászszakszervezet elnöke megleckéztette Leon Blumot. Mint ismeretes, a bányász- sztrájkkal kapcsolatban szerdán levelet intézett Greneen- hez, az AFL elnökéhez .A levél nyilvánosságra hozatala után Blum táviratot küldött és kifejezésre jutatta ^megdöbbenését“. Lewis ugyancsak táviratban válaszolt Blumnak és kijelentette: véleménye szerint inkább kenyeret kellene adni a francia bányászoknak, nem pedig amerikai puskagolyót. Közel 150 gazda ellen indnl eljárás Nyíregyházán a tarlóhántás hanyag elvégzése miatt Nyíregyháza megyei város állami gazdasági felügyelőjének feljelentésére sorozatos eljárást indítanak azok ellen a gazdák ellen, akik a kötelező tarlóhántást részben elmulasztották, részben hanyar gul teljesítették. Mintegy 15Ö —200-ra tehető azoknak a száma, akik ellen megindult az eljárás. így többek között Nagy János, Krajecz András alsósóskúti. Cservenák Mihály felsőpázsiti lakosok ellen. A polgármesteri hivatal értesüléseink szerint — a beérkezett feljelentést már át is tette a kihagási ügyosztályhoz, ahol már megkezdték a büntetőparancsok kiállítását. meg sem kísérli, hogy cáfolja a Visinszkij ■% Bramuglia közt létrejött megy egyezést a berlini kérdésekkel kapcsolatban. A hétfői szovjet vétó előtt, tehát volt megegyezés Visin- szkij és Bramuglia között: — írja a Franctireur — amelyet a franciák késznek mutatkoztak elfogadni, de az ame- riikaiak és angolok nem. Különös jelentősége van a nyilatkozatnak az amerikai választások közelsége miatt is, mert ezzel a Szovjetunió elhárított magától a felelősséget és az amerikai nép tudomására hozta, hogy kormánya hár< borúra készül a Szovjetunió ellen — fejezi be cikkét a Franctireur. A Liberation ezeket írja: Hosszai hónapokig tart, amíg a nyugati hatalmak képesek lesznek válaszolni a nyilatkozatra. Most mindenesetre a soraikban uralkodó zavarról tesznek tanúságot. Sztálin nyilatkozata egyszersmind visszavágás és előrehaladás. Párisi jelentés ezerint az egész francia sajtó Sztálin ki- jelen'éseinek hatása alatt áll. lA szovjet közvélemény — írja a Telepress moszkvai tudósítóija — mindig határozottan visszautasítja azt a felfogást, hogy háborús veszély áll fenn. Sztálin nyilatkozata nagyszerűen kifejezésre juttatta a béke táborának erejébe vetett bizalmát. A Parisban lévő politikai megfigyelők szerint különös súlya v;\ Sztálin ama megállapításának, hogy a háborús uszítok ezégyeneletes veresége elkerülhetetlen. E kijelentések különösen alkalmasak arra, hogy a világ közvéleményét megnyugtassák. Hírek * er jedtek el egyébkén! arró’l, hogy a berlini kérdésben a közvetítő kísérletek tovább folynak. Trigve Lye, az UNO főtitkára állítólag most az UNO pénzügyi szakértőivel tárgyal olvan terv kidolgozásán, amely a szovjet márka kizárólagos berlini érvényességét a szovjet övezetnek megfelelően állapítja meg. .MF*^Magyar Nép Ara 80 filter V. évfolyam, 251. izém. t»48. ofctéber 30. Szombat íonaági Tanács elé, megsértik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályait, amely szervezeten biztosított többségük van és amelyben mindent „bebizonyíthatnak“, ami csak jólesik nekik. Mhdezí azért, hagy megmutassák a Szovjetunióval való együttműködés lehetetlenségét és az új háború szükségességét és ezáltal előkészítsék a feltételeket a háború ki- robbantására. Az Egyesült Államok és Anglia jelenlegi vezetőinek politikája az agresz- szió po’ií'kája, új háború ki- robbantásának politikája. Kérdés: És hogy értékeli ön Kína, Belgium, Kanada, Argentína, Szíria, Kolumbia képvi'ük'np1: magatartását a Biztonsági Tanácsban? Válasz: Nyilvánvaló, hogy ezek az «rak támogatják az agresszió politikáját, az új há- ; ború kirobbantásának polit5- | kaját. j Kérdés: Mivel végződhetik 1 mindez?
