Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-23 / 219. szám

2. oldal !«C NYÍRSÉGI magyar nép 1948. szeptember hó 23. Tanít, nevel a sajtó Beszélgetés a Szabad Népről és a Nyírségi Magyar Népről — Éppen az újságokat olva­som elvtárs —: mondja Hegy­közi elvtárs előbukkanva a pa- píi lepedők mögül. Leteszi az újságot és élénken magyaráz­va hajol előre. Kezét a Szabad Népen nyugtatja. — Észre sem vette Hegyközi elvtárs, hogy beléptem. — Ha én egyszer a lapokat olvasom, akkor felőlem akár Nemzetközi és országos kérdésekkel foglalkozik a Szabad Nép fAz egész világot és országot (érintő problémákkal foglalko­zik Pártunk és az egész dolgom 7Ó nép lapja, széles látókört ad. Minden egyes mondata nö­veli az ember éleslátását. Simon Miklós felemeli az újságot és ímeglóbogtatja ke­fében. — Meg fegyverünk ez, elv­társ. Támpontot ad a mun­Dj hegyközséget állít össze a város Á város közigazgatási ügy­osztályán — mint értesültünk — szeptember közepén meg­kezdték az uj hegyközségi lajstrota összeállítását. Ez azért vált szükségessé, mert az eddigi hegyközség alig fejtett ki működést és a hegy községi teendőket és kötele­zettségeket sem tudta meg­felelőképpen ellátni. Most ágyút is dörgethetnek, annyi­ra belemerülök, annyira érde­ke'!. Idősebb munkád telepszik le mellénk, hogy ő is közbeszóli- jon és kifej'se véleményét. — Nem megyek el hazulról, mielőtt el nem olvasom a Sza­bad Népet, Félembernek érzem esőikül magam — szól Simon Miklós. kánklxoz. Ideológiailag nevel bennünket, megmutatja, ho­gyan kell viselkednünk egyes kérdésekben, mi az igazság. Munkás ember vagyok és úgy érzem mindent megértek belőle, gondolkoztam rajta, hogy miért. Aztán rájöttem a dolgok nyitjára. Egyszerűen azért, mert a mi lapunk.-— S közben, hogy olvassuk, összeállítják az uj hegyközsé gi lajstromot és hozzálátnak a nyíregyházi járás hegyközsé gének újjászervezéséhez. Szó van egyébként arról is, hogy a nyíregyházi járás hegyköz­ségét maga a város közigaz­gatási ügyosztálya venné át, ha a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága ehhez hozzájárulna. azt vesszük észre, hogy ren­geteget tanulunk — veti köz­be egy fiatal fiú, Herezku Jó­zsef. Az elméleti színvonal emelése ’ —Persze az elxpéleti színvo­nalat jelentős mértékben emeli — mondja Hegyközi Tibor, de látszik rajta, hogy szeretne minél előbb újra az újságba [temetkezni. Sóvárogva -pillant a Szabad Nép hasábjai felé. — Ezek. Szerint nincs szük­ség a Nyírségi Magyar Nép­re — mondom nekik. Szinte egyszerre kiáltanak: — Hohő, elvtárs. Azt nem mondtuk. i — .Az úgy van, hogy a két újság, hogyismondjam — ma­gyarázza a munkás, aztán egy kicsit megakad, lá'szik a szé­lén, hogy mit akar mondani, icsak nem találja a megfelelő i?izavakat. — Kiegészítik egymást — , ítész pontot a mondat végére Herezku József. Szükség van a helyi sajtóra is A Nyírségi Magyar Nép he­lyi újság, amelyik szabolcsi vonatkozásban végzi feladatát, míg a Szabad Nép országos viszonylatban. Sok helyi ese­mény van benne, amit egy nagy lap nem ír meg, mert csak bennünket érdekel. — Nem a pletykákat értjük ezen elsősorban — rfevet Herezku — hanem komoly dolgokat. «. -— És hála a demokráciának, meg is tudjuk venni mind a 15.000 forintot fordít Nyíregyháza a városrendészeti tervek elkészítésére Az építés és közmunkaügyi minisztérium irányításával megkezdték Nyíregyházán a városrendészeti tervek előkégzi tését. Erre a célra a város 15.000 forintot irányzott élő. A városrendezési előkészí­tő munkálatokhoz főként mű­szaki térképezési feladatok tartoznak. így például a lakott kerületek . beépítettségének vizsgálata, ezen belül meg­vizsgálni a beépitettségi és beépítbetleniségi mértéket, ja­vaslat tétele a városias kiala- kitásra szánt területek hatá­rának megállapítására a je­lenlegi közlekedési hálózat nyomvonalának feltüntetése közintézmények, ipartelepek helyének megjelölése, javas­lattétel uj vasútvonal, pálya­udvar és közúti útak helyére vonatkozóan. Ezekkel az előkészítési munkálatokkal még ebben az évben elkészülnek, úgy hogy a jövő évben már 30.000 fo- j rintos költséggel már lénye­gesen komolyabb és nagyobb kiterjedésű városrendezési munkákhoz fognak. Ezeket a munkákat is az építés és köz­munkaügyi minisztérium fog­ja, irányítani. ben, előreláthatólag 30-án ül össze a város képviselőtestü­lete. Mint értesültünk, a kép­— A SzíT szabolcsvárme- gyei titkársága átköltözött a Deák Ferenc utcai öszszakszer vezet székházából a Vayi Ádám utca ifjúsági szerveze­tek székházába. két lapot és mindenki meg Is veheti, ha akarja. Csak az nem, aki nem akarja. Az, aki szívesebben hallgatja meg a vénasszonyok meg a rémhivter jesztők sápitozásait, - mint az viselőtestületnek ezen az ülé­sén ismét szóba kerül a Ko róna nagy- és kistermének bérbeadása. Ugyancsak ezen a képviselőtestületi ülésen kerül napirendre egy egész sor szabályrendelet megalko­tása, helyesebben módosítása. Jónéhány városi szabályren­delet elavult már és egyálta­lán nem felel meg a mai gaz­dasági és társadalmi élet kö­vetelményeinek. így — mint értesültünk — többek közt a városi illetékekről szóló sza­,igazságot. A jövő héten ismét tárgyalja a képviselőtestület a Korona nagytermének bérbeadását A jövő hét második felé­Két különvonattal érkezik Nyíregyhá­zára európa legnagyobb cirkusza 120 vasúti kocsiban, két kü­lönvonattal szeptember 28-án érkezik Nyíregyházára a Hen­ry cirkusz, Európa legna­gyobb cirkusz vállalata. EgéiSz (állatsereglettel érkezik: orosz­lánok, tigrisek, elefántok, ze­ibuk, tevék, majmok, különféle kígyók, tarkítják a Henry cir­kusz óriási állatállományát. — Mindössze három napig ját­szik a Henry cirkálsz Nyír egy házán a Búza téren. (x) bályrendelet módosításáról is szó lesz. Egy másik régen va­júdó és döntő kérdése váro­sunknak a szemétfuvarozás. A jövőheti képviselőtestületi ülés — reméljük — ezt a problémát is véglegesen meg­oldja, ugyanis a szemétfuva­rozásról szóló szabályrende­let módosítása is szóba kerül. Uj kultúrát, szocialista kultúrát építünk A Magyar Dolgozók Pártja javaslatára a kultuszminiszté­riumnak a napokban rendele- 'te jelenik meg, melynek értel­mében október elsejétől 1.000 nyolc elemit végzett, vagy 4 polgárit végzett munkásszár- mazásu gyermek mehet külön­bözeti vizsga nélkül a gimná­zium ötödik osztályába, 800 ifjúmunkás pedig egyéves tan folyamra, amely után szak­iérettségit tehetnek és hozzá­kezdhetnek egyetemi tanulmá­nyaikhoz. Nézzük meg közelebbről ezt a kérdést. Vizsgáljuk meg, mint jelent ez az egész dolgo­zó nép szempontjából. — A szocializmus építése azt is jelenti, hogy új, szocia­lista kultúrát, is építünk. Nem elég azt tudni, hogy véget ke] vetnünk a kizsákmányo­lásnak a városban — és a fa­lun is. Tudni kel' azt is, hogy a szocializmust, a kultúra te­rén is fel kell építeni. Biztosí­tani kell a munkásosztály ve. zfető&zerepét nemcsak a gaz­dasági életben, a kormányzat­ban, hanem a kultúrában, az 'ideológiában is — mondta egy hétfel ezelőtt Révai József elv társ a MÁVAG-ban, amikor Pártunknak rövidesen törvény nyé váló javaslatát be jelentet- tp. i -y Pártunk programja kul­turális akcióprogram részében (kimondja: véget kell vetni a vagyonos osztályok műveltsé­gi monopóliumának. Kik jár- jtak eddig közép- és felsőisko- ,lákba? Láttunk-e olyan iskolá­kat, ahol több lett voin a mun kás és szegényparaszt szárma­zású tanulók száma öt-hat százaléknál? Nem. A nagy­birtokosok, gyárosok, nagyipa rosok, nagykereskedők gyer­mekei jártak eddig iskolába, a műveltség a vagyonos osztá­lyok monopóliuma volt. Ma a dolgozók államáé az iskola, kell, hogy igazán a dolgozók gyermekei legyen, azoké, akiket eddig kirekesz­tettek a közép- és főiskolákról Amikor megjelent a hir, rög­tön akad'ak, akik gúnyos ajk- bigyesztéssel siettek kijelente­ni: megint a származás kuta­tás. Hozzá is tették: hát ilyen egyenlőség a demokrácia? Mi c*?ak ennyit jelentünk ki: ha egyenlő mértékkel mérnénk, ha az iskolába „egyenlő mér­tékben“ mehetnének a régi tő­késosztály gyermekei is, me­gint ott tartanánk az öt-hat százaléknál. Nem ez a célunk. — A szo­cializmus felé haladó népi demokrácia nem lehet meg olyan értelmiség nélkül, amely hús és vér a dolgozók húsából és véréből — mondotta Révai elvtárs. Tudjuk, hogy a régi értel­miség nagy része milyen elő-i Ítéletekkel viseltetik a demo­krácia iránt, ha szolgálja is azt. Nem akarjuk kiszorítani a bennünket szolgáló régi értel­miséget, de nekünk új mun­kásértelmiségre van szüksé­günk. És honnan vennénk mi az új munkásértelmiséget, ha nem abból a harcos forradalmi csa­patból, amely legkövetkeze- tessebben harcol azért, hogy teljesítse történelmi hivatását: megteremteni egy olyan új világot, ahol megszűnik a ter­melőeszközöknek milliókra ká­ros magántulajdona, az ember nek ember által való kizsák­mányolása, ha nem abból a munkásosztályból, amelyik -leg ön tudatosabb vezető rétege a szocializmus felé haladó népi demokráciáknak. A magyar demokrácia köte­lességének tartja, hogy elhá­rítsa az akadályokat, gondos­kodik a közép- és főiskolákra (bejuttatott fiataljairól, akik megismerkednek a haladó tu­dományokkal, megtanulják, hogyan lehessenek urai saját borsuknak és ők sohasem fog­ják megtagadni osztályukat, nem „lesznek urak az iskola után'“, mint a múltban egy­két fiatal az úri iskolák légkö­rében, hanem — Révai elv-, társ szavaival — ma valósul­nak meg igazán a tízparancso­lat szavai: — „Tiszteid atyá­dat és anyádat“ — a munkás- osztályt, amelyből származol. És az új munkásértelmiség [fogja igazán előrevinni osztá­lya, a munkásosztály és az egész dolgozó magyar nép ügyét. P J. Több, mint 80.000 forintból javított iskolát a dolgozd nép Szabolcsban Érdekes kimu“atá;st ter jeßz- J jtett fel Szabolcsmegye terv- megbizottja az Országos Terv-' hivatalnak. A kimutatás ada­tai szerint összesen 362.348 forintom összeget fordítottak Szabolcsban az államosított iskolák társadalmi utón való helyreállítására. A dada! alsójárásban 49.331 forintot, a dadai felső járásban 61.798 forintot, a nyírbogdá nyi járásban 43,634 forintot, a ligetaljai járásban 12.199 fo­rintot, a nagykállói járásiban 76.410 forintot, a nyírbátori já­rásban 32.054 forintot, a kiis- várdai járásban 25.494 forin­tot, a tiszai járásban 35.367 forintot, a nyirbaktai járás­ban pedig 26.061 forintot! hasz. náltak fel a nép iskoláinak helyreállításánál. Ezekből az összegekből min­denütt anyagot, deszkát, tég­lát, meszet vásároltak. Arról azonban kimutatás nem ké­szült, milyen összeget fordí­tottak volna a helyreállítási munkáknál ingyen dolgozó munkások béreire. A kimutatások maguk az újjáépített iskolák szerte a megyében, ezek bizonyítják, a nép megértette, hogy övé már az iskola, gyermekeinek építi újjá, ha összefogva, közösen fog a munkához. És a Jekes munkáról tanúskodnak az is­kolák. Szöveíeí Lantos é§ Hardy cégtől Óriási választékban Tekintse meg raktárunkat és kirakatainkatI Takaréképület

Next

/
Oldalképek
Tartalom