Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-21 / 217. szám

2. oldal NYIBSÄGI HAGY AB NIE 1948. (Szeptember hó 21. Derékig érő gaz a gyümölcsösben, elhenyagdlt szőlő s MALLERD ricsikapusztai gazdaságában Nincs megfelelő ember a megfelelő helyen (Az országútiról d/ülöútra ka­nyarodik az ember, ha el akar jutni a ricsikapusztai Mállerd- gazdaságba. Nemrégen még tabtia mutatta az újat, de úgy látszik nem szívesen érintke­zik a külvilággal a gazdaság, mert a tábla eltűnt. Hepe-hu- pás úton, dombokon szalad az autó jobbra-balra fiatal zsenge gyümölcsfák hajladoznak, az­tán egyszerre csak nekizúdnll a szél és a levegőben szemét, pppír, száraz trágya, szalma 'kavarog. Igen. Itt vagyunk a gazdaságban. Előkerül Pápay László műkertész is. — Legyem szíves, mutassa meg a szőlőt, meg a gyümöl­csöst — mondja Pálfy Ernő főispán. — Sajnos 90 százalékos kár van a szőlőben, nagyon gyen­ge a termésünk, nem látni so­kat — hadarja előre mente­getőzve a kertész. Hogyan hozzuk ida a dolgozó parasztokat? Az út gondozatlan, gyomos, de nem néz ki különbül két­oldalt a szőlő sem. Lefagyott, feke koceányok lógnak össze­zsugorodva a tőkén, egészsé­ges fürt talán minden tizedi­ken van. A földön pedig dud- va burjánzik, felfut még a sző­lőre is. — Mikor kapáltak? — Nem szokás már mosta­nában, meg nem is érdemes. Ahol van valami szőlőcske, ott kimélyítjük egy kiosit a tőke alját. — Hát aztán hogyan hoz­zuk ide a dolgozó parasztokat, hogy bemutaíisuk nekik az ál­lami gazdasagot t Magúiénak kérem mintagazdaságnak kell lenni, ahol1 tanulni' lehet. Szét pen, rendesen kell kinéznie mindennek. — Fagy után megmetszet­ték, a szőlőt? — teszi fel hirte­len a kérdést Simon}! Gyula gazdasági felügyelő. — Igen — szaladt ki a vá­lasz Pápay László száján. — Ez a baj. Kiadták a ren­delkezést, hogy nem szabad metszeni, hiszen nem hogy' erő siti, de- még jobban megsérti a megfagyott vesszőket. Nem is csoda, ha nincs termés. Évente háromszor váltják a felelősöket lesz a kár. Miféle szakembe­rek irányítanak itt? — kérdezi Szomorú látvány a szőlő, de még szomorúbb a gyümölcsös. Krumplit ültettek a fák közé., .de a szárát nem lehet látni. Annál inkább dudvát. Még közvetlenül a fák alatt is de­rékig érő gaz van, egészen -el­borítja a földét, szorosan ösz- szefoniódva. — Sok pénzbe kerülne ké­rem a kitisztítása, — tárja Szét karját' mentegetőzve Pá­pay László. — Na dekát be is kell fek­tetni valamit. Jövőre behozná a háromszorosát, így pedig a következő évben már dupla Pálfy elvtárs. — Az a legnagyobb báj, hogy a gazdaságban évente liá romszor is cserélődnek a fele­lősök. Pen-ze, hogy senki sem törődik a munkával. — Hányszor permetezték? — Négyszer. (Itt csak megemlítjük, hogy Sütő Sándor vajai kisparaszt tizenegyszer permetezte gyü­mölcsösét.) — Akkor is kell ápolni a fát, lia nem terein — mondja Simonyi felügyelő. Takarmányt használnak alomnak Az istállóba csak benézünk. — Mivel almoznak? — kér­di a főispán. — Szalmával. — Meg takarmánnyal, foly­tatja Pálfy elvtárs és rámutat az állásra szórt szénára. Ablak nincsen, télen trágyá­val rakják be. a pince is ré­gen beomlott. — Nekem is van panaszon, 10 holdon pamutkóró — az erdőben nek. Olyan emberek kerülje­nek az á lanti gazdaság élére, akik lelkiismeretesen vigyáz­— 10 holdon vetettünk pamut kórót, körülbelül 50.000 forin­tos költséggel Csenevész növények sarjad­nak ki a fij. között. —- Hát hogy ültethettek ide pamutk'órót, az erdőbe — kér­dezi Pálfy elvtárs. —■ Ilyen utasítást kaptunk. — Félárnyék még jó, de az erdőbe ültetni, abszurdum — magyarázza Simonyi Gyű a. Rövidesen meg kell változ­nia a helyzetnek a Mállerd- gazdaságban. Nemcsak a gyo­mokat kell kiirtani, hanem azokat is ©1 kell távolítani e fe1elős helyről, akik még min­őig a földművelésügyi minisz­térium összeesküvőinek, szabó tálóinak szellemében működ­nak a dolgozók vagyonára, va­lóban mintagazdaságoi léte­sítenek, ahová tanulni, ta­pasztalatokat szerezni járhat­nak majd a dolgozó parasztok. S. I. Baktán még mindig verik a tanoncokat Nagyon jól emlékszünk arra milyen sanyarú helyzetük volt a múltban az Inasoknak, tanon ooknak. A mesterek legna­gyobb része lelkiismeretlenül i kihasználta, kizsákmányolta őket. Nem tanoncaik voltak, hanem cselédjeik. Kiküldték a földre dolgozni, kapálni, arat­Zeneszóval búcsúztatják a Kossuth Akadémistákat Nemsokára elérkezik az idő, a paraszt és munkásfiuk vo­natra ütnek, hogy bevonulja­nak a Kosén th akadémiára. Valamikor isiró-rivó asszonyok és lányok, sajnálkozó legények búcsúztatták a katonának be­vonul!» fiukat. Siratták őket, mert nehéz, kegyetlen sor volt a katonasor?. — Szívesen és örömmel mennek most a dolgozó nép fiai katonának. Sz'ép ünnepségre1 készülnek a szabotosmegyei falvak is, bú­csúztatni fogják a Kossuth- akadémiára bevonuló paraszt­it ja kát. Az Epiosz lányok zseb­kendőt varrnak emlékül, egy Eposz fiú mond beszédet, utá­na a lányok átadják az emlé­ket és egy nemzetiszinü pánt­likát tűznek a legények kalap­ja mellé, úgy mint Kossuth idejében. Az állomásra vidám zeneszóival kiséri ki őket a fa­lu egész népe. szól a műkertész. Nincs ren­des lakásom, tűzhelyem, mai gam mosok. A munkásoknak is elveszik a kedvét. Kiforgat­ják őket, a vetést nem lehet idejében elvégezni, rengeteg adminisztrációival lehet csak a legkiseb javítást is elvégezni. Jószágállományt nem akarnak beállítani, gépeket nem hoz­nak. Letartóztatták a földbérletről szóló rendelet szabotálóit A rendőrség őrizetbe vette dr. Murányi István, Orbán Sán dór, dr. Geizler Gyula, Benkó János, Varga Mihály, . özv. Benkó András.né, Miskolczi Endre, Garai József, özvegy Garai Jánorné, Sző'ősi Mi- hálymé és Zomborszki Ilona nyíregyházi lakosok. Fenti ek a földbérletek bejelentésé­ről szóló rendebetnek nem tettek eleget, bérbeadott föld­jeiket eltitkolták és így igye­keztek megakadályozni azt, hogy földjeik nincstelen föld­munkások bérletei legyenek. A 11 „titkcftódzó'* 595 hold föld bejelentését titkolta ev, (ebből 21 hold gyümölcsös). A rändelet értelmében a bíróság 24.000 forint pénzbüntetéssel sújtja őket, a 24.000 forint nem fizetés esetén börtönbün­tetésre változtatható át. Hónapokig fosztogatta a postán feladott csomagokat Az elmúlt két hónapban egy más után érkeztek panaszok a postához a csomagok megdézs málása miatt. A feljelentők: Létrány Sándorné és Maródi Ferenc anarcsi, Lavotta Emil debreceni, Mátra Gyula, Ber- tók József és Búza Jenő sza- bolcsbákai, Kapin János gyu­laházi, Goldstein Jenő és Rqs- ner Henrik petneházi lakosok előadták, hogy a rímükre ér­kező csomagokból különböző ruhanemüek hiányoztak mint­egy 50.000 forint értékben. A posta megindította a vizs­gálatot és kiderült, hogy a so­rozatos csomagfosztcgatásokat Szatmári Béla mozgóposta» kő vette él, aki a kisvárda-bakta- lórántházi vonalon teljesített Dombrád és Gsoba] első dijat nyert a vármegyei tllzoltéversenyen A nyíregyházi tűzoltólakta­nya udvarán tartottak meg vasárnap délelőtt a szabolcs- vármegyei tűzöl tévére enyt, amelyen megjelent az orszá­gos főparancsnok képviseleté­ben dr. Dévényi Endre tüzoil- tóezredes is. A versenyen a megye 15 legjobb csapata vett részt. A kocsi foe sk end ősze re' ésiben 12 csapat között első lett Cső- baj tüzoltócsapata. Ezüst ser­leget kapott. Második lett Ti- szadada, harmadik Pátroha. Mindkét csapatot öiszoklevél- xel tüntették ki. A mozdonyfecsicen dő szere­lésben első lett Dombrád. A Mátrai tüzoltóigyár ezüstszob­rát nyerte el. Ujfehértó ős Kisvárda a második és harma­dik helyen végzett Szépen szerepeltek a nyír­egyházi tűzoltók a mászó, men tő ’és támadási bemutatóikon. szolgálatot. A csomagok tar­talmát mindig magára öltötte, úgy csempészte ki a kocsiból a ruhákat. Szatmári Bélát' letartóztat­ták. Az ellopot holmi egyrésze megkerült. t ni, a majsztramnémak vizet hordtak, disznót etettek, ahe­lyett, hogy a szakmájukat ta­nulták volna ezek a fiatalok. S ha egye szói is szóltak ez el­len, a válasz, pofon volt. Ren­des lakószobát nem kaptak. Ott aludtak az enyvesbögrék között, a gyaluíorgácsiban, a pad alatt, vagy az istá lóban. Fizetó-iképpen néhány fillért vetett a mester há jó kedve volt. Nagyon jól tudta ezt a kor­mányzatunk s a népi demokrá­cia segített is a tanoncok hely zetén emberi sorsot biztosított számukra. Kollektiv szerző­déssel1 biztosítja jogaikat, fize-- test, munkaidőt, szakmai kép­zést. Ennek ellenére még mindig, vannak mesterek, akik fütyül­nek ezekre a rendelkezésekre, akik nem hajlandók tudomá­sul venni, hogy megváltozott körülöttük a világ. Például Bakfadórántlházán Lovász Mi­hály cipé-zmester, akinek si­került egy bőrkereskedői ipar engedélyt is kipanamáznia. Embertelenül bánik tanoncai- val pofozza őket, iskolaidíjat nem fizet és nem a megállapít lőtt munkaidőben dolgoztat. Különben jellemző, hogy Lo­vász úr hű kiszolgálója én ve­zetőembere volt a nyilas párt­nak. Spieger Henrik cipész^ hasonlóképpen értelmezi a ta- noncok jogait. Működik a lálb- ■szij és a tenyér, kijut belőle annak a szerencsétlennek, aki hozzá szegődik. S mindezeket az.iparhatóság eddig némán tűrte ,semmit sem tett, sőt mereven elzárkó­zott attól is, hogy otthont ad­jon a ianoncoknak. ILyen állapotok nem marad­hatnak tovább Bgktalőránthá.- zán. A legserényebb intézke­désre van szükség az illetékes hatőeágok részéről, amelyek megakadályozzák a tanoncok további embertelen kihaszná­lását.. ők is a dolgozók nagy táborábá tartoznak, ők is ré­szesei a népi demokrácia min­den vívmányának. (sz. n.) Oktatási konferencia Nyíregyházin Csak abban az esetben tud­ja Pártunk a szocializmusért folytatott harcát eredménye­sen végezni, ha tagjainak gya­korlati tudását marxista- enin- ista elpiéleti felkészültség is megalapozza. Október 3-án, a megyei oktatási bizottság ok­tatási konferenciát hiv egybe. Ezzel- a konferenciával indul meg az őszi oktatási kampány. 13 tantermet hozott rendbe az ibrányi EPOSZ Ibrány községben az EPOSz irányításával a földmívesszö- vetkezet, az UFOSz és EÉ- KOSz közreműködésével a fa­lu dolgozó) népe 13 tantermet hozott rendbe.. Az EPOSz pa­rasztfiai 100 munkanapon ke­resztül dolgoztak. A földmű- vesiszövetkezet olajak meszet, meszelőt adott a befyreá litási munkálatok lefolytatásához. Kiszabadult a fogházból és máris szélhámoskodott Bodor András botpaládi lá- kost okirathainisitásórt egy hó- - napi fogházra ítélte a nyír egy házi törvényszék. A fogház­ban egy cellába került Leó Sándorral. Leó Sándor kikér­dezte fogolytársát az otthoni viszonyokról és a megszerzett adatokat kiszabadulásakor szélhámosságra használta fel. Elutazott Bodor András fele­ségéhez és 300 forintot csalt ki tőle azzal az ürüggyel, hogy férjéneik szüksége van rá. A szélhámos ellen országos körözést adtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom