Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-21 / 217. szám
2. oldal NYIBSÄGI HAGY AB NIE 1948. (Szeptember hó 21. Derékig érő gaz a gyümölcsösben, elhenyagdlt szőlő s MALLERD ricsikapusztai gazdaságában Nincs megfelelő ember a megfelelő helyen (Az országútiról d/ülöútra kanyarodik az ember, ha el akar jutni a ricsikapusztai Mállerd- gazdaságba. Nemrégen még tabtia mutatta az újat, de úgy látszik nem szívesen érintkezik a külvilággal a gazdaság, mert a tábla eltűnt. Hepe-hu- pás úton, dombokon szalad az autó jobbra-balra fiatal zsenge gyümölcsfák hajladoznak, aztán egyszerre csak nekizúdnll a szél és a levegőben szemét, pppír, száraz trágya, szalma 'kavarog. Igen. Itt vagyunk a gazdaságban. Előkerül Pápay László műkertész is. — Legyem szíves, mutassa meg a szőlőt, meg a gyümölcsöst — mondja Pálfy Ernő főispán. — Sajnos 90 százalékos kár van a szőlőben, nagyon gyenge a termésünk, nem látni sokat — hadarja előre mentegetőzve a kertész. Hogyan hozzuk ida a dolgozó parasztokat? Az út gondozatlan, gyomos, de nem néz ki különbül kétoldalt a szőlő sem. Lefagyott, feke koceányok lógnak összezsugorodva a tőkén, egészséges fürt talán minden tizediken van. A földön pedig dud- va burjánzik, felfut még a szőlőre is. — Mikor kapáltak? — Nem szokás már mostanában, meg nem is érdemes. Ahol van valami szőlőcske, ott kimélyítjük egy kiosit a tőke alját. — Hát aztán hogyan hozzuk ide a dolgozó parasztokat, hogy bemutaíisuk nekik az állami gazdasagot t Magúiénak kérem mintagazdaságnak kell lenni, ahol1 tanulni' lehet. Szét pen, rendesen kell kinéznie mindennek. — Fagy után megmetszették, a szőlőt? — teszi fel hirtelen a kérdést Simon}! Gyula gazdasági felügyelő. — Igen — szaladt ki a válasz Pápay László száján. — Ez a baj. Kiadták a rendelkezést, hogy nem szabad metszeni, hiszen nem hogy' erő siti, de- még jobban megsérti a megfagyott vesszőket. Nem is csoda, ha nincs termés. Évente háromszor váltják a felelősöket lesz a kár. Miféle szakemberek irányítanak itt? — kérdezi Szomorú látvány a szőlő, de még szomorúbb a gyümölcsös. Krumplit ültettek a fák közé., .de a szárát nem lehet látni. Annál inkább dudvát. Még közvetlenül a fák alatt is derékig érő gaz van, egészen -elborítja a földét, szorosan ösz- szefoniódva. — Sok pénzbe kerülne kérem a kitisztítása, — tárja Szét karját' mentegetőzve Pápay László. — Na dekát be is kell fektetni valamit. Jövőre behozná a háromszorosát, így pedig a következő évben már dupla Pálfy elvtárs. — Az a legnagyobb báj, hogy a gazdaságban évente liá romszor is cserélődnek a felelősök. Pen-ze, hogy senki sem törődik a munkával. — Hányszor permetezték? — Négyszer. (Itt csak megemlítjük, hogy Sütő Sándor vajai kisparaszt tizenegyszer permetezte gyümölcsösét.) — Akkor is kell ápolni a fát, lia nem terein — mondja Simonyi felügyelő. Takarmányt használnak alomnak Az istállóba csak benézünk. — Mivel almoznak? — kérdi a főispán. — Szalmával. — Meg takarmánnyal, folytatja Pálfy elvtárs és rámutat az állásra szórt szénára. Ablak nincsen, télen trágyával rakják be. a pince is régen beomlott. — Nekem is van panaszon, 10 holdon pamutkóró — az erdőben nek. Olyan emberek kerüljenek az á lanti gazdaság élére, akik lelkiismeretesen vigyáz— 10 holdon vetettünk pamut kórót, körülbelül 50.000 forintos költséggel Csenevész növények sarjadnak ki a fij. között. —- Hát hogy ültethettek ide pamutk'órót, az erdőbe — kérdezi Pálfy elvtárs. —■ Ilyen utasítást kaptunk. — Félárnyék még jó, de az erdőbe ültetni, abszurdum — magyarázza Simonyi Gyű a. Rövidesen meg kell változnia a helyzetnek a Mállerd- gazdaságban. Nemcsak a gyomokat kell kiirtani, hanem azokat is ©1 kell távolítani e fe1elős helyről, akik még minőig a földművelésügyi minisztérium összeesküvőinek, szabó tálóinak szellemében működnak a dolgozók vagyonára, valóban mintagazdaságoi létesítenek, ahová tanulni, tapasztalatokat szerezni járhatnak majd a dolgozó parasztok. S. I. Baktán még mindig verik a tanoncokat Nagyon jól emlékszünk arra milyen sanyarú helyzetük volt a múltban az Inasoknak, tanon ooknak. A mesterek legnagyobb része lelkiismeretlenül i kihasználta, kizsákmányolta őket. Nem tanoncaik voltak, hanem cselédjeik. Kiküldték a földre dolgozni, kapálni, aratZeneszóval búcsúztatják a Kossuth Akadémistákat Nemsokára elérkezik az idő, a paraszt és munkásfiuk vonatra ütnek, hogy bevonuljanak a Kosén th akadémiára. Valamikor isiró-rivó asszonyok és lányok, sajnálkozó legények búcsúztatták a katonának bevonul!» fiukat. Siratták őket, mert nehéz, kegyetlen sor volt a katonasor?. — Szívesen és örömmel mennek most a dolgozó nép fiai katonának. Sz'ép ünnepségre1 készülnek a szabotosmegyei falvak is, búcsúztatni fogják a Kossuth- akadémiára bevonuló parasztit ja kát. Az Epiosz lányok zsebkendőt varrnak emlékül, egy Eposz fiú mond beszédet, utána a lányok átadják az emléket és egy nemzetiszinü pántlikát tűznek a legények kalapja mellé, úgy mint Kossuth idejében. Az állomásra vidám zeneszóival kiséri ki őket a falu egész népe. szól a műkertész. Nincs rendes lakásom, tűzhelyem, mai gam mosok. A munkásoknak is elveszik a kedvét. Kiforgatják őket, a vetést nem lehet idejében elvégezni, rengeteg adminisztrációival lehet csak a legkiseb javítást is elvégezni. Jószágállományt nem akarnak beállítani, gépeket nem hoznak. Letartóztatták a földbérletről szóló rendelet szabotálóit A rendőrség őrizetbe vette dr. Murányi István, Orbán Sán dór, dr. Geizler Gyula, Benkó János, Varga Mihály, . özv. Benkó András.né, Miskolczi Endre, Garai József, özvegy Garai Jánorné, Sző'ősi Mi- hálymé és Zomborszki Ilona nyíregyházi lakosok. Fenti ek a földbérletek bejelentéséről szóló rendebetnek nem tettek eleget, bérbeadott földjeiket eltitkolták és így igyekeztek megakadályozni azt, hogy földjeik nincstelen földmunkások bérletei legyenek. A 11 „titkcftódzó'* 595 hold föld bejelentését titkolta ev, (ebből 21 hold gyümölcsös). A rändelet értelmében a bíróság 24.000 forint pénzbüntetéssel sújtja őket, a 24.000 forint nem fizetés esetén börtönbüntetésre változtatható át. Hónapokig fosztogatta a postán feladott csomagokat Az elmúlt két hónapban egy más után érkeztek panaszok a postához a csomagok megdézs málása miatt. A feljelentők: Létrány Sándorné és Maródi Ferenc anarcsi, Lavotta Emil debreceni, Mátra Gyula, Ber- tók József és Búza Jenő sza- bolcsbákai, Kapin János gyulaházi, Goldstein Jenő és Rqs- ner Henrik petneházi lakosok előadták, hogy a rímükre érkező csomagokból különböző ruhanemüek hiányoztak mintegy 50.000 forint értékben. A posta megindította a vizsgálatot és kiderült, hogy a sorozatos csomagfosztcgatásokat Szatmári Béla mozgóposta» kő vette él, aki a kisvárda-bakta- lórántházi vonalon teljesített Dombrád és Gsoba] első dijat nyert a vármegyei tllzoltéversenyen A nyíregyházi tűzoltólaktanya udvarán tartottak meg vasárnap délelőtt a szabolcs- vármegyei tűzöl tévére enyt, amelyen megjelent az országos főparancsnok képviseletében dr. Dévényi Endre tüzoil- tóezredes is. A versenyen a megye 15 legjobb csapata vett részt. A kocsi foe sk end ősze re' ésiben 12 csapat között első lett Cső- baj tüzoltócsapata. Ezüst serleget kapott. Második lett Ti- szadada, harmadik Pátroha. Mindkét csapatot öiszoklevél- xel tüntették ki. A mozdonyfecsicen dő szerelésben első lett Dombrád. A Mátrai tüzoltóigyár ezüstszobrát nyerte el. Ujfehértó ős Kisvárda a második és harmadik helyen végzett Szépen szerepeltek a nyíregyházi tűzoltók a mászó, men tő ’és támadási bemutatóikon. szolgálatot. A csomagok tartalmát mindig magára öltötte, úgy csempészte ki a kocsiból a ruhákat. Szatmári Bélát' letartóztatták. Az ellopot holmi egyrésze megkerült. t ni, a majsztramnémak vizet hordtak, disznót etettek, ahelyett, hogy a szakmájukat tanulták volna ezek a fiatalok. S ha egye szói is szóltak ez ellen, a válasz, pofon volt. Rendes lakószobát nem kaptak. Ott aludtak az enyvesbögrék között, a gyaluíorgácsiban, a pad alatt, vagy az istá lóban. Fizetó-iképpen néhány fillért vetett a mester há jó kedve volt. Nagyon jól tudta ezt a kormányzatunk s a népi demokrácia segített is a tanoncok hely zetén emberi sorsot biztosított számukra. Kollektiv szerződéssel1 biztosítja jogaikat, fize-- test, munkaidőt, szakmai képzést. Ennek ellenére még mindig, vannak mesterek, akik fütyülnek ezekre a rendelkezésekre, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy megváltozott körülöttük a világ. Például Bakfadórántlházán Lovász Mihály cipé-zmester, akinek sikerült egy bőrkereskedői ipar engedélyt is kipanamáznia. Embertelenül bánik tanoncai- val pofozza őket, iskolaidíjat nem fizet és nem a megállapít lőtt munkaidőben dolgoztat. Különben jellemző, hogy Lovász úr hű kiszolgálója én vezetőembere volt a nyilas pártnak. Spieger Henrik cipész^ hasonlóképpen értelmezi a ta- noncok jogait. Működik a lálb- ■szij és a tenyér, kijut belőle annak a szerencsétlennek, aki hozzá szegődik. S mindezeket az.iparhatóság eddig némán tűrte ,semmit sem tett, sőt mereven elzárkózott attól is, hogy otthont adjon a ianoncoknak. ILyen állapotok nem maradhatnak tovább Bgktalőránthá.- zán. A legserényebb intézkedésre van szükség az illetékes hatőeágok részéről, amelyek megakadályozzák a tanoncok további embertelen kihasználását.. ők is a dolgozók nagy táborábá tartoznak, ők is részesei a népi demokrácia minden vívmányának. (sz. n.) Oktatási konferencia Nyíregyházin Csak abban az esetben tudja Pártunk a szocializmusért folytatott harcát eredményesen végezni, ha tagjainak gyakorlati tudását marxista- enin- ista elpiéleti felkészültség is megalapozza. Október 3-án, a megyei oktatási bizottság oktatási konferenciát hiv egybe. Ezzel- a konferenciával indul meg az őszi oktatási kampány. 13 tantermet hozott rendbe az ibrányi EPOSZ Ibrány községben az EPOSz irányításával a földmívesszö- vetkezet, az UFOSz és EÉ- KOSz közreműködésével a falu dolgozó) népe 13 tantermet hozott rendbe.. Az EPOSz parasztfiai 100 munkanapon keresztül dolgoztak. A földmű- vesiszövetkezet olajak meszet, meszelőt adott a befyreá litási munkálatok lefolytatásához. Kiszabadult a fogházból és máris szélhámoskodott Bodor András botpaládi lá- kost okirathainisitásórt egy hó- - napi fogházra ítélte a nyír egy házi törvényszék. A fogházban egy cellába került Leó Sándorral. Leó Sándor kikérdezte fogolytársát az otthoni viszonyokról és a megszerzett adatokat kiszabadulásakor szélhámosságra használta fel. Elutazott Bodor András feleségéhez és 300 forintot csalt ki tőle azzal az ürüggyel, hogy férjéneik szüksége van rá. A szélhámos ellen országos körözést adtak ki.
