Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-18 / 215. szám

2. oldal NYÍBSliGI SLAGYA8 N*rr 1948. szeptember hó 18. Az ófehértii töldművesszövatfeezet lagjal elhatározták: inául és csak csávázott Mint Mik Pereg a kisbiró dob ja Ófe- hértó főutcáján. — „Közhírré tétetik, hogy a földmű vet- sző vetk ezetekheu megindult a vetőmagnak való gabona csávázása és tisztítása, óvakodjunk a tisztítatöán vető mag elvetésétől, mert az jövő­re fogja megbosszulni ma­gát, gyomos üszögös lesz ga­bonánk. Minden gazdának ren delkezésére áll a fÖMmives- szövetkezet.“ Egyet üt még a dobon, je­lezve, hogy pontot.tett a mon­danivalója végére. A szövetkezet egyik gazda­sági épületében úgy dörömböl zakatol valami, mintha szor­galmas, dolgos traktort zártak volna a szűk helyre, négy fal közé. Kattog a triör, folyik a magtiSztitás. Forog a henger- alakú dob és apró, törött gabo liaszemek, meg gyommagvak hullanak ki belőle. Hátul, tisz­tán, idegen magvaktól mente­sen jön ki a gabona és beket iáit egy boroshordóba. Ez a csávázó. Porzóit hintenek rá és forgatni kezdik a hordót. A szövetkezet segít bennünket <0. Nagy József újgazdáé, a szövetkezet egyik legrégibb tagjáé a rozs, amit most csá­váznak. — Én már tavaly iís csáváz- tattam — mondja — mert be­láttam, hogy nem érdemes tísz titatlan gabonát vetni így csinál juk most már mindannyian, a szövetkezet tagjai. Megmutat­juk azoknak, akik életképte­leneknek mondják a mi 6—8 holdunkat, hogy különbül gaz­dálkodunk, mint a nagyok és különbek lesznek az eredmé­nyeink is. A szövetkezet segít bennünket mindenben. Most is mindössze 40 fillért kell fizet­ni a csávázásiért, éppen, hogy a porzói árát megtérítjük. — Mikor fog vetni, Józsi bácsi? —' kérdik tőle. — Ha Nádasi Ferenc, vagy Léva'i Péter még ma befejezi, akkor még ma megkezdem. Náluk van tudniillik a szövet­kezet két vetőgópe és mi csak vetőgéppel vetünk. A kézzel való vetés pazarlás. Olcsó a műtrágya és ellátjuk tagjainkat bősé­— Hát műtrágyát igényel- tek-e máig — Minden szövetkezeti tag fog műtrágyázni, éppen úgy, > ahogy mindenki csávázza a vetőmagot. Tavaly még nem volt elég a műtrágya, annyian jelentkeztek. Az idén már fel­éd it juk a műtrágyalerakatot Emlékezetes az a kísérlet, amelyet a keszthelyi gazdasá­gi iskolában kezdtek meg a hipervegetativ burgonya terme lése terén. A kísérlet lényege az, hogy a lemetszett burgo- nyaszárat a földbe dugják, amely a hónaljhajtások alatt apró, cseresznye és dió nagy­ságú gumókat ereszt. A kísér­letek nagyjelentőségüek, mert az így tenyésztett gumók ki­válóim alkalmasak ültetés cél­jára, mégpedig a sokkal gaz­daságosabb és lényegesen ke-, vesebb munkát igénylő vető- géppel való ültetésre. A kísér­let , során bebizonyosodott, Ihogy — noha a hipervegetativ burgonya jóval kisebb, mint ■a vetőmagnak használt lyuk- tojásnyi gumó — az Így ter­melt gumókból éppen annyi s olyan jóminőségü burgonya terem, mintha magnak meg­hagyott gumókból ültették volna. Természetesen a kísér­letek még kezdeti állapotban vannak és még sole munkára és megfigyelésre van szükség ahhoz, hogy tökéletesíthessék termelésiét. A kísérletek nyilvánosságra hozatala után a nyíregyházi Kertészeti Középiskola is azon nal hozzáfogott a munkához és máris nagyon szép eredmé­nyeket értek el. A kísérleti parcellában eö'dugványozott krumpliszárak cseresznyén,agy ságu gumókat hajtottak már és ha az időjárás kedvezőre fordul, akkor számítani lehet arra, hogy még erőteljesebbek fejlettebbek lesznek a gumók, Jövőre ezeket a gumókat már j- ki is ültetik és akkor fog he­bizonyosodni, hogy a kísérlet másik fele, a hipejvegetativ gu mók ültetése milyen eredmé­nyekkel. jár. Mint értesültünk, a Kerté­szeti Középiskola sok értékes kiállítási anyaga mellett — az októberi kiállításon már a hipervegetativ burgonyát is ki állítja. geSen. — Az árával! meg vannak-e elégedve? , — Természetesen. Tudjuk azt, hogy nyolcvan foriiítba kerül az államnak a szuper- foszfát, mégis 50 forintért ad­ja nekünk, csakhogy segítsen rajtunk. Ennek a fedezését is csak az teszi lehetővé, hogy a hároméves terv beruházásából oly bőségesen kap a dolgozó parasztság. Elkészültek a csávázássaí. Újabbak jönnek, ők is csáváz­ta ínak. Öfehértó földműves­szövetkezetének 300 tagja már most gondoskodik arról, hogy jó legyen a jövőévi termés. (íos.) — A gépjárművezetők szak­csoportjának tagjai folyó hó SO-ig mutassák he tagsági könyvüket a szakcsoport pénz táránál. Tegnap reggel befutott Deb­recenbe' a 39. hadiíogolysze- lelvény. A szerelvénnyel 1070 volt magyar hadifogly tért haza otthonába. Az érkezettek között 32 törzstiszt, 317 al­tiszt, 636 legénységi állomá­nyú és 32 polgári' fogoly1 tért haza. Nyíregyházára: Eöldvárszki István, Henzsel Pál, Horváth István, Olesnyovics András Mátyás András, Hován István Gutzirn Mihály, Gyesrovszki József, Karcsó Gyula, Hor­váth József, Bodos Károly ér­keztek. Kisvárdára: Hutás Ferenc és Csorba Sámuel, Ke- meosJére: Pleskó Ferenc, Ti" szadadára: Szoboszlai András Ujfehértóra: B. Szilágyi János és Vedres Ferenc, Nyirtassra: Kovács Péter és Kovács Sán­dor, Érpatakra: Kies György, Bökönybe: Baktai András, De- meoserbe: Hajnal Gábor és TJótth András, Nyiracsádra: Csenke Mihály, Nyírszőlősre: Hragán Sándor, Encsencsre: Fedios Kárffiy, Nyirmadára: Bartha Imre, Dögébe Jász vári 1 János, Bujra Sárai Sándor, A kultúrában is biztosítani kell a munkásosztály vezető szerepét üévai elvtárs nagy előadása a tMÁVAG>ban Káli (teem jénihe Tóth Sándor, Polgárra Kovács Gyula, Ra- kamazra Dinó Bertalan, Nagy kallóba Bereczki András, Rét- közberencsre Bari Gyula, Nyiradonyha Barnutz Pál és Bodnár János. Tiszakarádra Juhász Ferenc Tiszalucra Ju­hász Sándor, Fehérgyarmatra Kis® Lajos, Vissre Kostyál Mihály, Tiszabercelre Kató Bő la, Fényeslitkére Kötél Sándor Tiszakarádra Keresztúri Jó­zsef, Kék községbe pedig Ká­éiban Györgyi érkeztek. Révai József elvtárs a Má­vá g és a Ganz több mint 3000 munkása előtt előadást tartott „Munkásif jakat a középiskolák ba és a főiskolákra“ címmel. Előadása elején megállapítot­ta Révai elvtárs, hogy bár le­döntöttük a kaszt és osztály- válaszfalakat, amelyek valaha iskolát és iskolát, polgárit és gimnáziumot elválasztották, ide a helyükbe létesített álta­lános iákola nyolcadik osztá­lyából csak jövőre mehetnek középiskoláiba a tanulók, on­nan pedig további négy év, amiig egyetemre jutnak. Már­pedig ennyit nem várhatunk. Kevés a változás a közép és főiskolák diákjainak osztály- • összetételében. Régen itt a munkás és szegényparaszti tanulók száma alig 4—5 száza­lék volt. Dei a helyzet ma se sokkal jobb. Az egyetemeken és ^középiskolákban 5—6 szá­zalék a munkásgyermekek aránya. Az iskola —• különö- sen a közép és főiskola *— te­hát annyiban a miénk, hogy a dolgozók ál'amáé,, de1 még nem a miénk annyiban, hogy még nem a dolgozók gyermekeié. ­Tűrhetetlen ez az aránytalanság a dolgozóik politikai hatalma és az iskolákban való része­sedésé között. Ezt az arányta­lanságot meg kell szüntetni. Programunkban kimondtuk, hogy véget akarunk vetni a vagyonosok műveltségmonopő liumának. Hangoztatta a továb biakban Révai elvtárs: Mi tu­datosan előnyben akarjuk ré­szesíteni a dolgozó osztály gyermekeit. Igenis osztály- szempontokat akarunk érvé­nyesíteni kultúrpolitikánkban is. Az egyetemekre való felvé­telek szabályozásában is. 'A szocializmus felé hala­dó népi demokrácia nem lehet meg olyan értelmi­ség nélkül, amely nem hús és vér a dolgozók hú­sából és véréből. Nem mondhatunk le olyan ér­telmiségről, amely nem­csak szolgálja, a népi de­mokráciát, hanem harcol is érte. A továbbiakban megnyug­tatta Révai elvtárs a régi in­telligenciát, ne féljen az uj ér­telmiség versenyétől. A ma­gyar demokrácia terített asz­taláról: jut is, marad is min­denkinek. Nem igaz, hogy „sok lesz az eszkimó és1 kevés a fóka.“ Majd így folytatta beszédét Révai elvtárs Megkönnyítik a munkásgyermekeknek a gimnáziumba és egyetemre jutást — Pártunk sikraszáll azért,- hogy még erre a tanévre, te­hát napokon belül adjon ki a kultuszminisztérium olyan ren deletet, amely megkönnyíti a ínunkásgyermekek számára a gimnáziumba és az egyetemre való bejutását. Sürgette olyan intézkedő® kihozatalát, amely a nyolc elemit vagy négy pol­gárit végzett munkás gyerme­kek számára .külön ötödik gjm náziumi osztály felállítását rendeli el és gondoskodik ar7 meglegyen az ellátásuk, köny­vük, egyszóval mindenük, ami szükséges tanulásuk- zavarta­lan-agáihoz. Biztosítani kell akár az állandó, akár a fél bentlakást —- és mindezt állami eszközökkel. Ilyen kü­lön ötödik osztályok feláll itása minden jelentkező 15 gyer­mek után szükséges, legalább .az ország hét ipari gócpontjá­ban. Egyelőre 1000 munkás- gyermek továbbtanitásáról van szói, ami persze kevés, de azért több a semminél. ról is ,hogy az itt tanulóknak 800 mnnbisifjnt az egyetemekre A^psik intézkedés, amelyet sürgetünk — mondta Révai elvtárs — hogy fel kell állí­tani — egyelőire csak Budapes ten, a magyar munkásosztály centrumában — egyéves elő­készítő tanfolyamot fiatal üze­mi munkásoknak az egyete'- mefcre való bejutására. Ezzel az új intézkedéssel lehetővé kell tenni, hogy a gimnázium fel#ő négy osztályát egy esz­Emelkedett Szabolcsban a beirat­kozott iskolakötelesek széma Ez idei iskolaév elején — mint értesültünk — 70.000 is­kolaköteles gyermek iratko­zott he. Ezzel szemben az el- mu'.t éviben a tanulók létszá­ma mindössze 63.822 volt. Ez a létszámemelkedés azt bizo­nyítja, hogy a szülők megér­tették és helyeslik népi demo. kr áciánk iskolapolitikáját, megértették azt, hogy épülő szocializmusunknak- képzett emberekre, kiműve’t ember­főkre van szüksége. Termé­szeteden a beiratkozottak nagy létszáma komoly feladatot rő kultui-zkormányzatunkra, mert hiszen a létszámemelkedés kö­vetkeztében lényegsen több iskolapadra, tanerőre és tan­szerre is van szükség. Úgy tudjuk, hogy ebben az irány­ban is megtörtént már a kel­lő intézkedés. tendő alatt végezhessék el a tehetsége® ifjúmunkások. A kormánynak gondoskodnia' kell róla, hogy az a 800 ifjú­munkás, aki erre a tafodyam- -ra kerül, valóban tanulhasson is. Ennek a 800 fiatalnak kol­légiumi lakást, olcsó ingyenes tanszereket kell biztosítani és ösztöndíjat legalábbis a több­ség számára. Révai József elvtárs a továb biakban hangoztatta: gondos­kodnunk kell nemcsak arról, hogy a- mii n k á s gy e mi ekek be­jussanak a magasabb iskolák­ba, az sem közömbe® számunk ra, mire tanítják gyermekein­ket. Döntően fontos, hogy ha­ladó tudományra tanitsák őket Majd befejezésül kijelentette: tudni kell azt, hogy a szocia­lizmust a kultúra terén is fék kell építeni, biztosítani kell a’ munkásosztály vezetőszerepét nemcsak a gazdasági életben, a kormányzatban, hanem a kultúrában, az ideológiában is. Férfi kalapok leg úja bb diva tszinekben és mintákban Papp Kalap és textiiOzietében, Luther-utca I Férfi kalapok szakszerű tisz» títása és formálása ugyanott A ipfgüi isrlMi Kpisüiü is mi- írnii lumpi» ímiiii ÍÉIÉli MMi MAMI a 38. MIMponl Itt a szabolcsiak és szatmáriak névsora

Next

/
Oldalképek
Tartalom