Nyírségi Magyar Nép, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)
1948-09-12 / 210. szám
^V^THagyar Nép A a 69 iiliér 0 ß flltlgS V. évfolyam, 210. szóm. f | 0 UlHwj 1948. szeptember 12 VOSáMOP A néphadsereg ősei a 48-as honvédek Irta: PÁLFY A magyar kormány válasza a jigoszláv kormány jegyzékére 100 esztendővel ezelőtt jelentette be Kossuth Lajos a nemzetgyűlésnek az önnálló magyar hadseregnek, a honvédségnek felállítását. Határtalan lelkesedéssel7 fogadta a nemzetgyűlés, majd későbben az egész ország népe a magyar honvédség megteremtését Régi vágya teljesült akkor, mert hiszen egyik legfőbb követelése volt az a nemzetnek, hogy az idegen katonákat vigyék el innen a magyar katonáknak pedig ne kelljen idegenben szolgálniuk. 12 zászlóaljat állítottak fel, amelyből kettőt Erdélyben 10- et pedig az országban állítottak fel. Élénk mozgás támadt az országban. A fiatalság özönlött a zászlók alá. A vármegyék is izzó forradalmi lelkeseléssel csatlakoztak. Megindult az ujoncozás munkája Szabolcsvármegyében is. Újon cozó biztosok járták a járásokat és szólították az ifjúságot a honvédségbe. A szabolcsi fiatalokat a tizedik, debreceni zászlóaljhoz osztották be és megállapíthatjuk, hogy a 100 év előtti szabolcsi nép az elsők között szerepelt, mert a 10-ik zászlóaljnak a zömét szabolcsiak alkották. 800 szabolcsi fiatal újonc állt a zászló alá. Ennek a zászlóaljnak a parancsnoka Kiss Ernő honvédezredes volt, aki azután rohamra vezette a szabolcsi honvédeket a császári abszolutizmus ellen a magyar szabadságért. Igazi néphadsereg volt a 48-as honvédség. Kézműves legények és parasztok alkották ezt a hadsereget. Petőfi szelleme hatotta át. Nagyot akart akkor is a magyar nép, szabad akart lenni a hazában. Nemzetiszinü zászlók és kokárdák alatt, szabadságtól mámoros lélekkel meneteltek a magyar honvédek a szabadság kivívásáért. Hiba volt azonban-a 48-as honvédségben, hogy nem volt népi tisztikara. Ebben nem tekinthetjük példának, mert a néphadseregnek legfontosabb előfeltétele, hogy népi tisztikara legyen, azaz hogy munkásokat és parasztokat képezzenek át tisztekké és ezek vezessék, irányítsák a néphadsereget. A népi demokrácia hadserege, igazi néphadsereg. Nemcsak álloiflányát, de tisztikarát is a dolgozó népből, munkásokból és parasztokból nye ri. Éppen ezért ez a hadsereg vér á mi vérünkből és hús a mi húsunkból. Az a feladata ennek a hadseregnek, hogy ERNŐ főispán összeforrjon szorosan a hazát alkotó magyar néppel és biztosítsa erejével mindazokat a vívmányokat, a rendet, az építést és a felemelkedést, amelyet a dolgozó magyar nép megteremt. Nem tekintjük a magyar néphadsereg elődjének sem a Habsburg korszaknak a m> gyarságot elnyomó hadseregét, sem; pedig a Horthy rend szer népelnyomó hadseregét, mert ezek nem voltak néphadseregek. tisztikaruk idegen 1 test volt a nemzeten belül, | osztályhadsereg volt, amely a I dőlgozó magyar népet volt hi- | vatva jobbágysorsban tartani. | A mi hadseregünk a népi g demokrácia hadserege. A Habsburg és a Horthy korszak hadseregeivel szemben ujtipusu hadsereg, néphadsereg, amelynek tisztikara egy és azonos a néppel és ez a hadsereg éppen ezért át van, hatva attól a nagyszerű tudattól, hogy minden belső és külső ellenséggel szemben meg kell védenie a,, magyar nép jogait, emelkedő jólétét, függetlenségét és szabadságát Ennek a célkitűzésnek legbiztosabb alapja a népi feztikar amely tudja, hogy nevélnie és tanítania kell a rábizott értékeket és nem pedig elnyomni. A magyar honvéd előtt pedig megnyílt az évszázadok óta elzárt ut a "tisztikarba való bejutáshoz. Ennek következtében nincs osztályellentét a tisztikar és a honvédség között, ezért egységes és ennélfogva erős had-' seregnek kell lennie. Del szükség is van erre az erős népi hadseregre, mert ennek kell őrködni a magyar nemzet szuverénitásán és biztonságán A magyar népi államnak meg felelő erős / hadsereggel kell rendelkeznie, mert mindegyik államnak olyan a tekintélye az idegenek előtt, amilyen erős hadserege van. Magyar népi demokráciánknak is attól függ tekintélye, látható ereje, hogy milyen hadserege van. Csakis ilyen módon előzhetjük meg az idegen erő- szakoskodókat, a mohó -imperialistákat, hogy kis hazánkra vessék szemüket. Nincsenek hódítási szándékaink, de elszántan védjük független ségünket, szabadságunkat és termelési rendünket. Nem akarunk bántani egyetlen jó- szándéku szomszédunkat sem, de megsegítjük azokat, akiknek megsegítésére vállalkoztunk. Éppen ezért van szükségünk demokrata szellemtől 1 áthatott erős hadseregre. Szombaton délben dr. Ifel- tay György, a magyar külügy minisztérium politikai osztályának vezetője az alábbi' jegy zéket nyújtotta át a Jugoszláv Szövetséges N épköztársaság budapesti követsége ideiglenes ügyvivőjének: A magyar külügyminisztérium megkapta a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság külügyminisztériumának augusztus 27-4n Belgrádban kelt és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság budapesti követségének ugyancsak augusztus 27-én kelt szóbeli jr*jyzé- két. A magyar külügyminisztérium megállapítja, hogy a jegyzék a Jugoszláv Kommunista Párt jelenlegi vezetőinek újabb manővere Jugoszlávia népeinek félrevezetésére és azt a célt szolgálja, hogy leplezz« a Szovjetunió és a néni demokráciák egységes béke frontja ellen irá.nvuló politikáját. II! A Magyar Dolgozók Pártja vezetőinek a Tájékoztató Iroda határozatának szellemében a JuKP vezetőinek magatartása fqilett gyakorolt kritiká ját a , Jugoszláv Szövetséges Nép- köztársaság kormányának jegyzéke úgy tünteti fel, mint a magyar kormány hadjáratát a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság és Jugoszlávia népei ellen. A magyar külügy- ‘ minisztérium nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a magyar kormány változatlanul baráti poiitikát kíván folytatni a JSzN és Jugoszlávia népei iránt. Jugoszlávia kormánya abeli igyekezetében, hogy Jugoszlávia népei előtt a felelőes'éget a JuKP jelenlegi vezetői Jugoszlávia népeire végzetessé válható politikájáért a Magyar Köztársaság kormányára hárítsa, jegyzékében ügyetlen és közönséges _ hamisításokhoz folyamodik. A jugoszláv jé'gy1848-ban a magyar nemzet kezében lobogott az egész világ előtt a szabadság zászlója. A túlerő miatt a vörössapkások Bem, Petőfi és Kossuth katonái nem tudták megvalósítani 48 szellemét, a népi demokrácia azonban megvalósít ja ezeket. A szabadságharc alatti magyarság zászlója alá hívta a szabadságért küzdeni zék például azt állója, hogy „Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője állításait a Le 'Monde és a Paris Breste című francia lapok, valamint az Uni led Preas amerikai hirügynök ség jelentéseire alapítja.“ A A valóságban Révai József semmiféle állítást nem alapított a külföldi lapok és ügynökségek közleményeire, ellen ben megállapította: a valóság nak teljesen megfelel, hogy a JSzN kormánya nem cáfolta meg az említett külföldi jelentéseket, amelyek lényegében arról szolnak, hogy az JSzN közeledik az imperialista hatalmakhoz. Az azóta bekövetkezett fejlemények ezt megerősítették. A JSzN kormánya jegyzéké nek a magyarországi jugoszláv kisebbség elnyomásáról szóló állításai nem egyebek, mint újabb- rágalmak és valótlanságok felsorakoztatása. A magyarországi délszlávok demokratikus szövetségében azért volt szükség új vezetőség megválasztására, mert Rob Antal irányítása alatt a szövetség vezetősége a demo- kráciaeilenes kuláfeok és soviniszták gyülekezőhelyet lett. A magyar külügyminisztérium a legnyomatékosabban hangsúlyozza, hogy Magyaror szagon a jugoszláv kisebbség legteljesebb szabadságban él. Magyar országon a Tájékoztató Iroda határozatával kapcsolatban senkit le nem tartóztattak ezzel szemben köztudomású, és a Jugoszláviából egyre többen menekülők ténye bizonyítja, hogy Jugoszláviában azokat, akik egyetértenek a Tájékoztató Iroda határozatával, üldözik, bebörtönzik, meg- kinozzák és nem ©gyet közülük meggyilkoltak. akarókat, ezt á szellemet kell átvinnünk a magyar népi demokrácia hadseregébe is és ahogyan a magyar nép szivébe zárta a 48-as pirossapkás honvédeket, úgy kell a földek és a gyárak dolgozóinak az egész magyar népnek szivébe zárnia a mi néphadseregünké . .. LJ Lilái a A JSzN kormáJ^’ának jegyzéke különböző koho t vádakat hangoztat a délszlávok demokratikus szövetségének uj vezetőségi tagjai ellen. Ezek nem egyebek közönség ges koholmányoknál. II A JSzN kormányának úgy« nevezett vádjait semmi sem jellemzi jobban, mint a jugoszláv jegyzéknek az a megdöbbentő, fe.háborító kísérlet« amellyel a magyar kormány ra akarja hárítani a felelősséget J ovanovics vezérezredes meggyilkolása miatt. A magyar külügyminisztérium a eghatározottahban visszautasítja a jugoszláv kormány jegyzékének fenti minősíthetetlen rágalmait,' hiszen köztudomású, hogy a jugoszláv kommunistákat ma üldözik Jugoszláviában és Magyarország nyújt számukra menedéket. A magyar külügyminisztérium ismételten hangsu.yozza, hogy a magyar kormány baráti politikát kivan követni Jugoszlávia népei iránt, ugyan ez sajnos nem mondható; el a JSzN kormányáról, amely ba- ráteágtalan politikát követ a békefront többi országaival szemben és kifejezetten ellenséges politikát Mayarország- gal szemben. Ennek a legkiál- tőbb bizonyítéka a Boarov- féle gyilkosság. A JSzN kormánya e példátlan 'magatartásának indokolására fényt vet Boarovnak az a vallomása, hogy a gyilkosságot feletteseinek felbujtására követte el.. A magyar külügyminisztérium a legerélyesebben visszautasítja a JSzN kormányának jegyzékében teljesen alaptalan, rosszhiszemű és valótlan vádakat és megállapítja, hogy ezek ú jabb tanú jelei annak az ellenséges politikának, amelyet a JSzN kormánya a magyar népi demokráciával szemben az utolsó hónapokban követ. A magyar kormány a JSzN kormányával ellentétben szilárdan áll az imperialista ellenes békefrontban és ezért változatlanul folytatni fogja a jugoszláv nép érdekéiben eddigi politikáját. II
