Nyírségi Magyar Nép, 1948. augusztus (5. évfolyam, 175-199. szám)

1948-08-08 / 181. szám

? oldal NYÍRSÉGI MAGYAR NÉP 1948. AUGUSZTUS 8. IBRANV SZERKESZTETTE: PR1STYÁK JÓZSEF A faíu fejlődésének a motorja a szövetkezet. Ha idegen jár lbrúnyban és a falú fejlődése, előrehaladása felől érdeklődik, mindig egyet hall: a szövetke­zet építette, ez a szövetkezeté, legközelebb ezt építi a szövet­kezet. 1945 januárjában ala­kult meg az ibrányi földmíves- szövetkezet. Czifronics Mihály elvtárs, meg a többiek ott kezdték a munkát a volt nagy­birtok cselcdlakásában. Hat- vanan voltak akkor, ma az egész falu a szövetkezet mel­lett áll. Hatalmasat fejlődött három és fél esztendeje Ib rány. Egyre nagyobb lett a szövetkezet egyre virágzóbb, lelkesen dolgoztak a tagok egyre többen, mert a dolgozó parasztság felismerte, hogy felemelkedésének útja a szö­vetkezet, amely a dolgozó pa­rasztokért van, nemesített ve­tőmagot ad, gépeket a munká­hoz, fejleszti a falu gazdasági és kereskedelmi életét, épít és vezeti a dolgozó parasztsá­got a felemelkedés útján. Kik voltak és kik vannak az élen? Czifronics Mihály elvtársi, aki Kossuth dí jat ka­pott, meg a többiek, akik éjt nappá téve dolgoznak, elől járnak a termelésben, irányít­ják a munkát önzetlenül ön­magukért, társaikért, a népért. Fejleszti üzlethálózatét az ib­rányi szövetkezet Ibrány legszebb üzlete a szövetkezeti bolt. Ruha, cipő, élelmiszer, gazdasági felsze­relés, edény, minden van ben­ne és még olcsóbb 1--, 'hiszen a szövetkezeti központ a gyártó! kapja közvetlenül. Itt van a szövetkezet tejcsarnoka is, ide hozzák az ibrányiak minden nap a tejet. A szövetkezet el­határozta, hogy az Ován ré szén egy másik boltot állít fel, 'boltkezelői lakást is épít mellé az idén és még két tej- gyűjtőt állít fel a központi mellett. TisItelJesIÉíl* £&2£ ibrányi $zegénypara$2íok öl I*e$2r,ol€?&liaLáákSt N agy a eürgés-forgás az ibrányi kisállomás kör­nyékén. A szövetkezeti ter­ményraktár udvarán már haj- na’ óla alig lehet keresztül menni. Telhénfogatok, ökrös­szekerek egymás hegyén-há- tán. Az ibrányi szegénypa rasztok hozták a beszolgálta­tást. ( * Kocsis László elvtáre, a terményraktár vezetője olvas­sa a könyvből: — P. Kató István újgazda? — Igen. — Adó, beszolgáltatás rend­ben, hat mázsa 62 kiló több let! j — Nem baj az, úgy is akar­tam, hogy többet hozzak. Kel! a városnak a kenyér! — Igaza van Pista bácsi. Átvesszük C vételi jegyre ! Itt a cédula! * K ocsis Endre elvtárs ce­ruzája szaporán fut a pa­píron. — Mennyivel hozott többet Anti bácsi? — Hét és fél mázsával. Zsiros Anti bácsi forgatja a kezében a cédulát. — Nem számolt maga többet, elvtárs? — De nem ám! Annyi jár, minden mázsa után még tíz forint hozzá, az a prémium. A postán már fel is veheti a pénzt. . — Hű. fog örülni a fiú, ha a prémiumból veszek neki egy pár kiscsizmát! * ind többet hozott, mind túlteljestik a beszolgáltató 1 az ibrányi szegényparasztok. — 4—5 holdasok, 8—10 gyerme­kesek hozzák1 a terményt, többet, mint amennyit keli, és ős azt mondják: kell a város­nak! Az eddig begyűlt csak­nem 2.000 mázsa termény ne­gyedrésze túlteljesítés! Uj szellem alakult az ibrányi sze- gényparasztok közö tt. * V agonok állnak a keskeny síneken. Sok tele van már mákgubóval, 300 mázsa ment el már eddig Ibránybúl a büd-zeiúmihályi Alkaloidá­ba. A többiben gabona, búza; várják a mozdonyt, az indítást és indul a kenyér a város felé. IBRÁNY KÉT ARCA Két arca van Ibránynak. Az egyik mindig derűs, biza­kodó arc, ami szembetűnik az első látásra. A másik arcot csak a figyelmes szemlélő veszi észre, de ott van az az arc is, settenkedve lapulva a homályban, kerülgeti a derűs arcot, hogy elhomályosítsa annak derűjét, bizakodá­sát. íme Ibrány egyik arca: mezítlábas, szakadtruhás embe­rek jönnek, vezetik a porban tehénkéiket, szekereken hoz­zák az életet, jönnek beszolgáltatni. Felszólítás nélkül töb­bet hoznak mind, mert tudják, kell a kenyér annak is, aki nem termel, de azért dolgozik, hogy ők termelhessenek. Ez az arc derűs, bizakodó. Tervezgetnek, mit vesznek majd a a termény árából, hogyan dolgoznak majd tovább a szovet- 8 kezeiben, hogyan fejlesztik falujukat, hogyan építik tovább az uj, jobb világot. Ezek az i rányi szegényparasztok. Azt hinné az ember, ezt a békés derűt, ezt a bizako­dást nem akarja sohasem senki megzavarni. De bizony akarják, csak nem sikerül. Kevés kulák van Ibrányban, de azok mindent megtesznek titokban, hogy aknamunká­jukkal megbontsák a dolgozó kisparasztok egységét, meg­bontsák soraikat, zavarják munkájukat. Ez Ibrány másik arca, de nem hallgatnak rájuk az ibrányiak. Nekik aztán beszélhet akárki a beszolgáltatás, a szövetkezet ellen, ok felismerték már az igazságot, felismerték az ellenséget. Tud­ják, miért akarja ez a másik arc titokban foytatott mun­kájával maga mögé csalogatni őket, hogy önmagukat, tár­saikat, a demokráciát árulnák el, ha nem ismernék fel a veszélyt, amit az a másik arc rejteget. y , i J Lesz ruha, cipő, disznó, meg szekér is az idei termésből... Az ibrányi Eposz az iskolákért Bereez Árpád tíz napja jött haza fogság­ból. Az asszony akkor készült az aratáshoz a juttatott földön. Volt öröm, amikor megjött. De Árpádnak is, hisz amig odavolt, nem fe­ledkeztek meg róla a földosztásnál. Mindjárt neki is állt az aratásnak, aztán, ahogy a szö­vetkezet gépje kicsépelt nála, mindjárt fel is pakolt és jött a terménnyel. Ahogy jöttek az asszonnyal a faluvégről, azon gondolkozott mire futja majd a termény árából. Jól hozott a föld az idén, a beszolgál­tatás nem sok, a vetőmag, meg a fejadag mellett marad még jó pár mázsa. Hallotta Be- recz Árpád, mennyire kell a kenyér az ellá­tatlanoknak, többet is rakott a szekérre vagy öt mázsával. Többet ad be, mint amennyit kell és a terményből legalább vesz majd va­lamit. * — Na anyjuk, itt; a pénz is. Még többet is kaptunk mázsánként tíz; forinttal. Az öt mázsa után is, amit a beszolgáltatáson felül hoztam be- . * — Te Árpád, a két gyermeknek cipő, meg ruha kell, neked is veszünk majd egy téikabátot. — Hát a szekérre nem gondoltál? Ve­szünk azt is, nem fogunk mindig kölcsönkérni. Meg egy disznót is, ha futja, majd felhizla­lunk februárra. Jó a tengeri az idén, meg a krumpli is, lesz mit adni nekik enni. — Milyen jó is, hogy kaptuk ezt a kis földet. A termésből futja ruhára, cipőre, disz­nóra, szekérre; nem is úgy van, mint ahogy mesélte egy városi ur, amikor jöttem haza Debrecenből: hogy elveszik a paraszttól min­den termését, felkopik az álla. Most aztán lát­tuk, hogy) nem igaz. Berecélc szekere lassan döcög a poros utón hazafelé; beszélgetnek tervezgetnek, mi­re futja még vájjon az idei termésből... Nemrég alakult meg az ib­rányi EPOSz, máris 300 tag­ja van. A Magyar Dolgozók Pártja székházában gyűlnek össze, tanulnak, szórakoz­nak, sportolnak. Színjátszóik Aulturelőadásokat tartanak, kitűnő sportcsapataik vannak. Labdarugóik vezetnek a nyá­ri kupában. Most alakítottak egy munkásbrigádot és elha­tározták: négy államosított iskolát rendbehoznak, kime­szelnek. Az Oncsa-tanyai EPOSz az ottani iskola rend­behozását vállalta. Bor-ísgyMIcsszeszfözdét építenek a szövetkezeti tagok a község közepén abba a nagy épület­be, ahol a szövetkezeti pék­üzem és a gépjavít'óműhely is van. A szeszfőzdében — ami két héten belül beindul — bérfőzést végeznek, de fel­vásárolja majd a szövetkezet a hulladék gyümölcsöt és szeszt főznek belőle. Gépjaví­tó-műhelyüket. — ahol három cséplőgépüket és traktorukat építették újjá — kovácsmű­hellyé fejlesztik, mert panasz kodnak a tagok az ibrányi ko­vácsokra, hogy kihasználják a helyzetet és drágák. A szövet­kezeti műhely olcsóbb 'esz! Ingyen adott nemesített vetőmagot a szövetkezet az ibrányi szövetkezeti tagok­nak, mert jó magból jobb a termés. 72 kiló nemesített mákvetőmagot, harminc hold­ra 300 kg. nemesített lucerna vetőmagot, hat holdra neme­sített bokorbábvetőmagot ad­tak ingyen a tagoknak és 75 holdon folyik a nemesített hol­land vetőburgonya tovább tér melése. Jövőre a szövetkezeti föld két holdján nemesedett aprómagvakat termelnek majd és ebiből ellátják a gazdákat. A nemesített vetőmag osztását fokozni kívánja a szövetke­zet. Van már fűrésztelep és daráló Ibrányban Büszkék az ibrányiak, de különösen a szövetkezeti tagok új darálójukra, meg fűrészte­lepükre. Nem kell már a ha­lászi malomhoz .cipekedni a terménnyel a legnagyobb do­logidőben, tavaly nyár óta itthon is lehet darálni a szö­vetkezeti darálóban. A 16 ka­lapácsos darálót traktor hajt­ja. Ugyanez adja a hajtóerőt a malom mellett fűrésztelep gépeihez is, ahol az épülő hó zafchoz, csűrökhöz készítik a faanyagot, mert építenek az ibrányi szegényparasztok! Jó gazda kezében van az ibrányi gyümölcsös a szövetkezeti kertészek veze­tése mellett folyik a gazdálko­dás a 300 Iholdon. A volt her cégi gyümölcsös már pusztu­lásnak indult, a juttatott új- gazdák munkája nyomán Sza­bolcs egyik legszebb gyümöl­csöse lett. A szövetkezett gaz­dák nem sajnálják a munkát, a tszövetkezet nem sajnálja a permet ezőanyagot. A gyümöl- csö.i egyik felére például — amint kiszámították — 300.000 forint értékű permetanyagot fordítottak. Legszebb jonathán az idén az ibrányi lesz! Nincs jó kuijt ibránynak Mint a legtöbb szabolcsi községben, Ibrányban sincs jó kút. A község egy két helyén van ugyan kút, ahová 3—4 kilométert gyalogolnak el ví­zért. Czifronics elvtárs, az MDP titkára még tavasszal javasolta, hogy holdanként szedjenek be a gazdáktól egy forintot és az így összegyűj­tött hét és félezer forintból hét kutat lehet építeni. A köz­ség vezetősége így össze is gyűjtött egy kútra valót, de aztán abbamaradt minden. — Reméljük, hogy a község ve­zetői nem feledkeztek el az egészséges javaslat végrehaj­tásáról és rövidesen lesznek egészséges kútjai Ibránynak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom