Nyírségi Magyar Nép, 1948. július (5. évfolyam, 148-174. szám)
1948-07-25 / 169. szám
2. oldal NY1BSÜGI M AGY AJ* N*P 1948. JULIUS HÓ 25. Bujtos-utcától a Soltész Mihály-utcáig Csendőrattaktól a sóstói MÉMOSz ünnepélyig Az akkori Bujtos utcán — j ma Soltész Mihály utca —szerény kis munkásotthonba jártak a legöníudatosabb nyíregyházi dolgozók. Pálfy Ernő vasmunkás, Váraljai Jenő újságíró, Dankó János építőipari ifjúmunkás, Egri Sándor, az ŐP'Ítőmunkásmozgalom akkori vezetője és a többiek. „Elvtárs és spicli jár a csendben erre'“ — jut eszünkbe önkéntelenül József Attila sósa, amikor a búj tosu teái otthon felé surranó mozgalmiak történetét haljuk. Elvtárs járta Bujtos utcára, spicli ólálkodott a munkásodon körül — szervezkedtek a nyíregyházi dolgozók. A sóstói majális 1932. Május elsejét ünnepelték a nyíregyházi munkások. Kimentek a sóstói erdő csendjébe, hogy megünnepelhessék a világ szabad és elnyomott dolgozóival a munka ünnepét. Valaki besúgta. — Lovasodén dőrök rohanták meg a kirándulókat, zuhogott és csattogott a kardlap — a legtöbbet az asszonyok kapták; „hősök“ voltak Horthy csendőrei, tudtak munkást verni. Soltész Mihály 1932. Soltész Mihály halálának az éve. A Kisteleki-sző'ő egyik kis házának ablakában dördült el a gyilkos fegyver és Soltész Mihály, a munkásmozgalom harcosa holtan rogyott össze. Útjában vo.t valakinek és valakiknek, végezi tek ve'e. Ma már tudjuk: csendőrök gyilkolták meg. A Bujtos utca azóta Soltész Mihály utca — de a munkásotthon már nincs ott és Pesten székiházat építenek az építő- munkások. Nyolcórás munkanapért 1938. 24 órás sztrájk az egész országban, a nyolcórás munkanapért. Megint sikertelenül. Nem lelt fizetéses -szabadság, sem fizetett ebédidő, sem nyolcórás munkanap. — Hogy is lett volna? Csendőr- attak volt, kardlap is kijutott, bujkálni lehetett — de nem volt szabad — a Bujtos utcán, de nyolcórás munkanap nem volt az építőipariaknak. Lebukott Dankó elvtárs 1942. Tudták az építőipariak, hogy Dnkó János erősen bekapcsolódott a mozgalomba. Egy ízben a Szarvasutcán dolgoztak, egyik ház homlokzatát javították. Az állványról vitték el Dankó Jánost. Percek alatt terjedt el a hír az építőipariak és a többi szakmák dolgozói közt: lebukott Dankó elvtárs. Szerencsére nem lett különösebb baj — ünnepelték Dankó Janit a szaktársak, amikor kiengedték. MÉMOSz székház 1943., 1944. Peregnek az események. A felszabadulás után megindult építésbe te-je..- erejükkel kapcsolódnak be az építőipariak. Nem kell már sztrájkolni, sem titokban ünnepelni. MÉMOSz-szákház épül és a szétvert sóstói majális helyén ma ezrek ünnepeinek. Pedagógiai {(Iskolát, szövetkezeti közép- isko'át, mezőgazdasági és ipari szakiskolákat kérnek Szabolcs pedagógnsal Az iskolai nevelés demokratikus átszervezése több iskolatípus megszűnését és uj iskolafajták életrehivását tette szükségessé. Szabolcs megye nniBi dollárre telelésért A balkányi rendőrőrshöz fel jelentés érkezett, hogy Knöp- felmacher Zoltán László kereskedő dollárokat rejteget. A rendőrség házkutatást tartott Knöpfelmacher lakásán, azonban a dollároknak nyomát sem találta. A házbeliek elmondása szerint a kereskedő a község vendéglőjében tartózkodott. A rendőrök utána mentek, de közben, elfogtak egy gyermeket, aki e-gy cédulát vitt Szalontai Imre balkányi cukrásztól, amelyen a következő1 szöveg volt: Lacikám ezt a cédulát a dollárjaiddal együtt tüntesd el, mert keresnek a rendőrök ! A cédula már nem jutott el a címzetthez ellenben a dollárokat megtalálták Knöpfelmacher zsebeiben. A rendőrség a dollárrejtegetöt őrizetbe vette. Knöpfelmacher kihallgatása során azza védekezett, hogy a nála talált 52 dollárt kártyán nyerte egy Tridik nevű textilkereskedőtől. Knöpfelmacher Zoltán és Szalontai Imre ellen megindult a bűnvádi eljárás. Szabadságzászlót avat Nyirlugos Nyirlugos kisközség a ligetaljai járásban Itt is, mint a többi községben versenyt építenek, javítják a romépületeket, rendezik az utcákat, széOlcsó könyvhét lesz julius 28-tól augusztus iO-ig A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete julius hó 28-tól augusztus 10-ig olcsó könyvhetet rendez. Ekkor, tankönyvek és imakönyvek kivételével minden egyéb könyvet 10 százalékkal olcsóbban árusita- nakj Külön jegyzékben tüntetik fel azokat a könyveket, amelyeknél hatvan százalékos árleszállítást alkalmaznak. pitik, javítják a romépületeket, rendezik az utcákat, szépítik a falujukat. Nyirlugos háromszögletű főterét most parkírozzák. A most rendbehozott kulturházzal szemben szabadságzászlót állítanak fel, amelynek csaknem négyméteres alapzatára Kossuth bronz mellszobrát készíti most egy szobrászművész. A gyönyörű szabadságzászlót rövidesen felavatják. i. pedagógusai tegnap délelőtt ankétot tartottak a megyeháza nagytermében, hogy az iskolareform ügyében megtegyék észrevételeiket és javaslatokat dolgozzanak ki a felállítandó iskolákról. Pálfy Ernő főispán megnyitójában hangoztatta: az iskola rendezés kérdésének megtárgyalásával segíteni akarunk a kultuszkormányzatnak hogy a táj adottságainak megfelelő iskolatípusok alakulhassanak ki. Dr. Merényi Oszkár a kereskedelmi középiskola igazgatója javasolta: A kereskedelmi iskola két felső osztályát külön szövetkezeti és mezőgazdasági tagozatra kell választani, mert a mai iskola nem felel meg az uj követelményeknek. Wellich Sándor a kertészeti k ö2)óp iskola igazgatója hangoztatta: a most működő hat gazdaképző iskola mellé újakat kell szervezni, tananyagát bőviteni kell, úgy hogy az iskola 2. osztályának elvégzése után a tanulók beiratkozhassanak a szövetkezeti iskolába. Régen a nagybirtok számára képezték ki iskoláink a szakembereket, most az újgazdák gyermekeit kell kiképeznünk, hogy kis földükön szakszerűen gazdálkodhassanak. Az egész megyében a legnépesebb gazdasági szakiskola a nyíregyházi kertészeti középiskola, Ez azt mutatja, hogy parasztságunk! egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a belterjes gazdálkodás iránt, Kiss Lajos tanár a pedagógiai főiskola felállítása, Pé- terfreund Ernő tanító pedig ipari iskolák létesítése mellett foglalt állást. Beilveziiiénii a hazatért vall hadilaglaotnali Rohamoiunkávai Építik sporttelepüket a nyirlugosi EPOSz-ifjak Egy fillérért 1933. Sztrájk 10 fillére^ béremelésért. Hathetes sztrájk után 1 fillérrel emelték a ! •bért. Árulók mindig voltak és | lebukott Pál Ferenc, Gyures- kó Mihály, Dankó András, Jeszenszky István és Vajda László. Egy fillérrel emelték a bért, mégis győztek az építőipari munkások, -mert tisztába lettek erejükkel. Politikai harc lett a béremelési követelés, harc, amelynek erőivel akkor már számolnia kellett Horthy rendszerének. Peyer árulása 1935. Országos építőipari sztrájkot robbant ki a budapesti építőipari munkások sztrájkja. A nyíregyházi építőipariak voltak a legerősebb és 1 egöntudatosabb fegyvertársak. A nyíregyházi sztrájk szervezői közül megint hatan kerüllek rendőrkézre: Dankó János, Haja Ferenc, Gyurcsán János, Somogyi Gyula. Peyer Károly elárulta a mozgalmat — újra feltvették a munkát, de tudták, bogy a győzelem már nincs messze. A hazatért hadifoglyok hazatértüktől számított hat hónapig iparigaz olványhoz, lakás, üzlethelyiség igazolásához. segély, orvosi ellátás, adótörlés, állampolgársági és illetőségi iratok kiállításánál A Villanytelep és a nyíregyházi Máv. dolgozói augusztus elsején egynapos nagyszabású kirándulást rendeznek Tokajba és környékére. A két üzem magával viszi kul- túrgárdáit is, hogy a tokaji és tokajkörnyéki dolgozóknak bemutassa a nyíregyházi dolgozók kulturá'is életét és fejlettségét. A kirándulás egyben azt a célt is szo’gálja, hogy a két nagyüzem dolgozói közelebb kerüljenek egymáshoz és a dolgozók egyéni barátsága révén mélyítsék e’ ■a^™aniii«iiiiiii»iimi ...... in—— — Hirdessen a Nyírségi Magyar Nép-ben. illetéket fetételesen nem fizetnek. Ugyanígy hat hónapig törvénykezési illetékmentességet élveznek házassági, családjogi és munkaügyi peres eljárásoknál. a két üzem jóviszonyát cs kapcsolatait. Sorosi Antal volt kótaji ve- ! zető jegyző községében többek előtt hangoztatta, hogy ö az első, aki legjobban szeretné a királyság visszaállítását és jósolgatásaiban reményét fejezte ki, hogy vágya valóra is válik még egyszer. Szerdán a debreceni nép- biróság tárgyalótermében Nemcsak a városok, de a vidékek sportélete is egyre jobban fejlődik. A falvak és tanyák ifjúsága lelkesen sportol, rúgja a bőrt, kézilabdázik és kosárlabdázik, atletizál. A községek vezetőségei felismerték a sport jelentőségét az ifjúság életében és méltányolják is az ifjúság sport-törekvéseit. Éppen! ezért minden esetazonban már nem emlékezett vissza régebbi kijelentéseire. Az ötöstanács a volt kótaji vezetőjegyzőt háromhavi fogházra itélte.1 HIRDESSEN a Nyírségi Magyar Népben ben örömmel sietnek az ifjúság segítségére. A legtöbb községben azonban nem veszik igénybe a község anyagi erejét, mert tudják a fiatalok, bogy a község költségvetésének tételei más helyen is hasznosíthatók. Szabolcs községeinek fiataljai társadalmi akciók keretében építik sporttelepeiket. így tettek a nyirlugosi EPOSz fiataljai is. Előteremtették a szükséges anyagi fede zetet és most- rohammunkával építik futballpályájukat. A község fiatal vezetőjegyzője, Gál István.’ se maradt ki ebből a munkából, az ő szakavatott vezetésével végzik a munkát a fiatalok. Földkiképzésü tribünt is éteskenek a sportpályán, úgy, hogy az őszi labdarugóidényben már jól felépített sporttelepen, tribünről drukkolhatnak csapatukért a nyirlugosiak. 1 f Hitein és a nasal dolgozóinah iándulása A kótaji volt vezetőjegyző elfelejtette a népbiróság előtt, hogy királypárti Férfi kalapok legújabb divatszinekben és mintákban Papp kalap és textilQzletében, Luthor-utca 6. Férfi kalapok szakszerű tisztítása és formálása ugyanott
