Nyírségi Magyar Nép, 1948. június (5. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-18 / 138. szám

Ara 60 tillei ‘ 0 • V. évfolyam, 138. szám. * ti 1948. {mins hó 18. Péntek ■/Vi^^Magyar N é p Tíz évre emelte fel a GF a kislakásáéit© kölcsönök visszafizetésének határidejét Mostanáig a forgalmiadó­rendszer rendkívül bonyolult volt. A Gazdasági Főtanács döntésének eredményeképpen ahol lehetséges, ezentúl a for­galmiadét, a termelőnél szá­mítják fel. így megszüntetik és olcsóbbá teszik az adózta­tást. A Gazdasági Főtanács szűk ségesnek tartja vidéken a hirdetési rendszer racionali­tását és azt, hogy a közhiva­tali és hatósági' hirdetések olcsóbbak legyenek, ezért Állami Hirdető Rt-t létesit. a közlekedésügyi minszter fel­ügyelte alatt. A fogtechnikus ipar főfelügyeletét a népjóléti miniszter hatáskörébe utalták Eddig az iparügvi miniszter gyakorolta ezt jogot. Az épületjavitási alapból felvett kölcsönöket eredeti­leg öt évre folyósították, azonban a Gazdasági Főta­nács annak tudatában,, hogy a kölcsönök felvevői döntő többségükben kisemberek;'“ a kölcsön visszafizetésének ha­táridejét tiz évre terjesztette ki. Különös göndot fordít a .Gazdasági Főtanács arra, hogy jó minőségű vetőmag­gal történjenek a vetések. Eben az esetben a növények nemcsak egészségesen fejlőd­nek, hanem többet is terem­nek, de ellenállóbbak az elemi károkkal szemben is. Ezért a IGF elrendelte, hogy a gaz­dáknál lévő rozsos vetőbúzát jóminőségü vetőmagra cserél­je ki a MOSzK. ELFOGADTA A HÁZ az iskolák állam ositásáról szóló törvényjavaslatot Az országgyűlés szerdai üléséi az egyes pártok ve­zérszónokainak felszólalása és Ortutay kultuszminiszter vá­lasza után az iskolák államosításáról szóló törvényjavasla­tot elfogadta. Ezután a törvényjavaslat részíeíes tárgyalá­sára került sor és a Ház az egyes paragrafusokat vita nél­kül elfogadta. Minden általános iskolában őszre ott tesznek a jő tankönyvek — jelentette be a kultuszminiszter a tegnapi pedagógus-nagygyűlésen A pedagógusod szakszerve- zéte tegnap nagygyűlést tar­tott Budapesen a Sportcsar­nokban. Ivossa|(István, a Szak- szervezeti Tanács főtitkára beszéde során kijelentette, befejeződött a harc első része, de ne higyjük, hogy a harc végleg befejeződött. Önökre, a magyar pedagógusok leg- jobbjaira vár a feladat, hogy a konok ellenség terve ne si­kerüljön. Mi bízunk önökben és éppen ezért köszöntőm én a mi pedagógusainkat a Szak­szervezeti Tanács és az egész magyar szervezett mun­kásság nevében. „A Magyar Köztársaság katonái lettetek../ Ezután Ortutay Gyula kul­tuszminiszter mondott beszé­det. A magyar történelemnek — mondta többek között — egyik legjelentősebb napja ez. Az idén ősszel az általános is­Egy övre kitiltják az országgyűlésből Schlachta Margitot Egységes élelmiszerjegyet vezetnek be az egész ország területén Mint értesültünk, a Gaz­dasági Főtanács döntése alapján az egész ország te­rületén egységes élelmiszer­jegyeket vezetnek be július 1-től kezdődőleg. Eddig Bu­dapesten is más élelmiszer­jegyek voltak, vidéken is. Az egyszerűsítés sok vissza­élést szüntet meg. A jegy­központ a július, augusztus és szeptember hónapokra érvénye^ élelmiszerjegyeket már valamennyi vidéki köz­pontnak leszállította. Ösz- szesen mintegy 27.818.899 élelmiszer jegyet, 27.039 kilo­gram súlyban szállítottak le vidékre. Mérsékelt, helyenként élén- kebb nyugati szél, változó felhőzet. A hőmérséklet kele­ten egv-két fokkal süllyed, nyugaton alig változik. barankovicspárti képviselőt a mentelmi bizottság javaslata szerint három hónapra ki­zárják az országgyűlésből, mert a közoktatásügyi minisz terrel szemben Súlyosan sértő kijelentést alkalmazott. Sshlachta Margit az or­szággyűlés előtt a magyar demokrácia és az ország szu­verenitását súlyosan sértő határozati javaslatot olvasott fel ezenkívül nemzetgyalázó magatartást tanúsított, mert a Himnusz éneklése közben ül­ve maradt. A mentelmi bi­zottság egyhangúlag úgy ha­tározott, hogy az országgyű­lésnek javasolja, hogy Schlachta Margit a két ügy mi att hát-hat hónpra, összesen egy évre tiltassék ki az or­szággyűlésből. kóláknak mind a nyolc osz­tálya számára mindenütt ott lesznek a mi jó tankönyveink Mi a vallás gyakorlatát, a vallás minden szent hitét, sértetlen épségben tarjuk. Felhívom a figyelmeteket ar­ra, hogy a Magyar Köztársa­ság katonái legyetek. A ma­gyar demokrácia azon az ala­pon épül, amire ti akarjátok és tudjátok építeni. Sürgősen el kell következ­nie a pedagógusok általá­nos fizetésrendezésének. Ezután egy 15 tagú küldött ség határozati javaslattal Szakasits Árpád elvtárshoz ment, aki Nógrádi Sándor ál­lamtitkár társaságában fogadd ta a küldöttséget. Kijelentet­te e nagy problémával kap­csolatban: a magyar pedagó­gusok jól' vizsgáztak és a kor­mány a magatatásukat nem felejti el. Sürgősen el kell következnie a pedagógusok általános fizetésrendezésének. A magyar pedagógusok nem lesznek többé cselédek és ha­rangozok, hanem azok, akik­nek lenniük kell, a magyar gyermek őrei, a legmegbe­csültebb rétege a magyar népnek. Élfen a magyar nép akarata! Irta: VAJDA MÁRTON. Éljen a magyar pép aka­rata! — kiáltották a képvi­selők az országgyűlés szer­dai ülésén, amikoris meg­szavazták, törvény erőre emelték azt a javaslatot, amelyért Kossuth, Petőfi, Eötvös és a magyarság leg­jobbjai száz év óta harcol­tak: amikor törvényerőre elmeitek az egyházi iskolák államosítását. Amikor a képviselők lel­kesedésükben felálltak he­lyükről és az ünnepélyes pillanatban a magyar Him­nuszt elénekelték, egy kép­viselő. Schlachta Margit tüntetőén ülve maradt he­lyén. Schlacht?!. Margit ez­zel a magatartásával bebi­zonyította, hogy jobban gyűlöli a magyar nép aka­ratát, a demokráciát, mint amennyire szereti a nemze­tet. Vájjon miért folytak ilyen heves viták az iskolák ál­lamosítása körül? Vájjon mi ellen küzdöttek Mindszenty, Scbkrfirta Margit és a hoz­zájuk hasonlók. Másképpen tesszük fel a kérdést: mit jelent a magyar népnek és mit jelent ezzel szemben a reakciónak az iskolák álla­mosítása? Amikor arról volt szó, hogy megvalósítjuk a ma­gyar nén évszázados álmát és birtokába adjuk ősi jus­sát a földet, vájjon voltak-e ellenvélemények? Voltak. Nagyon is sokan voltak, akik azt mondták, hogy nemzetgazdaságunk pusz­tulását vonja maga után a magyar nép földhözjutta- tása, hogy dohánv-. cukor­répatermelésünk és állat- tenyésztésünk pusztulását jelenti a földreform. Váj­jon igazuk^ lett-e az akkori gáncsoslkodóknak? Nem lett igazuk. Nekünk lett iga­zunk, akik azt mondtuk: megteremtjük majd a lehe­tőséget, hogy a parasztság boldogulni tudion a kapott földön és termelési színvo­nalunk nem csökkenni, ha­nem emelkedni fog. Nekünk lett igazunk, azaz a 700.000 újgazdának lett igaza. akik bebizonyították munkával, eredménnyel, hogv nem visszaesést, hanem fejlődést jelent a földműves nép föld­höz juttatása. És amikor a kulcsipar, m'ajd a nagyipari üzemek államosításáról volt szó, nem akadtak-e gáncsosko- dók, akik ipari ellátásunkat, ipari termelésünket, állam­háztartásunk rentabilitását féltették? Voltak gáncsos- kodók, -őt ugyanazok vol­tak a gáncsoskodók, és me­gint nem nekik lett igazuk, hanem a dolgozó magyar népnek, a munkaversenyek hőseinek, az élmunkások­nak, mert ipari téren is be­bizonyítottuk, hogy többet és jobbat térinél az a nép, amely gazda lett saját hazá­jában. És épp ezért jöttek ők, a gáncsoskodók mindig el­lenvetéssel, mert őzt nem akairták: mert nem akarták, hogy a magyar dolgozó nép gazda legyen saját hazájá­ban. Védték földjüket, ki­váltságukat körömszakad­táig. Védték a gyárat é- a bankot is kprömszakadtáig. Mert azt akarták, hogv az övék maradjon a föld, a gyár, a bank, mert tudták, hogy a tudás hatalon, és ' tudták, hogy azé a hatalom, akié a tudás. Ezért zárták ki a magyar dolgozó nép gyermekeit a kulturális felemelkedés le­hetőségéből. Ezért jártak a magyar ipari munkásság gyermekei számarányuknak csak egy tizedrészében gim­náziumba, ugyanakkor, ami­kor a középosztálybeli gyermekek számarányuk tízszeresében nyertek gim­náziumi oktatást. A sze­gény parasztság és mun­kásság a lakosság 56 száza­lékát tette ki. és mégis csak 5 százalékos részese- sedést kaoott a középisko­lákban. Nem számított az, 1 hogy a kitűnő és jeles tanu­lók rá voltak kényszerítve hogy abbahagyják tanulmá­nyaikat, ugyanakkor, ami­kor az elégtelenek, a rossz tanulók vagyoni kiváltsá­guk miatt tovább iskoláz­tathatták magukat. Nekik csak az számított, hogy ki­zárólagos tulajdonukká, a gazdagok monopóliumává tegyék az Iskolát, a tudást, mert ezzel a gazdagok mo­nopóliumává tették a ha­talmat is. E kiváltság meg­szűnését jelenti a reakció számára az iskolák államo­sítása. A dolgozó magvar nép gyermekeinek pedig azért kell a demokratikus közok­tatás, azért kell az iskolák államosítása, hogy minden gyermek egyenlő képesítést kapjon, hogy minden gyer­mek egyenlő eséllyel indul­jon az életnek, hogy meg­tűrjön az a népelíenes fel­fogás, hogy „elég a pa­rasztnak annyi ész, hogy ne dugja mindkét lábát a csiz­ma egyik szárába.“ Az isko­lák államosítása a magyar népnek azt jelenti, hogy ahogyan a népé lett a föld, a népé lett a gyár, most a népé lett az iskola is, aho­gyan azt a népi demokrá­cia, a magyar nép akarata köv eteli. Éljen a magyar nép aka­rata! Az országgyűlés mentelmi bizottsága tegnap délelőtt tárgyalta Farkas Mihály elv- társ elnökletével Barkóczy József és Schlachta Margit mentelmi ügyét. Barkóczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom